Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 964
Copyright (C) HIX
1999-12-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Hipotezistol a bizonyossagig (mind)  111 sor     (cikkei)
2 Re: Casimir (mind)  12 sor     (cikkei)
3 Mayer es Semmelweis stb. (mind)  22 sor     (cikkei)
4 Re: vallasokrul (mind)  18 sor     (cikkei)
5 A Geminidak meteorraj gyakorisagi maximuma (mind)  19 sor     (cikkei)
6 bolygoegyuttallas (mind)  14 sor     (cikkei)
7 falszifikalhatosag (mind)  97 sor     (cikkei)
8 het kerdese? (mind)  31 sor     (cikkei)
9 Nietzsche (mind)  19 sor     (cikkei)
10 egy keptelen otlet (mind)  8 sor     (cikkei)
11 evolucio (mind)  42 sor     (cikkei)

+ - Hipotezistol a bizonyossagig (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

[Text 2848893 from COM]

Tema: Hipotezistol a bizonyossagig

Valasz Kovary Peter )
"vallasokrul" cimu levelere.

> >Az evoluciot megkerdojelezo nezetek ebbe a csoportba tartoznak.
> >Komoly tudosok irtak konyveket ebben a temaban, amelyek megfelelnek a
> >tudomanyos  publikaciok legszigorubb kriteriumainak (Thaxton-Bradley
> >-Olsen, Michael Behe, M. Cremo stb.). A vita tehat tudomanyos szinteren
> >is folyik,... Tehat az evoluciot megkerdojelezo tudomanyos ellenervek
> >leteznek,
>
> En emlekszem, hogy nagyrabecsult "SziA" Szilagyi Andras nemregiben itt
> agyagba dongolte mar ezt az ervedet.

Ne keverjunk ossze ket dolgot. Mas dolog egy ervet tagadni (ellentmondani
neki, tiltakozni) es mas dolog megcafolni (ervekkel, tenyekkel
alatamasztani, hogy nem igaz.) Sem az altalam is nagyrabecsult Andras, sem
mas nem cafolta meg az alabbi muvekben megfogalmazott allitasokat, csak
tagadta azokat:

1. Thaxton-Bradley-Olsen konyve (Az elet eredetenek rejtelye) attekinti az
elet keletkezeserol szolo elmeleteket, es a kemia torvenyszerusegeit
figyelembe veve ramutat, hogy eleddig egyetlen elmelet sem tudott
megbirkozni az elet keletkezesenek problemajaval.

2. Behe (biokemikus, a molekularis biologia professzora) konyve arra mutat
ra, hogy az elo szervezetekben a sejtszintu elolenyektol kezdve olyan
osszetett molekularis rendszerek leteznek, amelyek evolucios modon valo
kifejlodesere nem szuletett gyakorlati peldakra is alkalmazhato, reszletes
magyarazat.

3. Michael A. Cremo-Richard L. Thompson konyve olyan jol dokumentalt
regeszeti leletekre iranyitja ra a figyelmet, amelyek nagysagrendekkel
korabbi idokbol szarmaznak, mint amit a tudomany pillanatnyilag a Homo
sapiensnek tulajdonit.

Ezek az eszrevetelek tudomanyosak, es tudomanyos valaszt igenyelnek. Azt
hiszem, sokat segitett volna a parbeszedben, ha mindket oldal kepviseloi
alaposan megismerkedtek volna az e konyvekben olvashato tenyekkel, ervekkel
es kovetkeztetesekkel. Enelkul nehez roluk jogos biralatot mondani.

> A vallas keri szamon a tudomanyt, oktatast es
> ismeretterjesztest? Nevetseges! Nem art osszehasonlitani a vallas es a
> tudomany produktivitasat. Olyan vallas vonja felelossegre a tudomanyt,
> amelyik a tudomanyokhoz kepest nulla valos biztos ismeretet nyujt es a
> tobbi vallassal is 99%-ban ellentetesen beszel?

Nem a vallas keri szamon a tudomanyt, hanem a vilagnezeti szabadsag igenye.
Az, hogy a vallasok nem adnak empirikus tapasztalatot a tanitasaikrol, az
igaz, de ez nem azt jelenti, hogy egy masik empirikusan igazolatlan
tudasrendszert kotelezoen el kellene fogadnunk. Egyebkent felhivom ra a
figyelmedet, hogy nem en kevertem bele a vallast a beszelgetesbe, hanem Te
hozakodsz vele mindig elo. Az en eszreveteleim kulonfele tudomanyagakat
erintettek (biologia, geologia), es tudomanyelmeleti kerdeseket
boncolgattak. Nem ertem, miert lovagolsz a vilagnezetemen. Tudomasom szerint
a vita targya *az evolucioelmelet alatamasztottsaganak a merteke*.

Egy elmeletet akkor tekinthetunk igazoltnak, ha a megfigyelesek es a
kiserletek egybevagnak az elmelet elvarasaival. Mi a helyzet ebben a
tekintetben az evolucioval?

a, Megfigyelesek. A megfigyelt osi geologiai retegekben feltunoen hianyoznak
az atmenetek a kulonfele formak kozott, amelyeknek az elmelet logikaja
szerint ott kellene lenniuk. Egy idezet ezzel kapcsolatban egy evolucionista
tudostol: "A tankonyveinket diszito evolucios fakon csak az agak vegen es a
csomopontokon van adat, a tobbi pedig csak kovetkeztetes es nem a kovuletek
tanusaga..." (Stephen Jay Gould: Evolution's Erratic Pace. In.: Natural
History) Nem talalunk peldat a kovuletekben felig kialakult szervekre sem.
Persze a kutatok igyekeznek olyan mento-elmeleteket, segedhipoteziseket
megfogalmazni, amelyek fenntarthatova teszik az evolucioelmeletet (pl.
megszakitott egyensuly). Azt azonban nem allithatjuk, hogy a geologia
alatamasztana az evolucioelmeletet.

A megfigyelheto valosag reszet kepezik az elolenyekben megtalalhato
osszetett szervek (kezdve az egysejtuek molekularis gepeivel), amelyek
leredukalt formajukban semmifele funnkcio ellatasara nem alkalmasak. Ez is
nehezseget jelent az evolucios gondolkodasmod szamara, nem pedig tamogatja
azt.

b, Kiserletek. Az evolucios kiserletek a fajok korlatozott modosithatosagara
mutattak ra. Felhozhatjuk azt az ervet, hogy nem allt eleg ido
rendelkezesre. De rovid szaporodasi ciklusu fajokkal (gyumiolcslegyekkel)
vegeztek kiserleteket tobbszaz generacion keresztul, a valtozasok azonban
mindig csak a faj nem dominans jellegzetessegeit modositottak (azokat is
csak egy bizonyos hatarig), es soha nem eredmenyeztek uj szervek
letrejottet, radikalisan uj tulajdonsagok megjeleneset. Es ne felejtsuk el,
hogy itt tudatos, mesterseges szelekciorol volt szo, a termeszetben mukodo
"vak" szelekcioval szemben.
Tehat a kiserletek sem igazoltak az elmelet felteveseit.

Mindezek ellenere nem kivanom azt, hogy mindenki vesse el az
evolucioelmeletet. Velemenyem szerint a gondolkodo embereknek mindezen
ismeretek birtokaban a kovetkezo ket alapveto valasztasi lehetosege adodik:

1. Azt a meggyozodest vallja, hogy az elovilag evolucio utjan alakult ki, es
bizik benne, hogy az iment felsorolt nehezsegekre a tudomany valaszt fog
talalni egy megfelelo evolucios elmelet formajaban.

2. A masik lehetoseg, hogy ugy dont, hogy ilyen merteku ellentmondasok egy
masfele elmeletet, magyarazatot kovetelnek, es elveti az evolucioelmelet
alapveto feltetelezeseit is.

Ha meg tudunk egyezni abban, hogy ez a ket valasztasi lehetoseg egyarant
jogos, logikus es racionalis, akkor a magam reszerol a parbeszedet
befejezettnek tekintem.

Udvozlettel:
Isvara
+ - Re: Casimir (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Casimir ero csak makroszkopikus meretekben mukodhet, vagyis addig,
amig a femlemezek az adott hullamhosszak szempontjabol "siktukorkent"
viselkednek. Ahogy a lemezek tavolsagat csokkentjuk eljutunk az atomi
meretek (a femracs atomjainak tavolsaga) nagysagrendjebe. Azt sem
lenne szabad feltetelezni, hogy csak azok az EM hullamok vannak jelen
amelyek hullamhosszanak egesz szamu tobbszorose a lemezek tavolsaga,
mert atomi meretekben a lemezek mar nem simak, nem parhuzamosak, es az
ilyen rovid hullamhosszu sugarzas raadasul mar nem is verodik vissza a
lemezekrol. A casimir-effektust nanometeres tartomanyba extrapolalo
agymenesek ilyesmirol el szoktal feledkezni.

Udv///laci
+ - Mayer es Semmelweis stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom SziA korrekcioit.
Mayer elmegyogyintezeti kezeleserol lasd meg: Sztrokay Kalman, A fizika
uttoroi.
Esete azonban arra figyelmeztet, hogy esetleg zavaros, laikus
fejtegetesekben is ott rejtozhet az igazsag.
Semmelweis eseteben: Nem szeretem a deheroizalast, de S. vegso
osszeomlasanak oka nagy valoszinuseggel a szifilisz volt (mint a 19. szazad
sok zsenije eseteben).

Sebestyen Balazs megallapitasai a masodfaju perpetuum mobilerol azzal a
kiegeszitessel igazak, hogy "anelkul, hogy kulso energiat vezetnenk be".

>A perpetuum mobile-nek a létezését "csak" az teszi lehetetlenné, hogy nem
>tudunk energiát átalakítani
>egyik formából a másikba veszteség nélkül.

Ez igy nem jo. A perpetuum mobile letezeset "csak" az teszi lehetetlenne,
hogy nem tudunk energiat teremteni. A masodfaju perpetuum mobileet pedig az,
hogy zart rendszerben az entropia nem tud csokkeni.


Ferenc
+ - Re: vallasokrul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A vallasokrol sok rosszat lehet mondani. De arrol az evolucionistak melyen
> hallgatnak, es ha valaki a szemukre veti, felhaborodottan tiltakoznak, hogy
> Darwintol (olykor Nietzsche kozvetitesevel) egyenes ut vezetett Auschwitzig.

De arrol a hivok melyen hallgatnak, es ha valaki a szemukre veti,
felhaborodottan tiltakoznak, hogy a Bibliatol egyenes ut vezetett az
inkvizicioig es az amerikai oslakosok modszeres kiirtasaig. A kereszteny
szeretet neveben.

Tovabba a tuzhasznalat feltalalasatol egyenes ut vezetett a
konyvegetesig, a kerek feltalalasatol az autos amokfutokig, a gozgep
feltalalasatol a kornyezetszennyezes miatt evente elpusztulo milliokig...

Mar megbocsass, de a Te szisztemad alapjan minden termeszettudomannyal
foglalkozo embernek remegve kellene kussolnia, mert hatha lesz egy olyan
barom, aki visszael a tudassal.

Jano
+ - A Geminidak meteorraj gyakorisagi maximuma (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A tulnyomoreszt balsikeru Leonida-hullas nem-megfigyelese utan egy ujabb
kellemes, latvanyos meteorraj megfigyelesere buzditjuk az erdeklodoket.
A Geminidak legaktivabb jelentkezese a dec. 13/14. es 14/15-en ejszakan a
legvaloszinubb, bar a kornyezo ejszakak sem maradnak hullocsillagok nelkul.
A raj evrol evre stabilan jelentkezik, akar nehany tiz meteor/ora mennyiseget
produkalva. Magas az atlagfenyesseguk - igy egy-egy meteor megpillantasa
nagyobb "elmeny" -, erdekes modon azonban viszonylag ritka a nyomot hagyo
rajtag. (Valoszinuleg reszecskek anyaga kemenyebb, kevesbe porozus.)

A Geminidakkal egyidoben mas kisebb rajok is jelentkeznek - 1991-ben a
legaktivabb ejszakan 7 ora alatt negyunk altal megfigyelt mintegy
900 meteort kozel fele volt mas rajtag. Erdemes tehat kikukkantani
az eg ala ala a kovetkezo ejszakakon. A raj radiansa egesz ejszaka a
latohatar folott tartozkodik. Remeljuk, a kilatasok ellenere az idojaras
kegyes lesz hozzank valamennyire. Az eredeti terveink szerint egy kis
"expediciot" szerettunk volna szervezni az Adria partjara (ahol jelenleg is
derult az ido) - ehelyett maradnak a hazai hegyek.

                                                                Tepi
+ - bolygoegyuttallas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Nemreg volt az egyik TV csatornan egy musor amiben a 2000 majus 15-en
bekovetkezo bolygoegyuttallasrol volt szo amikor is a kilenc bolygo a
Naprendszerben egy vonalban fog allani.A musorban igen megelepo dolgokat is
mondtak(pl a dinoszauruszok kihalasat vagy a szazadeleji san fransisco-i
foldrengest is a bolygok egyuttallasaval hoztak osszefuggesbe).
Az is elhangzott ,hogy a Fold kimozdul a palyajarol a Nap fele vagy
ellenkezoleg.
Nem tudom igazabol mennyire van ennek tudomanyos alapja,valaki fel tud engem
homalyositani errol?

Koszi
Gabor
+ - falszifikalhatosag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Isvara!

>Gyakran emlited azt K. Popper nyoman, hogy egy tudomanyos elmeletnek elvben
> cafolhatonak (falszifikalhatonk) kell lennie, nem szukseges igazolni.
> Ebben az esetben, kerlek hatarozd meg, mit tekintesz a kemiai evolucios
> elmelet falszifikaciojanak. Milyen megfigyeles vagy milyen eredmennyel
jaro
> kiserlet dontene meg azt a feltetelezest, hogy az elso sejt pusztan
> elettelen osszetevok, vegyuletek fokozatos, veletlenszeru kombinacioinak
> eredmenyekeppen jott letre?
Jogos, es nehez kerdes. Foleg, mivel a teruleten nem vagyok valami jaratos.
Elozetesen a kovetkezot szeretnem elmondani.
1) A kemiai evolucio tekinteteben tulajdonkeppen nincs igazan teljes, jol
korvonalazodott, hatrozott hipotezis.
2) Van viszont sok olyan hipotezis, amelyek nincsenek reszeletesn kifejtve.
Peldaul: az osleves hipotezis, a felhok hipotezise, az aktiv feluletek
hipotezise. Ezek szigoruan veve nem biztos, hogy teljesen korrekt,
reszletezett elmeletek (nem tudom e tekintetben mi a tudomany mai napi
allasa).
3) Ezen hipotezisek kozul egy sincs kituntetve, egy sincs,a mi az elfogadott
elmelet volna, ezen hipotezisek nem zarjak ki egymast, es valoszinunek
tartom, hogy valojaban mindegyik kozrejatszott a prebiotikus evolucioban.
4) Szazadunk korai eveiben az osleves-hipotezis volt az elfogadott elmelet,
amely eleg jol volt korvonalazva, es kiserletek is tortentek ra vonatkozoan.
Igy tortenhetett meg, hogy ez, mint elmelet szerepelt a tankonyvekben.
5) Az osleves hipotezis cafolhato, es azota szulettek is cafolatok, igy
modositani, kellett, ki kellett egesziteni, pont igy szulettek az alternativ
elkepzelesek.


Ami a tudomany altal mindenkeppen elfogadott, es kozos hipotezis, az az,
hogy az elolenyek az elettelen alapbol, a fizikai torvenyeknek megfeleloen
keletkeztek. Ezt tobbfelekeppen lehet cafolni:

1) Ha a kiserletek, leletek ugy alakulnanak, hogy az oxidalo legkort kellene
elfogadnunk, akkor az osleves es a felho hipotezist a jelenlegi formajaban
el kellene vetni. Az aktiv feluleti hipotezist ez nem erintene.
2) Ha talalnanak olyan elolenyt, ami teljesen mas szervezesu, mas genetikus
kodolassal rendelkezik, mint az ismert elolenyek, akkor az egyetlen
ossejtbol valo szarmazast el kellene vetni.
3) Ha valaki bizonyitani tudna, hogy a legegyszerubb Ganti-chemoton spontan
letrejotte az adott ido alatt rendkivul kis valoszinusegu, akkor el kellene
vetni az elmeletet, es egeszen mas elmeletet kellene kidolgozni. (azert
mondhatok itt bizonyitast, mert itt egy matematikai allitasra gondolok)
4) Ha valaki olyan tenyeket tarna fel, hogy el kellene fogadni, hogy az elet
keletkezesenel a Nap meg nem mukodott, es nem volt geotermikus energia sem,
akkor energiaforras hianyaban az elmeletet el kellene vetni.
5) Ha valaki igazolni tudna, hogy az elolenyekben nem csak anyag van. Vagy
igazolni tudna, hogy olyan kepessegek vannak, amelyek nem lehetnek anyagi
rendszerekbben. Vagy ha valaki azt igazolna, hogy az elolenyek athagjak a
fizika torvenyeit. Vagy, ha valaki bizonyitani tudta volna, hogy az elet
olyan dolog, amit anyagi rendszer nem tudhat. (azert mondok bizonyitast,
mert itt egy matematikai allitasra gondolok)

stb.

igaz, hogy az elmeletet eleg korulmenyes cafolni, es nehez szigoruan
vegigvinni a logikai dedukciot, de elvben megvan.
valamint az is igaz, hogy az elmelet cafolasat elegge furcsa tenyek tennek
lehetove, de ez pedig csaka zt mutatja, hogy jo az elmelet.

Szeretnek tovabba egy nagyon fontos ismeretelmeleti vagy logikai allitast
kozzetenni. "Ha egy tapasztalati tudomanyos elmelet nem cafolhato
tapasztalati tenyekkel, akkor nem magyarazhat meg tapasztalati tenyt, es
forditva." Miert igaz ez?

Mit jelent az, hogy egy elmelet megmagyaraz egy tapasztalati tenyt?

Adva van egy tapasztalati teny, peldaul: T="en most itt pirosat latok". Adva
van egy elmelet E=" az orrom elott egy piros targy van". Az elmelet
magyarazza a tapasztalati tenyt, hiszen levezetheto belole: E=>T.
Mit jelent egy elmelet cafolasa? Egy olyan tapasztalati teny felmutatasa,
amely ellenkezik az elmelettel, azaz, egy olyan tapasztalati tenye, hogy
E=>T2 es tapasztalati teny, hogy "nem T2". Peldaul: E=" az orrom elott egy
piros targy van". Ebbol kovetkezik, hogy "ha odanyulok, ahol az a targy van,
akkor erezni fogom a targyat". Namost, ha kinyulok, akkor ellenorizhetem a
tapasztalati kovetkezmenyt, es ha az ellenkezoje bizonyul be, azaz "ha
odanyulok, ahol az a targy van, akkor nem erzem a targyat", akkor cafoltam
az E elmeletet. Ugyanakkor ha igaz T2, akkor egyben a E meg is magyaarzta
T2-t.

Lathatjuk tehat, hogy egy emelet magyarazoereje pontosan ugyanakkora, mint
cafolhatosaga, ez a ket fogalom ekvivalens.

Valojaban persze egyetlen allitasbol nem vezethetoek le tapasztalati
allitasok, egy elmelet mindig rendkivul sok allitasbol all, melyeket itt
melloztem. Melloztem peldaul az erzekelesekre vonatkozo elmeleteket. Ennek
fenyeben egy ellenkezo tapasztalat az egesz elmeletet cafolja, tehat az is
lehet, hogy ott egy piros gaz van, vagy az is, hogy rosszule erzekelek...
Egy taapsztalat tulajdonkeppen mindig egy globalis elmeletet cafol, hogy
annak mely reszet, azt nem lehet tudni. Az osszes globalis elmeletet kell
empirikus szempontbol merlegre tenni.
Ennek fenyeben ertheto az is, hogy ha valaki olyan tenyt tarna fel, amely
szerint az elolenyek athagjak a fizika torvenyeit, akkor empirikus tartalom
szempontjabol az a jobb, ha az evoluciot adjuk fe, es nem az, ha a fizikat.

math
+ - het kerdese? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamas!

Nagyjabol egyet ertek veled, egy megjegyzesem volna ehhez:

> En ugy velem, a ket dolognak semmi koze egymashoz.
> Bar sosem jartam hittanra, sot magam is hithu ateista vagyok, en nem
> itelek el senkit azert, mert hivo. Szerintem elesen kulon kell
> valasztani a hit, mint egyeni vilagnezeti alapelv es a hit, mint
> tarsadalomszervezo kozos alapelv fogalmat.

A hit, mint egyeni vilagnezet rendben van. A valosagot mindenki tetszese
szerinti szemleletmod alapjan lathatja, ha szubjektiv latasmodrol van szo.
Ilyen ertelemben mint egyeni alapelv is rendben van, az ilyen emberrel
egyszeruen kulonbozik a szubjektiv alapelvunk, nem fogom szeretni, de
rendben van.
Ugyanakkor, a hit, mint tarsadalomszervezo elv szerintem nem jo, es a
tarsadalom szervezeseben hitnek nem szabad jelentkezni, mert itt nem
szubjektiv, hanem hivatalos dolgokrol van szo.
Hasonlokeppen a hit, az valosagrol szolo objektiv kerdesekben is kizarando,
amennyiben racionalisak akarunk maradni. Nyilvanvalo, hogy a vallasok es
azok az emberek, akik az egyetlen racionalis modszertan, a tudomanyos
modszertan szabalyait athagva allitanak valamit nyilvanosan a realis
valosagrol, azok ezt az elvet athagjak.
Nyilvanvalo az is, hogy az a hozzaszolo, aki a TUDOMANYON kijelentest tesz,
azt nyilvanosan teszi, es, ha az valosagosan letezo dolgokrol szol, vagy ugy
ertheto, akkor a fenti elvet kellene, hogy kovesse. Ilyenkor szerintem a
fenti elv hangsulyozasaval kell figyelemztetni.
Ha pedig valaki ilyet nem tesz, az nyilvanvaloan nem kerul vitaba mas
emberekkel, es minden rendben is lesz.

math
+ - Nietzsche (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt tudomany!

Nem tudom, hogy Ferenc cikke, hogy jutott at a moderatorokon, de atjutott:

" De arrol az evolucionistak melyen hallgatnak, es ha valaki a szemukre
veti, felhaborodottan tiltakoznak, hogy Darwintol (olykor Nietzsche
kozvetitesevel) egyenes ut vezetett Auschwitzig."
1) Ez az allitas egy botor tudomany-, filozofiatorteneti es tortenelmi
tevedes, vagy ferdites.
2) Ez az allitas egy (gyarlo) retorikai fogas, nem lehet erv az evolucio
igazsaga ellen.
3) A tudomany erkolcsileg semleges, csakis a realitast vizsgalja, az
erkolcsi megfontoklasok a tudomanyban, es altalaban a valosag racionalis
megismereseben nem szerepelhet ervkent, kovetkezeskeppen kovetkezmenykent
sem. Azaz, erkolcsileg kifejezetten negativ kovetkezteteseket tudomanyos
alapon csakis inkorrekt modon lehet levonni.
4) Hany Nietzsche muvet olvastal? Tudod-e mirol szol Nietzsche filozofiaja?

math
+ - egy keptelen otlet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt TUDOMANY!

Volna egy keptelen kerdesem:

kizarja-e valamelyik elfogadott tudomanyos elmelet azt, hogy egy test tomege
negativ legyen?

math
+ - evolucio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az evoluciorol szolo vitank koztes konkluziojakent megfogalmaznam at az
allitast,a melyet az evolucioval kapcsolatban most is tartok:
1) Az evolucio a jelenleg elfogadott tudomanyos modszertan szerinti
demarkacios kriteriumnak megfelel, tehat legalis tudomanyos elmelet. Tovabba
a jelenleg elfogadott tudomanyos modszertan kritikai metodikaja szerint a
jelenleg rendelekzesre allo tapasztalati alap alapjan az az elmelet, amelyet
a mostanaig veghezvitt modszertani kritikai meggondolasok szerint el kell
fogadnunk.
2) A jelenleg elfogadott tudomanyos modszertan a popperi iskola modszertana.
el kell ismerni ugyanakkor, hogy:
3) Az evolucio elmeletenek allitasai, es a tapasztalati tenyek kozotti
logikai dedukcio, azaz az elmelet kibontasa meg nem ment vegbe, es hianyos.
Jelentos tapasztalati teny van, amelynek az evolucios elmeletbol torteno
magyarazatat meg nem vittek vegig. Ekeppen sok jelenseg es kerdes van,
amelyre nem ismerjuk a reszletes, plauzibilis magyarazatot. Sok olyan
kiserlet van, amely egy biztosabb tapasztalati alap erdekeben a jovoben
veghez kellene vinni. Sok olyan tapasztalat van, amelyet a kozeljovoben nem
tudunk megszerezni. El kell ismerni , hogy az evolucios elmelet nehany
koznapi tapasztalat alapjan meglepo magyarazatot ad bizonyos jelensegekre,
illetve meglepo magyarazatot javasol bizonyos jelensegekre, amely
magyarazatok szinten nincsenek meg kifejtve. Ugyanakkor az sem bizonyithato,
hogy ezek a magyarazatok nem mukodhetnek.

A 2) allitasom legjobb tudomanyfilozofiai ismereteim szerint igaz. Az 1)
Allitas vitaink soran nem cafolodott. A 3) Allitassal kapcsolatban vitaink
soran sok-sok peldat hoztatok fel, ezert el is kell ismernem. Mindazonaltal
a 3) Allitas nem cafolja az 1) allitast, ugyanis ezek olyan aspektusok,
amely a tudomany modszertanaban nem szerepelhetnek ervkent.
A 3) allitas reszben pozitiv dolgokat mond az evolucios elmeletrol: arrol
szol, hogy az evolucios elmelet meglepo, nem foldhozragadt, ujdonsagnak
szamito elmelet. A 3) allitas negativ aspektusai pedig annak kovetkezmenyei,
hogy az elet eredetenek kerdese es az elolenyek mukodese maga is, nagy
ter-ido es anyagmennyisegeket felolelo, bonyolult kerdes. Ezek az aspektusok
nem rohatoak fel az evolucios elmeletnek, mert ezek a negativ korulmenyek a
vizsgalt kerdes es az emberi megismerokeppesseg kapacitasanak sajatsaga, nem
az elmeletee.
A 3) allitas egyetlen konkluzioja, hogy az evolucios elmelet kutatasat a
jovoben is folytatni kell.
Az 1) allitasbol kovetkezik, es az elozo mondatom teljesitesehez szukseges,
hogy az evolucios elmeletet kell az iskolakban biologiaoran tanitani.

math

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS