Hali!

Az utobbi szamokban volt szo a bacik antibiotikum
rezisztenciajarol. Szerencsere a kialakult rezisztencia
egyes esetekben kiiktathato. Erre jo pelda a penicillin,
amellyel szemben egyes torzsek ugy vedekeznek,
hogy egy penicillin bonto enzimet termelnek. Ezzel
szemben ket modszert dolgoztak ki es hasznalnak:

1. Klavula'nsav. A klavulansav blokkolja a penicillinazt
ezert a penicilin ismet hatni kezd. Kb 1/3, 1/4 aranyban
adjak valamilyen penicilinszarmazekhoz. Ezzel a 
modszerrel mukodnek az Augmentin es a Klacid nevu
keszitmenyek. Mindkettoben amoxicillinhez adnak
klavulansavat.

2. Penicillinaz-rezisztens antibiotikum.
A penicillinhez hasonlo kemiai szerkezetu es hatasu
un. cefalosporinok 3. generacioja ellenallo a 
penicillint elbonto enzimnek. Az orvostajekoztato
szerint kifejezetten ajanlott penicillinazt termelo bacik
elusztitasara. 3. generacios cefalosporin van pl.:
a Suprax nevu gyogyszerben.

Szoval az antibiotikum-rezisztencia nem lefutott kor,
van meg az emberisegnek par huzasa. Egyebkent 
vannak olyan (szukebb hatasszelessegu) antibiotikumok,
amelyekkel szemben (allitolag) nem alakult meg ki 
rezisztencia. Pl.: Fusafungin.

(A penicillinazt gyakrabban hivjak beta-laktamaznak is,
de elso korben talan igy erthetobb volt. Ha valakinek
ugy jobban tetszik, kicserelheti a szovagban a kettot.)

Meszaros Lacinak:
A testvaladekokbol valo kitenyesztes Magyarorszagon
is gyakran alkalmazott modszer az antibiotikum belovesere.
Az utobbi evben mind a fiaimon, mind rajtam is csinaltak egy
ilyent, es bevalt. A hasznalata egyedul az orvoson mulik.
Megfigyelesem szerint gockeresesen kivul sulyos, vagy olyan 
kronikus esetekben hasznaljak, amikor mar tobb antibiotikum
nem hasznalt.

Udv.:P.S.

T. Baranyi Laszlo!

Szerintem egy valamit nem vettel szamitasba, ami pedig megvaltoztathatna a
velemenyedet az 1,2,3,4,5 kombinacioval szemben. Mi van akkor, ha a 90 szamot
nem linearis szamsorozatnak takintem, hanem egy 90 hosszusagu gyurunek,
amelyben a 90-es szam utan az egyes kovetkezik? Egy ilyen gyuru sokkal inkabb
kifejezi a szamok egyenrangusagat. Gondoljunk csak a kerekasztal
targyalasokra. Ekkor az 1,2,3,4,5 kombinacio atlaga sokkal kozebb kerul a
45.5-hez, mivel majdnem szemben ulnek vele a gyurun. Sot, tartok tole, hogy
ez esetben a sokeves atlag meghatarozasara is valami egeszen mas modszerre
van szukseg, es a 45.5-es atlag egyaltalan nem hasznalhato semmire. Az
egyetlen eloszlas, amit szamitasba vehetunk, az az altalad emlitett 100, es
152 kozotti veletlenszeru ingadozas az egyes szamok kihuzasi gyakorisagaban,
de ennek felhasznalhatosaga is megkerdojelezheto, hiszen az eljovendo
huzasoknak semmi koze a mar kihuzott szamokhoz.

Valamikor jatszottam egy szisztemat 18 szelvennyel. A 18 szelvenyen
megjatszottam kivetel nelkul mind a 90 szamot valamilyen veletlenszeru
tetszes szerinti elosztasban. Meg programot is irtam az osszekevereshez.
Mindezt pedig abbol a feltetelezesbol kifolyolag, hogy a kulonbozo szamokat
tartalmazo szelvenyek egymastol fuggetlenek, igy egyenkenti valoszinuseguk
osszeadodik. Ezzel 18-szorosara novelem a nyeresi eselyemet. Ezzel szemben,
ha azonos szamokat is megjatszok a kulonbozo szelvenyeken, akkor mar nem
fuggetlenek, es egyuttes valoszinuseguk kisebb lesz az osszeguknel. Persze
egy ido utan felhagytam a lottozassal, mert a lottozas segitsegevel sem
lettem milliomos. Persze sok kettest nyertem, de azok a szelvenyek arat sem
hoztak be. A vegen mar elofordult, hogy el sem mentem a nyeremenyert. Ehhez
kepest tiszta nyereseg, hogy abbahagytam a jatekot.

Udv: Takacs Feri

Kedves Laszlo!

Remelem a kapcsolodo leveledet viccnek szantad, az elobbieket nem olvastam
sajnos...

>A lottohuzas veletlen folyamat, es igy a huzasok eredmenyeibol
>szamitott parameterek viselkedese is ennek megfelelo...
Ez egy rendkivul sokatmondo kijelentes volt.

>- a kihuzott szamok atlaga 5-os lotto eseteben 45.5 korul
>mozog, meghozza az eloszlas a normalis eloszlas alakjat koveti
>(kozponti hatareloszlas tetele).
Uhum, es az vajon feltunt, hogy a 45.5-es atlagu szamkombinaciobol nemileg
tobb van, mint mondjuk a 3-as atlagubol?

>- az, hogy mely szamokbol all ossze a nyertes variacio
>veletlenszeru, ezert az, hogy egy szamot hanyszor huztak ki,
>egyenletes eloszlast kell, hogy mutasson.
Ezt nem ertem. Itt inkabb azt akartad mondani, hogy a szamok kihuzasi
gyakorisaga egyenletes eloszlashoz kozelit, nemde?

>Ezek alapjan az a kombinacio valoszinu, amely atlaga kozel van
>a 45.5-hoz (minel tavolabb esik, annal valoszinutlenebb), es a szamok
>eloszlasa az egyenletes fele mozdul el.
Ez egyszeruen nem igaz. Addig jo, hogy a 45.5-os atlaguak csoportjanak van a
legnagyobb valoszinusege, de tobben is vannak... :)

>Az 1,2,3,4,5 kombinacio az eddigi huzasok alapjan nagyon valoszinutlen.
>Hanyszor huztak ki: 1 (127), 2 (106), 3 (148), 4 (119), 5 (108)
>Min: 63 (100), Max: 77 (152) es 29 (152)
>Igen kicsi az esely arra, hogy a 3-as szamot a kozeljovoben
>kihuzzak (persze nem lehetetlen).
Aha, ezek szerint megis van osszefugges az egymast koveto heti huzasokban...

> --------------------------------------------------------------------------
Ime ket erdekes feladat, talan nehanyan ismerik:
1., Van egy vetelkedonk, ahol a nyertes harom szep lefuggonyozott szoba
kozul valaszthat, de csak az egyikben van ajandek. (Semmi koze Rozsa
Gyurikahoz :) Az illeto valasztasa utan a gonosz musorvezeto megmutatja az
egyik ures szobat, majd felteszi a koltoi kerdest: Vajon at ohajt-e allni a
masik szoba ele (mivel mar csak ketto van) kedves jatekos?

Kerdes: mi az optimalis hosszutavu strategia a feltett kerdesre? (vagyis ha
mindig azt valaszolod hosszu tavon jobban jarsz)

2., Van N darab halalraiteltunk, akiket masnap kivegzesre visznek. Azt is
megmondjak nekik, hogy a kivegzes elott mindegyikuk kap egy feher vagy egy
fekete sapkat. Majd sorba allitjak oket. Mindenki latni fogja az elotte
levok sapkajat. Ezutan hatulrol elore haladva megkerdezik az ilettot, hogy
szerinte mi a szine? Ha eltalalja, akkor megmenekult, ha nem irany a
vesztohely. A tobbiek is halljak, hogy mit mond es mi lesz vele... Csak hogy
emelkedjen a hangulat!

Kerdes: mi az optimalis strategia, amit elore megbeszelnek? (vicces kedvuek:
a kulonbozo politikai partok eseten?)


Levente Mészáros              |  MeTechnology Europe GmbH - A Brokat company
E-mail:  |  Research & Development
Phone:  +36-1437-0410         |  Kunigunda útja 58.
Fax:    +36-1387-3798         |  1037 Budapest, Hungary

Hello,
A temahoz csak annyit tennek hozza, hogy nem kell ahhoz futurologusnak
lennunk, hogy biztosak legyunk benne, hogy amint elkeszult az emberi
genallomany felterkepezese, nagyon nagy valoszinuseggel a fejvadasz
cegeknel fognak belolunk mintat venni. ;-))
Ilyen szempontokbol nezve szerencsere, mas szempontbol viszont sajnos, ez
nem fog marol-holnapra megtortenni.

			 Udv: -=Munch(A)usen=-
           PCdoki -oSHADOWNETo- http://www.bigfoot.com/~nzp 
         BBS    : MADHOUSE BBS +36-1-215-6234 00-24h 33600bps

Fuggetlenul attol, hogy elegge SF-be illo, hogy a mienktol eltero
tulajdonsagokkal biro elet is letezhet, szerintem megis erdemes rajta
egy picit elgondolkozni. Vegul is nem tudjuk, hogy minek koszonhetok
alapveto termeszeti torvenyeink, az alapveto fizikai allandoink. Elvileg
talan nem olyan mersz allitas, hogy letezhetne a mienktol eltero fizikai
torvenyekkel rendelkezo univerzum is, amiben esetleg az elet mas formai
jelenhetnenek meg. Azt nem vitatom, hogy ebben a vilagegyetemben, ahol
ilyen reszecskek vannak, ilyen kolcsonhatasok uralkodnak, valoban hosszu
ideig letezo, viszonylag stabil univerzumra van szukseg, ahol a
rho/rho[krit] ertek 1-hez borzaszto kozeli. Azt mondtam, hogy elvileg
elkepzelheto olyan univerzum, ami mas kezdeti feltetelekkel indult, de
mas fizikai torvenyek, ill. allandok vanak benne. Ilyen ertelemben tehat
mi a sorsolas utan valasztottuk meg a kritikus erteket. A masik
lehetoseg ugye, hogy a kezdeti feltetelektol fuggetlenul nagyon nagy
valoszinuseggel kialakul a vilagegyetem mai kepe. Ill. egy harmadik
megoldas, hogy a fizikai torvenyeink, ill. pontosabban az allandoink
valamelyest valtozhatnak a kezdeti allapot hatasara. Vegul az utolso
lehetoseg, hogy a fizikai torvenyeink abszolut egyetemesek, egy
vilagegyetemben mindenkeppen az anyag a mienkhez hasonlo
megnyilvanulasai lesznek, es akkor tenyleg iszonyu nagy mazlink volt.

Zeratul

> A felfuvodas alatt kisimulo tagulas nagyon vonzoan hangzik, es a gomb-
> szimmetrikus tagulast is megmagyarazza. De nem lesz konnyu megtalalni azt
> az elmeletet, amely gorcsoles nelkul adja meg majd a szukseges negativ
> visszacsatolast (vagy hogy nevezzem), es akkor ugyanott tartunk majd,
> mint most, csak a "miert" kerdes masra vonatkozik majd.

Szerintem ebben a kerdesben erdemes lenne megvizsgalni a kovetkezo
miertet is. Ehhez mar nagyon nem ertek, ezert csak ovatosan jegyzem meg,
legalabbis a kritikus ertek nem tul nagy kornyezeteben, hogy nem latom
annak a nehezseget, hogy egy ilyen kisimulasra alapulo elmelet gorcsoles
nelkul adja a kivant eredmenyt, pusztan annak a figyelembevetelevel,
hogy a kulonbozo surusegek, ill. energiatartalmak, kulonbozo intenzitasu
es ideju inflacios szakaszt valtanak ki. Erre vonatkozo szamolasokat
persze nem tudok vegezni, de kivancsi lennek egy olyan vizsgalat
eredmenyere, ami ezt a kerdeskort modellezi. Talan mar vegeztek is
hasonlo vizsgalatokat, hacsak az okos emberek nem latjak nyilvanvalonak
az elgondolasban rejlo hibat... En nem latom, igaz meg becslest sem
tudok adni arra vonatkozolag, hogy ez mekkora intervallumon belul
simitja ki kello mertekben az univerzumot.

Zeratul

Horvath Pista:
>Ha Matyas ertene a trefat, akkor meg azt is leirnam, hogy a vallasok
>szerint is harom agy van.
ertem a trefat es szeressuk is, es hozzatehetem, hogy sokmindenki
szerint sokmindenbol van harom. errol szol a szammisztika. valaki irt
mar az ember azon mintaillesztesi kesztetesebrol, hogy barmire
megprobaljon mintat illeszteni.
math

Torok Peter:
>Mivel olyan dologrol beszelnek, ami termeszetenel fogva racionalisan,
>logikailag, objektive nem ragadhato meg, ezert termeszetes, hogy
>kulonbozokeppen fogalmazzak meg a mondandojukat.
ezek a dolgok ezek szerint termeszetuknel fogva nem igazsagok, hanem
valaminek a kifejezesei. ez tulajdonkeppen muveszet, nem megismeres.

>Ha jol ertelmezem, akkor szerinted a tokeletes, fejlett kozossegek
>sajatossaga, hogy ateistakbol allnak, mert csak a gyenge lelku
embereknek
>van szukseguk a vallasra.
tokeletes, fejlett kozzosseg racionalis azokban akerdesekben, amelyben
racionalis lehet, csak ezekben a kerdesekben beszel igazsagrol es
valosagrol, ezekben a kerdesekben tudomanyos modszerrel kutat. ez a
szfera a valosag megismerrese.
ezen kivul letezik a szellemi tevekenysegenek egy masik szferaja, es ez
pedig az eletszemlelet. ebben a szferaban nem racionalis, nem logikus,
nem allito, hanem kifejezo, muveszi tevekenyseget folytat.
a fejlett kozossegben ez a ketto szfera kolcsonhat, de nem keveredik,
ekeppen nincs vallas, csak tudomany es muveszet.

math

Torok Peter:
>Ma mar a felvilagosult emberek elete
>felmerhetetlen mertekben javult, miota templomba jaras helyett a
Dallast
>nezik... ez az elsopro tobbseg, Peter, es mi vagyunk a kivetelek. Az
emberek
>megszabadultak a vallas igajatol, es nemi zavarodottsag utan gyorsan
>talaltak maguknak egy ujabb igat, amit huzhatnak: a "fogyasztoi
tarsadalom"
>igajat. Ezzel a helyzetuk csak rosszabbodott, mert most mar azt hiszik
>magukrol, hogy szabadok. A vallasnak legalabb egy elonye biztosan volt:
hogy
>nemi kis alazatra tanitotta az embereket.
en meg ezt is javulasnak tartom. ebben az igaban az emberek ugyanis
valoban szabadok. a Dallas igajarol nem allitjak, hogy valosag es
kotelezo!
math

Isvara:
>A cikk egyaltalan nem tesz emlitest a tudomanyos vilagban az utobbi
idokben felmerult nagyon
> sulyos kerdesekrol (pl. Michael Behe vizsgalatairol).
talan azert, mert nem sulyosak?:) mikor lesz Behetol Nature cikk?:)
math

Horvath Istvan:
>A stb.-bol nem nehez. Okos es talan lusta is (a kettot egyutt neha
>hatekonysagnak is szoktak nevezni). Minek bibelodjon egynel tobb
koddal?
>Az egyfele eppen elegendo.
nocsak, a lustasag szamomra uj isteni ereny.:) meglehetosen antropomorf
jelleg mellesleg. masreszt egy mindanhato lenynel nem tudok lustasagot
ertelemzni. a lustasag ugyanis eroforrasokkal valo takarekossag.
eroforrasokkal valo takarekossag szempontjat pedig csakis korlatozott
anyagi lenyek eseteben lehet elkepzelni.
Isten szaamra nincs ido, es nincs kulonbseg egy es sok kozott.
mindenesetre varom akovetkezo papai encikliat isten lustasagarol:)

>Szereny velemenyem szerint a pszihenek szuksege van egy stabil
>pontra (ala Arhimedesz), kulonben igen labilis lesz szegenyke.
errol en is irtam. de a szukseglet semmikeppen nem igazolja valaminek a
valosagos megletet, sot, inkabb felrevezeti a megismerest ebben.

>Lehet, de nem biztos. Indulj ki magadbol. Valamiben te is hiszel.
>Segitek. Sajat inteligenciad. A vilag megismerhetosege. stb.
>Egy szoval a modern tudomanyok (kvazi mindenhatosaga) -ban.
>Ez nagyon helyes. Ezekben en is hiszek.
>Te meg hozzateszed, hogy masra (pl. vallasra) nincs szukseg a vilag
>dolgaiban valo eligazodashoz. Na ezt is folytathatjuk majd.
na itt sokminden keveredik:
1) egy adott kerdesbol szarmazo elofeltetelek hitkent valo megnevezese.
mondok egy peldat. amikor peldaul a Hetfeju Sarkanyok nemi eleterol
ertekezunk, akkor a 7feju Sarkanyokrol valo beszeles nem a hetfeju
sarkanyok hitet jelenti. hasonloan, a valosag racionalis megismeresenek
kerdese eseteben a tudomanyos modszer nem hit, hanem a kerdesbol adodo
kotelezo modszer. amikor verset irok, akkor nem vagyok tudomanyos, es
nem "hiszem" a tudomany mindenhatosagat.
2) a modern tudomanyok mindenhatosagat nem vallom. a modern tudomanyok
nem mindenhatok, az olyan kerdeseket nem tudjak megvalaszolni, amit az
ember nem tud racionalisan megvalaszolni. a tudomany orokli az ember
korlatait.
3) az, hogy a megismereshez nincs szukseg vallasra egyreszt az 1)
kerdesbol adodik, masreszt, ha nem adodna, akkor is eredmenyes
munkahipotezis lenne.

>Most viszont csak azt szeretnem hangsulyozni, hogy szerintem az
ateistak
>is hisznek valamiben.
a hitnek csak egy eleg pongyola fogalmaval leeht ez az allitas igaz ram.

math



ugye nem kell hangsulyoznom, ohgy a vagyak valosagosnak valo megelese
mennyire gyermeki gondolkodasra vall?:)

math

egy filozofiai megjegyzes: valami kituntetett csak valamilyen szempont
szerint lehet az, amennyiben a kituntetettseg az Univerzum eseteben az
Univerzumon belulrol jon, akkor az Univerzumra nezve szubjektiv, es nem
alkalmazhato a kerdesben, hiszen az Univerzum a sorsolas UTANI rendszer.
kivulrol viszont nem johet, mert azt meg mi nem ismerjuk:) remenytelen
az eros antropikus elv helyzete az ervelesben.:)

math

Baranyai Laszlo:
erdekes informaciokat mondtal, viszont nalunk alottosorsolas
gondolatkiserlet, tehat idealis lottosorsolasrol beszelunk.

Meszaros Laci:
a sorsolas elott elore megadott tippelest es ennek talalatanak
kulonlegesseget termeszetesen elfogadjuk, hiszen ennek valoszinusege
valoban kisebb, mint a szamok kihuzasanak valoszinusege. csakhogy ki
volt az, aki az Univerzum szuletese elott fogadast kotott?:) amit nem
ismerunk el, hogy utolag, spekulcaiok alapjan ugy tegyunk, mintha valami
tippelessel ekvivalens dolog es talalat tortent volna.

math

Meszaros Laci:
>Tehat kijelentem: a fizikai torvenyek meghataroznak egy kritikus Rho
>erteket. Amint Horvath Pista irta, a vilagban korulnezve azt
>tapasztaljuk, hogy univerzumunkban ez az indulo Rho legfeljebb
>1e-60 relativ hibaval megegyezik az elozetesen kiszamolt Rho[krit]
>ertekkel.
kerdesem: hasonlo fizikai rendszereket kisebbleptekbenis el tudunk
eksziteni, sot a parameteret sorsolni is tudjuk. tegyuk fel, hog
ykeszitesz egy ilyen rendszert, tegykf el, hogy sorsolsz egy parametert.
egyetlen sorsolast tehetsz csak. ket eset van
a) a kisorsolt parameter epszilon pontossaggal a kritikus erteken van
b) a kisorsolt parameter nincs a kritikus erteknel epszilon pontossagra
csodalkozol-e barmelyik eseten? egyenletes, veeltlen eloszlast
feltetelezve, milyenek a valoszinusegek? melyik epszilon eseteben
kezdesz el gyanakodni?

mit csinalsz, ha a b) esetben en egy masik szempontbol kimutatom, hogy
mennyire kritikus az az ertek? biztos, hogy velemenyed az Univerzummal
kapcsolatban nem eloitelettol terhes, ami a sajat erintettseged miatt
van?

math

Tisztelt TUDOMANY!

Eleddig hallgatolagosan ugy tekintettuk, mintha a teremto vs.
multiuniverzum megoldas logikailag egyenrangu lenne. Szo volt
episztemologiai (Ockham borotva) kulonbsegrol es egyebekrol. Nem ternek
ki itt a multiuniverzum kulonbozo fizikai megalapozasaira. Viszont
szeretnek ravilagitani, hogy a ket megoldas logikailag sem egyenerteku.
Az eros antropikus elv hattereben az a hallgatolagos allitas all, hogy
kulonleges dolgok nem kulonleges dologbol nem alakulhat ki. Szoval
megint valami megmaradasi tetel szeruseg, es mint mindig, ez is a
teremtes fogalmaba torkollik. De mint mindig, megint a vegtelen
regresszus kerdese merul fel, es annak onkenyes lezarasa. Magyaran
szolva a gondolat igy szol: mivel vilagegyetemunk kulonleges, ezert
nyilvan egy Isten teremtette. A gondolat hibaja, hogy a kulonlegesseget
egy masik kulonlegessegre vezeti vissza. A kulonleges vilagegyetemet
teremto isten ugyanis nyilvanvaloan maga is kulonleges, es honnan
szarmazik ez a kulonlegessege?

Az egy Univerzum megoldas egyszeruen felredobja a hallgataolagos
allitast es azt mondja, hogy a kulonleges dolog veleltenul is
letrejohet. A multiuniverzummegoldas viszont komolyan veszi a
hallgatolagos allitast, es ebbol azt kovetkezteti, hogy a kulonleges
Univerzumunk mellett, nyilvan minden mas letezo variansnak is leteznie
kell. Ez a megoldas ebbol a szempontbol valoban tokeletes, nincs
regresszios kerdes. A teremto megoldas viszont nem megoldas. Szokas
szerint csupan arrol van szo, hogy egy problemat egesz egyszeruen a
problemat jelento  elv onkenyes felrugasavala akar megoldani.
math

 wrote:

> Nem akarok unnepronto lenni, de annak a valoszinusege, hogy 
> 1,2,3,4,5 lesz a lottohuzas eredmenye nem egyezik meg tetszoleges 
> mas kombinacio huzasanak valoszinusegevel

Szerintem megegyezik:)

> a mar megtortent sorsolasok alapjan lehet kijelenteni.

A lottohuzasok egymastol fuggetlenek, hogy eddig mi tortent az
egyaltalan nem befolyasolja a mai huzast. Amit te mondasz, az _hosszu_
tavon, _atlagosan_ ervenyes...

> - a kihuzott szamok atlaga 5-os lotto eseteben 45.5 korul mozog, meghozza 
> az eloszlas a normalis eloszlas alakjat koveti (kozponti hatareloszlas 
> tetele).
> - az, hogy mely szamokbol all ossze a nyertes variacio veletlenszeru, ezert
> az, hogy egy szamot hanyszor huztak ki, egyenletes eloszlast kell, hogy
> mutasson.
> 
> Ezek alapjan az a kombinacio valoszinu, amely atlaga kozel van a 45.5-hoz 

Nem hinnem... Egy olyan kombinacio amelynek az atlaga kozel van a
45.5-hoz valoszinubb mint egy olyan amelynek az atlaga 3.5, de az
elobbiek sokkal tobben vannak, eppen annyival amennyi kell ahhoz hogy
egy _konkret_ kombinacio kihuzasanak a valoszinusege ne valtozzon.

> Az 1,2,3,4,5 kombinacio az eddigi huzasok alapjan nagyon valoszinutlen.
> Hanyszor huztak ki: 1 (127), 2 (106), 3 (148), 4 (119), 5 (108)
> Min: 63 (100), Max: 77 (152) es 29 (152)
> Igen kicsi az esely arra, hogy a 3-as szamot a kozeljovoben kihuzzak 

Es honnan tudja a mai sorsolason a 3as golyo hogy o mar sokszor jott ki,
es igy ma mersekelnie kell magat?

> Mielott nehany programozo lelkesen irni kezd, el kell mondanom, hogy eddig 
> csak a szelveny arat nyertem igy vissza.

Akkor nagyobb szerencsed volt mint az atlagnak, ugyanis nem vesztetted
el azt amit a Szerencsejatek Rt. koltsegkent es profitkent felszamol:)

Udv, Sandor

Kedves Zeratul!

On 29 May 00, at 5:03, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Bennem az otlott fel, hogy talan az inflacios szakasz lehetett egy ilyen
> "kisimito szakasz".

Ha jol tudom, akkor pont ilyen kutatasok eredmenyekent jelent meg ez az 
elmelet. Azon toprengtek, hogy ha ilyen kicsi savban alakulhat ki elet (Ha 
lassabban tagul, akkor nagyon gyorsan osszeesik, ha tul gyorsan, akkor meg 
csillagok sem lennenek), akkor vagy nagyon mazlistak vagyunk, vagy valahogy 
beallt erre sebessegre. A Spectrum TV-n volt egy film a "Gravitacio rejtelye" 
cimmel. Ott egy orosz kutato vetette fel, hogy buborekok alakulhattak ki, 
amik inflelodtak, de erre nem jott ki semmi okos. Vegul valaki kitalalta, 
hogy mi van ha egyetlen buborek volt az egesz es ez lett az inflacios 
elmelet. Ez kisimitotta a dolgokat es beallitotta a tagulasi sebesseget. Igy 
lenyegeben mindegy, hogy milyen volt a kiindulas, ugy is ezt kaptuk volna...

Udv From., a TV figyelo


Idot, penzt, faradsagot takarit meg, ha idot, penzt, faradsagot takarit meg...

Kedves Lista!

Az Elet es Tudomany mult heti szamaban (LV. evfolyam, 21. szam, 652-655.
oldal) a fenti cimmel jelent meg egy cikk arrol, hogy Szergej V. Krasnyikov, 
a Szentpetervar melletti Pulkovoi Obszervatorium elmeleti fizikusa egy
nemzetkozi konferencian azt fejtegette, hogy letezhetnek makroszkopikus
fereglyukak is. 

Kip Thorne 1985-ben adott olyan megoldast, amiben megsemmisules nelkul at
lehet haladni egy ilyen fereglyukon. Egyetlen gond van, hogy a bejarat
stabilan tartasahoz olyan anyagra van szukseg, aminek negativ az
energiasurusege, igy negativ terido gorbuletet hoz letre (ezt egzotikus
anyagnak nevezte el). 

A vakuumot kitolto "kvantumhab", amely a hatarozatlansagi relacio altal 
megszabott rovid idore fekete-feher lyukparokat es fereglyukakat hozhat 
letre. Ha egy ilyen keletkezo fereglyukba egzotikus anyagot tudunk tomni,
akkor elmeletileg stabilizalhato es "felpumpalhato" a fereglyuk bejarata.

Krasnyikov szamitasai azt igazoltak, hogy a szukseges anyagot maga a 
fereglyuk is letrehozhatja, pontosabban a korulotte kialakulo, negativ 
gorbuletu teridoszerkezet vakuumfluktuacioi termelhetik egy onmagat
erosito folyamatban.

A cikk kovetkezo fejezetben azt elemzi, hogy evvel idogepet is letre lehet
hozni. Ezt a fejezetet sajnos nem ertem. Ebben kernem a segitseget, mert en
nem latom, hogy miert lenne ebbol idogep.

A cikk ezt irja:

Ha viszont letezhet eleg nagy meretu, atjarhato fereglyuk, akkor az Thorne 
szerint idogepkent mukodhet. A kovetkezo gondolatkiserletet vegezte el: A 
fereglyuk egyik szaja a professzor nappalijaban van, mig a masik a kertben 
levo urhajoban, amelyben a felesege ul. Az urhajo relativisztikus sebessegre 
gyorsul, majd egynapnyi utazas utan visszafordul es ugyanoda leszall. A prof. 
a fereglyukon atnezve azonnal latja ezt, es a kertbe siet, hogy udvozolje a 
feleseget. Igen am, de az urhajot nem talalja ott! A felesege oraja lassaban 
jart, igy az urhajoban 2 nap telt el, mig a professzornal 5 ev. Tehat a 
prof. csak 5 ev mulva talalja a kertben az urhajot. Az utazas kezdetetol a 
vegeig a lyuk egyik szajanal 2 nap, mig a masiknal 5 ev telt el, mikozben 
barmikor atbujhatnak egymashoz, azaz ot even keresztul tatszolegesen 
ugralhatnak az idoben.  

Thorne latva ezt a paradoxont, olyan hatasokat keresett, amik szetromboljak a 
ferglyukat, de csak azt tudta mondani, hogy bizonyos kvantumgravitacios 
vakuumfluktuaciok annyira felerosodhetnek, hogy lerombolhatjak a fereglyukat. 
Mivel a kvatnumgravitacio elmelete meg kozel sem kidolgozott, ezert ezt 
sovany ellenervnek talalta.  

----------------

Szoval en nem ertem, hogy az urhajo-haloszoba rendszer miert lesz idogep.
Szerintem a prof nem tud egy korabbi idobe visszamenni, csak elore. Igaz azt
kulonbozo sebesseggel...

EIK && udv From:, a fluktu-allo

Baranyai Laszlo irta:

>Kedves Listatagok!
>
>Nem akarok unnepronto lenni, de annak a valoszinusege, hogy 1,2,3,4,5 
>lesz a lottohuzas
>eredmenye nem egyezik meg tetszoleges mas kombinacio huzasanak 
>valoszinusegevel.
> Ezt
> a mar megtortent sorsolasok alapjan lehet kijelenteni.

Kedves Laci,

Nem akarok unnepronto lenni :), de barmely lottohuzas eredmenyenek a 
valoszinusege a legkevesbe sem fugg a mar megtortent sorsolasok 
eredmenyetol. Azt hiszem figyelmen kivul hagytad, hogy itt fuggetlen 
esemenyek valoszinusegerol van szo.

> Hanyszor huztak ki: 1 (127), 2 (106), 3 (148), 4 (119), 5 (108)
> Min: 63 (100), Max: 77 (152) es 29 (152)
> Igen kicsi az esely arra, hogy a 3-as szamot a kozeljovoben kihuzzak

A 3-as szam kihuzasanak a valoszinusege pontosan akkora, ha szaz eve 
nem huztak egyszer sem, es ha honapok ota minden heten szerepelt a 
kihuzattak kozott. Annak, hogy ilyen fura sorozatok jojjenek ossze persze 
kicsi a valoszinusege, de a 3-as (vagy barmely mas) szam minden heten 
ugyanakkora esellyel indul a huzasnal.

> Mielott nehany programozo lelkesen irni kezd, el kell mondanom, hogy
> eddig csak a szelveny arat nyertem igy vissza.

Akkor meg szerencsesnek is mondhatod magad. :)

Udv
ToZo

Math:
>no persze, ha eddig nem finomitottam volna az allitast, 
>most meg kell tennem: az intelligencia noveli a gyozelem/tuleles 
>eselyet (egyebkent ez mar szinte az intelligencia 
>definiciojahoz kozeledik).

Noveli bizony, kulonosen ha az eredmenyessegehez ossze lehet
hangolni az intelligens egyedek celjait, hiszen ha rendkivuli 
furfangokkal epp egymas ellen folyik a kuzdelem, akkor a kipusztulas 
is bekovetkezhet.
Az osszehangolhatosag legfobb akadalya az egymassal 
osszeegyeztethetetlen celokrol es strategiakrol folyo vita, mely
mindig kipattan valamilyen formaban.
Ha a celokban epp van megegyezes, akkor a strategia 
megvalasztasanal lesz a baj. 
A jovo kiszamithatatlansaga es a mindig hianyzo informaciok
az erveket altalaban megkerdojelezhetove vagy visszautasithatova 
teszik.  Onkenyes elhatarozas kerdese, (joszandek/rossz) hogy mi legyen
kikialtva vakvaganynak, es mi perspektivikusnak.
A legfobb szethuzo ero a hiusag, es a mertekletesseg hianya. 
E ket pszichologiai tenyezorol ugy gondolom, hogy tisztan
harciassaggal kapcsolatosak, es az evolucio fejlesztette ki oket, 
mert ezek megletevel lehetett tartosan felulkerekedni es egyeduralomra 
jutni harctereken es vadaszteruleteken.
Az intelligenciat ezek OSZTONzik csak igazan a sikerre.

Udv: zoli

Szakacs Tamas irta Takacs Ferinek:

>Ezt nem ertem. Minimum a gombhullamot elismerhetned - ah mar
>gombvillammal nem foglalkozunk. :-)

A gombhullam fogalmi tisztazasara lenne szukseg, mert nem ritkan
vetodik fel itt.
Idealis gombhullam kialakulasanak lehetetlensegerol kozvetve 
regebben irtam itt egy cikket, melyben abbol az alapgondolatbol
indultam ki, hogy gomb-kondenzator fegyverzetei pontjainak egyideju 
centralis kisutese elkepzelhetetlen, ugyanis vegtelen onindukcio mellett 
aram nem indulhat. Marpedig az onindukcio vegtelen kell legyen, 
s ezt egyszeruen a jobbcsavar szabaly ervenyessegenek feltetelezesere 
alapoztam. Ha elgondoljuk, hogy minden  egyidejuleg centralisan 
elmozdulni feltetelezett toltesre a jobbcsavar szabalyt egyszerre 
alkalmazzuk arra jutunk, hogy aram nem folyhat, hiszen magneses 
tere sem lehet.
Hullamot csak zart gombszferikustol eltero geometriaju elrendezes 
megvaltozasa produkalhat.

Udv: zoli