Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 143
Copyright (C) HIX
1996-11-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Nagy Peternek (mind)  126 sor     (cikkei)
2 Kultura, hagyomany, muveszet (mind)  101 sor     (cikkei)
3 Timothy Zahnrol kicsit bovebben. (mind)  31 sor     (cikkei)
4 Re: King Crimson es tarsaik (mind)  17 sor     (cikkei)
5 Re: KULTURA.0142 (mind)  18 sor     (cikkei)
6 zenei inyencfalat:A.E. BIZOTTSAG (mind)  25 sor     (cikkei)
7 Re: parmai CD bolt (mind)  10 sor     (cikkei)
8 magyar kultura, zene, Weores - irodalmi Nobel (mind)  64 sor     (cikkei)
9 Olaszorszag (Fogarasi Mikinek) (mind)  16 sor     (cikkei)
10 King Crimson (Leirel Laszlonak) (mind)  45 sor     (cikkei)
11 Re: *** KULTURA *** #142 (mind)  1 sor     (cikkei)
12 Mending Wall (mind)  11 sor     (cikkei)

+ - Nagy Peternek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Peter!

A StarWarsos "eletformarol" (lehet, hogy rossz szo) vitatkozni nem sok
ertelme van, egyreszt magam is elismertem, hogy nem vagyok teljesen
normalis, masreszt ne higgye senki, hogy csak SW-t es semmi mast nem
olvasok, hallgatok stb. A belyeggyujtes egyebkent jobb peldanak tunik,
mint a trainspotting.

Ami azt illeti a turulmadar-hagyomanyrol se erdemes kulonosebben
vitatkozni, ahogy korabban irtam, mindenkinek szive joga eldonteni,
mennyire tartja fontosnak a dolgot. 

Azert valamit szeretnek megjegyezni, mert mintha felreertes leledzene e
tekintetben. A turulmadar-hagyomany egy atfogo kifejezes volt, szerintem
B.Laci is igy gondolta, amibe a busojaras epp ugy beletartozik, mint a
Mindenszentek, a sorrel-nem-koccintunk, a ciganynotak vagy talan meg a
frissebb dolgok is: Szorenyi, a P. Mobil meg minden franc. Legalabbis en
hajlamos vagyok igy ertelmezni a dolgot. Ebbol a nagy kalapbol persze
mindenki azt valogat, amit akar. Ugy tunhet fel, mintha en gyerekkoromban
regolni jartam volna. Feneket! Epp olyan modern "urbanizalodott" faszi
vagyok, meg akkor is ha falun nottem fel. Pl. amit a Halottkultuszrol
irsz, azzal nagyon egyet tudok erteni.

Mifelenk falun ezt rettentoen komolyan veszik, de nagyon eros az a szal,
hogy elsosorban azert, mert ha a szomszed egy ilyen-meg-olyan draga
koszorut visz ki, akkor nekunk se lehet lemaradni, mert megszolnak. Vagy a
sirallitasoknal detto. Ezt onnan tudom, hogy apam mukoves, regebben sokat
dolgoztam mellette, tulajdonkeppen "munkahelyunk" volt a temeto. Nagyon
jol fel tudtuk merni, hogy az az oreg mama, aki minden garast a fogahoz
vert, ott orizte a manit a dunyhaban es mikor az emberre kellett sirt
allitani, akkor bezzeg nem garasoskodott. 

Ez egy masfajta sznobizmus, mint amirol a Halloween kapcsan volt szo, de
valamikeppen hasonlo. Valahogy visszatetszo, ha a minel dragabb (megint a
penz) siremlekkel akarjak kifejezni a szeretetuket a halott irant. Persze
ez a kornyezet hatasa, es lehet hogy 10 ev mulva nyoma se lesz ennek a
"szokasnak", hagyni kell, majd meglatjuk. De itt megint arrol van szo,
mint a Halloweennel, egy alapvetoen szep hagyomanyt kifacsarnak, a XX sz.
vegi penzkozpontu vilag kepere formalnak. Itt egy kapcsolodasi pont ahhoz
a gondolathoz, hogy miert nem vagyok kibekulve a XX. sz-i kulturaval, de
errol kesobb. Es eppen ezert nem a nepnemzeti agyuval lovoldozok, mert epp
most pl. "nepnemzeti" ertekek ellen lovoldozok. Hat valami agyu, de nem
tudom milyen agyu, van erre valami skatulya?

