Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 96
Copyright (C) HIX
1998-06-02
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Sztereokep + megszallottsag (mind)  31 sor     (cikkei)
2 tanacs-keres (mind)  25 sor     (cikkei)
3 Allvanyok es tuskek (mind)  7 sor     (cikkei)
4 ket-tobbmikrofonos felvetel (mind)  31 sor     (cikkei)
5 MD (mind)  54 sor     (cikkei)
6 iranyitott kabel (mind)  16 sor     (cikkei)
7 kabel forditva (mind)  12 sor     (cikkei)
8 Tovabbra is sztereo (mind)  92 sor     (cikkei)
9 RE: stereokep, Peternek (mind)  73 sor     (cikkei)
10 Re: *** HIX HANG *** #95 (mind)  45 sor     (cikkei)

+ - Sztereokep + megszallottsag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 [Hungary] irta:

>CD eraban mar ez nem lenne gond, de mint irtam a ketcsatornas
>sztereo is csodakra kepes.
>Ha ti ezt esetleg ketsegbe is vonjatok, a "fejlesztok" azert tudjak.

Lehet, hogy nem volt egyertelmu  a megfogalmazasom, de pontosan
ugyanezt mondtam. Hogy magamat idezzem:

>...a fejlesztok is ugy gondoljak, hogy
>a rendelkezesre allo egyre nagyobb savszelesseget,
>kapacitast sokkal fontosabb dolgokra forditjak, mint peldaul
>16 helyett 20, illetve 24 bites kvantalas, illetve 96 Khz-es
>mintaveteli frekvencia - legalabbis a jovore tervezett hazi
>audio szabvanyokban. A ketcsatornas rogzites meg egyelore
>megmarad erdemeivel es hibaival egyetemben.
>...
>Szoval, ahogy mar mondtam, zenehallgatasban egyelore
>magmaradok a ket csatornanal, szerintem is nagyszeru
>elmenyt tud nyujtani.

Ugyancsak  [Hungary] irta:

>Mara eljutottam oda, hogy az RCA kabelem dragabb,
>mint az auto, amivel jarok.

Auto !?! Hogyhogy auto ??? ;-)

Udv,

Hunyor Gyula
+ - tanacs-keres (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Segitseget szeretnek kerni! Egy ketkazettas deck, egy erosito es
hangfalak vasarlasa elott allok, a kiszemelt aldozataim Technics
markajuak. Az egesz dologhoz egyaltalan nem ertek semmit, meg azt sem
tudom megallapitani, hogy milyen kategoriaju dolgokat neztem ki.
Igazabol az a celom, hogy a szamitogepemen irt zeneimet JO minosegben
meg tudjam hallgatni, rogziteni tudjam, esetleg hozzagitarozni stb.
Szoval a hangsuly a jo minosegen van es a nem-gagyi cuccokon.

Egyebkent milyen elemek szuksegesek meg egy ilyen otthoni amator
studiohoz (amim van az egy P200MMX gep SBAWE64-es hangkartyaval,
tovabba  ReBirth-338, Cool Edit Pro, Orangator, Hammerhead, RubberDuck
és Fastracker), mind hardver- mind szoftver-tippek erdekelnenek. Kerlek
irjatok meg, hogy az adott dolgok kb milyen arkategoriaban vannak.

Elore is nagyon koszonom a segitseget,

-- 
Szabó Mikolaj
UTI Rt. - Engineering
tel: 06 23 504 213
fax: 06 23 430 989

ui: valaszokat ide kerem: 
+ - Allvanyok es tuskek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello HANGoskodok,

egyik kollegam meselte, hogy Maglo'don van egy ceg, akik 
allvanyok es tuskek gyartasara specializalodtak. O sajnos 
nem tud sokat a gyarrol, de hatha Ti hallottatok mar rola.

