Hello!
 
 A minap talaltam egy erdekes hirt a Sky&Telescope-ban (www.skypub.com): 
antianyag-felhot talaltak a galaxisunkban. Onnan vettek eszre, hogy 
talalkozik 'normalis' anyaggal, ezert bomlik es nagy energiaju gamma-
fotonokat sugaroz. Namost ha bomlik, akkor fogy. Akkor viszont vagy egeszen 
uj es nem volt ideje elfogyni, vagy folyamatosan potlodik. Mindket eset azt 
feltetelezi, hogy antianyag keletkezik valahol. Milyen modon lehetseges ez?
 Viszlat!
 
 
        Barna Janos

Sziasztok!

Eloszor is koszonom mindenkinek a hozzaszolasat, ugy latszik ritka
rosszul sikerult kifejeznem magam. Szoval: az irodalomban a kovetkezo
kepletek szerepelnek:
(1) u=-elektromotoros ero (tovabbiakban e)
(2) u=-dfi/dt
(3) e=-dfi/dt

Ha (1)-et igaznak tekintem, akkor (2) es (3) ellentmondanak egymasnak.
Ezt akartam kerdezni, hogy a 2 keplet kozul most melyik a helyes,
illetve, honnan vette az irodalom a helytelent (ami szerintem a (3) ).

Avagy az a dolog nyitja, hogy ebben az esetben (1) nem is igaz? De akkor
miert nem?

Valaszaitokat elore is koszonom,
marky

Diszkolampa ugyeben a kovetkezo valaszok erkeztek:

Csipai Norbert:

>Ha kozelrol nezed az UV lampat, akkor a szemedben a folyadek is kicsit
>fluoreszkalni kezd, ettol latsz mindent olyan forcsan es homalyosan...
>Ne nagyon nezd kozelrol, karos... :)

Varga Joska:
>Kevesbe torik, mint a tobbi szin, jobban kell/kene ra fokuszalni? 

Meszaros Laci:
>Szerintem a diszkolampa UV fenyenek hatasara fluoreszkal a szemlencse
>vagy az uvegtest. Egyebkent a rendszeres UV terheles sokat javit egy
>jo kis szurkehalyog kifejlodesenek eselyein. A lila szinnel pedig az 
>lehet a gond, hogy az ember szeme az alakzatok felismereset elsosorban
>a vilagossagjel (palcikak) alapjan vegzi; a hatterhez hasonlo vilagos-
>sagjelet ado, eltero szinu alakzatot lathato, de nehezen felismerheto.
>Amikor a BKV bevezette a kekre festett busz tajekoztato tablakat, volt
>egy jo szinkombinacio: vilagoskek hatteren elenkpiros felirat. Szemnek
>faraszto volt kisilabizalni.                                    

Bocs, hogy mindet beideztem, de szerintem mindben volt erdekes gondolat.

En meg a kovetkezo magyarazatot talaltam ki:

Az UV tartomanyban a szem meg egy jo ideig reagal, csak mar nem latja
kulonbozo szinunek a kulonbozo frekvenciakat. (Mindet lilanak latja).
Viszont a kulonbozo frekvenciaju fenysugarak kulonbozokeppen tornek, ezert a
lampa kepe "szethuzodik" a recehartyan. (Hat, ehhez persze az kellene, hogy
a diszkolampa tenyleg egy viszonylag szeles spektrumban sugarozzon, nem
tudom, hogy van ez.)

Koszi a valaszokat. Ha valaki biztosan tudja a valaszt, johet dontobironak :-)

Peter

Bajnok Janosnak:

