Remelem sokan masok is hozzaszolnak majd ehhez, de azert en is
leirom, nehogy a nemasag vetkebe (bunosok kozt vetkes aki hallgat)
essek:-))

Endre, elorehozom utolso soraidat:

>Marpedig gondolom nem uj szamotokra, ha felhivom a figyelmet arra,
>hogy minden korulmenyek kozott maradjunk a tenyeknel.

Jo lenne, ha ezt a szep gondolatot te is betartanad!

>Harmadreszt pedig meg mindig tobb rakos gyogyul
>meg a termeszetgyogyaszok, mint az orvosok altal.

Ez egy olyan tenyszeru allitas, hogy gondolom konnyen
tudod valamilyen felmeressel igazolni. Lathatnank?

Szerintem ugyanis meg _egyetlen_ beteg sem gyogyult
meg tgyk altal, legfeljebb elleneben! Annal tobben
az orvosok altal.

Irod:
>En nagyon idegenkedem az elfogultsagtol, meg akkor is az elkerulesere
>torekednek, ha a legkozelebbi szerettem hunyna igy el.

Ennek ellenere mintha kettos mercet hasznalnal a kovetkezokben:

>Termeszetesen nem szazszazalekos a gyogyulas, de az hogy a Te ismerosod
>epp abba az x %-ba esett bele, meg nem indokolt "bosszut fogadni", meg akkor
>sem, ha termeszetgyogyasz hibajabol/tapasztalatlansagabol adodott esetleg
>a dolog.
>
>Ugyanakkor emlekezzunk csak arra, amikor az orvostudomany tomegevel
>gyilkolta a terhes anyakat es az ujszulotteket, es meg amikor Semmelweis
>Ignac fel is hivta a figyelmet arra, hogy a hullakban valo turkalas utan es
>a szules asszisztalasa elott talan jol kezet kellene mosni, akkor is
lekopkodtek.

Tehat tgynek joga van hibazni, orvosnak nem.
Azert en ugy emlekszem, hogy Semmelweis orvos volt es nem tgy. Akkor most
az o felfedezese nem az orvostudomany resze?
Valahogy mindig csak ezt az egy peldat hozzak fel az orvostudomany es
az orvosok ellen. Ugy latszik, nincs is az orvostudomanynak olyan sok vetke:-))

Ami talan a legfontosabb:
Ne keverjuk az orvostudomanyt es az orvosokat.
A tudomannyal foglalkozo kutatoorvosok helyett a betegek legtobbszor
csak a "magasszintu szakmunkas" orvosokkal talakoznak, akik nem
tudomanyos megfontolasokbol, hanem megtanult szakmai fogasok
altal gyogyitanak. Vagyis az atlag orvosnak nincs ideje, lehetosege, hogy
a modszereket tudomanyos alapossaggal leellenorizze.
Ezert az orvosegyetemek es a gyogyszergyartok felelossege, hogy mit
engednek be a hivatalos gyogyito eszkoztarba.
Es ezert olyan szornyu nagy hiba a tgy torveny!
Gabor

Kedves Feri!

Az idezett origo-cikket nem olvastam, tavaly valahol olvastam errol.
Mar nem emlekszem pontosan, esetenkent en is csak talalgatok.

> Szamomra nehany kerdes megvalaszolatlan. Ha jol veszem ki, a magnes 
> altal befogott, impulzussal rendelkezo napszel reszecskek (protonok, 
> helium atommagok, elektronok) adjak a toloerot. 

Igen, a napszel adja a toloerot, de nem befogasban hanem sokkal inkabb
csak elteritesben kell gondolkodni (van keves befogas is, de nem az a 
lenyeges).  Ha veszunk egy egyszeru kozonseges magnesrudat az sem fogja
be a reszecskeket, csak elteriti. De ez is impulzus-atadassal jar. Te-
hat a toltes probalja a magnesrudat eltolni. A magnesrud iranyitasaval
lehet valamennyit jatszani a toloero iranyaval.

> De hogyan irányitjuk az urhajot a Nap sugariranyatol elteroleg?

A mini-magnetoszfera lenyege, hogy a napszel plazma es -egyszerusitve- 
a plazma nem megy be a magneses terbe. A napszelnek ki kell kerulnie
az akadalyt, elterul (kozben persze jocskan deformalja a magnetoszferat) 
es ez az elterules adja az impulzust. Az orientacioval itt is lehet a 
toloero iranyaval bizonyos hatarok kozott jatszani.  

> Mit csinalunk a befogott reszecskekkel?
> Esetleg ez eppen elegendo a plazma burok vesztesegeinek utanpotlasahoz?
> Egyaltalaban, mi a plazmaburok szerepe? 

Azt hiszem, a plazmaburok fo szerepe az, hogy *felfujja* magnetoszferat, 
igy a toloero nagyobb lesz (plazmaburok nelkul kisebb magnetoszfera lenne). 

> Ezenkivul nincs figyelembe veve a szamitasban a napszel sebessege, 
> pedig a hajtas szempontjabol csak a napszel, es az urhajo sebesseg-
> kulonbsege a meghatarozo. Ha az urhajo megkozeliti a napszel sebesseget,
> akkor az mar nem sokat hajt rajta. 

Igen is meg nem is. Amit irsz abban teljesen igazad van -- de a szamitas-
ban nyilvan benne volt, benne kellett hogy legyen egy nominalis napszel-
sebesseg. Es persze a suruseg is (a suruseg az, ami csokken a Naptol 
tavolodva). 

> http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/seg.htm#napszél
> tanusaga szerint a napszel sebessege 400 km/s (=1 440 000 km/h)

Igen, a napszel sebessege valtozgat, a 400 km/s  jo atlagertek.

> ...ehhez  hozzajon az intergalaktikus ter hatasa is, amely a naptol 
> tavolabb tovabb csokkenti a napszel sebesseget. 

Az intergalaktikus gondolom eliras es csillagkozire (intersztellarisra) gon-
doltal. De ez sem sokat szamit, illetve szamit csak maskeppen. A napszel 
szuperszonikus igy gyakorlatilag nem lassul a Naptol tavolodva (kicsit igen,
de ez mar mas tema...). A napszel lelassulasa -ugy gondoljuk- egy lokeshullam
atmenettel, hirtelen tortenik, valahol 100 CsE koruli tavolsagban. (1 CsE a
Nap-Fold tavolsag). Ha kis szerencsenk van, akkor a Voyagerek a kozeli evekben 
elerik ezt es, tudositanak arrol, hogy helyes-e az elkepzeles. A csillagkozi 
ter erossege azt befolyasolja - csomo mas tenyezovel egyutt - hogy pontosan 
hol tortenik ez az atmenet. 

udv
kota jozsef

Kedves ToZo !   

>> Ha elfogadod, hogy a tudat - jovo-modellek kozul valogato
>> funkcio ill. rendszer,
>Igen, ez elfogadhatonak hangzik, de keves a tudat szabatos
>definialasahoz.

Nem ertem, miert keves ? Bizonyara elofordul, hogy sulyos 
agyverzesbol magahoz tert ember nem kepes mozdulni, jelezni 
a kulvilagnak, es azt sem tudja, hol is van egyaltalan es 
erzekszervei sem mukodnek. Ekkor felteszi a kerdest onmaganak 
- mi lesz most velem ?  Egyuttal talalgatni - kezd, azaz 
modellezni probal, gondolom. Ha 'fulcsengest' vagy belso sustorgo 
zajt hall, valoszinuleg arra koncentral, hatha a zajbol kiszurhet 
valami jelet, ami a kulvilaggal ujra letrejott kapcsolatara utal.

>> idoerzek, valamint egy roppant egyszeru, kulvilagi
>> jeleket erzekelo erzekszerv, hogy az a funkcio megvalosuljon,
>> melyet mar eltokelt, eltervezett reagalasnak minositunk.

>Ez idaig a (tudatos) rendszer inputja. Gondolom Te sem ugy ertetted,
>hogy ez elegseges, hanem hogy ez szukseges a tudathoz.

Igen, de korabban mar korulirtam azt a legegyszerubb mechanizmust,
korrelatort, mely kepes kifigyelni a vilagban zajlo tortenesek utemet, 
azok orajele't onmagaban reprodukalva. Ugy velem most, hogy itt ki 
kell egeszitenem - a jel, amit figyel - tudatan kivuli legyen, de 
szarmazhat akar sajat belvilagabol is, hogy vilag se kelljen. :)

> Ha a vilag valtozasarol - s ezaltal magarol az idorol tud,
> es valtozasra varva figyel - hogy reakciojat a varhato, de
> nem kotelezoen bekovetkezo jeltol tegye fuggove, miert ne
> nevezhetnenk mar ezt is tudatosnak ?

>Tovabbra sem ertem, miert kezeled az idot ennyire kituntetett...
Az agyverzeses peldam talan vilagossa tette.
Korabban a magzattal kapcsolatban is jeleztem talan,
valszeg nincs fogalma a terrol, vagy ha van is, az nem
olyan mint ami kesobb a kinti eletben kell, es ha a hangokkal
mar torodik, periodicitasokat eszlel, es varja a fejlemenyeket,
ha elmarad valami megszokott, az mar tudat szerintem.

>A fenti leirasod tokeletesen rahuzhato egy szimplan programozott
>rendszerre, amit (viselkedeset kiismerve) egy tudatos leny seperc 
>atver, es aztan varhat a reakciora.

A fejletlenebb tudatot a nala fejlettebb at is veri sokszor.
Math egy kuszobszint megallapitasat szokta javasolni,
ami nem szokatlan definialasok eseteben.
Errol az iskolai felelesek jutnak eszembe:
*Megkulonboztunk kis, kozepes es nagy dolgokat*
Nincs akadalya ily modon is kategorizalni kulonfele tudatokat.
>> A tisztan oroklott mintak alapjan reagalo lenyt/gepeket
>> en a 'nem intelligensek' koze sorolom.

>Ajjaj, az intelligencia szerintem sokkal nehezebben megfoghato, 
>mint a tudat. 
Ismerek ra definiciot: *Tanult ismeretek alkalmazasanak kepessege.*
A problemamegoldokepesseget ez magaban foglalja termeszetesen,
azaz kituzott celok eleresenel fellepo akadalyok athidalasanak 
kulonfele szinvonalu kepessegeit.
Sokoldalusagban az ember vezet, legalabbis a sajat maga
altal fontosnak tartott szamtalan teruleten biztosan.
Persze muveltseg, szerszamok es vedofelszerelesek nelkul, mar
nem is annyira biztos ez... :)
Az emberi intelligencia mereserenel 'izlesen 'alapulo IQ tesztek 
a jaratosak, es gyakorta csak egyoldaluan vizsgaljak az 
intelligenciat, igy pl. magam is nyertem mar IQ versenyen, de sejtem, 
hogy ezt gyerekkori kep- es keresztrejtvenyfejto szenvedelyemnek 
koszonhettem. Viszont se sakkozni, se kartyazni nem tudtam soha 
turhetoen, valamint sokmindent nem veszek eszre magam korul, amit 
masok azonnal kiboknek, vagy joval kesobb kapcsolok, mint masok.
Es meg sorolhatnam negativ peldaimat.

>Ha a gepies/tudatos kulonbsegrol vitazunk, akkor nagyon
>sokmindenrol beszelhetunk egyszerre. Ha az intelligenciat is
>belevesszuk...
Szerintem a minimalis tudatossag egyben bizonyos intelligenciat 
is feltetelez, hiszen a mini-tudatu gepecskem kitanul barmely
ritmust, ami alkalmazhato lehet szamara, specialis szituaciokban.
Pl. kocsiba szerelve ot - bizonyos fajta golyozaporok okozta 
akadalyoztatast elkerulhet.

>> Javaslatom szerint az olyan mechanizmust, mely intelligens...
>> de az ido nem jelent szamara informaciot ...- ne tekintsuk tudatosnak.

>Ezek szerint te ismersz intelligens, de nem tudatos lenyt? 
Talan. A farao-hangyak esetleg ilyenek. Nagyon picikek, de meg 
jol lathatok szabad szemmel is, ezert ok jutottak eszembe.
Folyton uj utakat keresnek, ha akadalyoztatva vannak, es bizonyara 
meg kell _tanulniuk_ megmaszni kulonfele akadalyokat, gondolom en. 
Hogy van-e ritmuserzekuk is, vagy hogy taktikaznak e kesleltetett 
reakciokkal, azt vizsgalni kene ! :)  Nehez ugy. A csotanyok 
kifinomult idoerzeket is emlitettem korabban, hozzateteve kesobb, 
hogy az mukodhet naluk veszcsengo jelleggel, mely menekulesi 
reakciot valt ki, de nem biztos, hogy tudnak sajat belso oraikrol, 
azaz lehet, hogy nincs folyamatosan atelt 'idokepuk'. Ha utobbi 
all fenn, kisse cifra a helyzet. Van bizonyos elemi tudatuk, mely 
csak specialis esetben es modon befolyasolja viselkedesuket.

>intelligens fogalmat nagyon kulonbozokeppen hasznaljuk. Nalam ez
>egyfajta fejlodesi vonalat jelent:
>osztonos (avagy gepies) -> tudatos (avagy fejlodokepes) -> intelligens
...
>intelligencia (barhogyan definialod is) nem letezhet idoerzek nelkul.

A fenti intelligencia definicio egy elfogadott valtozat. Ami
massal talalkoztam, az lenyegileg ugyanaz, csak mas szavakkal
korulirva.  
A mai szamitogepek automatak, es intelligensek is lehetnek, ha megfelelo 
programmal onallo kovetkeztetesekre is kepesek. 
Peldak erre az eroforraskihasznalast optimalizalni kepes operacios 
rendszerek, de a sakkautomatak is jok peldanak. 
Engem talan meg fel is ismerne lepeseimrol valamely sakkautomata. :)
Ez azonban nem jelent tudatot is, mert bar felkeszulhet elore
arra, hogy adott lepesebol milyen kovetkezmenyek szarmazhatnak,
de nem varja, hogy lepjek, csak figyeli, hogy lepek-e !
Asszem, _most_ sikerult megragadnom a lenyeget, amit fontosnak
velek, igaz ?
>a jobb sakkozogep is figyeli, es az optimum keresese kozben
>figyelembe veszi, hogy veges ideje van a gondolkodasra.

Ha ilyet tud a gep mar gyanus, hogy tudatos, de lehet, hogy csak 
a csotanyos pelda el. Azaz  automatikusan atkapcsol uj uzemmodra 
egy gondolataitol fuggetlenul fellepo riasztojel miatt, s ekkor 
elfelejti elozo taktikajat ! Ettol kezdve az elhagyott taktika 
nem jatszik tobbe szerepet nala, nem veszi elo, nem is tud rola, 
hogy volt valaha masik taktika !  Lehet, hogy ez - vagy ez is - 
volna a tudat lenyege ? 
Sajna Mathnak irt korabbi cikkemben, meg feleslegesnek tunt a regi 
emlekek memoriaja a mini-tudatu gepecske eseteben...
Lehet, hogy a tudatossag - volt taktikakra asszocialas kepessege ?

>> Az idoerzek megletet/nem letet - mindossze minosegi megkulonbozteto
>> jegykent javaslom tehat figyelembe venni.
Ezt tovabbra is fontosnak tartom, de mar nem tekintem 
egyetlen kriteriumnak.

>En pedig szukseges, de nem elegseges kovetelmenynek tekintem az
>idoerzeket, melynek egyarant szerepe van az inputban, az
>adatfeldolgozasban es az outputban is.

Rendben, most mar meginogtam. :)
Remelem lehet majd talalni valami rovid definiciot.

>Szerintem a tudat meghatarozasahoz nem szukseges az agy ismerete,
>hiszen te magad irtad, hogy a tudatot nem tekinted sem emberi sem
>allati privilegiumnak. Ettol fuggetlenul eszmefuttatasod a komplexitas
>okairol erdekesek.
A valosagos komplexitast ma meg nem ismerjuk, tehat ne definialjunk 
vele, erre akartam utalni Mathnak irva. Bar, lehet hogy o nem is 
a technikai, hanem a funkcionalis osszetettseget keveselte az en 
minimal-tudat-konfiguraciomnal, ahogyan Endre meg az asszociaciot 
hianyolta mindvegig, tolem elteroen.

Tehat amitol tenyleg feljebb kell lepni, az ez volt:
>> de az altalam favorizalt - egyetlen dimenziot soros vonalon
>> erzekelo, utemezest megtanulni kepes 'mini-tudat' gepecske
>> a relative csekely komplexitasaval reprezentalhatna' a minden
>> tudatok minimumat.

>Igen, a maga 2 dimenzios (1 ter es 1 ido) vilagaban valoban.
Amiatt ideztem csak magam az elobb, mert ezzel nem ertek egyet.
Idoerzeke van a gepnek, es a kulvilagrol csak annyi informacioja
van, hogy valami valtozik. Abbol nem s az idot ismeri. A terrol
fogalma sincs.  Egyetlen fenypont villogasa is lehet
szamara az input, melybol meg tavolsagra se tud kovetkeztetni,
tehat szamara a vilagnak nincs kiterjedese, tehat 0 meretu,
s csak az a semmiseg valtozgat. 
Bar, csoda tudja, ha azt a valtozo fenypontot egy masik gep 
szolgaltatja, mellyel megtanul kommunikalni, talan ketten 
egyutt kisutnek valami forradalmit, hogy mekkoranak is  
kell minimalisan lennie egy valtozo vilagnak. :)
>> Pl. katona lehet kis komplexitasu, tok buta is,
>> de ha kituzott celjat vegig eszben tartva, annak tudataban
>> nyomul elore, mindenen atgazolva, felelotlenul - akkor is
>> eltokeltnek, tudatosnak nevezzuk.

>En ezt inkabb gepiesnek es nem tudatosnak neveznem. :)
Jogos, mert rosszul fogalmaztam . Vegyuk ki azt a szot
'felelotlenul' es tegyuk hozza: a katona amiatt rohan mint 
az _allat_, mert minden elvesztegetett ido eletekbe kerulhet.

Vegul egy megrendito otlet: 
Vizsgaltak mar vajon azt a lehetoseget, hogy az emberi agy amiatt 
nott esetleg viszonylag nagyra, mert verseny volt prionok es 
idegsejtek kozott ? Aztan egy jegkorszak elmultaval leszoktunk 
egymas tetemeinek elfogyasztasarol, s a prionok igy hatterbe 
szorultak, viszont a hatalmas redundancia megmaradt, s azt 
kenytelen-kelletlen :) ki kellett aknazni...

Ez a gondolat abbol szuletett, hogy Mathnak okvetlenul sakkot 
akartam adni multkor, s osszeszedve magam - kigondoltam -
talan redundanciakkal is magyarazhato a mi tultengo komplexitasunk. 
A nagyon jo tulelok hireben allo farao-hangyak agyterfogatahoz  
merve, sokallom a magamet. Sokat fogyaszt, meg a HIX-bol is. 
Majdnem elfogyasztottam 200sort. :)     
Udv: zoli

Sziasztok!

: Nem tudja valaki megmondani, hogy 2. foku Bessel LC alulatereszto
: meretezesere merre lelem fel a megfelelo kepleteket?

De igen, az en egyetemi jegyzetemben. :-)

Aszongya: a szuro atviteli fuggvenye
A=A0/(1+a*P+b*P^2), ahol P a 3dB-hatarfrekvenciara normalizalt komplex
frekvencia: P=j*omega/omega_3dB

Masodfoku besselnel a tablazatom szerint
a=1,3617
b=0,6180

R=a/(omega_3dB*C)
L=b/(omega_3dB*omega_3dB*C)

Udv,
marky

 [Hungary]
Kalman irja:
>ugye, hogy hasznos targy a csillagaszat?
Termeszetes, es valahol nagyon is szorosan osszefugg a fizikaval.
>Tudd meg, hogy a gravitacios ero hatotavolsaga vegtelen, azaz minden 
> >tavolsagban fellep "mas nagyobb bolygo es a Nap gr. erotere", nem csak 
> >az "akkora tavolsagban".
Ebben sem ketelkedem, epp ezert gyanitottam a spiralis aszteroida palyat, ha 
epp a Fold grav. teret vesszuk figyelembe,(mert mig ideer, a Fold 17-ef 
fordulna) viszont az is lehetseges hogy az ileto szaguldo targy sebessege 
miatt keptelen kovetni a nem szamotvetoen nagy, keringo gr. erohatast. 
(Esetleg a Nap gr. erotere lesz a fo gorbitohatassal?)

>>Nehezen hiheto, de a Fold modosit palyat bolygohatasokra.
>Ugy erted, a Fold palyaja modosul? De akkor mi ebben a
"nehezen hiheto"?
Nehezen hiheto a fold felszinen hasonlo hatasokat kimerni, talan azert is, 
mert a gr. kolcsonhatas kiegyenlitodik a palyamodositasok soran.
 >ez nem az ingas meresek terulete.
Epp ez az erdekes. A Fold minden tomege szomszedos bolygok gr. hatasai alatt 
all, annyira hogy palyamodosulasra is kepes. Viszont az inga tomegei is a 
Fold tomeget kepviseli.

Kalman, es esetleg aki tudja, meg kell kerdeznem, merik e valahol a Fold 
belso szilard magjanak helyzetet allando jelleggel, esetleg van e valami 
internetes anyag valahol a meresi adatokrol?
    Kosz. Csaba.


_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com

> Felado :  [Hungary]

>akkor a rezgesben tarolt energia egyenloen fog megoszlani a ket rezgo
>rendszer kozott, ez latszolagos  josagi tenyezo romlaskent is >felfoghato 
>az elso hangvilla szempontjabol, de a vegeredmeny a ket >hangvilla egyuttes 
>rezgese lesz.

  Valami hasonlo feny okozta rezgesekre utalhatunk amikor az elszigetelt 
dobozban az inga iranyvaltozasta kenyszerul.

>>tobb milimeteres fuggesztopont valtozasok nem befolyasoljak az inga
>>iranyat.
>Ez ki van merve?
Kedves Janos!
Az uveglap fedo kozepso lyukja 5 mm. Ennel tobbet nem tudok mozgatni a 
felfugesztesi szalon. Ezen erteken nincs szogvaltozas, mig a Feny jelenlete 
a jelenlegi 'leszoritott' allapotban is 25 fokos elterest idez elo.
  Az biztos, ahany helyre felteszem az ingat, a falak es a kornyezo tomegek 
hatasaira mas-mas a karakterisztikus (nyugalmi) irany.
Az ismeretlen iranyvaltozasok pedig eppugy hatnak.
Az viszont megfigyelheto, hogy az inga nyugalmi helyzete nem valtozik az 
epulet faltomegeihez kepest, minden nap figyelem az uveglap lyuk kozepen 
befuto szalat, marcsak a leakadas miatt is.
   Udv, Csaba.




_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos: 
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

Kedves Kalman,

> >Pluto nagysagu kisbolygo, a Kuiper-ov reszenek mondjak
> Ilyenrol (2000 km-esrol) nem tudok.
> A 2000 WR106, azaz a Varuna atmeroje 900 km.
> A 2001 KX76, az Ixion merete is is 1000 km korul van.
> Par hete ismet felfedeztek egy 1000 km-eset.
> A tavolsagoknak utana tudnek nezni, de elobb lassuk a joslatot.
> Csak semmi prekoncepcio! :-)

:) Igen, valoban 2000 km koruli a Pluto, valamiert 1000 km-esnek remlett.

Szilard leirasa alapjan Excelben megcsinaltam egy grafikont es tenyleg kijon a
szinuszos elteres.

Eloszor az egyikunk altal idezet keplet alapjan a Plutonak a 77 CSE korul kelle
ne
lennie, a kovetkezo allomas pedig 154 CSE

A Szilard gorbeje szerint a kovetkezo bolygonak olyan 9, 9.5 milliard km-re kel
lene
lennie, az olyan 63 CSE. Mivel az elobbi keplet egy kicsit tullott, ahogy gondo
lom
erre utalt a Szilard a pontatlansaggal, vehetunk egy atlagot is, tehat 70 CSE-t
.

Udv: Endre

Kedves TGY-ellenesek,
most hogy (megint) nagyon nekiestetek a TGY-nak, nem tudok ellenallni a kesztet
esnek, hogy (ujbol) eljatsszam az ordog ugyvedjenek halas szerepet ;-)

  Ketsegtelen hogy a TGY muveloi kozott elofordulnak sarlatanok, kuruzslok, aki
k csak a penzre utaznak es gatlastalanul kihasznaljak az emberek hiszekenyseget
. Ugy tunik, mintha ezen a forumon szinte egyseges lenne az a velemeny, hogy ez
ek aranya kozel 100%. Szvsz ez nem igaz.
  Nem tudok relevans adatokat idezni, es nem kivanok szamhaboruba belemenni. De
 ismeretsegeim alapjan ugy tunik, hogy a TGY irant erdeklodok es azt muvelok na
gy tobbsege joszandeku, tisztesseges ember, azaz a legrosszabb esetben is oszin
ten igyekszik segiteni masokon, legfeljebb (neha vagy tobbnyire - nem kivant to
rlendo :-) nem megy neki.
  Masreszt szvsz az a kiserlet, hogy a TGY sikeret es elterjedtseget pusztan az
 emberek vegtelen butasagaval magyarazzak, rendkivul elfogult, egyoldalu es sem
mikepp sem allja meg a helyet. Ha az emberekkel barmit el lehet hitetni, akkor 
megis hogy lehet, hogy nem azt hiszik el, amit gyerekkoruktol kezdve a hivatalo
s (orvos)tudomany kepviseloitol es nepszerusitoitol szamtalanszor hallottak, to
vabba sikererol kozvetve vagy kozvetetten maguk is meggyozodhettek (jarvanyok m
egszunese, atlageletkor novekedese stb.), hanem valami olyat, ami ezzel szogese
n ellentetben all, es (ellenzoi szerint) kevesse vagy egyaltalan nem hatasos?
  Azok az ismeroseim, akik a TGY irant erdeklodnek vagy azt hasznaljak, altalab
an (szvsz) intelligens, ertelmes emberek, egyaltalan nem szemellenzos vallasi f
anatikusok vagy imbecilek. Kell lennie konkret ok(ok)nak, amely(ek) miatt sok e
mber a TGY-t valasztja a "hivatalos" orvostudomannyal szemben.

  Az egyik ilyen konkret ok nyilvanvaloan az, hogy a "hivatalos" orvostudomany 
kozel sem tud mindenre gyogyirt, illetve sokszor amit ajanl, az csak tuneti kez
eles, es/vagy olyan megoldas, amit az emberek nem ereznek megfelelo alternativa
nak (pl. asztma- es depresszioellenes gyogyszerek).
  A masik, ezzel osszefuggo ok lehet az, hogy az orvos-beteg kapcsolatbol kives
zett a szemelyesseg. A rendelo egyre inkabb ugy mukodik, mint egy gyar, ahol fu
toszalagon jonnek a problemak, es az orvos felautomata uzemmodban irja fel a ku
lonfele tablettakat. Az ido szukos, tehat nincs ido elbeszelgetni a pacienssel,
 a penz keves, tehat sporoljunk az esetleg draga vizsgalatokon.
  A harmadik ok, hogy az orvos-beteg kapcsolatban a beteg sokszor szinte teljes
 mertekben alarendelt, sot kiszolgaltatott. Egy nagyon kedves baratnemnak eletr
eszolo negativ elmenye az a megalazo, embertelen mod, ahogyan vele bantak a szu
loszobaban. Ugy kezeltek, mint valami targyat a futoszalagon, sajat velemenyet 
es kivansagait abszolut nem vettek figyelembe, kiabaltak vele amikor "nem az el
varasok szerint viselkedett", tuladagoltak oxitocinnal, amivel sikerult a mar m
egindult vajudast teljes mertekben leallitani es a szulest 20 oraig elnyujtani.
 Kutatasok is kimutattak, hogy az egyik legnagyobb stresszt okozo tenyezo eppen
 a kiszolgaltatottsag, a tehetetlenseg erzese.
  A negyedik ok vilagnezeti. Sok ember ugy erzi, hogy fontos dolgok az eletben 
kivul esnek a tudomany hataskoren. A tudomany egyik kulcsszava az objektivitas.
 Azonban az emberi elet, az elmenyeink, tapasztalataink, lelki allapotunk jelen
tos reszben nem vizsgalhato objektivan, nem ismetelheto, nem elemezheto laborat
oriumi korulmenyek kozott. Emiatt altalaban az orvostudomany sem foglalkozik ez
ekkel a szubjektiv tenyezokkel - ellentetben a TGY-vel.
  Ehhez kapcsolodik egy masik tenyezo. A nyugati orvostudomany szinte kizarolag
 a betegseg, problema, tunet megszuntetesere koncentral, az egeszseges - ertsd 
komoly bajjal nem kuszkodo - ember kivul esik a latokoren. A TGY ezzel szemben 
sokkal inkabb a megelozesre es az ember testi-lelki-szellemi egyensulyban tarta
sara helyezi a hangsulyt. Az okori Kinaban peldaul az orvosok csak akkor kaptak
 fizetseget a pacienstol, amikor az egeszseges volt. Ha a paciens megbetegedett
, az orvos egy vasat sem kapott addig, amig meg nem gyogyitotta! Ez minden bizo
nnyal gyokeresen mas orvos-beteg kapcsolatot eredmenyezett, mint ami nalunk jel
lemzo.
  Egy tovabbi tenyezo lehet a szintetikus, mesterseges termekekkel szembeni ell
enerzes, gyanakvas. Aminek van is alapja, lasd DDT, Thalidomid stb. Sok ember a
 profitorientalt cegek altal kifejlesztett, esetleg kelloen ki nem probalt, ism
ert es ismeretlen mellekhasokkal rendelkezo szintetikus gyogyszerekkel szemben 
elonyben reszesiti a termeszetes alapanyagokbol keszult, tobb szaz vagy ezer ev
e "tesztelt" fozeteket, teakat.
  Vegyuk figyelembe, hogy a TGY jo nehany aga tobb ezer eves multra tekint viss
za. Szvsz az, hogy barmilyen modszer ennyi ideig fennmaradjon, sot fejlodjon, c
sak akkor lehetseges, ha az valamilyen modon es mertekben tenyleg mukodik, es k
onkret eredmenyeket hoz a muveloinek. Az osidokben a sikertelen samanok, papok 
akar ritualis emberaldozatkent is vegezhettek, ugyhogy a mai idoknel lenyegesen
 nagyobb volt a hatekony modszerek kifejlodese iranyaban hato szelekcios nyomas
 ;-)
  Ezek az okok szvsz mind kozrejatszanak abban, hogy egyre tobb ember fordul a 
TGY fele. Fuggetlenul attol, hogy objektiv meresek alapjan mennyire hatasos vag
y hatastalan egy modszer, minden embernek jobban esik, ha valaki elbeszelget ve
le, odafigyel ra, meghallgatja a testi-lelki problemait (altalaban a TGY holisz
tikus modon gondolkozik, azaz az embert testi-lelki-szellemi egeszkent kezeli, 
ahelyett, hogy csak egy beteg testresszel foglalkozna). Mar magaban ez is pozit
iv valtozast hozhat az ember kozerzeteben - ami peldaul nyugati kutatasok szeri
nt is jotekony hatassal van az immunrendszerre.
  Egy tovabbi pozitiv hatas az, hogy a TGY altalaban a pacienset nem passziv el
emkent, hanem aktiv resztvevokent kezeli. Azaz a paciens - pl. eletmodi, etrend
i, szokasbeli, gondolkodasbeli valtozasokon keresztul - erezheti, hogy maga is 
aktiv resztvevoje a gyogyulas (es az egeszseg fenntartasa) folyamatanak. Ami na
gyon sokat szamithat adott esetben! A placebo-hatas szvsz csak a jeghegy csucsa
...