Menjunk tovabb. Istvan kurva regen volt, azota nagyjabol (legalabbis ahhoz
az ugrashoz kepest) folyamatos a fejlodesunk. Nem latok mostanaban olyan
dolgot, amely okot adna egy ahhoz hasonlo ugrasra, a multtal valo
szakitasra. 

Nemetorszagot hozod fel peldanak, mint ahol nem apoltak a nepi-videki
hagyomanyokat. Es ez jo? Nem hiszem. Miert kene kovetnunk a peldajukat? Es
nem latom be, miert zarna ki egymast a videki hagyomanyok apolasa es a
polgarosodas meg az infrastrukturalis fejlettseg. Egyaltalan, miert
kellett behozni ide a nepi es videki jelzoket es ezzel ezt az egesz
kibaszott nepi-urbanus ellentetet? En a turulmadar-hagyomanyba a magyar
(akar zsido akar nem, nem erdekel) polgarsag altal letrehozott kulturalis
ertekeket epp ugy beleertem. Amikor a magyar kultura sajat arculataert
aggodom, nem is elsosorban a busojarasert, hanem az utobbi ket evszazadban
letrehozott kulturalis kincsert aggodom. Walt Disney epp olyan "veszelyes"
Jokaira, mint a tanchaz-mozgalomra. 

Es itt kapcsolodnek ahhoz, hogy 
a) Mennyire ismert kulfoldon a magyar kultura?
b) Mennyire resze a magyar a vilagkulturanak?
Csak azert valasztottam ezt igy szet, mert ugy tunik ezt a kettot
mindketten (itt akkor B.Lacit is megszolitom, Udv) ekvivalensnek veszitek.
Nem hinnem hogy igy van. Az elso az elsosorban PR es propaganda kerdese.
Itt valoban sok a tennivalo. (KatonaP. szerint biztos errol is a zsidok
tehetnek. :-))))) De ennek semmi koze ahhoz, hogy bizony lenne mit
reklamozni! Ugyhogy azt semmikeppen nem fogadom el bizonyiteknak, hogy
Laci valahol Amerikaban valami konyvesboltban nem talalt magyar sci-fit.

Visszakerdezek. Attol hogy a vilag osszes konyvesboltja (itt Hongkongban
joszerivel nincs is mas) tele van amerikai bestsellerekkel es lekturokkel,
azt jelenti, hogy az amerikai kultura ennyivel magasabb rendu, vagy hogy
az jelenti a vilagkulturat? Ugyan mar! Itt a penz beszel, mi meg ugatunk.

De itt egy masik szempont. Hany dan vagy belga (itt barmelyik kis orszagot
felsorolhatnam, amelynek a nyelve nem vilagnyelv) iro konyvet lattatok
abban a nyomorek konyvesboltban? A kis orszagok ill. nyelvek mindig is
hatranyban lesznek a nagyokkal szemben. DE nem tudom megallni. Ahol a
nyelv egyetemes, ott bizony ismerik a magyarokat. Itt az egyik kinai azzal
jott nekem, mikor meghallotta, hogy magyar vagyok, hogy Liszt milyen nagy
zeneszerzo volt. Es ugye Bartokot is ismerik. A CD-boltok tele vannak
magyar zeneszek felveteleivel, es nem csak a NAXOS. Hogy ne PgDn-oljal,
most nem emlitem a fizikusokat meg a matematikusokat. Vagy a filmeseket.
Hollywoodban szerintem azert eleg sokan tudnak a magyarokrol. Az irodalom,
mivel nyelvspecifikus, rossz pelda, es ugye Laci, az se veletlen, hogy te
is nemet, francia, angol es amerikai szerzoket soroltal fel peldakent.
A Nobel-dij meg semmit se jelent, legalabbis nekem semmit. Az politika es
biznisz, mint az Oscar.

Es nem kell az, hogy mi hianyozzunk barkinek is. Nekem se hianyozna az
USA, ha a Marsra robbantanak. Itt inkabb arrol lenne szo, hogy "magunknak
kene, hogy hianyozzunk".    

Na megszunok. Viszont arra szeretnem kerni a tisztelt KULTURtarsakat, hogy
aki hozzam hasonloan gondolkozik, segitsen be legyen olyan jo!
Igazabol sok igazsag van abban, amit Laci es Peter ir, de valahogy az az
erzesem, hogy atestek a lo tulso oldalara. Vagy rosszul latom????

Udv
Dezso

PS. Most nezem, hogy nem irtam arrol, hogy vegul is mi bajom ezzel a
szerencsetlen XX. sz-i vilagkulturaval. Csak roviden, ez meger egy
hosszabb levelet. Alapvetoen az, hogy a KULTURA aruva valt. Szetvalt a
kommersz es a magas kultura. Itt visszautalnek a zeneszek vitajara komoly
es konnyuzene ugyben. Es ezt karos dolognak tartom, mivel gerjeszti a
kulturalatlansagot:

	Azt a kulturalis termeket, lehet eladni, amit konnyebb befogadni,
	es igy tobben veszik. --------->
------>	Igy egyre tobb szemetet zuditanak a vilag nyakaba + a vele jaro
|	marketingmodszerek. -------->
|	Egyre tobb ember fog ilyen szemeten elni. --------->-------------
|                |                                                      |
|                \/                                                     |
|	Egyre nagyobb lesz a piac a szemetre.-----------                |
|                                                       |               |
|							|               | 
> --------------------------------------------------<-----                |
                                                                        |
Csokken az atlagmuveltseg. <---------------------------------------------

Remelem, nem tul bonyolult! Folyt. kov.
+ - Kultura, hagyomany, muveszet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Dezso,
tobbszoros felreertesek munkalnak kozottunk, de bizonyos vagyok benne, hogy
ezeket megoldjuk.  Van aztan olyan is, amit nem ertek.  Pl, irod.:
 >A turulmadar-hagyomany egy atfogo kifejezes volt, szerintem
 >B.Laci is igy gondolta, amibe a busojaras epp ugy beletartozik, mint a
 >Mindenszentek, a sorrel-nem-koccintunk, a ciganynotak vagy talan meg a
 >frissebb dolgok is: Szorenyi, a P. Mobil meg minden franc.

Ezt nem ertem...  A turulmadaras dolog mint szimbolum addig jo, amig
mindannyian hozzavetolegesen ugyanazt a jelentest latjuk mogotte.  Ha neked
viszont ebbe "Szorenyi, P. Mobil meg minden franc" is beletartozik, akkor nem
ugyanarrol beszelunk.

Viszont legalabb a halottkultusz nehany vonatkozasaban egyetertunk.  Kiveve:
 >De itt megint arrol van szo,
 >mint a Halloweennel, egy alapvetoen szep hagyomanyt kifacsarnak, a XX sz.
 >vegi penzkozpontu vilag kepere formalnak.

Nekem nem [csak] a halottkultusz onromboloan penzkidobo es magamutogatoan sznob
vonatkozasa ellenszenves, hanem a dolog lelektani oldala; maga a halottakkal,
azok megszemelyesitesevel-ujraelesztesevel, azok esetleges "szellemevel" valo
foglalkozas taszit.  Szamomra "maga a hagyomany" sem alapvetoen szep.

A hagyomanyok felvetelenek vagy levetesenek kerdeset talan egy kicsit tul
egyszeruen elintezed azzal, hogy "Istvan kurva regen volt, azota nagyjabol
[...] folyamatos a fejlodesunk".  Peldam egyebkent is arra vonatkozott, hogy
olyan hagyomany is letrejohet, amit felulrol eroltetnek egy kulturara; es az
attol meg gyokeret verhet.  A nemetorszagi peldamat sem ertetted meg, sajnos.
Egy allitasodat cafoltam csupan, mely szerint a nyugat-europai orszagokban
gondosan muvelik a hagyomanyokat.  A cafolatom, Nemetorszag peldajaval
illusztralva, "ul".  En azonban nem mondtam azt, hogy ez "jo", ennyiben
csusztatsz.

>Amikor a magyar kultura sajat arculataert
>aggodom, nem is elsosorban a busojarasert, hanem az utobbi ket evszazadban
>letrehozott kulturalis kincsert aggodom. Walt Disney epp olyan "veszelyes"
>Jokaira, mint a tanchaz-mozgalomra.

Nem ertunk egyet.  Szerintem ugyanis nincs ok az aggodalomra.  Ha a kulturabol
ki akar valami pusztulni, ha valami "nem kell" a kultura birtokosainak, egy
nepnek, akkor az (marmint a valami, nem a nep) pusztuljon csak ki nyugodtan.
Ezt nem lehet "jo" vagy "rossz" cimkekkel ellatni.  Kincs nincs.  Vagy van, de
akkor Walt Disney is az.  SW is az.  A tanchaz-mozgalom is az.  (Egyebkent par
evig a Bartok Egyuttesben tancoltam, ha mond ez valakinek valamit.)  De ha a
tanchaz-mozgalom kiurul, helyette mindenki SW sci-fi-ket olvas es nez, akkor ez
epul be a kulturaba, lehet csokoltatni a tanchaz-mozgalmat.

Kulonvalasztod a ket kerdest, hogy mennyire reszese a m. kultura a
vilagkulturanak, ill. mennyire ismert kulfoldon.  Szerintem e ketto egymastol
elvalaszthatatlan.  Valami ismeretlen dolog hianya nem fajhat; a hiany fel sem
tunik.  Kulturalis szempontbol ez a nem-let.  Emlitetted Bartokot es a
hollywoodi magyar rendezoket, ugyhogy engedekenyen modositom a nem-letet
alig-letre.  (Megj.: a kotojeles helyesiras itt nem az ervenyes szabalyokat,
hanem a Weores Sandor-fele irasmodot koveti: mert nekem ez tetszik.)  Egy
alig-dolog eltunte alig-hianyt okoz, ami alig-faj.  Irodalom-ugyben egyebkent
nezetem szerint jelentosen tevedsz.  Csak ne tekintsunk el az irodalmi muvek
ismertsegetol, nincs ugyanis az irodalomnal jobb hordozoja, atvivoje,
PR-specialistaja a kulturanak.  Nyelv-specifikus, hat persze, de forditani
elvben azert lehet.  Te pl. olvashatatlannak tartod Garcia Marques konyveit?
Namarmost, itt van a magyar irodalom.  Szerintem fantasztikus, en el nem
cserelnem semmire.  A konyveim tobbsege magyar szerzoktol van, en ezekben
oldodok fel, mint a vaj.  Azonban magam is erzem, hogy a magyar irodalom
tobbseget forditani ugyan technikailag lehetseges, de nem erdemes.  Ugyanis a
benne levo tartalom gyakran annyira szigoruan es csakis a m. kulturahoz
kotodik, hogy az mas kozegben nem ertelmezheto.  Ami pedig nem ertelmezheto
irodalmilag, az az olvaso szamara ertektelen.

Ami az amerikai bestsellereket es azok nagyszabasu elterjedeset illeti, ezen
pelda segitsegevel eljutunk egy felreertes gyokereig.  Kulon kell valasztani
ugyanis a muveszetet a kulturatol.  A ket fogalom jelentese fenyevekre van
egymastol.  Az emlitett mediumokon keresztul az amerikai kultura terjed
elsosorban, de ez nem jelenti szuksegkepp az amerikai muveszet egyideju
terjedeset, sot azt sem, hogy az adott konyvek, termekek mindenkepp ertekesek.
Tovabba attol, hogy egy muvesz a muvei reven valahol ismertte valik, az meg nem
jelenti azt, hogy o az adott orszag kulturajat terjeszti.  Bartok peldaul
Bartok maga, de az o szemelyen keresztul nem a magyar kultura terjed a hallgato
fulebe, hanem "csak" egy zsenialis zeneszerzo zeneje.  Ennyiben o (tul onmaga
kepviselesen) a magyar muveszet reprezentansa, es nem egyetemesen a magyar
kulturae - csak a sajat szemelyen keresztul amennyiben o is reszese annak.  Egy
McDonalds-etterem epp ellenkezoleg: az amerikai muveszetekbol talan egy-egy
koszan a falon csungo Andy Warhol-kepet leszamitva semmit sem terjeszt,
kivaloan kepviseli viszont az amerikai kultura egy szeletet.  (Pont egy olyat,
amitol en nem vagyok tulsagosan elkabulva, de ez most mindegy.)

Tehat ha kerdeseket kulonvalasztunk, akkor tegyuk igy: mennyiben ertekes a
vilag szamara a magyar kultura, es mennyire a magyar muveszet?  Nezetem szerint
a magyar kultura a vilagnak Mo.-on kivul eso reszen egyaltalan nem, vagy
legfeljebb tobbnyire vazlatos es hamis sztereotipiakban ismert - ergo nem
kepvisel erteket.  A magyarok altal reprezentalt muveszet reszben, igen kis
mertekben ismert, tobbnyire elszigetelt muveszeken keresztul.  Vilagmeretekben
elhanyagolhato, vagy a "futottak meg" kategoriaban van.

Meg mielott valaki teljesen felreerti amit mondok, alljon itt a kerdesrol
alkotott sajat velemenyem: a) magyar kultura: fenntartasokkal tetszik, sok
elemet elutasitom (ki is vandoroltam), sok egyeb aspektusahoz
elszakithatatlanul kotodok, szeretem.  b) magyar muveszet: kivalonak tartom,
elsosorban az irodalma't, amely szerintem klasszisokkal jobb mint a
vilagirodalom legjava.  c) magyarok: aki magyarul beszel, annak vallja magat,
szarmazasra valo tekintet nelkul.

Udv, Peter
+ - Timothy Zahnrol kicsit bovebben. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!
Mivel Acsai Gabor ellenvelemenyet fejtette ki a Timothy Zahn trilogiaval
kapcsolatban, hadd irjak egy kicsit bovebben errol, de nem nagyon a
sorlimit miatt. Gabornak jogaban all,hogy ne szeresse ezeket a regenyeket.
Persze, mondjuk Bradburyhez vagy Lemhez nem hasonlithatok. De nem hozzajuk
viszonyitva neveztem oket jonak, hanem a SW-sorozaton belul. Mert az a
sorozat  olyan csapnivalo sajnos, hogy ez a "jo" nem jelent valami oriasi
dicseretet. Gabornak igaza van, hogy a trilogia mint film (es filmzene!)
igazan nagy, mint konyvek: semmi kulonos. Egyszeruen csak leirtak, hogy mi
tortent a filmben, mint a mostansag minden filmhez automatice dukalo, a
forgatokonyvbol irt regenyek eseteben. Bar az elso resz szerintem jo, mert
a Lucasnak jo a stilusa. Ehhez kepest a Zahn egy olyan sorozatot alkotott,
ami ehhez kepest teljesen uj volt. Miben is?
Az egesz krimiszeruen van megirva, csak lassan valik vilagossa, hogy mi is
a foadmiralis terve. Nem egyszeruen csak egymasra halmozott kalandok sora,
mint a tobbi regeny eseteben. Ahogy halad elore a cselekmeny valik egyre
vilagosabba, hogy mi is van a hatterben. Hoseink persze mindig
belebotlanak a dolgokba, ez neha ma kabareszeru. Nagyon jol van kitalalva
az egesz "Return of the Jedi" utani vilag. Eltunik a partizanromantika, az
UJ Koztarsasag gondokkal kuzd, latszik, hogy nehezebb fenntartani, mint
kiharcolni. Megjelennek a politikai szerencsevadaszok, es kiderul, hogy
nem biztos, hogy abbol lesz a legjobb politikus, aki annak idejen a
legjobb partizan volt (Ismeros?). A hosok jelleme is arnyalodik nemikepp
es megjelenik egy-ket uj szereplo, akik eleg jol ki lettek talalva (Talon
Karrde, Mara Jade, Thrawn). Lehet persze kifogasolni, a vege nekem se
tetszik, de valami olyan uj szint hozott a SW vilagba, ami hianyzott. Zahn
utan indult meg a SW regenyek reneszansza. Szumma szummarum, azert
szeretem, mert kalandregenynek jo olvasni oket, megfilmesiteni nem is
lehetne. Na, ennyi, remelem nem lok vissza a rendszer a sorlimit miatt!
Az Ero legyen veletek!
Dezso
+ - Re: King Crimson es tarsaik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
> gyakran visszaterek hozzajuk. Amig ezeket a sorokat irom, pl. feltettem
> a Jethro Tull, Thick as a Brick c. lemezet. Egeszen mas vilag mint a 
> King Crimsone, de a maga nemeben szinten csodalatos; hol lehet manapsag
> feloras rock szamokat hallani annyira kulonbozo stilusokban mint ahogy ezek
> a bandak jatszottak, es olyan szinvonalon?

  Ha tenyleg ilyenekre vagysz, azert mostansag, az utobbi par evben is
indultak olyan csapatok, amik legalabba annyira szinvonalasak, mint a nagy
regiek, viszont a komplexitast megduplaztak es a szamok strukturaja is
igencsak mestermunka. Ezek alapjan szoba jon: Fates Warning, Queensryche,
es foleg a Dream Theater.
--
           ------------------------------------------------
           |       Don't tell my Mom I work for MTV       |
           |  She thinks I make Kiddie-Porn Death Videos. |
           ------------------------------------------------
+ - Re: KULTURA.0142 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Kultura,

  irta, Wed Nov 27 1996 a KULTURA #142-ben: 

>   Hogy a lengyeleket vegyuk: bizony Sienkiewitz meg a masik aki a
> "Parasztok"-at irta (R...?) ott van.

Reymont. Es, ha jol emlekszem, a keresztneve Stanyslaw.

Udvozlettel
Zimanyi Magda

 Magdolna Zimanyi                         
 KFKI Research Institute for Particle  Phone: +36-1-175-8257
 and Nuclear Physics                   FAX:   +36-1-169-6567
 Computer Networking Center            E-mail: 
 H-1525 Budapest 114, POB. 49, Hungary URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
 -----------------------------------------------------------------------
+ - zenei inyencfalat:A.E. BIZOTTSAG (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Par nappal ezelott tunt fel az eletemben ismet az A.E. bizottsag 
nevu, onmagukat katasztrofazenekarnak vallo csapat.
Tortent ugyanis, hogy baratom lecsapott az egyuttes most 95-ben 
megjelent, bar mar regen elkeszult (1984ben asszem) albumara, arra a 
fantasztikus KALANDRA FEL cimu csodakorongra!
Ezidaig ezt az albumot csak kazettan hallgattam meg (persze regi 
szar, tobbszor masolt, bovlikazettan) meg talan ugy 88 tajekan, de 
mar akkor is nagy hatassal volt ram.(akkor kemenyen 12 eves voltam, 
es egy picit feltem ettol az albumtol !)
De most ujra hallgatva ezt a kuriozumot, rajottem ,hogy meg kell 
kaparintanom nekem is, mert valami fantasztikus!
Besorolni nem konnyu: szerintem rock alapokon nyugvo kis jazz, egy 
csipetnyi funky es talan egy kis ujhullam, nomeg egy leheletnyi 
folk... (a szaxofont nem sokszor hallottam ennyire perverzen szolni 
mint itt, es az a fantasztikus virtuozitas...       )                
Nem akarom beskatulyazni, inkabb hallgassatok meg ti is.

Amiert irom ezt a levelet az az, hogyha barmilyen infot tudtok a 
BIZOTTSAGROL azt legyszives irjatok meg a cimemre!
Ertem ezalatt az egyuttes mostani tenykedeset, vagy barmi regebbi 
dolgot az egyuttessel kapcsolatban, esetleg eletrajzokat, albumokat, 
stb stb...
Na minden jot, ajanlom megegyszer: KALANDRA FEL !
                 Udv: Elpy
+ - Re: parmai CD bolt (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Feri
> 
> PS Valaki ezeket feltehetne az ottlapjara... 

Marmint a parmai CD boltokat. Igerem felteszem, amint levegohoz jutok 
(kozben all a tobbi klasszikus CD ajanlat is, meg az iden meglesz 
minden). 

Szilva
http://www.blki.hu/szilva/ndgy.html
+ - magyar kultura, zene, Weores - irodalmi Nobel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Na latjatok, tudtok ti KULTURA-ltan is vitatkozni...:))

Boloni Lacinak:
Irod:
>[...] bemegyek egy konyvesboltba, itt West Lafayette-ben. [...]

>  Foldrajz-utazas: Europa, Magyarorszag, Budapest : ot konyv. Ok, a
>terkepen rajta vagyunk.
>  Nepzenek: harom CD. Itt is Ok.
>  Film: Mephisto + Redl ezredes, (a nemet filmek reszlegen)
>  Most jon a baj:
>  "Poetry": semmi.
>  "Fiction": semmi.
>  "Sci-fi": semmi.

Viszont ha egy sarokkal odebb besetalsz egy zeneboltba, ott megtalalod
Bartok, Liszt, Ligeti es Kurtag muveit. Azt hiszem, kis orszag voltunkhoz
es "egzotikus" nyelvunkhoz (forditas nehezsege !) merten ez eleg
jelentos suly a vilag kulturajaban. A magyar eloadokrol akkor nem is
szoltam (Kocsis Zoltan, Schiff Andras, Rost Andrea...........).

>  Hogy a lengyeleket vegyuk: bizony Sienkiewitz meg a masik aki a
>"Parasztok"-at irta (R...?) ott van. Stanislav Lem: szinte egy polcnyi
  *****              (Reymont)
>Kiberiada, Pirx pilota es Solaris. (Es van Sztrugackij is. Sertodjunk
>meg, hogy Nemere nincs? )

Akkor mar inkabb Zsoldos Peter, ne Nemere....:))

>[...] Shakespeare-ben, Goethe-ben, Proust-ban,
>Hemingway-ben szinte semmi sincs az angol, nemet, francia, amerikai
>hagyomanyokbol. (Nagyon sokat kell keresni az igazan nagyok kozott, hogy
>olyat talalj aki igazan a hagyomanyokra epitett.)

Ahhoz nem tudok hozzaszolni, mennyire epitettek a fenti irok a
hagyomanyokra. Azt mindenkeppen figyelembe kell viszont vennunk,
hogy - amint azt a zenevel kapcsolatban mar kifejtettem - mig
nyugaton a nepiseg, a hagyomanyok a leheto legtermeszetesebben
SZIVODTAK FEL a magas kulturaba, Mo-n ez kesett, kesett az idegen
megszallasok miatt es azert is, mert a gazdasagi fejlodes gyakran
idegenekhez (= nem magyar) kotodott. Igy a magas kulturaba nem
tudtak beemelodni a hagyomanyok; a veluk valo talalkozas inkabb
racsodalkozas jellegu volt (Liszt, Bartok; keretik elolvasni az
ezzel foglalkozo irasomat). Addig nincs is semmi baj, amig az 
"idegenek" KULTURA-t hoznak; karos viszont, ha a polgarosodas egy
CSAK civilizacioval, de kulturaval nem rendelkezo reteghez kotodik
- marpedig most ezt a folyamtot latom megvalosulni.

>  [...] De
>a nemzeti kultura egyeb reszeivel nem tartozunk a legnagyobbak koze.
>(Tudom, hogy rem szubjektiv, de fel se merult egy magyar irodalmi Nobel
>dij, nem?).                     ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^

Valamikor HALLOTTAM VALAKITOL, hogy Weores Sandor mar majdnem a jelolesnel
tartott, mikoris valaki(k) megfurta(k) (veszekedo magyarok, turani atok...?). 
Tud valaki esetleg errol tobbet...?

>  En abban remenykedek, hogy a jovoben lesz ertekes magyar regeny, vers,
>film, sot sci-fi is. A hagyomanyok - nos, ezek adva vannak es ez az oseink
>erdeme, nem a mienk.

Oseink erdeme, de rank van bizva.

Feri
+ - Olaszorszag (Fogarasi Mikinek) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Miki !

Koszonom a soraidat, ha egyvalaki felfigyelt ra, mar erdemes
volt bekuldeni. Koszonom a TIPP-eket is, majd ha legkozelebb
arra jarok...:))

Ami az Uffizit illeti: en TUDTAM ELORE, mire szamithatok.
Keszultem ra, mit fogok latni es arra is, hogy sok terem
zarva lesz. Ami a legjobban bosszantott, az nagy tomeg (belul).
Nem igazan kedvez a csendes elmelyedesnek. Sajnos, a Louvre-ba
es mas, altalad emlitett
muzeumokba me'g nem tudtam eljutni, igy igazi osszehasonlitasi
alapom nincs. Es ismetlem, a milanoi Breraban nagyon kellemesen
csalodtam.

Feri
+ - King Crimson (Leirel Laszlonak) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Orulok, hogy mas is kedveli rajtam kivul e zsenialis zenekart
es a progressziv rock mufajat.

>[King Crimson] Volt regen egy
>koncert LP-m toluk (a borito tiszta fekete), aminek se a cimere nem
>emlekszem, se CD-n nem talalom, a 70-es evek kozepebol valo lehetett,
>eros 2. helyezett. Annak a lemeznek kulonosen a szaxofon szoloi hagytak
>mely nyomokat bennem. 

Talan ez az Earthbound ? CD-n hiaba keresed, mert nem adtak ki.

Tegnapi irasombol kihagytam egy lemezt: B'Boom, 1994 korul, dupla koncert
az uj felallassal foleg a 80-es es 90-es evek repertoarjabol.

>[...] Egeszen mas vilag mint a
>King Crimsone, de a maga nemeben szinten csodalatos; hol lehet manapsag
>feloras rock szamokat hallani annyira kulonbozo stilusokban mint ahogy ezek
>a bandak jatszottak, es olyan szinvonalon?

Nem kell messzire menni (illetve neked kell, de nekunk - .hu - nem :-): a
magyar After Crying zenekar a King Crimson-i hagyomanyokra epit, de nem
masol; zenejuk korszeru. Eddig negy lemezuk jelent meg (1990-ben az eslo),
mindegyik nagyon jo. Tenyleg, tudja valaki, keszulnek-e a 10eves
evfordulojukra valami koncerttel ? Vagy errol is lemaradtam, mig
Parmaban faltam a spagettit ?

S ha mar igy belementunk a mufajba, hadd ajanljak meg kettot a kedvenceim kozul
:
Soft Machine es Gentle Giant. A SM valamikor a 60-as evek vegen alakult, az
un Canterbury-iranyzathoz tartozik. Viragkoruk a 70-es evek eleje (3. es 4.
lemez): zenejuk a pszichedelikus rockot (korai Floyd) es a jazz-t otvozi,
izgalmas, eredeti zene, biztos hangszertudassal eloadva; sokan Erik Satie-t
is emlegetik fo inspiralokent. Zenejuk kesobb elszurkult, csak ures
imrpovizaciokban merultek ki. ---- A GG leginkabb a Jethro Tull-hoz
hasonlithato:
zenejukben a jazz-rockot otvozik reneszansz es kozepkori elemekkel. En oket
tartom a "prototipikus progressziv zenekarnak": ha valaki megkerdezne, mi is
az a prog.rock, szo nelkul a kezebe nyomnam az Acquiring the Taste c. lemezuket
.
Ez es a Free Hand c. lemezuk a legjobb. Nekik is van eleg jo ottlapjuk, az
altavista segelyevel megtalalhato.

Na, mara ennyi eleg belolem.

Udv Feri
+ - Re: *** KULTURA *** #142 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

subs hix kultura
+ - Mending Wall (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello, Kulturaltak,
Meg tudna nekem mondani valaki, hogy Robert Frost Mending Wall cimet
viselo versenek letezik-e magyar forditasa? Eleg lenne a magyar cime is.
Tudjatok, ez az, ami ugy kezdodik, hogyaszongya:
"Something there is that doesn't love a wall,
That sends the frozen-ground-swell under it,
And spills the upper boulders in the sun,
And makes gaps even two can pass abreast."

Koszi,
	Polgardi Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS