>Felado : 
 Kedves Zoli
>>Miert nem valtakozik a targyak tomege, amire ravilagitanak, 
>Ez nem világos kérdés nekem.
 Evekkel ezelott volt hasonlo kerdes, de a tomegnovekedes ipotezist 
letiltottak, pedig nagy a valoszinusege, hogy maga a Fold is alando 
jelleggel noveli tomeget, amit termeszetesen egy eletnyi ido, de meg 
ezer ev utan sem tudnank kimutatni. Azonkivul hogy anyagi reszeket 
gyujt evmilliardok ota, (atomok, porszemcsek, kisbolygok stb.) a 
tomegnovekedeshez hozzajarulhatnak azok az elemi reszecskek is, 
melyek minden pillanatban milliardnyian bombazzak a bolygot. Pl. egy 
kis neutrino ugy athalad a Fold anyagan, hogy eszre sem veszi, de 
szaz eset utan egyszer megtortenhet hogy beleszalad egy atommagba.
Aztan a feny eseteben? Annyit tudunk hogy az energiajat atadja az 
atomnak melyel utkozik, de ezt el is vesziti ho stb. formaban, 
amennyiben nincs utanpotlas, esetleg mas szomszedos energiaforras.
>> mi hullamzik?  
>Elektromágneses mezo valtozgat. Pozitív ill. negatív töltésu 'rétegek' 
>vonulnak egymást követve. Vákuumban 'eltemetett', onnan 
>elobukkant anyag ez.
 Erdekes megkozelites, maramennyiben a toltesre vonatkozik 
az 'anyag' kifejezes. Ha a vakum ures lenne, onnan nem tudna anyag 
elobukkanni.  Valahogy az eset a nagy afrikai sivataghoz hasonlit, 
letezik, versenyeznek is rajta autoval motorral, de valojaban aprocska 
lisztszeru porszemcsekbol all. Az egesz foldet porszemcseve lehetne 
tenni, (mintahogy allitjuk hogy abbol keletkezett).
 Kifejezeseket hasznalunk, energia, ter, mezo, toltes stb.  Hasonlokep 
konnyu vele dolgozni, egyenletekbe surusiteni, de tudjuk e valojaban 
mik ok? A toltes lehet anyagi? vagy O csak az anyagnak egy 
tulajdonsaga? Pl. legyen egy korong vagy gomb. Allhat a terben, azt 
mondjuk nincs energiaja. De ha fenykozeli sebesseggel halad?, aztan 
tegyuk fel sajat tengelye korul is fenykozeli sebesseggel forog. Noveli 
a 
korforgas az energiajat? 
 Sokaig a toltes egysegesnek bizonyult, ahogy viszont tovab sikerult 
boncolgatni az anyagot, kiderult hogy a toltesnek reszegysege is van.
 Hatha sikerulne megtovab hasogatni, mennyi minden es hihetetlen 
derulhetne ki anire most azt mondjuk hogy butasag es lehetetlen es 
serto stb..
   Udv Csaba.

>
> >>fotont ...
> > mi hullamzik?
> Elektromágneses mezo valtozgat. Pozitív ill. negatív töltésu 'rétegek'
> vonulnak egymást követve. Vákuumban 'eltemetett', onnan elobukkant
> anyag ez.
Jut eszembe, sosem sikerült világossá válnia számomra, hogy ha a fény
elektromágneses hullám, akkor miért nem hajlik el mágneses térben, és ha
két fényforrással világítunk egyazon helyre, akkor miért csak
gyök2-szörös lesz az eredő fényerősség.

Valaki tisztába tudná ezt számomra tenni?

Köszönöm,
Varga Endre :)

Sziasztok!

Jó lenne ha volna hibajegyzék rovat. Csak saját hibát lehetne ott 
helyesbíteni, akár évtizedekre visszamenoleg. 
Szerintem nem csak megnyugtató, de tanulságos is lenne.

Zoli

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Re: Az elveszett gravitacio ( 71 sor )
>Idopont: Mon Sep 18 23:33:23 CEST 2006 TUDOMANY #3305

>Hello István!

>>Elmelet az, amit az elmenk segitsegevel felepitunk, gondolati 
>>epitmeny, ami sok "csupan elmeleti dolgot" tartalmaz, es mindaddig 
>>elmelet is marad, amig bizonyitekokkal meg nem dontik.

>E meghatározás súlyos hibája, hogy összemossa az elméletet az 
>ötlettel/vággyal/félelemmel/hittel/ábránddal/hallucinációval
>/indulattal/mualkotással/hazugsággal/stb. 

Igy egymagaban interpretalva jogos felvetes.  Az eredeti szovegre
irtam, ahol egy iromanyra kijelentetted, hogy nem elmelet. :)

>A természettudományos elmélet megfigyelésekbol kiindulva - azokból 
>általánosítva - összefüggés(eke)t feltárva, haszonnal kecsegteto 
>prognózisokat és/vagy magyarázatokat ad.

Amiket fentebb irtal, vagyak, otletek, almok, hazugsagok, stb.
mind megfigyelesekre, tapasztalatokra epitkeznek.

[...]
>>eddig ugy tudtam, Maxwell azon dolgozott, hogy mindenkeppen 
>>fenntartsa a nagyon is newtoni fizikara epulo energia megmaradasi 
>>torvenyt, mert az a kondenzatorokat is tartalmazo aramkorokben 
>>megdolni latszott. 

>Hihetoen hangzik.
:-P
Igen, en is elhittem, miutan ezt irjak tobb egyetemi jegyzetben, 
fizikakonyvban, talan igaz lehet...
Kulonben is, miert nem Ot tartjak a radiohullamok felfedezojenek, hm?

>>Évszázad múltán az atomfizikában is felmerült az 
>>energiamegmaradás sérülése, ami aztán a neutrínó 
>>feltételezéséhez ill. felfedezéséhez vezetett.  

Na, errol speciell meg ugy tudtam, hogy az aktualis Univerzum-elmelet
kivanja meg a letezesuket. A neutrinok annyira nehezen lepnek 
kolcsonhatasba a kotott anyaggal, hogy a Napbol kilepve akar
keresztulhaladnak a Foldon ugy, hogy egyetlen atommal sem 
utkoznek. Ez hianyzott volna a magfizikai kiserletek soran?

>>a fenynek nyomasa van

>Igen. Hát amikor AC elektromágnes közelébe fémgolyót rakunk, s az 
>elgurul, a mezot részecsketermészetunek kell nyilvánítani?

Speciell itt a vasgolyo nem elgurul, hanem odagurul. Es teljesen
mas okok miatt. (merthat pl. a rezgolyo meg sem mozdul)

>>egy sereg olyan jelenseg van, amelyik egyertelmuen korpuszkularis 
>>jellegre utal, pl. az is, hogy kvantalt.

>Ha ezt kántálom - Á! - ez is egy kvantum - saját energiám kvantuma
>a légtérben. Ha ettol kitörik egy ablak, a leadott energiám
>részecskének minosül, vagy sem? 

Ha kitorik az ablak, az egyaltalan nem a legnyomas miatt tortenne.
(Minthogy a hangod tkp. a levego ciklikus nyomasvaltozasakent terjed
tova).

>>>fotont ...
>>> mi hullamzik?  

>Elektromágneses mezo valtozgat. Pozitív ill. negatív töltésu 'rétegek' 
>vonulnak egymást követve. Vákuumban 'eltemetett', onnan 
>elobukkant anyag ez.   

Tehat anyag. Ennek ellenere nincs merete, eleje, vege, nincs teste?

>>Ha a feny kiugraszt valamit becsapodaskor, akkor mi a merheto 
>>nyomas mechanizmusa? 

>Két esetre kérdezel egyszerre. 
>Kiugrasztás: Elektron akkor ugrik ki a fémbol, ha a többi töltött 
>részecske kitaszítja. 

Jo, jo, de ebben az esetben ezt latnok? Hogyan?

>A nyomás lehetséges magyarázata: Az elektron(ok) a fotonra 
>örvényárammal reagál(nak), s ennek mágneses mezeje ill. a fotoné 
>taszítják egymást. Ebbol adódik a nyomás. 

OK. Mi a helyzet a szigetelokkel?

>>Miert nem valtakozik a targyak tomege, amire ravilagitanak, 
>Ez nem világos kérdés nekem.

Tehat, ha a feny, amit tapasztalunk, a kiugratas kovetkezmenye,
akkor, az anyagok tomegenek csokkennie kell, ha allandoan meg 
vannak vilagitva, hiszen folyamatosan reszecskek ugranak ki belole.

>>hogyan mukodik a lezer, a neonfeny, az atomeromu? 

>Ezek általában mind szabályozottan mukodnek. Az elso ketto külso 
>energiával gerjesztett, a harmadik öngerjeszto rendszer.

Aha, es az auto a benzin miatt megy :))
(Ott, azt a kerdest azert tettem fel, hogy gondolj bele egy kicsit
a mukodes mechanizmusaba)

>>Mikent magyarazhato a fotont elnyelo elektron egysegnyi 
>>energiavaltozasa, s a fotont kisugarzo elektron energia vesztese?

>Hogy miért kvantumnyi az energiaváltozás? 
>(Az elektron csak valamihez kötött állapotában produkál ilyeneket..)
>Az elektron vsz. majdnem olyan bonyolult objektum, mint egy nyuszi. 
>A nyuszi is csak bizonyos hangero ill. hangmagasság esetén ugrik ki a 
>bokorbol.

Igen, es az ugras nagysaga egyenesen aranyos a hangerovel, vagy
tenyleg az van, hogy ketszer akkora hangerore kettot fog ugrani, 
haromszor akkora harmat, stb...

--
Török István