Sajnos nincs idom a teteles cafolatokra, ezert csak igy futtaban kozlom:
a tegnapi iras "Einstein teveszmei" helyett inkabb a mu szerzojenek hianyos 
ismereteit mutatta be. Nem tudom, miket olvastal, de vagy olvasd el
oket ujra, vagy keress jobb konyveket. Ezen tul csak egyetlen megjegyzes:
a relativitaselmelet (vagy barmi mas fizikai elmelet, a gravitaciot is 
beleertve...) nem attol elvez kozmegbecsulest a fizikusok kozott, mert 
a kiindulasi pontok megingathatatlan, kobe vesett igazsagok (bar lehetnek
azok is, a fenysebesseg megfigyelotol fuggetlen voltat pl. nagyon pontosan
kimertek, de mondjuk a kvantummechanika alapfelteveseit mar csak 
posztulalni lehet), hanem azert, mert a felepitett elmelet egyreszt az 
addigi megfigyeleseket ertelmezni tudta, masreszt eredmenyesen megjosolta 
a felallitasa utan vegzett megfigyelesek eredmenyeit is. Ezek fenyeben 
kello ido eltelte utan a teljes fizika konzisztenciaja adja az elmelet
legfobb tamaszat: ha valami nagyon nem stimmel, az mar valoszinuleg
valahol kibukott volna [bovebb irodalom: David Mermin szovaltasa ket
szociologussal a Physics Today tavaly juliusi szamaban]. A specialis
relativitaselmelet _ket_ feltevesre epul: 1) a fenysebesseg minden 
megfigyelonek ugyanannyi; 2) az inerciarendszerek ekvivalensek. Ebbol
az elsot, mint emlitettem, ki lehet merni, a masodikat pedig akkor
fogadjuk el igaznak, ha a ra epitett elmelet megbizhatonak bizonyul;
marpedig itt ez a helyzet. Ennyi.

Udv,
KZ

P.S. Nem tudom, a pitagoreusok milyen megfigyelesekre epitettek
a korpalya-elmeletuket, de ebben a szigoru formaban (csak korpalya)
mindenesetre rossz joslatokat adott. Ha viszont a ptolemaioszi elmeletre 
gondoltal, arrol senki sem allitja, hogy tudomanytalan: a maga korlatain
belul igenis pontos elorejelzeseket adott, es a cikloisok bonyolitasaval
elvileg finomitani is lehetne; de minek, ha van egyszerubb es pontosabb???

Tisztelt Janos, es tobbiek!

  A relativitas elmelettel kapcsolatban tettel fel nehany kerdest. Mivel 
altalanos relativitaselmeletet nem tanultam, igy az azt erinto kerdesekre 
nem tudok valaszolni, a spec.rel.-lel kapcsolatban viszont irnek nehany 
dolgot.
  A spec rel ket posztulatumon alapszik:
 E1: A fizika torvenyei minden inerciarendszerben (olyan vonatkoztastasi 
rendszerben, ahol ervenyes a tehetetlenseg torvenye) azonos alakuak.
  Ez lenyegeben -szerintem- egy esztetikai kovetelmeny.
 E2: A feny sebessege fuggetlen a forras es az eszlelo sebessegetol.
  Ezt mutatja a M-M kiserlet. Ez a posztulatum (kiserleti eredmeny) 
abszurdumnak tunik, szemben all a "jozan esszel", hiszen ez azt jelenti, 
hogy ha veszel ket vonatkoztatasi rendszert, amelyek egymashoz kepest 
egyenes vonalu egyenletes mozgast vegeznek es -mondjuk- a t=0 pillanatban 
az origojuk egybeesik, es ekkor fenyjel indul az origokon fekvo 
forrasbol, akkor t ido mulva a fenyjel azonos sugaru go:mb lesz mindket 
vonatkoztatasi rendszerben! (Ez az a "paradoxon, amit meg kell erteni es 
el kell fogadni a spec rel hez)
 Ezutan meg kell adni a tavolsag- es idomeres modjat, es ebbol levezetheto 
a L trafo.
 A Lorenz fele hipotezis es a spec rel is a Lorenz trfo szerint 
transzformal, igy ami az egyikbol kijon, az kijon a masikbol is, de 
ugyanez a helyzet az egyszerusitett Ptolemaioszi es egyszerusitett 
Kopernikuszi modellel is (ld Simonyi), megis Kopernikuszt erezzuk 
kozelebb a valosaghoz. Raadasul -ugy hiszem- Lorenz nem ad meresi utasitast.
Lenyegeben ket dolog kozott kell valasztani:
L: A sebessegvaltozas valoban osszehuzodassal jar
E: A sebessegvaltozas nem jar osszehuzodassal, csak ugy merjuk
Lorenz nem indokolja meg, hogy miert kovetkezik be az osszehuzodas, mig a 
spec rel Egyszeru alapelvekbol indul ki.
 A relativisztikus dinamikarol:
 A L trfo-bol adodo sebessegosszeadasi kepletet  es a p=mv (m invarians, 
azaz von. rendszertol fuggetlen) impulzust alkalmazva egy bomlo 
reszecskere nem teljesul az impulzus megmaradas, ezert uj impulzusra van 
szukseg, utkozesi kiserletbol szamolva a p=Gmv jon ki, ahol 
G=(1-(v/c)^2)^(-0.5) (bocsanat) es m tovabbra is invarians! (Ezt szoktak 
ugy interpretalni, hogy m'=Gm tomeggel p=m'v)
A munkatetelt folirva az uj impulzusra:T2-T1=w=integral(dGmv/dt)ds, 
amibol levezetheto hogy T=E-E0 a kinetikus energia, ahol E0=mc^2 nyugalmi 
energia es E=Gmc^2 sajat energia. A fent bevezetett impulzus 
megmarado mennyiseg, es ebbol levezetheto, hogy a sajatenergia is 
megmarado. Viszont a tomeg nem megmarado (bar invarians), elmeletileg egy 
reszecskebomlas vizsgalatabol kijon, es kiserletileg is bizonyitott, pl 
atomeromuvekben.  
  Elnezest hogy hosszu voltam, viszont itt-ott nem voltam eleg preciz, 
es sokmindenre nem valaszoltam.
        Udvozlettel:
                           ST
                  (Serenyi Tamas)