Udv.:	SABAT
+ - ket-tobbmikrofonos felvetel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
A tobbmikrofonos felvetel "szepsegei":
     - pl.: zongoranal a mely-, ill. a magashangok mas-mas hangfalbol
            hallatszanak.(ez nagyon durva,de sajnos van ilyen)
            Ez mas hangszereknel is elojon. :-(
     - a zeneszek ossze-vissza ulnek a szinpadon
            ( nem a megszokott felallas szerint )
     - tobbnyire eltunik a "termelyseg"
     - eltunik a szolo hangszerek sajat terhatasa (utozengese, vagy
                ahogy tettszik)

Bizos ti is tudtok nehanyat, ez csak nehany "jotekony hatas".
A ketmikis felvetelnek van  egy nagyon jo tulajdonsaga is:
elvezheto nagy hangeron is :-). Egyebkent vannak olyan felvetelek is,
ahol direkt modon kihasznaljak a tobbmikis felvetel tulajdonsagait,
es a hatranyait, de a felvetel elonyere. Ezek eleg erdekes
hangzast produkalnak.

Mas:
  Irjatok nekem olyan zenekarokat, amelyek igenyes Jazz zenet jattszanak.
  Kezdo Jazzrajongo vagyok, nem nagyon ismerem a "nagy neveket"
  Jazz at the Pawnshop mar megvan :-)
Elore is koszonom!


udv.: Tomy

Baracsi Tamas  HDD 2 Maintenance
IBM Storage Product KFT
Szekesfehervar, Aszalvolgyi ut 2
TEL: 06/22/539-320
+ - MD (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Agostonnak:

>Allitolag tehat nem orvend a rendszer a treckek egyenkenti
>torlese utani uj felvetel keszitesenek. Mi a perfekt megoldas,
>ha az ember egy felirt MD-re teljesen uj anyagot akar rogziteni ?
Mi a kulonbseg ha egyszerre torlod az osszes trecket vagy egyenkent 
egymas utan? Ha semmmit nem akarsz meghagyni a lemezen, akkor csak az 
ERASE funkcio hasznalataval mindent ki tudsz torolni es az uj 
felvetel a lemez "elejetol" fog kezdodni a megfelelo sorrendben.

>Jol tudom, hogy egy MD-re elvileg tobb ezerszer
>lehet uj felvetelt kesziteni ? Gyakorlatilag is ?
En egy MILLIOT olvastam mindenutt. Gyakorlatban eddig csupan egyszer 
keszitettem masodik felvetelt MD-n. Semmi kulonbseg. De allitolag 
MD-rol MD-re masolas eseten (Vigyazat vedelem! De ki lehet loni...) a 
14-ik generacioban mutatkozott hallhato kulonbseg!

>Ha jol tudom, valami tomoritessel kerul a lemezre a 
>rogzitett anyag. E miatt gyengebb a hangminoseg ? Nem is AIFF a 
>formatum ?
A teljes informaciot otodere tomiriti az ATRAC (Adaptive TRansform 
Acoustic Coding). Technikai reszleteket nem ismerem, nem is ertek 
hozza, de jelenleg ket ceg fejleszt kulon chipeket (Sony, Sharp) igy 
a verzioszamok mar elteroek (pl. a Sony 4.5 megfelel a Sharp 5-nek). 
A hangminoseg valoban gyengebb VOLT a korai verzioknal. Az okos 
magazinok es benne a hozzaerto vajtfuluek szerint a 4.0 mar "szinte" 
megkulonbozhetetlen a CD-tol. A 4.5-rol eddig csak 
szuperlativuszokban hallottam nyilatkozni oket. De mint minden a 
zeneben, ez is izles kerdese. A magam reszerol egy nagyon olcso es 
praktikus medianak tartom a kazettavel szemben! A minoseg magaert 
beszel, remelem a tartossagrol is ezt mondhatom el par ev mulva...

>Mi a funkcioja a kovetkezo feliratu gomboknak:?
>TRACK MARK,    TITLE/ENTER,    SYNCHRO REC
Meg tudsz jelolni trackot, ill. azon belul bizonyos reszeket, amivel 
minden edit funkciot (torles, masolas, athelyezes) el tudsz vegezni. 
A lemez tartalmaz egy kb. 1000 karakterig irhato TOC-ot (Table of 
Contents), igy feliratozhatsz trackot (cim, eloado, izles szerint) 
vagy magat a lemezt. Ha digitalisan veszel fel vele, akkor a CD-rol 
vagy MD-rol a szinkos felvetel eseten szepen atrangatja a trackekrol 
az infot (start/stop jel, MD eseten a TOC-ot is!) ill. a felveteli 
szintet automatikusan azonosra allitja (kvazi tokeletes kopi).

