Hosszas toprenges utan ugy dontottem, hogy a kovetkezoket a TIPP-be kuldom
el, mert sajnos egyik sem vicc:

 Akademiai Kiado & Scriptum kft. (Magay & Kiss) Angol-Magyar Zsebszotar:
Cimszo: Master of Arts
'Jelentes': n GB kb. bo~lcse'szdoktor
(Hmmmmm ????)

 Levesporon felirat (Angol, Kinai es talan Thai vagy Szingalez nyelven [az
utobbiakat nem ertem de az Arab szamokat meg el tudom olvasni]) forrazzuk
le, es varjunk harom (3) percig, a Magyar forditasban ket (2) perc szerepel,
vaj'h miert?

 Es meg egy a forditasok 'pontossagarol': Fogkefen felirat (Made in Norway):
 medium: (Ez lehetne Latinul is, de valoszinuleg Angolnak van szanva) ugyebar
kozepeset jelent, de vajon mi kozepes, a merete, a szine vagy valami mas?
 medio: (Nem tudom milyen nyelvnek szantak, de valami Ujlatin lehet.)
Megfejtese mint az elobb.
 puolikova: Ne'mi toprenges utan ugy dontottem, hogy ez Finnul van es azt
jelenti, hogy felkemeny (Ha valaki jobban tudja javitson ki!).
 Aztan volt meg rajta harom Kinai irasjel (Zhong Xing Mao illetve Kantoniul
Chung San Mo) amit az elso utamba kerulo Kinai 'medium hardness'-nek
forditott, de mivel az utolso jel (mao/mo) ecsetet illetve szort jelent
gondolom egy Kinainak az is menten kitetszik belolle, hogy mi az ami
kozepesen kemeny.
 Termeszetesen ez nem azt jelenti, hogy a kulonbozo nyelveken nem ugyanugy
lehet kifejezni, hogy a felirat a fogkefe szorenek a kemenysegere vonatkozik,
hanem azt, hogy nagyon elterjedt egyes nyelveken a teljesen pontatlan
fogalmazas.
Zsoter Andras (Hong Kongbol)

Mielo"tt haszna'lom, szeretne'm tudni, hogy sza'mla'znak.

Meg tudna' valaki i'rni (inka'bb maga'nleve'lbe, e's ha valaki ma'st is
e'rdekel, akkor tova'bbadom), hogy meg lehet-e tudni, hol tart az ember,
mennyi pe'nze'be keru~lt? Ki/besza'lla'sna'l, vagy menet ko~zben is?

Akinek van tapasztalata: ve'gu~lis mennyit sikeru~l egy a'tlagos
felhaszna'lo'nak elko~ltenie ezzel?

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Baa'n peter!

  Aruld mar el, mi a trukk az amerikai fenyszoroban, ami csak akkor nem vakit,
ha a szembejovonek is olyan az van? Talan a ket fenysugar osszeutkozik, es
bumm, leesnek a foldere? :-)
  Egyebkent a telen lattam otthon nehany autot amerikai mintaju fenyszoroval
szaladgalni. Tehat lehet, hogy megsem veszik annyira komolyan ezt a dolgot a
muszaki vizsgan. Ezek konnyen felismerhetok a harom kis butyokrol az uvegen -
ezeknek van valami jelentoseguk?
  Apropo, te azonos bagy a Banannal?

Az MNB hivatalos arfolyamai majus 3-an

Nyilvan en leszek a 12-ik, aki a mai TIPP-ben felkialt: NE HIGYJETEK
FINDLERNEK!
>         Csaszar Peter irja: "Itt  van  pl.  a
> lengyel szia: czes'c'. Ebben allitolag 2-fele 'cs'-hang is van,  de  en
> nem hallottam semmilyen kulonbseget, megha agyonvertek volna sem."
> 
>         Eloszor is tenyleg van ket "cs": a "cz" es a "c'" (kis ekezet a c-n),
> de EZEK kozott a kulonbseg csak tortenelmi/helyesirasi, nem kiejtesi. Ugyanez
> ok miatt nem azonos kontextusban szerepelnek (pl. a "c'" foleg "w"
> elott a szo 
> kezdeten).
A ket "cs" (cz es \'c) kozott eros kiejtesbeli kulonbseg van, a cz a
mi cs-nkre hasonlit, a \'c -t elobbre lapulo nyelvvel kell ejteni, kb.
azon a helyen, ahol a ami ty-nket, de ugyanazon a modon, mint a cs-t.
A \'c sohase all a "w elott a szo kezdeten", all viszont a \'s, ami
ugyanugy ter el a lengyel sz-tol (a mi s-unktol), mint a \'c a cz-tol,
vagyis sokkal elorebb van kepezve (kb. ott, ahol a magyar ty).
Egyebkent a \'s\'c tenyleg az orosz "scsa"-nak felel meg (csak eppen
egeszen maskepp hangzik), a \'c pedig az orosz lagy t' megfeleloje.

Udv -- Kalman L.

azert az angolban is vannak.
Legelabbis szamomra.  A ket szo ami a legtobb problemat jelenti 25 ev utan
is a WORLD es a COLONEL.
Amit meg csak meg tudok magamnak bocsajtani az az elso, hiszen ronda
massalhangzo torlodas van benne, ami viszont a masodikban nincs.
Viszont a vilagert sem tudom ugy kiejteni, ahogy az amerikaiak, tehat se
nem kolonel-kent, se nem ko~lnel-kent.  Pedig hat a lengyelt is eleg jol
megnyergeltem annak idejen (legalabbis elegge ahhoz, hogy elso
nekifutasbol megszereztem az ELTE-n a felsofoku nyelvvizsgat belole), de
ez a ket szo eddig kemenynek bizonyult.  Foleg az utobbi, mivel az elsot
azert jobb napokon majdnem erthetoen is ki tudom ejteni.  Ti hogy
vagytok ezzel?

Pannon Jozsi

Kedves TIPPelok!

Fiam most lesz 12 eves, es kedvet kapott elete elso programjanak elkeszi-
tesere. Mig butabbnal-butabb jatakok -- tisztelet a kivetelnek -- szazatit 
koptatta el IBM kompatibilis PC-ken, egyetlen egy gyerek programozasra 
alkalmas program-csomaggal sem talalkoztunk.

Tudna valaki valamit ajanlani???

Olyas valamire gondolok PC-n, mint a Sectrumnak a BASIC-je volt. (De nagy 
kar, hogy mar leselejteztem a gepet, most milyen jo lenne.) En C++-ban
dolgozok, ami szerintem teljesen alkalmatlan erre a celra.

Koszonom a tanacsokat.

Gyozo

Olyan ingyenes (!) adatbazisokat keresek amiken uzleti , piaci adatokat
lehet online keresgelni az USA-rol. Valamilyen bovitett statisztikai evkonyv
is jo lenne, ha valoban hasznalhatok az adatai. Egyelore teljesen altalanosagban
keresek adatbazisokat, kesobb tan meg a temakort is meg tudom majd hatarozni :-)
 .

  Elore is koszonom  

       Szabo Gabor , Jeruzsalem

Kedves Findler Miki, en viszont ugy hallottam egy lengyel anyanyelvutol,
hogy pl.  az _sz_ es _s'_ kozott nagy a kulonbseg! Pedig mi franciak es
magyarok nem nagyon halljuk ezt a kulonbseget: mind a ketto szamunkra a
magyar _s_ (ill. francia _ch_) kategoriaba esik, hiaba mondjak, hogy
hatul kepzett, lagyabb a masodik.
Hasonlo modon, ha innen 100 km-re baszk (eskualdun) nyelvet hallok pl.
a radioban egy zoldsegesnel es egy-ket helynevet felismerek, ilyenkor
a baszk _z_ es _s_ szamomra egyforma jo francia _s_ (= magyar _sz_),
hiaba tudom, hogy allitolag egeszen mas hangok es a masodik hatrebb van.
Szoval ami az egyiknek nagy kulonbseg, a masiknak kis kulonbseg. Ilyen
az elet.

Kedves TIPP-elok!

Rendszeres verado vagyok, immar tul a 20. (25?) veradason. Itt az ideje, hogy
megtudjak valamit a dolog elettani hatasairol. Kedves orvos es nem orvos
olvasok, van-e megbizhato valaszotok olyan kerdesekre, mint pl. mennyi ido
alatt potlodik a szervezetben az a 400+ ml ver, amit ilyenkor lecsapolnak?
Mik a rovid tavu es a hosszutavu hatasai, milyen surun kell/lehet adni, etc?

Udv'

Pataki Istvan

Kedves TIPPelo Orvosok (Orvos TIPPelok)!

Mit tudtok a kovetkezo betegsegekrol ill. gyogyitasukrol:
generalizalt izomhypertrophia
spinalis izomatrophia

(egy harom eves kisfiurol van szo)

Elore is koszonjuk a valaszokat: 
Kiss Sandor
(Columbus, OH)

Sajnalom, nem tudom a magyar valtozatat a cimben szereplo kifejezesnek.
Csak annyit szeretnek mondani, hogy a "kaucsuk (ertsd: vagottszemu)" es
"sargak" szohasznalat leirojanak van meg egy s mas tanulnivaloja az angol
nyelv mellett.

Udvozlettel

                 Voros Katalin

Egy baratom keresere szeretnem a kovetkezo hirdetest kozzetenni:

        Sibajnokot keresek a napfenyes Logan-bo"l,
	elvesztettem a cimet, kerem irjon a 
	 cimre.

        Ladanyi Gabor

MAGYAR KOVETSEG CIME ES TELEFONJA:
3910 sHOEMAKER ST.
Washington, D.C. 20008
Tel.: 202-362-6730

Az, hogy magyar anyanyelvu beszelo nem hallja a kulonbseget a cz es a c' (a 
ketfele lengyel "cs") kozott, nem jelenti, hogy nincs kulonbseg. Csak azt 
jelzi, a magyar beszelo hangkeszletnormai nemi treningre szorulnak, ha a 
lengyellel probalkozik. (Ez egyebkent igaz a lengyelekre is, akik a magyar o2 
es e hangok, tovabba a rovid es a hosszu hangok kozotti kulonbsegeket "nem 
halljak", stb. Minden nyelv hangkeszlete specialis, es az adott hangkeszletet 
anyanyelvkent hasznalok elso szamu feladata, ha idegen nyelvet probalnak 
megtanulni, hogy relativizaljak az anyanyelvuk hangkeszletet. Gondoljuk pl. 
az angol th ejtesevel kapcsolatos problemainkra, mikor eloszor probaltuk 
mondogatni, hogy _something_. Sok magyar anyanyelvu pl. azt mondja, hogy 
"zo2", amikor azt latja, hogy _the_.) 

A lengyelben hangtani oppozicio van az ugynevezett "kemeny" es "lagy" 
sziszego hangok kozott. Vagyis:

	KEMENY (kb. magyar kiejtes)		LAGY (kb. magyar kiejtes)

	cz     (eroszakosan ejtett cs)		c'   ("selypito" cs)  
	z [egy ponttal a tetejen], ill.	
	rz 	(eroszakosan ejtett zs)	   	z'   ("selypito" zs)
	sz	(eroszakosan ejtett s)		s'   ("selypito" s)


Hogy bonyolultabb legyen a dolog, a lagy c', z', illetve s' helyesirasa ci, 
zi, illetve si is lehet. Raadasul, ha utana maganhangzo kovetkezik, akkor a 
ci, zi, illetve si-ben az i-t nem ejtjuk (mint az olaszban). A "kemeny/lagy" 
oppozicio egyebkent ismeros lehet az oroszbol, es ervenyes pl. a magyar i 
hang "koruli" szlav maganhangzokra is (lengyelben: a kemeny y all szemben a 
lagy i-vel, az oroszban a "jeru2" az i-vel, stb.) Mindezek fonemak is, vagyis 
jelentesmegkulonbozteto szerepuk is van.

A lengyel egyebkent roppant eros dramai hatasu, magaval ragado nyelv -- attol 
a pillanattol fogva, hogy a magyar beszelo levetkozi azt a kenyszerkepzetet, 
hogy a mi hangkeszletunk univerzalisan alkalmazhato, s nem magyarosan probal 
lengyelul beszelni. A szohangsuly egyebkent az utolso elotti szotagon van, 
ami, barmily furcsa, az olaszhoz hasonitja a lengyel hangzasat.

Ugynevezett kozepfoku lengyel nyelvvizsgaval "rendelkezo" magyar anyanyelvu 
beszelokent kifejezetten tagadom, hogy a lengyel nehez. Azt nehez megtanulni, 
aminek a tanulo lelkileg ellenall. Igy pl. az orosz nagyon "nehez" volt az 
elmult nehany evtizedben kelet-kozep-europaban. A lengyel -- tekintettel a 
varsoi Jazz Jamboree-ra s benne Zbigniew Namysl/owskira csakugy, mint Miles 
Davisre, a krakkoi Wawelra, Andrzej Wajdara, Zanussira, Kawalerowiczra, az 
1980. augusztus elso felenek gdanski elmenyeire (beleertve a Szolidaritas 
Onigazgatasi Szakszervezet megalakulasaat a Lenin Hajogyarban) tovabba egy 
sor (fokent autostoppolasra visszavezetheto) maganelmenyre -- nekem pl. 
nagyon-nagyon konnyu volt. :-)

Viszont el is lehet felejteni, tanusithatom.

Udv, Borocz Jozsef

Tobben kertek informaciot arrol, hogy hogyan lehet osztondjakrol ismeretet szere
zni. Ime itt a valasz (egyszerubb, mint legtobben tudjak).
A legtobb konyvtarban, kulonosen az egyetemi konyvtarakban, tobb hatalmas kiadas
 talalhato, amely osztondijakra es hasonlokra specializalodik.
Reszletes leirasok talalhatok arrol, hogy milyen intezmeny, tarsasag, alapitvany
, stb. ad kiknek, mikor, milyen feltetelek mellett, mennyit.
Nevek, cimek, FAX, stb. minden megtalalhato. Ezutan mar csak erintkezesbe kell l
epni az erdekelt intezmennyel es azok altalaban eleg gyorsan 
megkuldik a jelentkezesi csomagot es tovabbi informaciot.
Masik modszer: szinten a konyvatarkban tobb kiadas reszletes leirast ad a kulonb
ozo
oktatasi intezmenyekrol, beleertve az osztondijra vonatkozo statisztikakat es 
felteteleket. Miutan az emberke kivalasztotta az intezmenyt, pusztan egy rovid l
evelet kell nekik irni
es akkor elkuldik az anyagot. A jelentkezest ugy kell venni (szimbolikusan) mint
ha az ember a sajat reklamjat irna meg: 
minel ertekesebbnek talalja az intezmeny az egyedet, annal nagyobb a valoszinuse
ge, hogy felveszik. Alkudni is lehet,
felteve, ha az emberke tudja, hogy van erteke a "vasarlok szemeben".
A fenti ket modszer ingyenes, pusztan egy-ket delutannyi munkaba kerul. S a lehe
tseges osztondij mellett az emberke rengeteget tanulhat
az egyetemi rendszerrol es annak reszleteirol. Nagyon ajanlom mindenkinek.
Harmadik modszer: Nagyobb varosokban, pl. Washington, D.C., vannak olyan szolgal
tatasok (legtobbszor ingyenes), amelyek erre
specializalodnak: Sokszor egy szobara valo kiadvany, kompjuteres lista, stb. kat
egoriakra osztva reszletezi a kulonbozo
osztondijaka es egyeb anyagi es technikai tamogatasokat. Sok helyen kerni is leh
et 
kompjuteres kutatast, kategoriakra lebontva. Pl. beuti az emberke, hogy anthropo
logus, no, temakor:Afrika, es vagy azonnal, vagy egy-ket nap 
mulva megjon a lista, hogy ilyen feltetelekre milyen osztondijak vannak, mi a ha
tarido, stb.

Negyedik Modszer: Sok egyetemn van hasonlo (legtobbszor ingyenes) szolgaltatas, 
felteve, ha az egyetemhez tartozik az egyed.
Nezzetek korul. Nem olyan nehez, csak kitartas  es szisztematikus munka kell hoz
za. No meg optimizmus.
mert ugye lehetetlen nincs, a csodara egy-ket napot varni kell.

Utolso megjegyzesem: Nagyon tanacsolom mindenkinek, hogy egy par napot toltson e
l a kornyeken levo nagyobb konyvtarba, haverkodjon meg
a konyvtarosokkal, mert egyszeruen eszeveszett mennysegu informaciot lehet minde
nfele ugyben nagyon gyorsan megtalalni. (Szemesnek all a vilag.)
Ez utobbi uzenetem azoknak is szol, akik a TIPP-en keresztul probalkoznak valami
re valaszt talalni. 
Ahogy errefele mondjak, LIBRARY = LIFELONG EDUCATION.

Sok sikert. Remelem valakinek hasznara valtam ezzel az uzenettel.

Udv. Reka.

INGYENES VAGY OLCSO USA UTAZASOKKAL KAPCSOLATOS (remelhetoleg) HASZNOS INFORMACI
OK:

1. Az USA-ban tobb kiadvany kaphato, amely ingyenes vagy olcso szallas es 
etkezesi helyeket es ugynevezett turista latvanyossagokat vagy esemenyket
sorol fel. Az egyik legismertebb cime: FREE ATTRACTIONS USA.
Az utazni kivanoknak nagyon ajanlom, hogy menjenek be egy nagyobb amerikai 
varos nepkonyvtaraba (Public Library), mivel az ilyen jellegu konyvtarak
direkt felszerelik magukat ilyen jellegu kiadvanyokkal. Tobb hasonlo kiadvanyt
is bizonyara tud majd a helyi konytaros mutatni. Pl. BREAD & BREAKFAST;
STUDENT TRAVELLING GUIDE. Ha valaki Magyarorszagrol jon mint turista, annak 
is ajanlom, hogy elso dolgai koze tartozzon egy nagyobb nepkonyvtar felkeresese,
mivel rengeteg hasznos es erdekes informaciot lehet osszegyujteni, ami nemcsak 
sporolashoz szukseges, de feltehetoleg az utazast is megkonnyiti es szebbe 
varazsolja.

2.  Vallasi szervezetek es oktatasi intezmenyek sokszor adnak segitseget, meg 
szallast is a kedves erdeklodoknek. Tobb nemzetkozi szervezet van, amely 
szallas adassal es keresessel foglalkozik. A lista tul hosszu, a konyvtar 
ismet a megoldas.

3. Ha jol tudom, minden amerikai allamnak van egy 800-zal kezdodo (azaz, ingyene
s)
telefonszama, amit ha az emberke felhiv, akkor elkuldenek egy koteg brossurat es
 
az allam latvanyossagairol, valamint egy halom "coupon"-t, vagyis olcsobb 
vasarlast biztosito utalvanyokat. A kulonbozo allamok telefonszamat vagy a fent 
emlitett kiadvanyokban es helyen lehet megtalalni, vagy pedig a 800-as tudakozon
:
1-800-555-1212. (Ezen a tudakozon a legtobb, nem az osszes, 800 (ingyenes)
szamot nyilvan tartjak.) Az 555-1212 szamot jo ha az utazo fejben tarta, mivel 
ez a telefonszam tudakozo szama a legtobb allamban, csak a helyi korzetszamot 
kell ele beutni.

4. Ha az emberke kocsival megy, akkor a nagyobb uthalozatok menten (pl. I-95)
az allamhataroknal ugynevezett "welcoming center" vagyis udvozlo kozpont
talalhato. Ezek a kozpontok tele vannak az allamukra vonatkozo brossurakkal
es terkepekkel (inyenes). Jo otleteket lehet kapni.

5. Ha valaki autoval utazik, akkor a AAA Autoclub tagsagat nagyon ajanlom. 
Evi 35-50 dollarert vegnelkuli mennyisegu terkepet adnak. Ha a kocsi lerobban,
akkor elvontatjak, meg szallast is fizetnek (AAA Plus tagsag). Sok helyen, 
pl. hotelekben, vidamparkokban es egyeb turistahelyeke olcsobban lehet
jegyet valtani. Mindenkeppen megeri. Az egesz USA-t ateri halozatuk, a 
telefonkonyvben legjobb megkeresni a helyi cimet.

Tudnek meg tobbet irni, de nem akarok a TIPP olvasoit halalra untatni. 
Az erdeklodoknek a konyvtarakat ajanlom ismet.

Sok szerencset.   Reka.

Olivier belesodor (;-)) a finomitasba... Szoval a "s'", "c'", "z'" es
"dz'" massalhangzokat ugy kell kiejteni, mintha selypitenenk es az utana jovo
maganhangzok (kis kivetellel...) lagyitva vannak. (Ezt az orosz pl. kulon lag-
gyito jellel eri el. A Szent-Petervar-i kiejtes meg me'g tovabb "lagyit", a
-tye- bol es a -tyi-  bol -tce- es -tci- lesz pl., de ugy kell nekik.)

	Azt hiszem ezzel ezt a kozerdeku temat be lehet fejezni...

	F. Miki

Aki idonkent hazamegy (vagy otthon meg tud kerni valakit a fizetesre),
annak szerintem celszerubb magyar Autoklub tagsagit valtania, mint
AAA-t itt, mert az csak 2 dollar/ev, ha jol emlekszem, es majdnem
olyan jol lehet az USAban hasznalni.

A majdnem azt jelenti, hogy nekem eddig mig mindig jo volt, legutobb
mult szombaton feltankoltam magam terkepekkel es utikonyvekkel, ezenkivul
hivtam mar szervizkocsit kerekcserehez (ingyen, persze).

Jozsi.