> Felado :  [Hungary]
 ...
> Tenyleg. Milyen termeszeti torveny tiltja a hetfeju sarkanyok
> letezeset?

    :-)))
(szak)irodalom: Lem: Kiberiada
A sarkanyok makacs joszagok. Ha tobb fejuk van, azok allandoan
veszekednek. Mar a ketfeju sarkanynal is az egyik fej -csak
ellenkezesbol is- visszatartja a lelegzetet es megfullad, vagy nem
eszik, igy megdoglik a (tobb feju) sarkany.
Egyfeju sarkanyok termeszetesen letezhetnek.
   :-)))

Udv.:ML.

 írt a következő cikkben: >...
> > Kedves para'sok, miert nem probalkoztok a Randi alapitvanynal?
> > Nincs benne a
> > kiirasban, hogy csak az eros hatasokat fogadnak el!
> 
> Csak nem alacsonyodunk le odaig, hogy egy szkeptikustol penzt fogadunk el
> :-)
> 
> > lenne egy kerdesem :
> > a monitorok rontgen sugarzasa mennyire karos az emberre?
> 
> Mint egy szines TV. En nem felek, a hatterhez kepest a sugarzas nem
> szamottevo.
> 
> > Elvileg 300 Celziuszt is el kellene erni vele,
> Nagyon jo az ismert olvadaspontu femek otlete, a papir barnulasa nem
> nagyon pontos.
> Ha van egy kis idod, megprobalkozhatsz a ?homerseklettranszformatorral?.
> Veszel egy ismert tomegu es fajhoju vasdarabot, beteszed a sutobe. Amikor
> atvette az ottani levego homersekletet, gyorsan beleteszed egy ismert
> fajhoju folyadekba.  Ha a folyadek tomege is, meg a fajhoje is nagyobb,
> mint
> a vase, akkor a homerseklet novekedes a folyadekban a tomegek es a fajhok
> szorzatanak aranyaban joval kisebb lesz, esetleg egy kozonseges szobai
> homerovel pontosan lemerheto. Ugyelni kell, hogy halmazallapot valtozas,
> vagy kemiai bomlas ne következzen be a meres során.
> 
> > Kedves Janos!
> >
> > 1948-ban kimutattak, hogy eros (nagyon eros, nem hetkoznapi, tobb
> > Tesla)
> > magneses terben, radiofrekvencias (tobb 10 MHz) hullamok hatasara, a
> > hidrogenatom spinje atfordul.
> >
> > 1. Az effektus igen kicsi ereju (nehany atom spinje atfordul)
> > 2. Szignifikans
> > 3. Senkinek goze nem volt arrol, hogy mire jo az egesz.
> >
> > Ha mar ennyire praktikusan gondolkodsz, mondd meg nekem (nekunk) hogy
> > mi
> > fejlodott ki ebbol a szignifikans de pici effektusbol es mikorra! (Mert
> > iparag lett belole)
> 
> Passz. Milyen iparag lett belole ?
> 
> > Ha akarod, addig gondolkodom meg nehany ilyen peldan:-)
> 
> Jo. Erdekel.
> De mi koze ennek ahhoz, hogy ha letezik a para hatas, akkor az egy csomo
> celra nyilvanvaloan hasznalhato lenne, es vajh miert nem hasznaljak
> megsem ?
> 
> > A subject-rol szeretnem a velemenyeteket kerni, ugyanis Mo.-on most
> > nyomulni
> > kezd a homeopatias "orvoslas", rengeteg altudomanyos izu cikket es
> > magyarazatot lehet hallani, olvasni, miszerint, mivel hatoanyagot
> > kemiai
> > ertelemben nem tartalmaznak, a hatast "rezgesek" hordozzak, stb. stb.
> > Pl.: http://www.datanet.hu/hippocampus/gkvan.htm
> > Kivancsi lennek pro es kontra velemenyekre itt a forumon.
> > Bye
> > Ada
> 
> Gondolkozz el. Mitol pusztul el a baci, ha bejodozod a seb kornyeket.
> Aztan utana nevezheted a kemiai hatast "rezgeseknek" is.
> 
> > A higanygozlampa meg a natriumlampa miert nem villog 50Hz-el?
> > Azok is gaztoltesuek mint a feny(es)cso"....
> 
> Szerintem villognak is. Legalabbis a higanygoz.
> 
> > Ha jol vettem ki az eddig elhangzottakbol, akkor a pszi-jelensegek
> > egyik
> > szignifikans tulajdonsaga (ha leteznek - amit en tobbe-kevesbe
> > elfogadok,
> > leven nekem is volt mar ilyen tapasztalatom) az, hogy nem
> > reprodukalhatok
> > nagy megbizhatosaggal, azaz legalabbis pillanatnyilag ismeretlen
> > tenyezok
> > befolyasoljak az eredmenyeket. Te igenybe vennel egy olyan
> > szolgaltatast,
> > ami ugyan nem biztos, hogy mukodik, viszont ingyenes? :-)
> 
> Na itt a bibi. Ha a szignifikancia eleg nagy ahhoz, hogy egyertelmuen
> kijelenthessuk a letezest, akkor megfelelo korultekintessel bizony a
> dolgot
> telekommunikaciora is fel lehetne hasznalni. Ha meg nem, akkor miert
> mondjuk, hogy letezik ?
> A magyar tudosok holdrol vettek  visszavert jeleket. A vevo persze olyan
> zajos volt, hogy semmi nem volt veheto az ado jelebol. Erre a vevo jelet
> sorban rakotottek egy-egy vizbonto keszulekre, egymashoz kepest
> tizedmasodperces kesleltetesekkel. Hosszu ido mulva epp azon a keszuleken
> fejlodott a legtobb gaz, ami az adas utan epp annyi ido mulva
> kapcsolodott a
> vevore, ami a jeleknek a Holdig meg vissza valo utazashoz kell. Ez alig
> tobb, mint otveneves kiserlet, akkor igen nagy zajjal. Hogy mi tortent
> azota, tudjuk.
> A parapszi joval tobb, mint otven eves.
> 
> 
> > Mellesleg a te ervelesedrol az jut eszembe, amivel a foldonkivuli
> > ertelmes
> > lenyek letezeset igyekeznek cafolni egyesek:
> > 1) Ha leteznek foldonkivuli ertelmes lenyek, akkor biztosan vannak
> > kozottuk
> > nalunk fejlettebbek is.
> > 2) Ha vannak nalunk fejlettebb fajok, akkor azok mar regen elindultak
> > meghoditani/betelepiteni a vilagegyetemet.
> > 3) Tehat mar itt kene lenniuk.
> > 4) Mivel meg egyet sem lattunk, ezert mi vagyunk az egyetlen ertelmes
> > faj a
> > vilagon. Q.E.D.
> 
> Reszemrol a fenti lenyek letezeset nem cafolom. De elofordulhat, hogy
> nincsenek.
> Egyebkent a 3 nem igaz, lehet, hogy a vilegegyetem akkora, es oly gyorsan
> tagul, hogy elvileg kizart a kommunikacio egyes tartomanyai kozott.
> 
> >> Mas: Piszkosul elpara'sodott ez a tudomany is
> El, a fene egye meg  :-)
> 
> > Erdekelnek a para dolgok is, de a tudomany rovatban szivesen olvasnek
> > a gombvillamokrol, "tudomany"-hoz illo konkretumokrol, honnan "jon",
> > mekkora az energiasurusege, ez beillik-e a  fizikai ismeretunkbe,
> > eloallit-
> > hato- e megismetelheto kiserletekkel?   Szerintetek letezik egyaltalan?
> 
> Valoszinuleg letezik.
> Ugy tudom, mestersegesen nem allitottak meg elo.
> Az energia surusege nem lehet nagyon nagy. (Abbol  a rombolasbol itelve,
> ami
> a megsemmisulesekor tapasztalhato.)
> Teljes magyarazat nincs, de a megfigyelesek szerint zivatarok kornyeken
> gyakoribb.
> 
> Janos

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Kedves Mdavid, a hozzaszolasod lenyege valahol a kiberter
csapdaiban elveszett, de ne add fel.  Udv///Meszaros Laci

Kedves Zoli!