>Digitalis rogzites eseten van a gepben automatikus mintavetelezesi
>freki atalakito, tehat 48-at 44.1-re magatol atalakit. Ki tudja, 
>hogy milyen algoritmussall mukodnek az ilyen atalakitok ?
Errol fogalmam sincs. De szivesen ajanlom az MD-sek homepage-t, ahol 
eddig a legjobban, a legtobbet tudtam meg az MD-rol: 
<http://www.connact.com/~eaw/minidisc/index.html>;. Erdemes megnezni!
Egyebkent en egy Sony MDS-JE500-ast hasznalok es inkabb a zenet 
szeretem, mint a technikai reszletek (melyek fontosak, tudom!) 
erdekelnek (ez utobbit csak a korabban mar olvasott 
vita-szerusek kedveert ("much ado about nothing") irtam :-))).
A.
+ - iranyitott kabel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sikerult "bagoert" szereznem itt Antwerpenben egy
Thorens TD 160-as lemezjatszot Ortofon (VMS 20 E) fejjel es tuvel.
A hozzaertoket szeretnem kerdezni, hogy mit varhatok ettol
a cucctol. Erdemes-e tucserevel bajlodni, azaz rakolteni ? Van ezenkivul 
egy uj Technics SL-BD20 lejatszom is, de ugy tunik nehany meghallgatas
utan, hogy az oreg Thorens mintha szebben szolna. Mivel az itteni
"lengyel piacon" szereztem, ezert konnyen lehet, hogy mar kopott
allapotban levo tuvel dobtak ki. A Thorensnek kulonosen a sulyos
tanyerja tetszik, ami nemi stabilitast ill. egyenletesseget biztosit 
a lemezforgatashoz. A karjanak a tipusat nem sikerult megallapitanom.
 Regi tipusu atjatszsokabelje van szegenynek tuher kimenettel, igy vennem
kellett egy atalakitot is, de nem tudom, hogy az atalakito ill. a regi
tuher kabel minosege mennyit ronthat a hangzason.

   
   Udv. Durbincs Sogor
+ - kabel forditva (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kovary urnak cimeznek egy kis megjegyzest:

 Nem igazan ertem a kabelek forditva bekotesebol adodo
hangazasbeli kulonbsegeket. Elvileg egy hangszorokabel
(remelem errol volt szo) hossziranyban szimmetrikus
(izomorf?) eloszlasu, igy a fajlagos  ellenallasa mindket iranyban 
azonos. Igy nehezen ertheto, hogy mi az isten okozza
az eltero hangzast. Elvileg csak a rezisztencia iranybeli
valtozasa tud ilyesmit okozni.


    Durbincs
+ - Tovabbra is sztereo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Gyula !

En tovabbra is azt hiszem, hogy az en altalam javasolt irany, vagyis a
teljes hangter reprodukalasara valo torekves a helyes irany.

Abban igazad van, hogy  a zenevisszahallgato szoba viszhangjai nagyon
belezavarnak a hangkepbe.

De ennek nem az a kivedese, hogy korbevesszuk magunkat hangfallal.
Egyreszt ez nem szunteti meg a szoba viszhangjait. Masreszrol pedig a
hangter tulhatarozotta valik, aminek az a kovetkezmenye, hogy a
legkisebb kulonbseg a hangfalak elhelyezeseben a mikrofonokhoz kepest
felboritja az egesz hangzast, es nem kivant interferenciak jonnek letre,
vagyis suru valtakozasban suket, illetve tulvezerelt terreszletek
keletkeznek. Harmadreszt az egymassal szemben levo hangfalak egymasra is
karosan hatnak vissza, nem is tudjak rendesen kiadni azt a hangot, amit
kellene. Negyedszer a szinpadtol tavolabbi helyeken mikrofonozva csak
sok folosleges nezoteri mellekzaj lepne be a hangterbe, ezzel szemben
minden szinpadrol jovo hang egyszer mar athaladt a szinpad elotti sikon.

Ezert az egyetlen esszeru megoldas - szemben a gombivel - tovabbra is az
egy falas, vagy mas szoval egy ablakos modszer, de a zenevisszahallgato
szobat hangelnyelo burkolattal kell ellatni.

