wrote:
> 
> Sziokak!
> 
> Az altalam a Weben talalt es hibaskent ertekelt megoldas
> egy modositasat kezdem el. Lehet hogy felesleges munka
> de tanulhatunk belole. Akinek van ideje es ert hozza
> irja meg nekem, hogy ez a levezetes (ami nem a vegso)
> eddig megfelelo e:
> Szoval a hibas bizonyitas eleje jo. Ez alapjan:

[hosszu alakitgatas kinyirva]

Nem akarom elvenni a kedvedet a gondolkodastol, gyakorold
csak az ekvivalens atalakitasokat. De ilyen egyszeru
modon nem fogsz egy centivel sem kozelebb jutni a megoldashoz.
Akarhogy is gyu'rod a problemat, mindig lesz egy osszeged,
melyben egesz vagy racionalis mennyisegek lesznek es ennek
szeretned venni az n-edik gyoket. Na errol a gyokrol altalanos
esetben abszolut semmit nem tudsz majd mondani, csak azt,
hogy valoszinuleg nem racionalis.
Nem veletlen, hogy hosszu ido alatt csak reszeredmenyek
szulettek, a teljes megoldashoz pedig nemreg kidolgozott
algebrai elmeletek es apparatus vezetett.
Szoval elore, hatha megleled a bolcsek kovet. :)

Udv:
Ivan

Van is meg nincs is.
Bohm azt irja a "Kvantumelmelet" cimet viselo munkajaban 
(sajnos csak masodkezbol ill. forditasbol ferditem):
"...lathato, hogy le kell mondanunk arrol az elkepzelesrol, mely 
szerint a Vilagegyetemet alkotoreszeire szedhetjuk, ehelyett egyseges 
egeszkent kell kezeljuk. Minden esetben amikor kvantumos 
jelensegek lenyeges szerepet jatszanak, azt tapasztaljuk, hogy a 
Vilagegyetem kulonfele "reszei" az ido multaval lenyeges valtozasokon 
mennek keresztul, a kozottuk levo folyamatos es elvalaszthatatlan 
kapcsolat reven. Ily modon eljutunk az oszthatatlanul egy, elasztikus 
es folyamatosan valtozo Vilagegyetem kepehez."

Szoval van a ter (vagy akinek ugy tetszik: terido) ami itt gorbul, 
amott hullamosodik meg rancosodik egy kicsit es kesz. Mas nincs.
Ha le szeretnenk irni, esetleg megerteni egy kicsinyke darabjat akkor 
toke(le)tlen modelleket csinalunk. Megprobaljuk szetszedni, aztan 
ujra osszerakni. 

Amit Janos kitalalt (modellt) az szerintem nem igazan segit 
bennunket a Nagy Masina mukodesenek megerteseben.
Amikor a foton nezopontjabol szemleled a Vilagot ezt irod:
> "egyszerre" szo egyre jobban jellemzi a dolgot), az elektronok 
> kozotti energiacsere szempontjabol a vilagegyetem tetszolegesen 
> kicsive zsugorodik, a biztos "1. Van." (fokozatosan (?)) atmegy "2. 
> Nincs."-be (a fotonra
> vonatkozoan). Valamint egy tetszolegesen kicsire zsugorodo
> vilagegyetemben nincs ertelme a koordinatarendszernek sem. Nincsenek
> iranyok, tavolsagok.
En is igy gondolom, vagyis a foton szemszogebol, nincsen ter,
legalabbis az a fajta amit mi ismerunk. 
Fotont feltetelezve viszont egesz jol le lehet irni par dolgot.
(Pl.: Hol van az energia amikor nincs sehol.)
Allitolag Einstein javasolta 1917-ben hogy a Planck altal bevezetett 
sugarzasi kvantumokat tekintsek reszecskenek amelyet nem 
csak E=hw energiaja, hanem p=hw/c impulzusa is meghataroz. A foton 
elnevezes 1923-tol hasznalatos. (Ez nem erv akar lenni, csak 
a fogalom szuleteset irtam le. Forras: Tarasov "A 
kvantummechanika alapjai")

Ugy latom, hogy a foton bevalt. Persze ha foton nelkul jobban (a 
megfigyelesekkel jobban egyezoen) le tudjuk irni a bennunket 
korulvevo vilagot, akkor vessuk el. De csak akkor.