Eloszor is elnezest kerek, de ket hetig nem fertem hozza leveleimhez es 
most egyszerre zudult ram az egesz HIX... 8-)
Ezert most egy "szakallas" levellel kapcsolatban zargatom a tisztelt 
tudosokat. (Szamomra ugyanis mindenki tudos, aki a Tudomanyt jaratja es 
_bekesen_, _joakarattal_ kerdez, valaszol, szol hozza...)
A #109-ben jszadai irta: egy asszony testet, miutan "lecsapoltak" a 
veret, lehutottek 0 fokra, majd kis ido mulva felmelegitettek. Az asszony 
pedig mar masnap interjukat adott.
En sokaig ketto "teveszmet" is igaznak hittem!
Elso: a viz 0 fokon fagy meg! Nekem azt tanitottak, hogy ezert is lett a 
      Celsius skala kituntetett pontja a 0.
Masodik: az ember teste kb. 70 %-ban vizbol all! Tehat a felnott ember 
         kb. 5.5 literes ver-mennyisege csak kisebb resze (toredeke) a 
         testet alkoto viz-mennyisegnek.
Meg ma is rettentoen erdekel a hibernacio, mint problema. Na most, eddig 
minden iranybol olyan informaciokat kaptam, hogy emberen jelenleg azert 
LEHETETLEN sikeres hibernalast ES dehibernalast vegrehajtani, mert amikor 
lefagyasztjak a testet, a sejtekben levo folyadek (viz, sejtplazma... 
kinek mi tetszik) megfagy, majd felmelegitesnel a kialakulo jegkristalyok 
egyszeruen szitava szaggatjak a sejtfalat, minek kovetkezteben a paciens 
exital... (exitus lethalis), azaz elhuny. Olyan kiserletekrol ugyan 
hallottam, amik arra iranyultak, hogy kristalymentesen olvadjon a 
folyadek, de ezek az anyagok a sejtbe jutva altalaban mar a fagyasztas 
elott elpusztitottak a sejtet. Szoval en itt tartok ebben a temaban. 
Ezert kerek minden a temaban jartas embert, hogy irjon tobb informaciot, 
ha nem is errol a konkret esetrol, de altalaban a hibernaciorol es 
jelenlegi eredmenyeirol. 
Epito-szandeku valaszaitokat elore is koszonom.

Udv mindenkinek!