A hangversenyterem viszhangjai tokeletesen rogzitodnek ezen az egy falon
is. Sot a nezoter felol jovo hangok kepe is iranyhelyes marad, a taps
forrasa a szoban belulre kerul. Bar jo hasonlat a hologramm, de a
fennyel ellentetben a hangok visszaverodesei egesz mas jelleguek. A
fenynel altalaban a visszaverodo feluletek sajat szineit erzekeljuk, es
megvilagito a fenyforras sajat szineit a szemunk igyekszik (nagy
hatekonysaggal) kiszurni. A hangnal nem erzekeljuk jelentosen a
hangvisszavero targyak sajat visszavero tulajdonsagait, ezzel szemben
viszont a hangforrasbol jovo, es a targyrol visszaverodo hangokat sokkal
inkabb. Olyan ez mint ha a feny szamara minden jobb, vagy rosszabb tukor
volna, es csak a tukrozodo fenyforrasokat latnank minden iranyban.

Ezert az hangter rogzitese a hangversenyteremben szinte tetszolegesen
valasztott sikban tortenhet. Ha ezt a sikot egy masik hangelnyelo
burkolatu szobaban kisugarozzuk, akkor a hangversenyteremben kell
ereznunk magunkat. Persze celszeru a szinpad elott rogziteni, mert itt
hallhato legjobban a megtervezett, megalmodott hangzas. A letrehozott
hatas egyen erteku, mintha a felveteli sikban egy virtualis ablakon
keresztul hallgatnank a zenet. Ennek megfeleloen a terhatas is legjobban
az ablak elott ulve erezheto, az ablaktol tavolodva ugyan ugy romlik,
ahogy egyebkent is romlana egy valosagos ablak eseten, vagyis nagyobb
elmozdulasnal egyes hangszerek az ablak szeleinek takarasaba
kerulhetnek.

A tokeletes hangzashoz szukseges mikrofonok optimalis surusege a
kisugarzott hang hullamhosszatol is fugg, melyebb hangokhoz ritkabb,
magasabb hangokhoz surubb mikrofonozas kell. Az optimalisnal surubb
mikrofonozas megengedheto, de mar nem sokat javit a hangkepen. Mintha
azt is olvastam volna, hogy az ember hangbeli tererzekelese sokkal jobb
a melyebb hangokra. Ezzel szemben a magasabb hangoknal a hangero
kulonbsegeknek van nagyobb szerepe. Igy a magas hangok szamara nem
biztos, hogy szukseges ugyanolyan terbeli pontossag, mint a mely
hangoknal. Ezert lehet hogy a mely hangokra tervezett optimalis hangter
magas hangoknal is ugyanolyan jonak hallatszik.

Tudtommal az eddigi vizsgalatok szerint az ember hallasa nem tudja
kozvetlenul megkulonboztetni a felulrol, vagy lentrol jovo hangokat,
ennek megallapitashoz fejmozgatasra van szukseg. Ezert gondolom, hogy a
legegyszerubb csatorna csokkentesi lehetoseg, a sikbeli sugarzas
helyettesitese egy vonal menti sugarzassal. A terbeli magassagok
elvesznek, de ezek altalaban amugy sem fontosak. A zenekar is altalaban
vizszintesen helyezkedik el.

A hangzas terbelisegenek viszont nagyon fontos szerepe van a hallasban.
Bar nem tudok meresekre hivatkozni, de tapasztaltam, hogy zajos, sok
hangforrassal ellatott helyen az egyes hangforrasokat a terbeli
elhelyezkedesuk szerint  sokkal konnyebben el tudjuk kuloniteni.
Megfelelo fejforgatassal egy bizonyos terbeli pontra tudunk
oszpontositani. Ez a tulajdonsag szerintem szuksegesse teszi a szokasos
hangelfedesi jelenseg ujra ertelmezeset, es ujboli mereset a terbeli
esetek vizsgalatara. Es ez persze az mpeg hangtomoritesek
parameterezesere is kihat.

A hallas ezen tulajdonsaga miatt szerintem sokkal nagyobb
hangvisszaadasi huseget eredmenyez a csatornak szamanak, es vele a
terhatasnak a novelese, mint a csatornak minosegenek tovabbi javitasa.