> A radioerzekeny analog DC tapegyseg, amelyrol irtam,
> hogy tonkretett egy CB-t, egy alkalommal spontan modon
> gondolt egyet es 15V helyett ujfent 40-et adott ki.

Komoly celra hasznalt tapegysegekben (meg akkor is, ha hazi gyartmany),
ahol a tulfeszultseggel okozott kar nagy lehet, szoktak 'crowbar'
aramkort hasznalni, amigyakorlatilag egy tirisztor, meg az azt egy
stabil hatarfeszultsegre begyujto aramkor.
Ez fuggetlen a tap tobbi reszerol, es galiba eseten rovidrezarja a
kimenetet, igy nem kerulthet a terhelesre tulfesz (a tapegyseg meg
szenvedjen, szabalyozzon le vgy olvadjanak kia biztik, meg mindig kisebb
kar, mint amit a terhelessel csinalt volna).

Sajna nagyon komoly kinezetu tappal is elofordult mar, hogy a beepitett
LCD kijelzoje japanul kezdett el szovegelni. A szamitogepe megkettyent, 
de a kimenete stabil maradt, szerencsere. Meg nagy bajt nem is tudott
volna okozni, mert max 150V kimenetu, 120V-on jarattuk, de a taplalt
DC/DC konverterek 90-160V-ig garantaltan mennek.

Radiofrekvenciaturest meg ugy szoktunk vizsgalni amator modon, hogy tap
kimenetere terheles+analog feszmero (a nagyfreki a digit muszereket is
megkavarhatja), a tap dobozaba pedig be egy kezi adovevo antennaja, meg
annyi goz, ami kijon a radiobol. Ha nincs a kimeno feszben valtozas,
akkor rendben vannak a szuresek, hidegitesek. (Akkor lenyeges az igy
bevizsgalt tap, ha az 100W-os nagysagrendu radiot taplal, de akar egy
kezi radio halozati tapjanal is. Azaz biztos, hogy eleg sok nagyfrekit
kap a tap.)

> Az elkonak szabalyosan lerobbant a teteje.
> Erdekes modon semmi egyeb hibaja nem lett az aramkornek.
> Ugy latszik az elko nehany tizedmasodpercig kepes volt
> magara vonni az elszabadult tap figyelmet
> es hosiesen megvedte a tobbieket a pusztulastol.

Ilyen tapasztalatom nekem is volt, amikor egy alaplapra elcsuszva tettem
vissza a tapdugot. Tuzijatek nem volt (a tap aramkorlatja megelozte), de
egy tantal rovidzarba ment, es megvedte az alaplapot.

> Ugyancsak teszteltunk egy 1A-es uveghazas biztositekot,
> mely 1A-nel orakon at szepen vilagitott, de kiegni nem akart. 
> Azota se tudom, hogy milyen alapon illik megvalasztani 
> a megfelelo biztositekot.

Van ahol szabalyzatok irjak elo a bizti meretezesenek menetet (pl.
halozati, erintesvedelmi biztik), sajat tervezesu kutyukben mar lehet
egyei szempontok szerint merlegelni. Altalaban a gyartok a normal
korulmenyek (szobahomerseklet, levegoben, nincs extra hutes) kozott a
nevleges aramertekre 4 ora strapabirast garantalnak. A gyartasi szoras
eleg nagy, ezert akar idotlen idokig is birhatja akar a masfelszeres
aramot is.
Meg egy fontos adat, hogy 3-4-szeres aramerteknel maximum mennyi ido
alatt durran el. A terhelest es a tapegyseget is illik ugy tervezni,
hogy zarlat eseten alakuljon is ki legalabb 3-4-szeres aram (azaz a
tapegyseg aramkorlatja, ha van, akkor nagyobb legyen, mint a bizti
ertekenek 3-4-szerese).

Van meg egy tenyezo, az I^2*t, ami azt jelenti, hogy a bizti mennyire
gyors, mekkora aramlokeseket (a nevleges aram sokszorosat is, de nagyon
rovid ido alatt) bir el. Lomha biztiknel ez a szam nagy, gyorsaknal
kicsi.
(Ez a szam energiaertek jellegu, azaz azt mondja meg, hogy mekkora
energianak kell rovid ido alatt hove alakulnia a biztiben, hogy
olvadjon.)
Volt olyan kellemetlen tapasztalatom, hogy egy viszonylag nagy
rendszerben minden modulban voltak biztik, hogy a modul hibaja ne huzza
le a tapsint. Viszont amikor valaki a tapsint sikeresen rovidrezarta
valahol mashol, az en moduljaimban a pufferelkok visszafele kisultek a
biztiken keresztul, tullepve az I^2*t-t, en meg cserelhettem ki az 50+
feluletszerelt biztit a mar leszilikongumizott, missziora kesz
panelekrol, es kereshettem egy lomhabb tipust, amivel nem fordulhat elo
ilyen baleset.
Az is kozbejatszhatott, hogy a reflow forrasztas kozben sikerult egy
kicsit 'egett' paneleket gyartani, es a tul meleg forrasztas annal a
fajta biztinel biztosan noveli az erzekenyseget.
Viszont a regi es uj bizti adatlapjainak osszehasonlitasakor kiderult,
hogy I^2*t ertekben legalabb egy nagysagrend kulonbseg volt.
Mindeket bizti 1A-es, 'gyors' tipus, de a ket gyarto mashogy ertelmezte
a gyorsasagot.

Udv,
Sanyi

> A radiohullamok kozvetve is okozhatnak egeszsegugyi problemat.
> Ugy tudom korhazakban is voltak mar EEG, EKG, stb. orvosi
> muszerekkel zurok, a kozelben mukodo radiotelefontol.
>Vagy peldaul repulogepeken is megbolondithat egy-ket berendezest egy
>mukodo mobiltelefon, es ez kozvetve erosen egeszsegkarosito hatasu :-(

A repulokon pont a leszaalast iranyito rendszereket bolonditja meg.

A kedvenc sztorim talan fel eve hallottam. Az angol miniszterelnok Tony
Blair, repulon utazott vissza valami fontos targyalasarol, es a repulorol
mobilon hivta fel a kiralynot, hogy beszamoljon neki. A pilota kijott a
kabinbol es azonnal raparancsolt, hogy hagyja abba a telefonalast. Blair
mondta, hogy a kiralynovel beszel. A pilota kozolte, hogy az se erdekelne,
ha az atyauristennel beszelget. Vagy kikapcsolja, vagy elveszi. Blair
elbucsuzott a kiralynotol es kikapcs.

Tucsi

Meszaros Laci irta:

> A figuranak konyve
> is megjelent errol (ebbol az alkalombol kereste'k meg a tevesek)
> de nem hiszem, hogy megveszem.

Azert gondoljatok bele: most van a 30 eves evforduloja a
holdraszallasnak. A magyar konyvkiadok illo modon megemlekeztek errol...
Bar ne morgolodjak, meg csak majus vege van...

Jano

>A napokban akadt a kezembe egy komoly TV-s konyv (Dr. Ferencz[iy]
'>Secam' Pal konyve (elnezest kerek nehai mesteremtol, hogy nem 
>emlekszem pontosan a nevere)),

A konyv elejere es oldalara fel van irva.: Dr. Ferenczy Pal

                       Aggod Jozsef

Kedves listatagok,
   
   A kozelmultban itt is labra kapott paratema irant erdeklodoknek 
talan nem folosleges bejelentenem, hogy az AION Alapitvany nyilt 
napot tart junius 3-an, csutortokon, delutan fel hattol kezdodoen a 
Budapest, VII. Verseny u. 18. III. 14. cimen levo laboratoriumaban. 
(A "laboratorium" ugyan kisse nagykepu kifejezes, mert egy 
kutyakozonseges lakast berlunk ott, de vegul is a szo valami munka-
felesegre utal, es azon a helyen munka tenyleg folyik.)

   A nyilt nap azt jelenti, hogy szeretettel es informaciokkal varunk 
minden erdeklodot. Az alapitvany racionalis parakutatassal 
foglalkozik, korulbelul abban a szellemben, ahogy en ezen a listan 
hozza szoktam szolni a temahoz. Meg lehet nezni, sot kiprobalni az 
epp folyo kiserleteinket. Mivel a Parajfalok Klubjanak nehany tagja 
is bizonyara jelen lesz, a klubrol is meg lehet tudni egyetmast. 
Tovabba epp itt tartozkodik az alapitvany vendegekent dr. Edwin C. 
May (a Frei-dosszie parakem-riportjabol ismert), ot szinten ki lehet 
faggatni barmirol, ami nem hadititok.

   Aki mar most eldontotte, hogy eljon, legyen szives jelezze nekem 
emailen, hogy az esetleges tolongasra felkeszulhessunk.
   Vazul

>Szerintem az uros kolonia nagyon jo elkepzeles.Sot szerintem az ur a
>megoldas a szemetek eltavolitasara.Eltudok kepzelni egy pici mubolygot
>ahova pl. a radioaktiv hulladekokat szallitjuk.

Ezt mar tobben is felvetettek. Csak egy problema van. Mi van, ha egy
szallitoraketa a start utan felrobban, mint a Challenger? Ahhoz kepest
Csernobil, tudoszurovizsgalat lenne.

Tucsi

Az urkoloniakkal egy problema van: a koltsegek. Az urben, a holdon a marson
egy akkora onfenntarto telep letrehozasa, amely eltartana otvenezer ember
kb. annyiba kerulne, amennyibol itt a foldon emberek millioinak az eletet
lehetne sokkal jobba tenni. Arro nem is beszelve, hogy valamikor a
nyolcvanas evek kozepen voltunk otmilliardan, iden leszunk hatmilliardan.
Mit szamit egy-ketto-ot-tiz kolonia. A nepessegrobbanas-problemat nem
oldana meg.

Tucsi

Sziasztok !

Koszonom mindenkinek a biztositekokra vonatkozo informaciokat.

Meg van nehany reszlet a biztonsag temaval kapcsolatban,
amirol szolnek.
A  mikrosutonk a garancia lejarta elott 1 hettel  
hasznalhatatlanna valt, mert folyton leverte a 10A-es
kismegszakitot. (1500VA fogyasztasu) 
Hivtam a szervizt, el is vittek, de visszahoztak mint hibatlant,
azzal, hogy csereljem ki 16A-esre a kismegszakitot, es 
nem lesz gond. Nem tetszett az otlet.
MEEI vizsgalatat kertem inkabb, amely ugyancsak
azzal zarult, hogy a keszulek hibatlan, bar indulaskor
ketsegtelenul nagy aramot szippant.
Erdeklodtem a MEEI-tol, hogy van-e olyan eloiras,
mely megszabna, hogy mekkora aramlokest szabad
okoznia egy haztartatasi keszuleknek, de azt a valaszt 
kaptam, hogy nincs.  
Igy 16A-esre csereltem a kismegszakitot.
( Ennek vegeztevel tortent a csavarhuzom hegyenek
  kodde valasa :)

Ma sem ertem, hogy az altalam okozott fazis-zarlatkor
feltetelezheto sokszaz amper mikent okozhatta a fel 
utcaban az evszazad nagy aramszunetet, es miert nem 
vedtek meg a halozatot a lakason beluli kismegszakitoim 
a veluk sorbakotott lepcsohazi 16A-esekkel egyutt.

Kesobb a mikrosuto folia-tasztaturaja mult ki.
A szerviz csak komplett vezerloelektronikaval egyutt
akarta cserelni es nagyon sokert. Emellett kifaggattak,
es lecsesztek, hogy tisztitasahoz tudatlanul
nedves ruhat hasznaltam, hiszen foliatasztaturat 
alkohollal illik, mert a viz beszivaroghat es tonkreteheti.
Ejnye, a japanok meg itt tartanak a foliatasztatura-technologiaban ?
Tenyleg nem tudnak megbizhatoan muanyagot hegeszteni/ragasztani, 
s emiatt tuzveszelyes tisztitoszer hasznalatara 
kenyszeritik a usert ?  Ezt nem hiszem el.
(Raadasul a max. lehetseges 97%-os alkoholban is van viz)

Karacsony szenteste lecsapta a suto a biztit.
Szetszedtem, es eljutottam a meglepoen kis meretu tanyerforgato
szinkronmotor szetcincalasaig, ahol dobbenten lattam,
hogy a motor tekercselese elegett - menetzarlat miatt, 
es a szedzilalodo drotocskak a motor-armaturahoz erve
az egesz keszulek femhazara 220V-ot juttatva 
foldzarlatot okoztak.