Gabor

1. Filozofia

a. Fel kivanom hivni a kedves olvasok es *hozzaszolok* figyelmet arra,
hogy a LIBA FOGALMA NEM GAGOG! Tehat a halmazelmelet onmagaban nem jelent
semmit a fizikaban. A halmazelmelet -bovebben a matematika-, segitsegevel
olyan _modeleket_ alkotunk, amelyekkel meg tudjuk josolni, hogy egy
kiserletben milyen eredmenyt fogunk merni, kapni. 

b. Azert mert a kedves fizikus kollegak nagy resze (tisztelet a
kivetelnek) ugy beszel, hogy "osszeomlik a hullamfuggveny" stb.
(Schrodinger egyenlet), nem kell azt gondoni, hogy barmi rezeg avagy
osszeomlik, csak az egyenlet megoldasa sin(x), cos(x)-eknek valami
kombinacioja vagy szakadasa van a derivaltnak! 

c. A derek fizikusok rendszeresen hasznalnak olyan matematikai "teteleket"
melyeket nem lehetne hasznalni (pl. itegralasi sorrend megcserelese az
inverz Fourier-traszformacional, es az eredmeny a hires Dirac-fele delta
fuggveny. Megjegyzes: konnyen bizonyithato, hogy nincs ilyen fuggveny...)

2. Fizika es matematika

a. Nem szabad osszekeverni a matematikaban hasznalt vegtelen fogalmat, a
fizikaban hasznalt "vegtelen univerzum"-mal. (Muszaj megjegyeznem -szakmai
artalom-, hogy akkor amikor az "osszes szamrol" beszelunk [joindulatuan
felteszem, hogy a valos szamokrol van szo], akkor continium szamossagrol
van szo. Mivel nem tudjuk biztosan, hogy az ido ill. a ter nem kvantalt,
nem feltetlenul ez a megfelelo _model_.)

b. A terido geometriaja fugg a Hubl allandotol, es harom lehetoseg van:
Vagy gomb- vagy eukledeszi- vagy hiperbolikus geometiaju a terido. 
(_Topologiailag_, tehat csak homeomorf es NEM diffeomorf, hiszen
gravitacios mezo valtoztahatja a gorbuletet [hiszen a geodetikus vonalak
valtoznak].) 

c. Jo lenne ha vegre definialna valaki, mit jelent az, hogy "vegtelen az
univerzum". Akarmilyen a teridonk geometiaja, R^9-be (a 9 dimenzios valos
terbe) mindenkeppen be lehet agyazni (embedding). Tehat eleg normalis
definicio az, hogy minden t_{0}-ra (also indexre gondolok) kompakt a 3
dimenziois "idoszerinti meteszet". (Tehat korlatolt halmaz, az hogy zart
nem nagy dolog.) Persze most az egesznek a MATEMATIKAI leirasarol beszelek! 

d. A problema a kovetkezo: Kepzeljunk el egy olyan 2-dimenzios vilagot, 
amely egy *tagulo* gombfeluleten van. [Pl. x^2+y^2+z^2=t^2, ahol t az 
ido. Ez minden t-re egy 2-dimenzios felulet R^3-ban.] Ezen a feluleten 
elo -sikbeli- "emberkek" akarhanyszor korbemehetnek a gombon es azt fogjak 
merni, hogy minden tavolodik egymastol. Es soha sem fognak "falba" 
utkozni.

e. Tehat ha fizikai definiziot akarunk "univerzumunk vegessegere", akkor 
ezt valahogy igy lehet: beulunk egy urhajoba (nincs ablak), el lehet 
indulni olyan iranyban (tehat VAN olyan irany), hogy ha a gyorsitas utan 
egyenesvonalu egyenletes mozgast vegzunk (bent NEM TUDHATJUK, hogy 
gravitacio hat rank, mivel nincs ablak, es eleg kicsi az urhajo) akkor 
_veges ido utan_ visszajutunk kiindulasi helyunkre [enyhebben olyan 
helyre ahol mar voltunk].

3. Szingularitas

a. Szingularitasnak azt az "allapotot" hivjuk, amikor a valamilyen
parameter (pl. nyomas) tart a vegtelenhez, amikor (x,y,z)-->(a,b,c). A
problema hasonlo (de sulyosabb) mint az 1/b.-ben emlitett. Eloszoris itt
csak arrol van szo, hogy a matematikai aparatus szingularis eredmeny mutat
- ez csak matematikai model. 

b. Mivel pillanatnyilag vegtelen ertekeket nem tudunk MERNI, ezert az
egeszrol kar beszelni, hiszen ami nem merheto valamilyen modon az NINCS. 
(Azt hiszem, ha valaki elmeselne, hogy az elektronnak talalt egy uj
parametert, de ezt nem tudja sehogy sem merni, sot lehetetlen merni,
valoszinu az illetot rovif uton bezarnak a legkozelebbi elmegyogyintezetbe.)

c. Nem latok semmi komoly kulombseget a tudomany szempontjabol akozott,
hogy "Kezdetben teremte Isten az eget es a foldet" [szabad forditas
heberbol, nem biztos, hogy ez a "hivatalos"] es akozott, hogy "Es vala
kezdetben a Nagy Szingularitas", azon kivul, hogy az elobbi irodalmi
ertekkel bir. 

4. Vallasrol

a. Amennyiben teologiai vitarol van szo, termeszetesen a Tudomany erre a 
legmegfelelobb forum (elfogadva persze azt, hogy a human dolgok is 
tudomany, menyrol nem vagyok teljesen meggyozodve), de azt hiszem Isten 
letezese/nem letezese kerdeser megvitatasare a Vita sokkal jobb.

b. Azt hiszem azert mert sok tudos vallasos, nem szukseges nekunk is
feltenni Isten letezeset, ez tudomanyos vitaban nem szukseges. Azt hiszem 
az ilyen vitaknak nincs sok ertelme, mert aki hivo, ugysem lesz ateista ettol 
(es forditva) csak az erzelmeit bantjuk meg. Az ilyen vitakrol a kedves 
olvasok figyelme ajanlom Goda Gabor "Isten a poharban" c. novellajat.

5. Matematika

(Valasz Jozsi kerdesere) Normalis reszcsoport = normaloszto = minden g
eleme G-re g^(-1)Hg=H. [Szivesen valaszolok minden matematikai kerdesre,
ami nem "versenyfeladat" tipusu.]

> -----------------------------------------------------------------------------
Luka'cs Ga'bor - Department of Mathematics, (Amado 521)
Technion - Israel Institute of Technology
Tel: 972-4-829-4543

Azt mondja itt a koreai fonokom, hogy ha meg egy irasomat meglatja a
TUDOMANYban, akkor nem enged haza Karacsonykor. No a tudomanyert meg ezt is
vallalom. Vati irta:
> Ahhoz en kicsi vagyok, hogy megmondjam, okoz-e traumat a fizika
> "epuletenek" hogy _nehol_ letezhetnek idogepet megvalosito helyek a
> vilagban. Horvath Pista szerint?
> A megmaradasi torvenyeket nem lehetne megbekiteni valahogy?

        Az utolsot nem ertem. Mi a baj a megmaradasi torvenyekkel?
A Kerr lyuk pedig nem csak szerintem csinal igy, hanem az alt.rel. szerint is.
        Az idogeppel pedig nagy gondok vannak. Ezt mindenki ismerheti sci-fi
olvasmanyaibol (pl. A halhatatlansag halala). Legegyszerubb ha a hos tenyleg
megoli az egyik oset. De ha sajat magat oli meg, akkor meg nyilvanvalobb az
ellentmondas.
        Ha a fiatalabb oli meg az idosebbe onmagat, akkor semmi gond. Kesobb
majd visszajon megolettetni. De ha az idosebb oli meg a fiatalabb sajatmagat,
akkor nincs aki a jovobol visszajojjon, megolni a host. Az sajnos nem
mukodik, hogy akkor aki eletben marad azt kuldjuk a jovobe. Ugyanis legyen
kozottuk 40 ev kor kulonbseg. Ez esetben eleg nehez oket osszekeverni. Es ha
a 20 eves hal meg, es hejette a 60 eves el tovabb, akkor mikor 40 ev mulva
visszajon mar 100 eves lesz, stb.
        Szoval a fizikat eppenseggel ez nem nagyon erdekli. Ez a filozofusok
dolga. A filozofusok pedig nem annyira hulyek, hogy ilyesmin meditaljanak.
Akkor kerulnek bajba, ha a tokeletlen fizikusok idogepet (Kerr lyukat)
csinalnak. Ez esetben a problema adott.
        De nezzuk mit irt Peter:
> Hat ez nekem nem stimmel. Nem tudom miert kell az elektronokat ezen
> szempontbol megkulonboztetni az embertol.

        Mindjart mondom miert.

> semmi sem zarja ki, hogy egy-ketto kozuluk bejarja a "torvenyserto" palyat.

        Ez igaz. De a Kerrnel ez gyakorlatilag kizart. Az elektron nem
szokott csak ugy koborolni. Maxwell egyenletek is vannak am. De ha talalkozik
magaval akkor se lesz nagy gond. Ide bizony sajnos tudat kell. (A Kerr
lyuknal az a gond, hogy a zart idoszeru gorbekhez gyorsitani kell kemenyen.
Eletront meg altalaban magneses ter tud gyorsitani. Tehat csinalj olyan
magneses teret (jo eroset) ami eppen ugy gyorsitja az elektront ahogy kell.)
        Nezzuk most az egyszeruseg kedveert az idogepet. Vagy vehetjuk a
tachyonokat is. Hogy oksagot sertsunk ki kell talalni egy kiserletet. Kemeny
visszacsatolast kell letre hozni. A tudatlan targyak azok csak utkoznek, stb.
Az egyik modszer az idogeppel oksagot serteni az amit fentebb mar vazoltam.
Most nezzunk egy kiserletet.
        Megkerjuk Albert urat, hogy hasznalja az idogepet. Az idogep az A es
B szoba kozott van. 1 perccel tud a multba visszavinni. Albert ur feladata.
Bemegy az A szobaba. 5 ora 0 perc 10 masodperckor odamegy az ablakhoz, es
atnez a B szobaba az ablakon keresztul.

1. Ha azt latja, hogy a szobaban levo ur (aki persze o maga lesz), a jobb
kezet emeli fel, akkor 5 ora 1 perc 15 masodperckor fel kell majd a B
szobaban emelnie a bal kezet.

2. Ha azt latja, hogy a szobaban levo ur, a bal kezet emeli fel, akkor 5 ora 
1 perc 15 masodperckor fel kell majd a B szobaban emelnie a jobb kezet.

        Albert ur 5 ora 0 perc 30 masodperckor besetal az idogepbe, leul.
A gep 5 ora 1 perc 00 masodperckor visszaviszi Albert urat 1 perccel. A gep 
belselyeben folyo technikai reszleteket most hagyjuk figyelmen kivul.
Albert ur 5 ora 0 perc 5 masodperckor kisetal es az o oraja szerint 5 ora 1
perc 15 masodperckor felemeli az adott kezet. Ez persze 5 ora 0 perc 15
masodperckor jatszodott le.

        Peter feladata, kitalalni egy termeszetes folyamatot erre az
agylovesre. De azt a megoldast nem fogadom el, hogy Max ur epit egy
herkentyut ami szimilalja Albert urat.
        Vallalkozo kedvu filozofusok feledata feloldani az ellentmondast.
Melyik kezet is emelje fel Albert ur?

        Szoval ez a bajom az idogeppel. A tachyonos valtozatban az a gond,
hogy urhajoba kell ulni, jo gyorsan kell menni es elvegezni egy kiserletet,
ami lenyegeben megegyezik az Albert uras kiserlettel.

        Meg egy dologrol szeretnek erni, mert nagyon erdekes. Vati irta:
> ha egy "forgo zongoraszek"en atesunk a fekete lyuk
> esemenyhorizontjan, mi lesz a centripetalis erovel? (Erezzuk vagy sem?
> Ha igen, mekkorat, ha nem, hogy is vannak a megmarado mennyisegek?)

        Ezt nem nagyon ertettem, ill. tobb mindenre is lehetett gondolni.

> A zongoraszek-paradoxon azt mondja, forgassuk meg az urget a szeken
> aztan tuntessuk el a vilagot korulotte. Mit fog erezni?
> Nem ez nem valosul meg akkor, amikor atesik egy esemenyhorizonton?
> Ahonnan jott az a vilag idoben (es terben) vegtelen tavolsagra kerult
> tole, a mar bent ulokhoz kepest viszont esetleg nem is forog vagy
> maskepp forog. Az vilagos, h. bent tudnak egymasrol, de a kulvilag nekik
> mar alma.

        Na igy mar ertem mire gondolsz. De azert gondoljunk masokra is.
Bizonyara okosabbak nalunk, de nem biztos, hogy tobbet is tudnak nalunk azen
a szuk szakmai teruleten.
        A problama Machtol ered. Albert ur is irt rola az egyik cikkeben.
Viszont nem hivatkozik senkire. Ez nem jelent semmit Einsteinnel, mert
altalaban nem hivatkozott masok eredmenyeire. Tehat kerdezem:
Kitol ered az alabbi problema? Orulnek ha valaki megmondana.

        Vagyon ket folyadek labda.  Modjuk igy:
    _
   |_|

    _
   |_|   No persze gomb alakuak. Feltetel; nincs semmi a ket folyadekcseppen
         kivul kozel, se tavol. Teljesithetetlen feltetel, de mindegy, mert
ez egy gondolat kiserlet. Legyen z tengely a kozeppontjukat osszekoto
egyenes. Forogjon az egyik labda a masikhoz kepest. Csak ahhoz kepest tud
forogni mert semmi mas nincs kozel, se tavol (lasd a feltetelt).
        Kerdes:
Milyen az alakjuk.
        Ugyanis. Vegyunk harom masik kiserletet. mindharom esetben itt a
Foldon, vagy a Nap korul keringve egy urhajoban kiserletezunk. Szoval;

1. Az also labda all, a felso forog.

2. A felso labda all az also forog.

3. Mindket labda forog (ellentetsen), de fele akkora szogsebesseggel.

        Mivel a sorlimitet mar regen meghaladtam ezert itt befejezem.
Maradjon ez hazifeladat. Eppen ezert holnap nem irom tovabb, hanem varok
arra, hogy mit szoltok az egeszhez.
        Tehat 4 feladat van.
Milyen a folyadekgombok alakja a fenti harom esetben? Nem nagy ordongosseg,
a newtoni fizika megmondja.
        Negyedik feladat, milyen a folyadekgombok alakja a legfelso
gondolatkiserletben? Nem nagy ordongosseg, a newtoni fizika megmondja. Vagy
megsem?

        Szoval errol szol Vati zongoraszekes kerdese. Vagyis mikor eloszor
kerdezte, nekem abbol az egy mondatbol, mar ezt az egeszet ki kellett volna
talalnom ;-) Kosz Vati, de nem becsulsz te engem tul egy kicsit?
        Mivel el telik egy par napba mig a tobbiek ezeket vegig gondoljak, a
valaszt csak a jovo heten fogod megkapni.
        
PS. Janosnak a fontont, Belanak a tomeget, remelem megvalaszolja valaki.
Ha nem, akkor persze ket eset van. Vagy szegyenben maradok, hogy megigerem
a valaszt es nem irom meg. Vagy nem engednek haza menni Karacsonykor.
(vagy egyenest haza zavarnak :-)


Horvath Pista
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rel.html     vagy akit a "true love" erdekel,
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/love.html
az USA tukrom is elkeszult    http://www.astro.psu.edu/users/hoi/rel.html
No es a kerdesek kerdese: Ki lesz Riesz Feri lapjan a 100. latogato?

Egy kis jatek: kepzeljuk azt, hogy nem a Kerr-lyukakrol vitazunk, hanem
a Fold gombolyusegerol.
Megprobaltam az analog okoskodast leirni. Az egesszel azt szeretnem
megmutatni, hogy milyen zsakutcaba juthat a gondolatmenet, ha valami
alapveto fogalmat nem ismerunk. Ez az alapveto ismeretlen fogalom az
alabbi 'analog okoskodas'-ban a gravitacio, a Kerr-lyukak eseteben pedig
 ... hat ugye azt meg nem ismerjuk.

Az egesz jatekbol persze nem fog semmi konkret kiderulni, csak hatha
valakinek tamad tole valami otlete. A gondolatmenetem (az analogia) sem
mindig teljesen logikus, a cel most az, hogy valami uj nezopontot
talaljunk.
--------------
Szoval, mint ahogy mindenki tudja, a targyak lefele esnek, gravitaciorol
meg meg csak nem is hallottunk.
Bizonyara mindenki hallott mar arrol az erdekes feltevesrol, hogy a Fold
gombolyu: a foldrajzi meresek alapjan vegzett matematikai szamitasok ezt
igazoljak. Az a problema, hogy ez esetben hogyhogy nem esnek le a Fold
masik oldalan elo emberek.

1. Ez serti azt az elvet, hogy a testek lefele esnek, ezert nem letezik
a Fold. (Landau)
2. Ha elindulunk a Foldon egy iranyba, ahelyett, hogy a gomb also
oldalara ernenk, lassan egy masik 'parhuzamos' Fold tetejere jutunk.
Azon vegigmenve egy ujabb, es megint ujabb Fold tetejere jutunk.
(Penrose)
3. A Fold gombolyu, de ugyse fog senki a masik oldalara menni. (Kozmikus
cenzor).
4. Serul az elv, hogy a testek mindig lefele esnek, de nem tudjuk,
hogyan lehetseges ez.
5. egyiksem.
----------------------------------
Lathato, hogy talan a 4-es van legkozelebb a valodi megoldashoz. Amiert
pedig megis zsakutcaba fut az egesz okoskodas, az az, hogy nincs olyan,
hogy 'lefele', ezert annak az 'axiomanak' sincs ertelme, hogy a testek
mindig lefele esnek.
A Kerr-lyuknal az oksagi elvvel van baj: nem lehet, hogy az oksagi
elvben is valami ertelmetlen kifejezest hasznalunk, ami nekunk ugyanugy
termeszetes, mint a kozepkorban a 'lefele' kifejezes, es ugyanugy nincs
semmi ertelme?

Persze a fenti okoskodassal nem akarom azt mondani, hogy pl. 'mivel
fentebb a Penrose megoldas nem jo, ezert a Kerr-lyukaknal se jo'.

mailto:

Sziasztok!

Olvasgattam a Kerr lyukakrol Landau levezeteseit, de sajnos nem sikerult a
reszleteket megertenem. Ennek ellenere nem nagyon hiszek a dologban -
marmint abban, hogy ebbol kijohet az idoutazas lehetosege. Vagyis nem a
szokott, elkepzelt modon. A problemam ott van, hogy nem latok semmilyen
hatart a dologban.
A sci-fi irodalomban sok otlet van, amivel ezeket az oksagi problemakat
kezelik, de egyben azonos allaspontot kepviselnek. Mindenhol van valamilyen
hatar, pl. atmegyunk egy misztikus kapun, vagy bekapcsoljuk az idogepet.
A Kerr lyukat viszont folytonosnak latom. Ha megvizsgaljuk az urhajos
palyajat, akkor egyik pillanat sincs kituntetve a tobbihez kepest, megis
valamikor meg kellene jelennie a jovol erkezo peldanyanak. A folytonossag
miatt ugy kepzelem, hogy a reszecske vilagvonala folytonos marad, csak nem
irhato le az ido fuggvenyekent. Lassuk, hogy is gondolom ezt:

  x ^
    |                                *
    |                        *
    |                *
    |            *
    |        *
    |      *
    |     *
    |      *
    |        *
    |            *
    |              *
    |               *
    |              *
    |            *
    |        *
    |    *
    |*
  --+---------------------------- > t

Az idoutazas tulajdonkeppen a negativ meredeksegu szakaszon van. Az
egyszeruseg keveert tegyuk fel, hogy az urhajos jelen esetben egyetlen
elektron. (majd kesobb latjuk, hogy az en nezetem szerint ezt az utazast
egy bonyolultabb struktura nemigen veszelne at... )
Amikor az elektron megkozeliti a 'kaput', valahol a terben (ez a kaputol es
az elektron palyajatol fugg) megjelenik egy elektron es egy anti-elektron.
Az antielektron palyaja olyan, hogy az eppen keresztezi az eredeti
elektronet, az megsemmisul, es az ujonnan keletkezett folytatja a palyat.
Ha most azt mondjuk, hogy az idougras akkor tortent, amikor az
antireszecske megsemmisitette az eredetit, akkor pont azt latjuk, amit a
sci-fi irok. Van egy reszecskenk, ami t1 ideig el, es egy masik, pontosan
olyan, amelyik t1 - dt idoben keletkezik, es el tovabb. A dologhoz, a kapu
belsejeben szukseg van egy antireszecskere is.
Tegyuk fel most, hogy az uj elektron ki akarja jatszani a dolgot es
elteriti a palyajarol az elsot (megteheti, mert egy idoben leteznek). Ez
valojaban semmifele ellentmondashoz nem vezet, hiszen az idoutazas 'mar'
akkor megtortent, amikor megjelent az uj elektron, legfeljebb hosszabb,
esetleg vegtelen hosszu ideig tart, amig talalkoznak. Ez azt jelenti, hogy
nagyobbat fog visszaugrani az idoben.
Vegulis az is elofordulhat, hogy az uj elektron talalkozik az
antielektronnal, ekkor nem sikerult az ugras. Ha pedig valaki mas semmisiti
meg az eredeti elektront, akkor marad egy anti-elektron (?)...

Ugyanez urhajoval a kovetkezokeppen nez ki. Megy az urhajos a kapu fele,
mikozben a terben kicsit odebb (valoszinuleg nemi energiat kolcsonozve a
Kerr-lyuktol) megjelenik sajat maga egy anti urhajos kisereteben.Az uj
urhajos akar beszelgethet is sajat magaval, majd kesobb, ha kibeszelgettek
magukat es ugy dontenek, az eredeti urhajos (vagy az uj ) kezet fog
anti-parjaval es megsemmisul (ekkor adja vissza a kolcson kert energiat a
Kerr-lyuknak). Igy 3 eset van:
1.    az eredeti urhajos semmisul meg: megtortent az idoutazas
2.    az uj urhajos szemmisul meg: nem tortent semmi
3.    senki sem semmisult meg: 3-an vannak: az urhajos ket peldanyban es
egy anti-urhajos

A szavazatom tehat 5. Azaz nem serul az oksag es tudjuk, hogyan.

Udv, es bocs, ha egy kicsit hosszu voltam
Smodics Bela

UI:
Az utazas nem hiszem, hogy bonyolult struktura szamara lehetseges, de egy
elektronnak minden tovabbi nelkul, sot meg a megmaradasi torvenyek sem
kell, hogy seruljenek.