Hello,

> Egy kerdes a primszamokkal kapcsolatban:
> Hogyan tarolnak egy tobbszaz szamjegyu primszamot a szamitogep
> memoriajaban?

Tobbszaz memoria cimen.
A kiszamitasnal nem a programnyelvek beepitett fuggvenyeit hasznaljak,
hanem megirjak kulon a szukseges muveleteket akar tetszoleges
pontossagra (persze a rendelkezesre allo memoria hatart szab)

Pl. meg hajdanan versenyeztunk nehanyan, hogy ki tudja adott idon
belul nagyobb pontossagal kiszamitani a pi erteket.
A verseny meg C-64-en zajlott es ott gepi kodban irogatuk a
nagypontossagu osztas, osszeadas muveleteket.


Udv

GZsolt

Szoval van a Tizedes, a Szakaszos meg a Torzs.

Parszaz digites pozitiv egesz szamokat pszeudo-decimalis formaban
lehet kenyelmesen tarolni.  Ez burzsujeknal ugy mukodik, hogy
lefoglalnak egymillio bajtot, peldaul 'unsigned character' formaban
(vagy ahogy ezt az adott nyelven hivjak) es minden decimalis digitet
egy bajton tarolnak, es balrol az elso nem nulla jelenti a szam
elejet. Szegenyebb helyen ezt a 8 bitet is kettobe vagjak es egy
decimalis digitet 4 biten tarolnak, de ehhez az adott nyelvnek
felbajtot is tudnia kell kezelni. Az alapmuveleteket ilyenkor olyan
rutinokban lehet megirni, mint ahogy iskolaban tanultuk papiron,
egyjegyu egesz szamokkal es reszeredmeny-akkumulatorral. Erdemes azt
is feljegyezni, hogy hol kezdodik a szam, ne kelljen mindig a bal
szelerol kezdve megkeresni az elso ertekes jegyet.

A szaft az egymillio digitnel kezdodik, amikor is celszeru
szamrendszert valtani es decimalisbol magasabb szamrendszerbe atmenni. 
Ha belegondolunk, ez vegul is semmivel sem idegenebb a szamitogeptol,
mint a decimalis konvencio.  (De az aritmetikai konyvtarat sajat
magunknak kell megirni, es az kozel sem lesz olyan jo, mint a C vagy a
Fortran decimalis aritmetikai konyvtara, legfokepp azert, mert arra
fog epulni, es mint ilyen, csak rosszabb lehet.) Nem szerencsere, de
lehetseges csak osszedast es kivonast irni, mert a tobbi kijon belole,
ha muszaj. Peldaul a Lucas-Lehmer primatus (jo szo, igaz?) teszthez
negyzetre emeles, kivonas es modulo kell csak, amit osszeadasbol es
kivonasbol meg lehet epiteni. (A Lucas-Lehmer, ha jol emlekszem igy
mukodik: Keszitsuk el a az alabbi sorozatot: 4, 14, 194 (tovabb nem
tudom fejben, de) E1=4, Ei+1=Ei*Ei-2. Es a j-edik Mersenne szam, aki
Mj= 2^j-1, akkor es csakis akkor prim hogyha E(j-1) oszthato Mj-vel. 
Peldaul M3=2^3-1=7 es M(3-2)=14 es 14mod7=0 es fenyes gyozelem.) 

Tegnap irtam egy http cimet, arrol a cimrol ra lehet menni egy
masikra, aminek a cime azt sejteti, hogy a Lucas-Lehmer egyik Fortran
kodjat adjak meg, velhetoen forras alakban, es akkor abbol az is
kiderul, hogy pontosan hogyan vannak az alapmuveletek megirva.--Gabor

Amikor azt mondjuk, hogy a szamitogepunk 16 bites, akkor azt szoktuk
mondani, hogy a gepunk altal tarolhato legnagyobb egesz szam 2^16-1
(vagy 2^15-1 ha elojeles szamokkal dolgozunk). Ez csupan annyit
jelent, hogy amikor a mikroprocesszort elkeszitettek, akkor varrtak ra
szajat, es ebbe a szajba keresztbe csak egy 16 bitnyi kifli fer bele.
Gyakorlatilag azonban nincsen raja semmifele korlat, hogy a geppel
hany szeletet etethetunk meg egy vegtelen hosszu kiflibol (aki a
legnagyobb primszam, es aki nincs is). Amikor az elozo levelemben azt
mondtam, hogy terjunk ra nagyobb szamrendszerre, akkor peldaul
legegyszerubben terjunk ra hexa-ezresre, ahol minden szamjegyunk 0-255
kozott lesz, azaz a legnagyobb szamjegy eppen kitolti majd a
rendelkezesre allo 1 bajtot, ami a Istennek tetszo dolog. Ezek utan
foglaljak le egy 100 bajtbol allo vektort irjak beleje valamit. 
Archaikusan ez igy hangzik:

	subroutine egyszam()
	character szam
	dimension szam(100) 

C------- kinullazzuk az egeszet
	DO 100 i=1,100
	szam(i)=0
100	CONTINUE

C----- es peldaul ezt irom bele.
	szam(1)=255
	szam(2)=255
	RETURN
	END
c--------------------------------------- 

Mit van a szamban? (A protezisem, hehe, de azon kivul?)  Nana, hogy a
decimalis P = 255*256^1 + 255*256^0, valamint az a tanulsag, hogy ket
vacak bajton hazavagjuk a 16 bites aritmetika szamabrazolasi limitjet,
(aminek a levezeteset kis belatassal meg is sporolhattuk volna). 
Viszont a hatar a csillagos eg, legalabbis jo par megabajtnyi
'szamjegyet' foglalhatok magamnak egy kozonseges asztali gepen. De en
tullepek ezen a kocsman, es a tizenhat bites gepemen folmegyek a 65536
alapu szamrendszerig, ami a legnagyobb falat kiflit adja, amit a 16
bites gepem ragas nelkul le tud nyelni. Ekkor a fenti rutimomat igy
irnam: 
	subroutine egyszam()
	integer szam
	dimension szam(100) 
	!...satobbi
	END


Itt a vege, fuss el vele, holnap irhatunk hozza aritmetikat is.

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Sziasztok,
Most olvastam hogy a texas instruments egy speci, kivetitokben
hasznalhato kijelzot fejlesztett ki (nem tegnap, par eve), amiben
nagyon apro tukrocskeket mozgat elektrosztatikus erovel. A kb 10x15
mm CMOS chipen kialakitott kb felmillio pici tukrocske torzios
rugoval van felfuggesztve, normal helyzetukhoz kepest +/- 10 fokkal
lehet oket kiteriteni, ezzel a megvilagito fenyt a kivetito optikara 
vetiteni vagy sem.

En nagyon szkeptikusan olvastam (nehezen hiheto hogy standard CMOS
technologiaval ilyen bonyolult mechanikus szerkezetet csinaljanak;
a tukrocskek mechanikus felfuggesztese elkerulhetetlen anyagfaradassal
jar -> kis elettartam; a tukrocskek rezegnek stb.)

Ennek ellenere nem tunik aprilisi trefanak (hacsak nem egy hacker
rakta fel a TI szerverere :-).

Mit szoltok hozza?

Udv///Laci

Ref: http://www.ti.com/dlp/docs/developer/subsystems/index.html

T. Tomasz !

Nagyon jol kifejtetted, hogy mennyire tavol van a tokeletestol a
terhatasu zene. Csak hogy az elmeleti megfontolasoknal a gyakorlat ereje
sokszor sokkal kenyszeritobb. Ketseg sem ferhet hozza, hogy a mufejes
felvetelek sokkal jobb kozelitest adnak a valosagos terhatashoz. De
szamos mas okbol megsem tudott meggyokeresedni, bar ez nem tekintheto
vegleges allapotnak.
Ezek az okok tobbek kozott:
1. A mufejes felvetelnel, ha playback-et akarunk hasznalni, akkor minden
kulon felvett anyagot sztereoban kell felvenni, es tarolni, ami
jelentosen megnoveli a szukseges csatornak szamat. Masik lehetoseg a
specialis idozitest, es specialis hangeroszabalyozast alkalmazo panorama
szabalyozok hasznalata, de nagy forgalmu studional ez nem feltetlenul
akadaly. Elektronikus hangszereknel ilyen szabalyzora mindenkepp szukseg
van.
2. Az igy felvett anyag kizarolag fejhallgatoval ad kivalo terhatast,
amely kar is tagadni, eleg kenyelmetlen viselet.
3. Ha mozgatod a fejed, akkor a fullhalgato, es hangter is elfordul.
4. A hangszoro hasznalata nagyon kenyelmes, es nyugodtan mozoghatsz,
foroghatsz zenehallgatas kozben. Persze a helyvaltoztatas felboritja a
terhatast, de ez a minosegromlas peldaul az eppen elkeszult kave
kitoltese kedveert nem nagy aldozat.
5. A hangszoros lejatszas szamara keszitett felvetel a fullhalgatoban
tobbet oriz meg a terhatasbol, mint forditva.
6. A kommersz, vagy olcsobb studio berendezesekkel nyomulo palyakezdok
szamara a sima hangero elosztasos panorama szabalyozas jelenti a
legkonnyebb megoldast, amely persze egyik rendszer szerint sem igazan
megfelelo, de mindket rendszer szamara hasznalhato.

Osszehasonlitaskent megemlitem a kepviszaadas terhatasu probalkozasait.
Az olcso, es mozgokep szamara egyeduli megoldast jelento szemuveges
szereo monitor szinten nem tud elterjedni, mert ha felveszed a
szemuveget, akkor teljesen elzarod magad a valos vilagtol. A televizio
ezzel szemben elhelyzheto akarhol, es ha eppen a reklamot nyomjak, akkor
te foglalkozhatsz barmi massal. A terhatasu hologram egyenlore csak
allokepet tud produkalni, azt is csak korlatozott temavalasztassal.

A hologramhoz hasonloan az lenne a tokeletes terszeru hangvisszaadas, ha
az altalad a szinpad elott felemelt fal helyett egy lehelet vekony, es
konnyu, mondjuk 1x1cm-es racsozatu fuggonyt helyeznenk el, es a
racspontok fuggonyre meroleges rezgeseit tarolnank el megfelelo
idokozonkent. Igy minden idopillanatban egy teljes interferencia
hangkepet tarolnank el. A kisugarzas egy ugyanilyen nagysagu es
racssurusegu falsugarzo eseten a teljes hangter reprodukalasat jelentene
iranyokkal egyutt.

Csokkentve a racspontok szamat, olcsobba tehetnenk ezt a megoldast, de
foleg a fal kozeleben romlana az iranyhatas. A csokkentest a vegsokig
folytatva eljutunk a sztereo, illetve mono hangrendszerhez. Nem ertem,
hogy a kvadrofon rendszert miert nem ezen megfontolas alapjan epitettek
fel? Sokkal jobban hasznalhato lenne, mivel nem kellene pontosan kozepre
ulni.

 Udv: Takacs Feri

T. Peter !

>Szoval a jo lemezeken rogzitett hang, es az elo eloadasok hangja is
>gyakran a zajszint alatt van.

Ezt a zeneben general pause-nak hivjak. Nehany dologgal nem art, ha
tisztaban vagy.

A hallas erzekenyseg nem abszolut kategoria. Legerzekenyebb az egyen
hallasa serdulo korban, utana folyamatosan romlik. Bizonyos szakmaknal
(pl. zeneszek) sokkal gyorsabban romlik, mint masoknal. Egy felmeres
szerint (forras:  Sipos, 1981. Hi-fi erositok epitese) egy atlagos
embernel 55 evesen a romlas 10 dB az alacsony frekvenciakon, 30 dB a
magasabb hangoknal. De a serdulo korban is egyenenkent kulonbozo, tegyuk
fel, hogy csak 4 dB, ha csak az egeszseges hallasuakat veszem
szamitasba. Hasonlo szintu ingadozas is fellep a testi, es idegi
faradtsaggal jaro tompulas kovetkezteben, bar egy jo zenei eloadas sokat
javithat ebersegunkon. Tovabba egy kozepes koncertteremben az elso, es
utolso sor eszlelesei kozott minimum 10 dB intenzitaskulonbseg van a
tavolsag novekedese miatt. Ezert ha ezeket az eltereseket osszeadod,
akkor rajosz, hogy a  zeneszeknek, es mas eloadoknak  legalabb 25 dB
dinamikafolosleget kell produkalniuk, hogy mindenutt  a teremben
mindenki szamara jol hallhatoak legyenek. Nem veletlenul alakult ki az
operaeneklesben hasznalt belcanto stilus (bocs, ha rosszul irtam, de ezt
a szot meg nem lattam leirva), ugyanis csak megfelelo legzessel es
hangkepzesi technikaval lehet ekkora hangerotobbletet produkalni. Es az
sem veletlen, hogy elektromosan erositett koncerteken eddig csak olyan
mikrofon erosites beallitassal talalkoztam, amely a maximumig, vagyis a
begerjedes hataraig van felhuzva.

A zene a kommunikacio egyik formaja, amelyben az informacio biztos
celbajuttatasa elsorenduen fontos az eloado szamara. Ahogy a
televizioba nem engednek sulyos beszedhibas bemondot, ugy a szinpadra
sem jut fel az a zenesz, amelyik nem tudja erthetoen kifejezni magat.
Vannak olyan emberek, akik azt varjak el egy kommunikacios eszkoztol,
hogy az a tudomanyos, vagy annak velt vizsgalodasaik szamara tokeletes
meromuszerkent mukodjon. Ez pedig nyilvanvalo felreertes. Mind a zenet,
mind a zene berendezeseit illetoen. Egy zenet sugarzo berendezesnel nem
az a cel, hogy minden hangjelenseget tokeletesen reprodukaljon. A ZENET
kell sugaroznia olyan tokeletesen, ahogyan az csak az lehetseges. A
zeneszek maguk sem ragaszkodnak egy adott hangszinhez, vagy
hangszerhez. Barmilyen jo minosegu hangszeren elo tudjak adni ugyanazt
a darabot. Sokszor meg a hangszer sem fontos. Egyre gyakrabban
keletkezik a zene midi keyboard-on valamilyen gepi hangminta
felhasznalasaval. Szoval a zene nem ott van, ahol nehany eltevedt
hangvadasz keresi.

Ezert nem ertem a hi-fi temat bevezeto, az ultrahangok
interferenciajabol keletkezo esetleges hallhato hangok esetet sem.
Ugyanis ha lennenek is egy hangszernek ilyen magas felharmonikusai, azok
sokkal kisebb amlitudojuak lennenek az alaphangoknal, igy az alaphangok
hangerejukkel elfednek az ilyen meglehetosen esetleges visszahatasokat.
A tiszta ultrahangok esete pedig megint egy elrugaszkodas a valosagos
hi-fi-tol . Aki a deneverek hangjat akarja rogziteni, az nem egy
komersz  hi-fi berendezessel fog utra kelni.

Udv: Takacs Feri

-------------------------------------
T. Janos (alias Vaskalap) !

A membran tomegerol megfeletkeztel, pedig ezt mar Zoli is szoba hozta.
Ezert a membran, es a rajta logo szupravezeto tekercs gyorsitasahoz
bizony kell szufla, ami persze a lassitaskor visszatermelodik. Ezzel
szemben amikor a levegot beereszted, akkor sem megy feltetlenul pocsekba
a draga energia. Ugyanis ha a levego berezonal, es az allohullamok
kialakulnak, akkor ez a rendszer sem vesz fel tobb energiat, maximum a
vakuumos esethez hasonloan ping-pongozik vele. Bar ez sem szuksegszeru,
mert a membran mozgatasat akar a rezgo levego is elvegezheti. Sajnos ez
a kozelites nem tokeletes, mert a modellben eltekintettem a levego
hullamellenasatol, amely pedig a homerseklettol fugg. De  homersekletet
nem lehet nullara venni, mert csepfolyos lesz a levego. De ezen az
alapon az elektromagneses sugarzast is szoba lehet hozni. Vagyis kis
mertekben mind a mechanikai, mind az elektromos rendszer veszit
energiat.

 Udv: Takacs Feri

Jakab Gabor kerdezte:
>Nagyon kivancsi lennek, hogy hogyan hataroztak meg az
>elo" tesztalanyok agyaban talalhato D4 receptorok in vivo dopamin
>koto kepesseget?

Szosincs in vivo kiserletrol. A receptor helye pontosan fel van deritve a
human DNS terkepen, igy egyszeruen a kiserleti alanyok DNS-ebol
meghataroztak a 
a D4 receptor meretet. A dopamin koto kepesseget pedig in vitro neztek a
kulonbozo hosszusagu receptoroknal. - Eva

>A feladat olyasmi, mintha egy olyan szurot kellene csinalni, amin a nagy
>golyok keresztulgurulnak, a kicsik meg nem. LEHET, de altalaban a lukas
>rostelyok nem ugy mukodnek.

Kedves Janos! Szerinted ezek szerint nem lehet szinszurot kesziteni? 

Udv Tomasz

Haliho mindenkinek!

Az UV-vel kapcsolatos tapasztalatom:
Eljottunk messzire, es elfelejtettuk magunkkal hozni az EPROM-torlot...
Minden 'civilizaciotol' tavol ki kellett talalnom valamit. Vettem egy
175 W-os higanygozlampat, amiben az lepett meg, hogy az uvegburaja
atlatszo (ilyet meg nem lattam, csak a feher fenyporosat, illetve a
fekete diszko-UV lampat). Gondoltam, hogy hu de jo, biztos tobb UV-feny
jon ki rajta, mint a feher buran. Es nem. Tobb mint egy ora alatt sem
birt egy bitet sem megmoccantani az EPROM-okban, csak miutan szokas
szerint letortem az uvegburat. Akkor kb. 15 perc volt a stabil torlesido
(valoszinuleg a spektruma nem optimalis EPROM-hoz, mert a sokkal kisebb
(max nehany W) teljesitmenyu fenycsoves torlo 5-10 perc alatt elbanik
vele). Azaz a nehany tized mm vastag uveg is nagyon csillapit, bar
lehet, hogy ez speci erre a celra kitenyesztett uveg volt (a lampatestet
foleg udvar megvilagitasara alakitottak ki, biztos, hogy alapkovetelmeny
volt a minimalis UV-kibocsajtas). A Pozitiv-20-as fotozast en 6 mm-es
ablakuveggel csinaltam (es ment)...

Ultrahang:
Ifjabb koromban, amikor meg TV-t is neztem, meg neha szereltem is, eleg
jol meghallottam, hogy a szomszed szobaban megy-e, illetve meg azt is
'meghallottam', hogy rendesen all-e a kep, ugral, vagy csak hangyafoci
van.
Neha monitorokbol is hallok futyulest, ami valoszinuleg a kapcsolouzemu
tapegysegebol jon, nem pedig a sorkimenobol. Az ultrahangos pucolok
lelkivilagat nem ismerem, de valoszinubbnek tartom, hogy inkabb (ha van
benne) a huszonpar kHz-en meno tapokat lehet hallani, nem a 35 kHz-es
pucolohangot.
A legrosszabb elmenyem egy eleg bika tapegyseg hangja volt, ami a
terhelestol fuggoen valtoztatta a frekvenciajat, ami eredetileg is a
'hivatalos' hallhato tartomanyban volt, es ezzel egy SSB radioadot
etettunk, aminek az aramfelvetele erosen a beszed utemeben valtozik. 10
percnel tovabb nem lehetett a szobaban maradni...

Reszecskegyorsitok es detektorok:
Az Alpha Magnetic Spectrometer nevu detektorhoz csinaltam egy par
ketyeret (tapegysegeket es vezerlo szamitogepet), egy par dolgot tudnek
meselni rola (bar a 'fizikus' hatterhez nem sokat konyitok).
Erdekli-e a tarsasagot?

Udv,
Sanyi
Hajdu Csaba: ha Genfben jarok, meglatogatlak (meg a LEP-et is), ebbol a
tarsasagbol nagyon hianyoznak a magyar kollegak...

On Wed, 20 May 1998  wrote:

> Bocs, de engem a Hi-Fi  tema mar nagyon automatikus Pgdn-ra kesztet.
> Ennel a szelauto is jobb volt...
> 
> Feri Shandongbol

En is osztom Feri velemenyet, hiszen a 90 cikkbol legalabb a fele HIFI-s.
Meg a prim szamokkal nem tudom mi lehet a problema, igaz hogy csak egy
levelet neztem meg a sok kozul. 
 
En is lattam a nemet TV-ben azt a bizonyos adast, igaz hogy tavaly
osszel. Es azota az interneten is korulneztem. Nem igazan egyertelmu a
tenyek allasa.

A musorban bemutattak azt a kiserletet melyben elvileg atvittek Mozart
40-edik szinfoniajat 4.7c-vel! A jelenseg QUANTUM TUNELLING, 
elektromagneses hullamokkal lehet eloidezni vagy fotonokkal.

El.magnesesen nagyon egyszeru az egesz; a hullamot egy teglalap
keresztmetszetu kb. 1m-es csovon keresztulment, melynek a kozepen egy
kb. 10 cm-es kisebb keresztm.-u (kb. 2x3 cm-es) szakasza volt. 

A lenyeg az, hogy ha a hullamot rakenyszeritik hogy atmenjen ezen az
akadalyon (mely a transzverzalis amplitudojanal kisebb) akkor nagymerteku
csillapitas melett a sebessege tullepi c-t!!! Ez szerintem OK! (hisz csak
a hullam eloreterjedesi sebessege c, es az alagutban MEGNYULIK A HULLAM, 
es igy megno a sebessege!) A csillapitast peddig a belepesnel elveszo
hullamok okozzak.  

A fotonos kiserlet elvileg ugyanaz, csak itt egy tukor az akadaly (ha jol
emlekszem) 

A kiserletet Professor Raymond Y. Chiao vegezte Berkley-ben!
  http://physics1.berkeley.edu/research/chiao/research.html 
  http://www.lrz-muenchen.de/~gravilabs/theory/beyond.html

Valoszinuleg nagy hulyeseget irtam, de valahol el kell kezdeni!
Nos, en ennyit ertettem belole (melyebben nem tudok belemelyulni az
internetes anyagokban mert a quantum mechanikaban nem vagyom otthon ill.
angolul nem nagyon tudok (a sok szakmai kifejezeshez szotar kene)!

Varom Tisztelt tudosok velemenyet.


ps. Kerek kuldjek el maganlevelben is az esetleges valaszokat, mert ritkan
    olvasom a T.-t.