Ha nincs jo vedofold, akkor Jezuska nem hozott volna
semmit, hanem elvitt volna engem.
De Jezuska jo volt, es leven a kabatzsebemben 
egy aznap delelott - a termeszetben talalt - 
NDK villanyborotvabol szarmazo  rezgeto-tekercs,
annak huzaljabol ejfelre mar ujratekercseltem a motor 
leegett tekercsreszet.

Utanaerdeklodtem, hogy a tavolkeleti, muanyagtakarekosan 
gyartott motorka vajon elfogadhato megoldas-e, 
es kb. a kovetkezo valaszt kaptam szakertotol:
 
_az eletvedelmi rele - ma mar - uj epuletek letesitesenel
kotelezo, a foldelt aljazat pedig 20 eve.
Eletunk fokeppen ezek megleten es megfelelo mukodesen mulik,
de ha tul sokan halnak meg zarlat okozta aramutestol, akkor 
nyilvan felulvizsgaljak majd a termekekre vonatkozo 
eloirasokat is. Addig felesleges volna u''rtechnikai
megoldasokkal megdragitott termekeket gyartani._

Itt jut eszembe - vajon az u''rtechnikaban is hagyomanyos
elektromechanikus megszakitokat hasznalnak, vagy mar
felvezetos megoldasokat ?

Udv: zoli

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: vizporlasztas ( 19 sor )
>
>Ennyi informaciom van. Ugy 16.000 Ft korul van az ara, es 2 dl/ora a
>kapacitasa.


Szerintem a teljesitmenye es nem a kapacitasa (befogado kepessege)!
 Ezt a ket fogalmat sajnos sokan es eleg gyakran osszekeverik, ami a
"konyhanyelvben" nem is lenne baj, de IMHO a Tudomanyban nem kellene
osszecserelni.

Udv.: Karoly

> Nem vagyok a tema szakertoje de ugy tudom, hogy a frekvencia
> novelesevel no a kisugarzott energia. Szoval lehet, hogy 100MHz-en 100W
> kevesebb, mint 1800MHz-en 5W...

A frekvencia es energia fent hivatkozott osszefuggese 
termeszeti jelensegeknel tapasztalhato inkabb. 
Reszecskefizikai jelensegeknel fotonokkal kapcsolatban, 
vagy pl. forgo dipolusok sugarzasakor is.

A radioadok eseteben szerintem altalanossagban nem jellemzo
a frekvencia es energia osszefugges.
Az antennak tulajdonkeppen illeszto, energiakicsatolo szerepet
toltenek be. 
Az antenna a jelforras szamara ohmikus ellenallasnak
latszik, amennyiben az antenna szelessavu, azaz
egy definialhato also es felso hatarfrekvencia kozott nagyjabol
azonos hatekonysaggal kepes kicsatolni a kulonfele frekvenciaju
jelkomponensek energiajat.

Hasonlokeppen ohmikus fogyasztonak kell latszania az
antennat taplalo vezeteknek is.
Ezt a feltetelt a szokasosan hasznalt kabelek ill. 
tapvonalak teljesitik, ha vegtelen hosszunak
tekinthetok. A vegtelen hosszusag lehet virtualis,
amennyiben a folyamatos elnyelo kepesseg fennall.
Utobbi ugy biztosithato, hogy a veges hosszu kabel vegere 
hullamellenallassal azonos, illesztett erteku ellenallast, 
vagy antennat kapcsolnak, azaz a kabelbe taplalt energiat 
visszaverodes - tehat reaktivitas nelkul engedik tavozni.

A megfeleloen lezart szokasos nagyfrekvencias kabeleknek 
valos hullamellenallasuk van, s az antennak - melyeket 
nyitott rezgokorkent is emlegetnek - eppen sugarzasi 
veszteseg kepzese, azaz - adas celjabol nyitottak.
A veszteseg pedig valos, hiszen nincs visszahatas.
Ohmikus, tehat frekvenciafuggetlen.

A kerdesnek azonban en sem vagyok szakertoje,
viszont ha nem lenne igazam, es megis fennallna
az aranyossag, akkor meg kene tudni magyarazni
hogy miert Planck-allandot emlegetunk, es miert 
nem Maxwell-allandot.
Maxwell 1862-ben kidolgozta az elektromagneses terelmeletet,
Planck pedig 1900-ban tette kozze hipoteziset a kvantumokrol.

A felvetes viszont nagyon jo volt arra, hogy megint 
belekeveredjek egy problemaba:
Valtakozva pozitivra es negativra sztatikusan feltoltott 
vasuti talpfak folott szaguldva vajon fenyjelensegkent 
lehetne-e venni az _adast_ ?
Azt se bannam, ha deszkakeritesre vonatkoztatva vezetne 
le valaki, csak tudjam mar meg vegre az igazsagot ! :)

Udv: zoli

>14-esnel kisebb arnyalatut viszont semmikepp ne hasznaljatok, mert
>garantaltan nem biztonsagos, olvastam elmenybeszamolot valakitol, aki
>13-as uveggel nezte hosszan a Napot, es bizony utana orakig lataszavarai
Nekem egy 11-s van, epp most probaltam ki. Rogton latszik, hogy nem eleg,
bar zoldes szinben mutatja a napot, de tul vilagos.


>voltak. Nem erdemes kockaztatni.

Nagyon kell vigyazni uraim. Igaz ugyan, hogy a nap sugarzo energiajanak
nagyresze a lathato tartomanyba esik (pont ezert latunk abban a tartomanyban
:-), de ha egy nezoke ranezesre jo sotet, akkor az meg nem biztos, hogy
artalmatlan. A sotetsegtol ugyanis kitagul a pupillank, igy jol beengedi a
spektrumnak azt a reszet is, amit a sotet szuro nem tart vissza, de nem
lathato.
A muanyagok eseteben az UV is atmehet, az uveg meg az infrat engedi at.
Reszemrol megyek a boltba, es veszek nehany megbizhato nezoket, pedig minden
eszkozom megvan, hogy csinaljak egy sajatot. Pld. vekony ezustreteget uvegre
gozolve vagy katodporlasztva az egesz spektrumot jol lehet gyengiteni.

Megegyszer a cim:
>Planetariumban vagy a Budafoki ut 41/b alatti Telescopium tavcsoboltban.
(Koszonet Andrasnak !)
Es ismertek: nem szoktam panikolni (GSM, foldsugarzas, atomreaktorok....),
de a nappal nem jo ujjat huzni. Garantaltan o az erosebb !


>teleszkopok szognagyitasarol sajnos melyen hallgatnak... Opitikai
>mikroszkopok olyan 10..20000x -nel bedobjak a torulkozot, raadasul a
>targyat eszmeletlenul meg kell vilagitani.
Nemecsek, elirtad a nullakat. Optikai (lencses) mikroszkopok 1000-2000
kozott nagyitanak, a tovabbi nagyitas mar ures (nincs informacio tartalma).
Nagyjabol 1 mikronos objektumokat lehet nezegetni.
Pasztazo optikai mikroszkopokkal lehet elerni azokat az ertekeket, amiket
irtal.
Vagy arra is gondoltal ? Ha igen, akkor BOCS.


>Az apro umbuldak a holdraszallasnal masutt voltak. Peldaul a TV
>nem Armstrong elso holdra lepeset kozvetitette -- feltek attol,
>hogy valami blamazs lesz.
Eleg nagy disznosag. De a lenyegen nem valtoztat.


>ha olajban akkor puri. ez is olyan, mint a labda. (bar indiaban az olaj
neha
>motorolaj... :-) ez nem vicc)
Es azt meg lehet enni ?


Janos