zoli ):
> Az 1997-es fizikai Nobel-dijat ket amerikai es egy francia
> tudos nyerte el - az atomok lezeres hutesere es befogasara
> mar regebben kifejlesztett eljarasert.
> A lezeres hutessel ma mar csucskent 0.1 millimod fokkal
> megkozelitheto az abszolut nulla Kelvin.
> Az errol eddig olvasott cikkekbol (Pl. Elet es tudomany)
> igazabol elegge nehezen tudtam kihamozni a lenyeget,
> igy elofordulhat, hogy leirasom nem korrekt.

Asszem korrekt, de sokkal egyszerubben is el lehet magyarazni.

Tegyuk fel, hogy a hutendo anyag atomjai (jellemzoen rubidium) egy bizonyos
frekvenciaju fotonnal szivesen kolcsonhatnak, azt szivesen elnyelik majd
(esetleg mas iranyban) kisugarozzak. Ha egy lezert kicsit ez ala a
frekvencia ala hangolok, es megvilagitom vele az anyagot, akkor az allo es a
fotonokkal parhuzamosan mozgo atomok kis valoszinuseggel hatnak kolcson a
fennyel, viszont azok, amelyek szembe mennek vele, a Doppler-effektus miatt
magasabb frekvenciajunak latjak, igy konnyen el tudjak nyelni. Ha a foton
impulzusa kisebb, mint az atome, akkor az atom _lassulni_ fog, amikor
ugyanezt a fotont kisugarozza az eredetitol eltero iranyban.  Kicsit olyan,
mintha surlodas lenne a feny (futoszalag) es atom kozott, de amikor az atom
kelloen lelassul, akkor lecsokken a ra hato ero, tehat csak fekezo hatas
van.

Fogjunk most egy csomo lezert, es a ter minden iranyabol lojuk veluk az
anyagunkat. Minden atom csak azzal a fennyel hat kolcson, amelyik a "szemebe
vilagit", igy mindegyik csak fekezodik.  El lehet kepzelni, hogy mennyi
minden mulik azon, hogy az anyagdarabot a megvilagitas huteni fogja-e
-- meghozza kello teljesitmennyel --, vagy inkabb futi.)

Mivel ez olyan, mintha az anyagunkat valami ragacsba tettuk volna bele, ami
leallitotta az atomjait, ugy is hivjak a technikat, hogy "optikai melasz"
(optical molasses).

Egyebkent azert adtak Nobel-dijat a modszerre, mert ezzel sikerult
megoldani, hogy sok atomot egyutt hutsenek es egyutt tartsanak, es
igy valt lehetove, hogy kiserletben megvalositsak az atomok Bose-Einstein
kondenzaciojat.

Titusz

Szevasztok ! 

Egy baratom kerdeset tovabbitom, neki sajnos nincs
hozzaferese :

"Hogy hivtak azt a VII-VIII. szazadi hires arab zombi
asszonyt, aki a ferjet elkiserte a haborukba, es az
ellenseg katonainak majat fogyasztotta ?"

Ha tudnatok valami kiindulasi helyet vagy URL-t, vagy magat
a megoldast, igazan halas lenne. Elore is koszonom az O
neveben is !

Tomi

Sziasztok!

Az Internetto Hirlevelben olvastam a kovetkezoket:

>(Wired News) Egy evvel hamarabb elkeszul az emberi genterkep a
>tervezettnel. A Human Genome Project elso munkavazlatat - amely az
>osszes emberi gen 90%-anak leirasat tartalmazza - 2001-re igertek a
>brit Sanger Center es az amerikai Genome Sequencing Center tudosai.
>A novekvo tapasztalatmennyiseg es az anyagi hatter javulasa
>eredmenyekepp varhatoan jovo februarra felterkepezik a
>harommilliard emberi DNS-sorozat 90%-at, 2003-ra pedig a teljes
>anyagot.

Namostakkor koznapi nyelvre leforditva mit is jelent mindez?
Jo lenne egy kicsit "korbemagyarazni" ezt a dolgot. Van ra
vallalkozo szellemu Tudomany-olvaso?

Udvozlettel:
Varga Gyula

Tisztelt TUDOsok!

A kozgazdasagtanra [kgt], mint a legujabb tudomany <-> nemtudomany
vita targyara, szerintem tokeletesen raillik a Feynmantol szarmazo
"cargo cult science" hasonlat: kis oceani szigeteken elo torzsek, akik
a II. vilaghaboruban ideiglenes amerikai legitamaszpontok "lakoikent"
kerultek kapcsolatba a civilizacioval, azota kultusz-szeruen repuloteresdit
jatszanak, utanozva mindazt, amit a jenkiktol lattak, es va'rja'k, hogy 
ettol majd ujra jonnek a repulogepek. Vannak "antennaik" - bambuszbol,
"mikrofonok" - fadarabokbol, stb., latszolag minden megvan, ami kell, de
az eredmeny (a repulo) csak nem akar megjonni. A kgt-nal (es mas hasonlo
tevekenysegekkel) is az a baj, hogy csak kulsosegeket vesznek at a
"sikeres" tudomanyoktol, mint mondjuk a fizika (ebbe beletartozik a
matematizalas is, noha ez tenyleg nem elengedhetetlen isme'rve egy
tudomanynak, bar sokat segithet) anelkul, hogy a "lenyeget" mege'rtene'k.
Az effele mintha-tudomanyos jellegre a kedvenc peldam a Laffer-gorbe 
(tudjatok, az adokulcsok es -bevetelek kozotti osszefuggesrol); 
evekkel ezelott a HIX SZALON [r.i.p. :o(] hasabjain mar eszmet csereltem 
rola ilyesmihez erto emberekkel, es csak az derult ki, amit az ember amugy 
is sejt: szintiszta spekulacio egy matematikai trivialitas formajaban 
megfogalmazva, barmifele tenyleges tapasztalat nelkul, amelyek akar 
lokalisan, akar globalisan ala'ta'maszthatna'k a letezeset.

Ebben a tekintetben mindenkeppen a lenyeghez tartozik az elmeletunkkel
szembeni kritikai viszony, es szerintem ez az a pont, ahol a 
mintha-tudomanyok rendre elbuknak: keptelenek felmerni a sajat
hianyossagaikat es azok kovetkezmenyeit, es ezaltal elveszitenek
minden kontrollt az eredmenyeik ertelmezese felett. Akarmi is jon ki,
hiszunk benne, hiszen ugyanilyen erosen hiszunk a kiindulo axiomainkban. 
A mukodo tudomanyban ez persze epp forditott: az axiomaink tetszolegesen 
"vadak" lehetnek elso hangzasra, me'g az sem kell, hogy kiserletileg 
kozvetlenul ellenorizhetok legyenek, es csak az szamit, hogy az elmelet 
joslatait visszaigazolja-e a tapasztalat vagy sem.

A tozsde- es mas penzpiaci elmeletek mint a kgt resze sem kulonbek, es az 
elmeletnek a valosaggal valo osszekeverese [ez vezet oda, hogy valaki 
szo szerint keszpenznek veszi azt, amit az igy-ugy osszekalapalt modellje
josol] itt bosszulja meg magat a leglatvanyosabban. Tavaly osszel omlott 
ossze [es ekozben kis hijan maga ala temette a penzpiacokat globusz-szerte] 
a hangzatos Long Term Capital Management nevu kvazikaszino (amugy hedge 
fund-nak hivjak, ami ujabb pelda a szavakkal valo gatlastalan visszaelesre). 
A ceg Nobel-dijas kozgazdak kozremukodesevel osszehozott matematikai 
elmeletek alapjan igyekezett penzt csinalni a kotvenyhozamok kozotti 
elteresekbol, aztan persze jott egy-ket olyan esemeny, ami a modellbe nem 
fert bele, es puff neki. A ceg vezetoje allitolag a "12 szigmas esemeny" 
kifejezest hasznalta a bukasukat eloidezo korulmenyekre, ami normalisnak
tekintett eloszlas eseten a "lehetetlen" szinonimaja [tetszik ismerni
a paraszt bacsi esete't az allatkertben a zsiraffal: "marpedig ilyen allat 
nincs!"...], noha szerintem az, hogy "ezek szerint a modellunket me'g
finomitani kell", valamivel talalobban jellemezte volna a helyzetet...

Udv,
KZ

Totth Andras irta:

> A kozgazdasagtan igenis tudomany, attol fuggetlenul, hogy nemelyek csak
> azokat a tenyeket fogadjak el, amelyeket matematikailag kristaly tisztan
> lehet bizonyitani. A kozgazdasagtan legtobb teruleten ez valoban nem
> megoldhato, de van meg par hasonlo tudomany (szociologia, pszichologia,
> orvostudomany stb), jellemzoen azok, amelyek igen kozel allnak a valos,
> mindennapi elethez.

Hat ez nagyon ugy hangzik, mintha szerinted a matematikat erost hasznalo
tudomanyok messze allnanak a "valos, mindennapi elet"-tol. Annyira 
nyilvanvaloan hamis ez a beallitas, hogy me'g ellenpeldat sem szivesen
hoznek fel ra, csak ha ragaszkodsz hozza...

VAti irta:

> Ki ennek "hisz" ki annak. Ilyen a valodi tudomanyban nincs.
> Olyan sincs, hogy valaki Nobel-dijat kap, es harom ev mulva
> az elmelete latvanyosan becsodol. (nem ez volt valamelyik
> kozelmultbeli kozgaz Nobel-dijassal?)

Hm, hm... Regen rossz lenne a fizikanak, ha a Nobel-dij a vegso igazsag 
pecsetje lenne egy elmeleten. A Nobel-dij nem szentte avatast jelent, es
a megcafolhatosag mint a tudomanyossag kriteriuma ezekre az elmeletekre 
is vonatkozik. Megeshet, hogy felul kell biralni oket. A dijazott elmeletek
nem "igazak", hanem csak "jok": jol hasznalhatok (jobban, mint masok) 
fontos jelensegek leirasara, de soha senki nem gondolja, hogy ezek mar 
kobe veshetok. Pelda: Hans Bethe a Napban zajlo energiatermeles modelljeert
kapta a Nobel-dijat. A kozelmult neutrinofluxus-meresei azonban rendre kisebb 
ertekeket adnak a modell altal josoltnal, es emiatt Bethe "vissza akarta
adni" a dijat. Persze erre nem kerult sor, es nem csak amiatt, mert a
visszavetel nincs intezmenyesitve. Az elteres magyarazatat pedig eppugy
keresik a neutrinokban (oszcillacio, tomeg, stb.), mint a napmodellben.

> Ugyanis a legtobb
> fizikai rendszer (eltekintve a tankonyvi peldaktol) kaotikus,
> azaz elvileg sincs benne determinizmus, nem lehet megjosolni
> a jovot. Lehet egzakt kijelenteseket tenni az ilyen rendszerek
> viselkedeserol, eleg jol le lehet oket irni, de nehany
> parameter mindig hatarozatlan, pontosabban kiszamithatatlan
> marad.

Bocsanat, de a kaotikus rendszerek teljes mertekben determinisztikusak.
A hosszu tavu megjosolhatatlansaghoz a kezdeti feltetelekkel szembeni 
erzekenyseg es a mereseink veges pontossaga egyuttesen vezet. Ettol az
egyenletek ismereteben a megoldas tetszoleges kezdeti feltetelbol elvileg 
tetszoleges pontossaggal kiszamithato. A gond a meresek eredmenyehez
tartozo kezdeti feltetelek kivalasztasaban van: a veges pontossag miatt
vegtelen sok, egymastol csak kicsit eltero kezdeti feltetelt valaszthatok,
es az ezekhez tartozo megoldasok veges ido mulva gyokeresen kulonbozoek
lesznek.

Udv,
KZ

Sziasztok !

Kedves Csaba !

>Adott egy tengeri akvarium, nincs fedele ezert erosen parolog. A parolgo
>vizet gyakran kell potolni edes vizzel, a suruseg allando erteken
>tartasa miatt. Ezt kellene automatizalni. Tehat a suruseget kellene
>merni valamilyen  elektronikus uton. Van egy olyan megoldas, ami ket fix
>meretu elektrodat alkalmaz, valamilyen allando terfogat mellett es az
>atfolyo aramot meri. Mivel a ph meres is igy tortenik, mi a biztositek,
>hogy a ph ertek valtozasa nem okoz meresi hibat?

Bizonyos, hogy csak specialis femelektrodakkal lehetne
a sos vizben tartosan merni, es az oldat bonyolult osszetetele
- a ph-t is beleertve komplikalna az ugyet.

Egyebirant orommel olvastam, hogy sos vizben is lehetseges az elet.
Halovany iskolai emlekek alapjan azt gondolhatnam bargyuan, 
hogy az oxigent kiuzik a kulonfele oldott anyagok a folyadekokbol, 
hiszen rivalizalnak egymas kiszoritasaban.
Megnyugtato, hogy az oxigen elegge makacs gaz, s igy a 
sosvizes akvariumok szeleskoru elterjedese varhato.:)

E bevezetovel arra kivantam utalni, hogy gyanitom - fokeppen 
a kello oxigenkoncentracio fenntartasat celozza a sotartalom 
korlatozasa.

A fix vizszint tartasa viz-utanpotlassal onmagaban nem 
oldja meg a suruseg korlatozasanak problemajat,  
hiszen az akvariumba nap mint nap bevitt elelem is tartalmaz 
asvanyi anyagokat, s igy a tomenyseg novekedeset nem csak a 
parolgas okozza.  ( a benne lakok ugyebar nem szoktathatok
szobatisztasagra :)
Ha pedig meg rakapnak pl. a sozott hering 
fogyasztasara, akkor vegkepp kritikussa valhat a helyzet.


A lenyegre terve:
A tomenyseg automatizalt szabalyozasa elektronikus 
erzekelovel kiegeszitett uszoval is megoldhato.

Miutan a sotartalom tekinteteben nem is igazan meresre, 
hanem mindossze hatarartekjelzesre van szukseg, 
egy egyszeru vizalatti uszos megoldas is szoba johet. 

Joval viszint alatti, falra rogzitett kb. 10cm hosszu
fuggoleges csoben fel-le mozogni kepes muanyag uszoval 
kepzelem a dolgot.
( pl. kinder tojas muanyag kapszulaja is megfelelo lehet
  uszonak)
  
A viz hullamzasa es az atlagvizszint valtozasa
a viz alatti uszot nem zavarja.
( Csak azt kell megakadalyozni, hogy tengeri szornyek
ra ne telepedjenek liftezni. :)

Az uszo kapszula sulyat ugy kell beallitani, hogy eppen
lebegjen a megengedett max. surusegu oldatban.
(A benne levo levego hotagulasa bizonyara befolyasolja
a pontossagot, de feltetelezem, hogy komolyabb hoingadozas
az akvariumban ugysem engedheto meg.)

Az uszo felso poziciojat kulonfele elektronikai
megoldasokkal lehet erzekelni, es vezerlesi celokra
alkalmazni.
Legegyszerubb kivulre egy reflexios optocsatolo,
ha komoly lerakodas nem varhato az uvegen.

Egy megfelelo sulyu kaviccsal beallithato az uszo onsulya
kiserletezessel.
Jobb, ha a szerkentyu nincs orokre beragasztva az akvariumba,
hanem kiemelheto a tisztithatosag, ill. a fertotlenites 
miatt.

Azt sajnos nem tudom, hogy az egesz elvet nem donti e
dugaba valamifele nyalkas bevonat, vagy algasodas  
a muanyag feluleten, mely sulynovekedest okozhat.

Ennek kompenzalasa megoldhato, csakhat bonyolultabba  
valik a szerkezet.
Pl. csoben mozgo uszo helyett olyan ketkaru merleggel
is lehetne merni a viz alatt , melynek egyik oldalan 
az elobb ismertetett kapszula talalhato,
mig a masik oldalon egy felul lyukkal ellatott es szajaval 
lefele forditott, nyitott -  fe'l kapszula lenne.

Minthogy ezen utobbi nyalka - nya'lka-kompenzalo teridom 
felulete megegyezik a masikeval - varhatoan mindig azonos 
mennyisegu szmotyi terheli, s ezzel a merleg-elv alapjan 
kivedheto az emlitett hiba. ( ha egyaltalan fellephet ilyesmi.)

De sokkal jobb lenne - merlegeles helyett az elobbi egyszerubb 
uszos valtozat, valamilyen artalmatlan bevonattal, 
melyre nem tapadnak meg mindenfele nya'lkatermelok,
vagy moszatok, es kulonfele, libikokat kedvelo 
a'zalekallatkak ill. veglenyek.

Talan szilikonzsir megfelelo lehet erre ?

Ha valamiert megis ragaszkodni kellene mozgo mechanika-
mentes megoldashoz, akkor a surusegmeresre tovabbi lehetoseg 
a differencial-nyomasmeres, elektronikus erzekelovel.
A vizszint alatti es a fene'k kozeli nyomas kulonbsege
ket fix meropont kozott merve - a suruseggel aranyos.
Regota leteznek mar kis nyomasra is erzekeny 
tranzisztor-tokozasu, felvezeto alapu nyomas-erzekelok, 
nehany ezer Ft/db aron, (pl. a SIEMENS-nel) melyekkel 
megoldhato a kozvetett surusegmeres,
azonban agressziv kozeg eseten komplikalodik az alkalmazasuk,
hiszen - vagy specialis tokozasu valtozatra, vagy esetleg 
kozvetito folyadekon keresztuli kozvetett meresre
lenne szukseg.
Az idonkenti kalibralas is problematikus.

En maradnek az uszos megoldasnal, ha jobb megoldas nincs.

Udv: zoli

Sziasztok!

Nemreg csatlakoztam a listahoz. Egy erdekes dologra szeretnem felhivni a
figyelmeteket. Letezik egy SF-news cimu heti hirlevel, amelynek egy
resze a napi tudomannyal, csillagaszattal urkutatassal foglalkozik.
Ajanlom mindenkinek, mert roviden ir az aktualitasokrol, tudomanyos link
ajanlata is van. Aktualis es gyors. Peldaul a lassu feny kiserletrol ok
irtak a leghamarabb az orszagban. 

Akit erdekel  szoveg:subscribe sfnews)
http://www.scifi.hu/sfnews


udvozlettel

freejack

Sajnos az, allando vizszint tartasa nem megoldhato, a kulso szurok
valtozo teljesitmenye miatt. Viszont szerezetm (nem olcson), ph es
suruseg mero elektrodakat. Most mar _csak_ a redoxpotencial mereset kell
automatizalni :).

udv
Csaba

Sziasztok!

>Par napja volt idom hosszasan elgondolkodni, hogy vajon miert masnapos az
>ember :(
>Tudja valaki ennek a magyarazatat? (azon kivul, hogy sokat iszik)
>Mi okozza a fejfajast, es az emelygest?

Tudomásom szerint a másnaposság egy komplex tünetcsoport, ami megfelel az 
alkoholmérgezés enyhe fokának.

A fejfájás oka lehet az, hogy egyrészt az alkoholnak nagy a vízelvonási
képessége, tehát relatíve kiszárad az ittas emberke (szomjas, száraz a
szája), és mivel az érpályán belül kevesebb folyadék kering, csökken a
vérnyomás. Mégpedig hirtelen, tehát nincs ideje a szervezetnek hozzászokni.
Másrészt az alkohol gyorsítja a cukrok lebontását, tehát, szinte éhezéses
állapotot érzékel a szervezet. (Ezért szokott segíteni a szőlőcukor
terápia. :-))) Mindezekhez társul a hirtelen alkoholmegvonás. - Mert
egyszer csak abba kell hagyni az alvás idejére legalább. :-)))). Ezen
szokott segíteni, ha valamilyen gyengébb alkoholtartalmú itallal pl.:
sörike, szoktatod vissza a szervezetet a szesztelenségre. :-)))
Ezt mind én is egy orvos haveromtól tudom, miután egy akalommal sikerült
igen-igen  "megbetegednem", és tőle kértem azonnali elsősegélyt.
Természetesen minden kipróbált házi gyógymód lehet hatásos, de egyik sem
gyors, mert a szervezetnek időre van szüksége, hogy méregtelenítsen. A
másnapossághoz vezető út sokkal vidámabb, míg a gyógyuláshoz vezető
rögösebb. Valamit, valamiért. :-))))

Üdv!
Simi