  Ami a masik oldalt illeti, ahogy arra Endre is ramutatott, nem allithato, hog
y az orvosok mindig hibatlanul dolgoznak. Kozottuk is elofordulnak alkalmatlan,
 hibakat veto, a szakmajukhoz nem kelloen erto, vagy csak az adott pillanatban 
figyelmetlen emberek, ami egyes pacienseknel kisebb-nagyobb testi-lelki egeszse
gi problemakat, szelsoseges esetben akar halalt is okozhat. Es sajnos az orvoso
k sem hiresek arrol, hogy hibaikat nyilvanosan elismerik es levonjak a konzekve
nciakat. Ellenkezoleg, ilyenkor neha ugy tunik, hogy az egesz orvosi szakma oss
zefog, hogy "megvedje a munder becsuletet". Tud valaki egyetlen esetet is emlit
eni, amikor hazankban orvost eliteltek muhiba miatt?
  Es itt hadd utaljak vissza a tudomany-altudomany vitaban elhangzott egyik meg
jegyzesre, miszerint amikor a tudomany "hivatalossa" valik, azaz a letjogosults
agat mar nem a tudomanyos modszerekbol, hanem kulso (politikai, jogi stb.) tamo
gatasbol meriti, onnantol fogva altudomannya valik. Nemely orvosok hozzaallasa,
 nemkulonben a jogi szankciok, amiket egyesek itt ajanlgattak a TGY ellen, enge
m elkerulhetetlenul emlekeztetnek erre a megjegyzesre... :-(
Peter

Endre wrote (HIX TUDOMANY 1903):

"...ha felhivom a figyelmet arra, hogy minden
korulmenyek kozott maradjunk a tenyeknel."

előtte 31 sorral:

"Harmadreszt pedig meg mindig tobb rakos gyogyul
meg a termeszetgyogyaszok, mint az orvosok altal."


Kedves Endre,

Irdd mar meg legyszives a fenti kijelentesed alapjanak a forrasat,
mert ez - munkamhoz kapcsolodoan - igencsak erdekelne.

Kerlek, hogy ezt NE a danamid tarcsak eseteben adott
semmitmondo, kikereshetetlen OMH jelentesre hivatkozashoz
hasonloan tedd meg, hanem probalj meg vegre preciz, szinte
"tudomanyos" valaszt adni.

Es ha ez megse menne...ne busulj, azert mi meg tovabbra is
(??? - inkabb ugy irom, hogy  - elkepzelheto, hogy)
olvassuk az irka-firkakat.

Es most csak mint "passzolo erdekessegkent jegyzem meg",
hogy van egy (osi sumir) mondas, a suszterrol  es a kaptafajarol...

Köszike!
Andras

Endre!

> hibaztatjuk es az orvostudomanyt. Harmadreszt pedig meg mindig tobb rakos gyo
gy
> ul
> meg a termeszetgyogyaszok, mint az orvosok altal. 
Nonononono!
Alljon meg a menet!
Ezt valami statisztikaval illene alatamasztani! (Elore megmondom nincs
ilyen!)
Addig had' minositsem, illetve nyugodtan minosithetem egetvero
hazugsagnak, amit kozvetve, vagy kozvetlenul valami fajankotol, vagy
rosszabb esetben szelhamostol hallottal!

> Ugyanakkor emlekezzunk csak arra, amikor az orvostudomany tomegevel gyilkolta
 a
> terhes anyakat es az ujszulotteket, es meg amikor Semmelweis Ignac fel is hiv
ta
>  a
> figyelmet arra, hogy a hullakban valo turkalas utan es a szules asszisztalasa
 e
> lott
> talan jol kezet kellene mosni, akkor is lekopkodtek. Ez teny, es az is teny, 
ho
> gy a
> termeszetgyogyaszat me'g tavolrol sem muvelt ilyen verlazito cselekedetet. Ma
rp
> edig
> gondolom nem uj szamotokra, ha felhivom a figyelmet arra, hogy minden korulme
ny
> ek
> kozott maradjunk a tenyeknel.
Maradjunk!
Miota letezik az "ugynevezett" termeszetgyogyaszat?
Mivel a hagyomanyos orvoslastol kulonitik el magukat, valoszinunek
tartom, hogy a manapsag ismert formajaban nem olyan regen jelenhetett
meg.
Azaz akkor, amikor a hagyomanyos orvoslas modszertana mar kialakult.
Egyszeruen nem kovethetnek mar el olyan egetvero hibakat, mint az
emlitett peldaban a mai orvostudomany hajnalan, mert szerencsere abban a
pillanatban racs mogott talalnak magukat ezek az ugynevezett gyogyitok.
Felhivom a figyelmedet, hogy Semmelweis orvos volt, es ha nem is
ismerhette me'g, mi is tortenik pontosan ilyenkor, de voltak
megfigyelesei, es ez alapjan lehetett valami elkepzelese arrol, hogy
miert van szukseg a kezfertotlenitesre.
Ugyan ez nem mondhato el a termeszetgyogyaszokrol, akik egymastol veszik
at a "magyarazataikat" amik a legtobb esetben ertelmezhetetlenek, a
"megfigyeleseik" nevetsegesen bargyuak es hazugak (iriszdiagnosztika -->
eltort labu bagolyfioka iriszenek specialis valtozasa??!! Ne etessenek
mar marhasagokkal!).

Gogy

Sziasztok!

Azt mondjatok hogy nem foglalkoznak mostanaban a gravitacioval? A
kutatok ezt nem tudvan megjelentettek ket cikket a space.com-on
a temaban par napja.
A cikkek:

http://www.space.com/scienceastronomy/equator_bulge_020801.html
A Fold alakvaltozasarol es gravitacios terenek valtozasarol szol
a cikk. Az utobbi par evben mintha elkezdett volna 'laposodni' a
Fold gravitacios tere (belapul a sarkok felol), ami az eddigi
'gombolyodes' megallasat es megfordulasat jelentheti.

http://www.space.com/businesstechnology/technology/gravity_research_020731.html
A gravitacio befolyasolasara vegez kiserletekez egy Finnorszagban
tevekenykedo orosz fizikus, Evgeny Podkletnov a neve.
Antigravitacio meg ilyenek. A cikk szerint fel tud mutatni
egy 'antigravitacios sugarat', es egy kiserletet amiben egy
forgo szupravezeto korong fole helyezett targy sulyt veszit.
Ez utobbi kiserletet eddig nem sikerult reprodukalni a NASA-nak
de most epitenek egy pontosan olyan berendezest mint az eredeti.
Erdekesen hangzik, a ficko nevere keresve a neten lehet talalni
sok informaciot, peldaul ezt:
http://www.inetarena.com/~noetic/pls/gravity.html
Mintha tudomanyos alapon is meg lenne tamogatva a dolog,
szaklapokban megjelent cikkekre is hivatkoznak. Tud errol valaki
pontosabbat?

Nekem van egy szemelyes aggalyom. Valamelyik cikkben azt mondtak,
hogy az antigravitacio teljesen jo lenne energiatermelesre, mert
egy fuggoleges csoben folyik a viz lefele, hajtja a generatort,
aztan egy masik csoben antigravi hatasa alatt felfolyik, aztan
megint le es ezzel energiat lehet termelni. Namost honnan is jon
ez az energia? Ugyanilyen megkozelitesben: van egy nagy tomegu
test, ami alatt bekapcsolok egy antigravitacios gepet mire
sulytalan lesz. Mi tortenik a helyzeti energiajaval? Eltunik?
Szoval nekem kicsit gyanus ez a dolog, de ha tenyleg sikerul
reprodukalni a kiserleteket akkor valamit nagyon at kell
gondolni az energiamegmaradas korul. Nem nagyon tartom
valoszinunek.

 Viszlat!


     Barna Janos