Hajdu Geza
Budapest 
Liszt Ferenc Zenemuveszeti Foiskola Kozponti Konyvtara
e-mail: 
        

Sziasztok!

Egy regebbi szamban futolag olvastam, hogy a leertekelt gipszkartonok 
esetleg karos sugarzast bocsatanak ki. 
En epp most epitkezem es en is learazott gipszkartonnal burkoltam a 
tetoteret. Az egesz csalad haloszobaja a tetoterben lesz. A felvetett
tema ezert erzekenyen erint. Kerem aki emlekszik, hogy hol lehet 
ilyen sugarmerest elvegeztetni az irja meg az Emilemre. (halvanyan 
Veszpremre emlekszem, mas megyeszekhelyeken nincs ilyen intezet? pl. 
Pecsen?) 
Koszi
Kg

Tisztelt Kollegak!
Bajnok Janos irta:
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Einstein teves eszmei ( 56 sor )
>Idopont: Sun Jun 15 16:09:16 EDT 1997 TUDOMANY #124
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Tisztelt fizikusok,  tisztelte laikusok figyelmebe!
>Nehany - nemcsak - tudomanytorteneti kerdes, amelyek megvalaszolasa
>nelkul nem lehet a rel. elm.-rol  erdemi vitat  tartani.
>Einstein - es kora - teves eszmei (1900-1931 kozott)
>(Nehany nevezetes kerdes.)
>Az alabbi kozismerten teves allitasokon nyugszik Einstein rel. elmelete.

Kedves Janos! NEM az altalad kozolt allitasokon nyugszik
Einstein relativitaselmelete,
amirol meggyozodhetsz, ha elolvasod valamelyik nepszerusito konyvet,
pl. A.Einstein: A specialis es altalanos relativitas elmelete
vagy A.Einstein es L.Infeld: Hogyan lett a fizika nagyhatalom
Olyan allitasokat tulajdonitasz Einsteinnek, amit sohasem tett, ill.
aminek epp az ellenkezojet mondta. Lassuk sorra:
>1. Miert allitotta Einstein, hogy csak az Energia-megmaradas torvenye
>helyes, mig az anyagmegmaradas torvenye  ervenyet veszti?
A valasz az, hogy Einstein ilyet nem mondott soha. Epp ellenkezoleg,
a specialis relativitaselmeletbol a tomeg es az energia aranyossaga
kovetkezik (ez a nevezetes E=m*c^2 keplet), ha tehat az energia megmarad,
akkor a tomeg is megmarad.
>2. Einstein szerint minden anyag (elektron, proton, neutron muon, pozitron,
>neutrino, foton ... stb.) nem mas, mint az  elektromagneses ter surusodese.
>Miert az, es mivel bizonyitotta ezt az allitast?
Ilyesmi nem szerepel se a specialis, se az altalanos relativitaselmeletben.
Einstein ketsegtelenul foglalkozott azzal a kerdessel, hogy az elemi reszecskek
es az altaluk keltett fizikai terek (elektromagneses, gravitacios) hogyan
lennenek egysegesen targyalhatok, de nem tudok
arrol, hogy erre vonatkozoan eredmenyeket publikalt volna.
A lenyeg azonban az, hogy ez a kerdes teljes mertekben fuggetlen
a relativitaselmelettol.
>3. Einstein szerint mi a tehetetlen tomegvaltozas oka?
Ket, egymashoz kepest mozgo vonatkoztatasi rendszerbol merve ugyanazt
a fizikai mennyiseget, pl. egy adott targy sebesseget, kulonbozo eredmenyt
kaphatunk. A relativitaselmeletben a tehetetlen tomeg aranyos az energiaval,
az energia pedig az impulzussal egyutt (ami 3 komponensu vektor) egy negy
szammal jellemezheto un. negyesvektort alkot. Ennek a komponensei (koztuk tehat
a tehetetlen tomeggel aranyos energia is) ugyanugy masok lesznek
kulonbozo, egymashoz kepest mozgo vonatkoztatasi rendszerekbol merve,
mint a koznapi tapasztalat szerint egy szokasos sebessegkomponens.
A valasz akkor teljes, ha megmondom, miert kell ez a (elso hallasra meglepo)
transzformacios szabaly. A specialis relativitaselmelet alaptetele az, hogy
minden inerciarendszer (egyenes vonalu egyenletes mozgast vegzo [nem gyorsulo]
vonatkoztatasi rendszer) egyenerteku a fizikai leiras szempontjabol,
bennuk a fizikai torvenyek azonos alakuak.
Az elektrodinamika torvenyei csak akkor lesznek ket, egymashoz kepest mozgo
rendszerbol azonos alakuak, ha az ugyanazon esemenyt jellemzo
koordinatak es idopontok a ket rendszerbol merve egy negyesvektor
komponenseikent
transzformalodnak. A legegyszerubb erv erre, hogy az elektrodinamika
egyenleibol
egyertelmuen kovetkezik, hogy a fenysebesseg egy univerzalis allando.
Eszerint ket, egymashoz kepest mozgo inerciarendszerbol merve ugyanazt
a fenysebesseget kell kapnunk. (Ezt egyebkent Michelson es Morley hires
kiserlete tenyleg kimutatta!) Ez nem lehetseges maskent, csak ugy, ha
a fent emlitett transzformacios szabalyt, a Lorentz-transzformaciot
hasznaljuk a ket rendszerbol mert koordinata- es idoadatok oszefuggesenek
megadasakor. Az impulzus (mint harmasvektor) ugyanugy transzformalodik,
mint a helyvektor, es az energia lesz a megfelelo negyesvektor
idoszeru komponense (ez mar automatikusan kijon).
>4. Einstein szerint a tehetetlen tomeg valtozasabol nem kovetkezik a sulyos
>tomeg valtozasa! Miert nem?
Ilyet Einstein nem mondott. Epp ellenkezoleg, a tehetetlen es a sulyos tomeg
az altalanos relativitaselmelet szerint szigoruan egyenlo (ekvivalencia elve).
Ennek kiserleti kimutatasaban szerzett mulhatatlan erdemeket
a mi Eotvos Lorandunk.
>5.  A./  Miert vezeti be Einstein az energia sulyos tomeget?
Pontatlan megfogalmazas. A relativitaselmelet szerint az energia tomeggel
egyenerteku, es igy (mivel az ekvivalencia elve szerint nincs kulonbseg
a tehetetlen es sulyos tomeg kozott) maga is gravitacios ter forrasa.
>   B./ Majd, miert kellett Einsteinnek bevezetnie olyan formulat, amelyben
>a sulyos tomeg csak latszolagos?  /Alt.rel.elm./
??Ezt meg honnan szedted? Nem, ilyesmi nincs az altalanos
relativitaselmeletben. A gravitacios ter az, aminek lete vagy nemlete
fugg a vonatkoztatasi rendszertol (a gyorsulo rendszerben fellepo
tehetetlensegi erok az ekvivalencia elve alapjan gravitacios
terrel egyenertekuek).
>6. Lorentz szerint az ido valtozasa a sebesseg fuggvenyeben az anyagban
>letrejovo valtozas kovetkezmenye, mig  Einstein szerint az anyagban nem
>jon letre semmifele valtozas a mozgassal, az ido megis megvaltozik.
>(Vagyis miert vezette be, hogy nem az anyagban tortenik a valtozas, hanem
>azon kivul a "teridoben"?)
Azert, mert egy ilyen valtozas feltetelezese elvi kulonbseget tenne
ket, egymashoz kepest mozgo inerciarendszer kozott, pedig
tenylegesen semmifele kulonbseget nem lehet kimutatni. Az, hogy
a "teridoben tortenik valtozas", felrevezeto megfogalmazas.
A terido nem valamifele anyagi test! Arrol van csupan szo,
hogy az egyik ill. a masik inerciarendszerbol mert idopontok
es koordinataertekek kapcsolata elter attol, amit a newtoni
fizikaban (es a hetkoznapokban) megszoktunk.
>Mint ismeretes, tehetetlen  tomegvaltozas van,
>Kaufmann 1902-es meresei soran fedezte azt fel. Ez miert nem szamitott az
>anyag valtozasanak?
Azert, mert a relativisztikus tomegnovekedeshez nem szukseges
semmifele kulso behatas, eleg, ha az illeto testet egy gyorsan mozgo
inerciarendszerbol figyeljuk meg.
>7. Lorentz-fele felfogasban a mozgo anyag merete a mozgas iranyaban
>megvaltozik, Einstein szerint nem!
Nem igaz! A Lorentz-kontrakcio igenis fellep a relativitaselmelet
szerint is.
>Miert  tamogattak az Einstein-fele
>elkepzelest?
Hat kezdetben nemigen tamogattak...
A relativitaselmelet elonye egyebkent az, hogy egyszerubb es logikusabb,
mint a konkurrens elmeletek, amiknek mindenfele megfigyelhetetlen
folyamatot kellett bevezetniuk (sot megfigyelhetetlen anyagot, az etert,
ami nem azonos a kemiabol ismert vegyulettel), hogy nagy kinnal
magyarazni tudjak a Lorentz-kontrakciot es az idodilataciot.
>8. Planck szerint, hogy az E= mc^2 osszefuggesnek csakis az E oldala
>abszolut. Miert nem terjesztette ki azt a masik  oldalra is?
Nem hinnem, hogy Planck ilyet mondott volna. Hol olvastad?
Egyebkent se E, se m nem abszolut (abban az ertelemben, hogy
fuggenek a vonatkoztatasi rendszertol -ld. relativisztikus tomegnovekedes!).
>9.  1932-ben Chadwick felfedezi a neutront. Miert allapitottak meg ennek
>es tovabbi mas reszecskeknek a  felfedezese utan, hogy a "magelektronokat"
>el kell vetni?
Megis, mire gondolnal, ha eszleled, hogy egy atommagbol neutron tavozik?
Nem arra, hogy mar esetleg elobb is benne volt?
A teljes valasz az persze, hogy a magelektronok feltetelezesevel
nem lehetett konzisztens, az osszes meressel osszhangban levo
magmodellt felallitani.
>Milyen kovetkezmenye volt ennek Einstein eddigi
>felteveseire?
Ennek vegkepp semmi koze a relativitaselmelethez.
A specialis relativitaselmelet
egy kinematikai elmelet, nem josolja meg reszecskek tulajdonsagait.
Az altalanos relativitaselmelet pedig a gravitacio relativisztikus
elmelete, es igy roppant keves koze van ahhoz, hogy mibol all
az atommag.
>Amennyiben a fenti kerdesek valaszait megtalaltad, akkor
>azokat osszevetheted a mai fizikai magyarazatokkal. Vegig ellentmondast
>talalsz, vagyis a fenti kerdesek mogott Einstein es kora egy-egy hibas
>allitasat talalod,  amelyekre Einstein rel. elmelete felepul!
Ne is haragudj, de megalapozatlan a meggyozodesed. A relativitaselmelet
mind logikailag, mind a kiserletekkel valo egyezes szempontjabol
kifogastalan. A fentiek alapjan Neked kellene belatnod,
hogy nem vagy kelloen tajekozott a kerdesben.
> Ha
>figyelembe veszed az allitasok hibas voltat, akkor fel kell tenni a
>kovetkezo kerdeseket:
>1./ Ujra kell-e vizsgalni a spec. rel. elmeletet?
Nem, erre semmi nyomos ok nincs.
>(Maskent:
>fenntarthatok-e ma is Einstein teves megallapitasai
???????
>alapjan levont
>kovetkeztetesek? Elfogadhatok-e a fizikaban hibas allitasokon alapulo
>eredmenyek?
A hibas allitasokon alapulo eredmenyek termeszetesen nem fogadhatok el.
Csakhogy a relativitaselmelet nem a Te hibas, hanem az Einstein helyes
allitasaira epul.
>Pl. miert tartjuk  tudomanytalannak a pythagoreusok azon
>megallapitasat, hogy a Fold gombolyu, es a bolygok korpalyan keringenek?
>Ok ezt abbol vezettek le, hogy a gomb es a kor tokeletes alakok. (A
>megallapitasaik MAJDNEM helyesek.)
Ez hogy jon ide?
>2./  A fizikai mai meresi eredmenyei alapjan is fel kellene-e allitani egy
>alt.rel elmeletet?
Einstein altalanos relativitaselmelete a fizikai mai meresi eredmenyei
szerint is helyes. Az erdekesseg kedveert: 1993-ben kapott
Nobel-dijat RUSSELL A. HULSE es JOSEPH H. TAYLOR JR.
egy uj tipusu pulzar felfedezeseert. Ez a pulzar (egyfajta radiocsillag)
egy gyorsan keringo kettoscsillag-rendszer
tagja, es a keringesi sebesseg csokkeneset ossze lehetett vetni
az altalanos relativitaselmelet joslataval. Az elmelet szerint ugyanis
egy ilyen csillagrendszer mechanikai energiaja
gravitacios hullamok kisugarzasanak kovetkezteben csokken.
A meresek az altalanos relativitaselmeletet nagy pontossaggal igazoltak.
EZ volt az oka a Nobel dij odaitelesenek!
>Jelenlegi ismereteink mellett, mikor is a forgo es a
>forgastol mentes, illetve gyorsulo es grav. terben nyugvo vonatkoztatasi
>rendszerek kozott tapasztalati uton, fizikai allapotaik kozott kulonbseget
>tehetek, felallithato-e egy  olyan - altalanos - rel. elmelet, amely azt
>allitja, hogy ezek nem kulonboztethetoek meg, ekvivalensek?
A forgo es forgastol mentes vonatkoztatasi rendszerek azonossagat
nem allitja az altalanos relativitaselmelet. Azt allitja, hogy
a forgo rendszerben tartozkodo megfigyelo egy  specialis gravitacios
teret eszlel, mikozben az o szemszogebol a rendszer nem forog.
Hasonloan, a gyorsulo rendszerbeli megfigyelo egy masik specialis gravitacios
teret eszlel. A "valodi", tehat tomegek altal keltett
gravitacios tertol ezt lokalis meresekkel nem lehet megkulonboztetni.
Meg Te sem tudnad. ;-)
Szoval nincs semmi ok ra, hogy ne adjunk hitelt a relativitaselmeletnek.
Uj elmelet felallitasara persze van lehetoseg, de
1, erre jelenleg nincs kenyszerito kiserleti tapasztalat (sot, ellenkezoleg!)
2, az uj elmelet nem megdonteni fogja az altalanos relativitaselmeletet,
hanem kiterjeszteni, vagyis az ujabb, tagabb (pl. kvantumjelensegekre is
kiterjedo) elmelet az altalanos relativitaselmeletet egy bizonyos
hataresetkent tartalmazza majd.
Udv,
Bene Gyula
ELTE

Sziasztok,
Szerintem a diszkolampa UV fenyenek hatasara fluoreszkal a szemlencse
vagy az uvegtest. Egyebkent a rendszeres UV terheles sokat javit egy
jo kis szurkehalyog kifejlodesenek eselyein. A lila szinnel pedig az 
lehet a gond, hogy az ember szeme az alakzatok felismereset elsosorban
a vilagossagjel (palcikak) alapjan vegzi; a hatterhez hasonlo vilagos-
sagjelet ado, eltero szinu alakzat lathato, de nehezen felismerheto.
Amikor a BKV bevezette a kekre festett busz tajekoztato tablakat, volt
egy jo szinkombinacio: vilagoskek hatteren elenkpiros felirat. Szemnek
faraszto volt kisilabizalni.                                     
Udv/Laci del Budapest y Pomaz

Alaptippem, hogy a kontaktlencsed az oka, hogy homalyosan latod az UV-s
diszkolampat. En legalabbis regebben (mig szemuvegem volt) nem vettem
eszre, csak azota. Sot, a lencse gyonyoru zoldes fenyben vilagit is ilyen
lampa kozeleben! Ergo: a kontaktlencse visszaver ebben a szintartomanyban.
Lehet, hogy a szaruhartyanak is van ilyen tulajdonsaga, de nekem meg nem
tunt fel.

                   Dedi