A rogzitett csatornak minosege mar most is, a 16 bites rogzitessel is
eleri, sot tobbnyire meghaladja a szukseges analog hanglanc minoseget,
es a csatornak minosegenek tovabbi javitasatol alig-alig varhatunk
valami hangzasbeli eredmenyt. Ez foleg a jonepet illeti, amely viszont
feltehetoleg kiteszi a zenehallgatok, es a zenet nem hallgatok 99
szazalekat.

Amugy en is megmaradok egyenlore a ket csatornanal, mert csak ennyire
tellik. De azert szivesen meghallgatnek egy tobbcsatornas kiserletet.

Udv: Takacs Feri
+ - RE: stereokep, Peternek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Peter !

Az unnep alatt nem olvastam a leveleket, igy kisse kesve reagalok nehany
dologra korabbi leveledbol.

Egy kis javitas. A hullamok terbeli terjedesenel egyszeru forditott
aranyossagal csokken az amplitudo, mivel a rezgesre meroleges iranyban
nincs mozgas, igy a hatas kiterjedesenel egy dimenzioval kevesebbet kell
figyelembe venni. Az altalad emlitett tavolsag negyzetevel forditott
arany a klaszikus erotorvenyekben szerepel.

Egy masik kis javitas. A levegonek ugyan valoban van hullamellenalasa,
de ez kis tavolsagoknal, igy a zartteri felvetelek eseteben
elhanyagolhato. Amit viszont szamitasba kell venni, az a reflekcio
falakrol, es mas targyakrol, illetve ugyanezen targyak hangelnyelese.
Zart terben ezek okozzak a kozeli erzeketlenebb, es a tavoli erzekenyebb
mikrofonok kozotti nagy hangzaskulonbseget.

A ketlyuku modell alkalmazhatosaga:
Ha jol emlekszem, akkor a melyebb hangok iranyeszleleset inkabb a
faziskulonbseg, a magasabb hangoket inkabb az intenzitaskulonbseg
hatarozza meg. Ezert kellemetlen, ha a ket kulonbseg szerinti irany
nincs osszhangban. Nos idokozben mas levelekbol kiderult, hogy vegul is
sok mikrofonnal, es jo fazis kesletetos keveressel mestersegesen letre
lehet hozni olyan hangkepet, amelyben a fazisok, es a hangero
kulonbsegei osszhangban vannak egymassal. De ez a lejatszaskor tokeletes
terhatas csak egyetlen pontban biztosithato, a felvetelkor sok-sok
mikrofon, es csatornaerosito felhasznalasaval. Igy konstatalhatjuk, hogy
a ketlyuku fal modelljenek problemait mar a letunt, vagy meg le sem tunt
idok mernokokei is ismertek, es megoldasokat dolgoztak ki
kikuszobolesere. Igy a ketlyuku modell ismerete csak az elso lepes
amely, segit megerteni a jo sztereokep letrehozasanak kerdeseit. Es
persze ennek figyelembe vetelevel az is elfogadhato, hogy hallhattal jo
minosegu sztereo felveteleket, amely allitas igy fuggetlen a ketlyuku
modell hibaitol.

Ha nincs ilyen draga faziskesleltetos keveronk, de van sok csatornank,
akkor meg mindig lehet a mikrofonok elhelyezesevel jatszadozni, hogy
javitsuk a terhatast. Itt valoban belephet a hangmernok misztikusnak
tuno mikrofontologatasa a titkos receptekkel.

Az interferencia lyukakrol:
Sok hegedunek azert nincs interferenciaja, mert nincsenek pontosan
azonos hangmagassagon. Ezek a meg gyakorlott zenesz szamara sem
eszlelheto kontrolallhatatlan hangmagassag kulonbsegek elegendoek ahhoz,
hogy tobb hegedu hangja ne interferaljon, de meg csak ne is hasonlitson
egyetlen hegedu hangjahoz. A sok-sok kulon-kulon eles hang egy lagyan
hullamzo hangga olvad ossze. Az interferencia lyukak lassan hullamoznak
a terben, es a sok-sok lyuk soha nincs egy helyen. Szamito gepen ilyen
hangzast nagyon nehez, de legalabbis nagyon lassu eloallitani egyetlen
hegedu hangjabol.

Akkor hallhatsz igazan tisztan a fuleddel iterferencia lyukakat, ha csak
egyetlen eles hosszu szinusz merojelet hallgatsz vissza ket
hangszorobol. (Idonkent a radio sugaroz ilyen jeleket.) Hozza teszem,
hogy a szoba sajat viszhangjai csokkentik ezt a hatast, mivel ekkor mar
nem csak ket iranybol jon a hang, hanem sok iranybol. Az interferencia
lyukak minden kulonbozo iranybol jovo hangnal minden lehetseges
kombinacioban paronket keletkeznek, es ez mar keves viszhangnal is
osszezavarja, es atlagolja a hangteret. Persze ez azt is jelenti, hogy a
berendezes, es a zene terhatasa sem tud rendesen ervenyesulni ebben a
szobaban a viszhangok miatt.

A ketcsatornas sugarzasnak valoszinuleg eppen ez az egyik nagy hibaja,
hogy viszhangmentes helyen interferencia lyukak jonnek letre
(hangszerenkent kulon). Kettonel tobb csatornanal ezeket a lyukakat
tobbnyire lefedi a tobbi csatorna.

Az extra halk hangokrol megmarad a velemenyelteresunk. Annyit tennek
hozza, hogy a 25dB dinamika csokkentesre azert is szukseg van, mert
ennel tobb dinamikat amugy sem tud atvinni egyetlen berendezes sem.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: *** HIX HANG *** #95 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Agoston!
------------------------

> Felado : Bartha Agoston
> CD kontra DAT
> Az mindenesetre biztos, hogy olcsobb CDre rogziteni, mint
> DATkazettara, viszont csak egyszer. A CD viszont stabilabb
> adathordozo egy nyulos es 5 ev alatt informaciokat veszto
> szalagnal....

  Hm. A problema erdekes. En ugyanis a CD hangjat "ruhellem",
meg ha meg is veszek egy CD-t, rogton masolom at kazettara.
Igy eltunik a CD zavaro kemeny kozepe...En mar megvarom a 
DSD-t, ugyanis bar a digitalis hangot nem szeretem, mint muszeresz,
tudom azt, hogy a digitalis technika viszont a jellemzok 
feljavitasaval sokkal nagyobb eredmeny eleresere kepes. Nem mindegy,
hogy a mintavetelezes peldaul 44 khz, vagy mint a DSD-nel a tiszta 
frekiatvitel 100 khz felett van...Meg kene hallgatni....
  Visszaterve a kerdesedre, kedves Agoston, en nem vagyok abban 
biztos, hogy jajj de sokkal jobb lenne egy CD iro.
 1. Ismerettsegi koreimben gyakran panaszkodnak a CD-ROM irok
rovid elettartamara, illetve olvasokent valo tokeletes 
megbizhatatlansagukra. Nem tudom, egy "csak audio" CD iro miben lenne 
mas... 
2. A CD audio lejatszok elettartama a szervizek szerint is max 
5 ev korul van, tobbek kozott a lezerdioda megy tonkre. 
Az iroknal uzemorat adnak meg, ami meghokkentoen keves....ha megeri 
egyaltalan a keszulek....

 Abban egyetertunk, hogy a szalag...hmm...nem tul stabil szerkezet, 
nade nem is eredendoen digitalisra talaltak ki.. :)
Egyebkent ha a szalaggal erintkezo feluleteket karbantartjuk, ill.
tisztitjuk (kulonos tekintettel a gorgokre és a hangtengelyre) akkor 
mar tettunk valamit a szalagokert. Fontos tovabba, hogy jo minosegu 
szalagot hasznaljunk, tapasztalatok szerint a BASF-ek nagyon jok 
tartossag szempontjabol.... Nem tudom DAT-kazettat is gyart-e a ceg, 
de ha gyartana, tole vennek... 

 Egyebkent tudomasom szerint a Sony MiniDisc-je igen feljovoben van, 
ill. szakujsagok szerint a DAT lassan ki is hal...

 Remelem velemenyemmel segiteni tudtam.

Tisztelettel : Molnar Robert
---------------------------------------

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS