Okoskodassal nem megyunk semmire. Mergezni kell a vizet. Eros gyomirtot
kell benne fololdani. Az alabbiakat eszleljuk: (1) kipusztul a szomszed
kertje (ha szomszed lopja a vizedet egy slaugon keresztul), (2) kipusztul
a sajat kerted (ha egyszeru szivargasod van), (3) megdoglik a kutyad (ha
az issza el a vizet). Mindenkepp nyakoncsipunk valakit. A nyers eroszak
gyozelme a tudomany felett. --gabor

Tisztelt TUDOsok!

Takacs Feri vetette fel, hogy vajon lathato-e a tavolsagkontrakcio,
es az elso valaszok George Gamow "Tompkins ur"-as konyvere hivatkoztak.
Nos, Gamow a "Fizika" c. konyveben mar egy cikkre hivatkozva azt
irja, hogy a gyorsan mozgo targyak nem annyira osszemenni, mint inkabb
_elfordulni_ latszananak; ezzel tehat korrigalja sajat magat a "Tompkins
ur"-hoz kepest. A lenyeg az, hogy ha eleg nagy a sebesseg, akkor olyan
reszekrol is eljut a feny hozzank, amiket a targy mas reszei normalisan
eltakarnak elolunk. Az Einstein-centenariumra keszult egy nagyon jo
tv-sorozat ("Einstein vilaga" vagy hasonlo cimmel, ment nalunk is), 
amiben tenyleges kiserletek mellett trukkfilmekkel mutattak be a 
relativisztikus effektusokat. Az ide vonatkozo trukkfilmen "E=mc^2" 
feliratu polot viselo motorosok "szaguldoztak", a sebessegmero c egysegben
mutatta a tempot, es ahogy egyre jobban belehuztak, ugy latszottak
egyre inkabb elfordulni az ut mellett alldogalo kamionok...

Udv,
KZ

Kurucz Zsolt irta 98. 04. 23-n a HIX TUDOMANYban

> Tulajdonkeppen egy kerti torol van szo aminel nem birok rajonni hogy
> elfolyik vagy elparolog a viz
> Rendszertelen logikatlan a  vizszintvaltozas.
> Van-e otlet arra hogy nyakoncsipjem a bunost?

Valamennyi legmozgas mindig van, mar csak azert is, mert a to
meg korulotte a talaj nem egyforman melegszik fel->
nyomaskulonbseg-> legaramlas.

Mekkora a to?

A legmozgas, parolgas kikuszobolesere legjobb megoldas a folia:
letakarod a tavat (persze, ha lehet).
Durvabb  otlet: egy liter etolajat raontesz, az is eleg jol
akadalyozza a viz parolgasat. Bar, valoszinuleg akkor mar hiaba
tudod meg, hogy mi volt az ok, mert a tonak annyi egy idore.

Jobbulast a tonak:

dada

> > In a vacuum, the average 250 yard drive would only travel about 180
> > yards.  
> 
> nadehogy egy golflabda
> TAVOLABB repuljon levegoben, mint a kozegellenallastol mentes vakuumban,
> nehezen veszi be a gyomrom... Mit szoltok hozza?             Udv///Laci

Visszakerdezek: mit jelent a fenti allitas? 

1. Ugyanazzal a sebessegvektorral indul a labda? 
2. Ugyanazzal a sebesseggel indul, de az emelkedesi szog vakuumra van
   optimalizalva? (45 fok) 
3. Ugyanakkora mozgasi energiaval indul, de nem fecserli porgesre? 
4. Ugyanolyan utovel hajtom, de az ek szoget valaszthatom? 
5. Ugyanugy az also "holtponton" kell megutni, vagy lehet kesobb, 45 foknal? 
6. Ugyanakkora a labda, vagy lehet konnyebb? 
7. Ugyanolyan nehez az uto, vagy lehet konnyebb? 
8. Ugyanakkora az uto karja, vagy lehet hosszabb? 
9. Ugyanugy egy a suhintas, vagy parittyakent fel lehet porgetni? 

A 250 yardos drive parameterei (a labda tomege, emelkedesi szoge, forgasa,
az uto tomege, hossza, az ek szoge, a kontaktus helye, stb.) mind a legkorre
vannak kihegyezve. (Pl. a labda nagyon laposan indul, de ugy megy, mintha
valami huzna felfele.) Tobbseguket nem a golf szabalyzat irja elo, hanem a
termeszet. 

Vakuumban maskent erdekes a jatek. 
Az elso esetben (amikor a parametereket megtartjuk) valoszinuleg tenyleg az
atmoszferas golf gyoz***. De ez igy kb. annyira fair, mint tengeri csikoval
a lovaspolo. Vakuumban gyokeresen megvaltoznak a termeszetes korlatok (es
--amennyire a szabalykonyv engedi-- a nyero strategia). Peldaul, ha mindent
lehet, akkor a porszem nagysagu golflabdat atverem a szomszed galaxisba. 

*** Lehet, hogy a masodik/harmadik esetben is, mert a mozgasi energia felet
fuggolegesen kell elpazarolni, hogy idot nyerjunk. Igy lassabb az
elorehaladas, mint levegoben, ahol laposabb az optimalis kilovesi szog, mert
a kis koltsegu _ala'nyese's_ emeli a labdat es a repules idotartamat. 


Varga Joska

V       |__         Hogyan valasszuk a golfuto e'ke'nek szoget, 
---->  /   \    _   hogy a labda a legmesszebb repuljon? 
       \____\  (_)  Feltetel: Vakuum. Rugalmas, surlodasmentes utkozes. 
                Y   Vizszintes V es terep. Labda tomege << uto tomege.

Ramjott a tavcsokeszites.Csiszoltam egy homoru tukrot es most
fenyezni kellene . A Tavcso vilaga konyvbe meg cerium oxidot ajanl es
szurkot . Esetleg tudja valaki ilyet hol lehet kapni , vagy van valami uj
fenyezo anyag ami jo uveg fenyezesere , vagy meg ma is ezt hasznaljak ?

Elore is kosz
                                        sziasztok
   Zsolt ( mr42 , druss42)
  Tedd vagy ne tedd , de soha ne probald ! - Yoda

email     : mailto: vagy mailto:
IRC       : mr42        ;      Diablo    : druss42
http://www.geocities.com/area51/7974/     (keszul :)

Aprilis 28-an az esti szurkuletben szabad szemmel is megfigyelhetjuk
az Aldebaran fedeset. Ebbol az alkalombol kozos megfigyelest tervezunk
Budapesten a Gellerthegyen, a Jubileumi parkban. (Megkozelitheto a Moricz
Zsigmond korterrol indulo 27-es autobusszal; a Busulo juhasz vendeglonel
kell leszallni.) A jo nyugati horizonttal rendelkezo eszlelohelyen 20:00 UT-
kor (18:00 UT) talalkozunk. A belepes varhato idopontja 18:50 UT.

                               *************

Az Aldebaran fedeseknek koszonhetoen mar eddig sem panaszkodhattak
a kistavcsoves es szabadszemes eszlelok. Az eddigi megfigyelesekbol is
tudjuk, hogy az Aldebaran szabad szemmel is konnyen lathato volt a Hold
mellett. Bar kozel teleholdhoz, a csillagot szem elol lehetett teveszteni a
holdperem kozeleben. Aprilis 28-an kora este ez a veszely nem fenyeget,
hiszen a Hold alig 7%-os fazisu lesz. A csillag belepesere 18:50 UT korul
kerul sor, egy oraval napnyugta utan a sotet oldalon. Stopperrel a kezunkben
szinte biztosan szabadszemes okkultacio-megfigyelesre van lehetosegunk.
Ne hagyjuk ki ezt az alkalmat!

A kilepesre mar a vilagos oldalon kerul sor, itt a pontos mereshez
mindenkeppen tavcso kell, s ekkor mar a Hold is alacsonyabban lesz.
A fedes kozel tortenik az eszaki peremhez, s a fanatikus surolo-fedes
eszlelok figyelmebe ajanljuk a Lengyelorszagot ENy-DK-i iranyban metszo
eszaki hatarvonalat. Onnan nezve a csillag a fenyes sarlo csucsan fog
vegigbukdacsolni.

                                                              Tepi

Kicsit felve nyulok hozza a parolgas temajahoz, mert nem fizikus 
vagyok, hanem mernok, aki neha kapcsolatba kerul vele.
Analitikus megoldasrol vagy kepletrol nem tudok. Tobb empirikus 
eljaras is van a parolgas hosszabb tavu becslesere, adott 
vizfelultrol.
Az egyik ilyen a Meyer-fele keplet:
P=a*(E-e)*(1+bw), ahol
E: a vizfelszin feletti levego telitettsegi paratartalma (g/cm3)
e: a vizfelszin feletti levego tenyleges paratartalma (g/cm3)
Tehat az  E-e  ertek az un. telitettsegi hiany.
A gond ott van, hogy E fugg a levego homersekletetol, sot, a 
tapasztalatok azt mutatjak, hogy a kozvetlen vizfelszin feletti 
levego telitettsegi paratartalma me`g a viz homersekletetol is fugg.
w: szelsebesseg (m/s)
a,b: allandok, melyeket teruletenkent es evszakonkent kisreletekkel 
hataroztak meg, es ugy kalibraltak, hogy ha az E, e, es w ertekeit 
havi atlagokkal kozelited, akkor P-re mm/honapot kapsz.
Ha az e-t 2m magasan, a w-t 7m magasan mered, akkor Magyarorszagra 
eves atlagban elfogadhato az 
a=11.0,  b=0.20 ertek, egyhonapos meressorozatra.
Ha nincs szel, akkor csak az a*(E-e) ertek szamit.
A tavad eseteben a vizmerleg elkeszitesenel ehhez kell hozzavenned a 
csapadekot (mm). 
Azonban figyelni kell a talajvizbol valo esetleges hozzafolyasra is, 
tehat nem csak a kozvetlen csapadek emelheti a vizszintet, hanem a 
csapadek miatti teruleti talajvizszint-emelkedes is.
Nem konnyu dolog megbecsulni, hogy milyen hatasra, hogyan fog 
reagalni a vizszint.

Rosza Peter

On Tue, 21 Apr 1998, Kronome Gergely wrote:

>>> Kerlek nezd el a laikusnak, ha hulyeseget irok.
>>> Mi van, ha a foldhoz rogzitett koordinatarendszer nem mozdul, hanem minden
>>> egyeb mozog ebben a koordinatarendszerben?
>>> Szoval a kerdes, hogy nem lehet e a fold helyzete abszolut az Universumban

>> A mechanika szerint a Fold nem kituntetett, sot kifejezetten specialis
>> rendszer, ha a feny megis eppen ezt tuntetne ki, akkor ez igen nagy
>> ellentmondas lenne, hiszen termeszet csak egy van, fizika is, annak

> (bocs vagtam egy parat)
> 
> Egy kerdes: nem vegeztek meg el a MM kiserletet pl. urallomason,
> muholdon, vagy akarmi olyan rendszeren, ami a Foldhoz kepest
> eleg gyorsan mozog? Ha ott is mukodik, akkor marad a relativitas. :)

A Fold miert nem jo ? Ha itt problema lenne, akkor elsosorban a
Galilei-Newton-fele klasszikus fizika nem lenne igaz, a relativitaselmelet
persze ugynacsak nem lenne igaz, mert az erre epul.

Pont arrol van szo, hogy meg kellene magyarazni az egitestek igencsak
bonyolult mozgasat a Foldhoz rogzitett rendszerben. De ez is csak a
Newton-i fizika alapjan sikerult, hiszen meg Coriolis is a Fold forgasat
mutatta ki kiserletevel.

HP

On Wed, 22 Apr 1998  wrote:

> (Erre mar egyszer valaszoltam, de kozben rajottem, hogy hulyeseget irtam.)
> Nem adodna hozza. Nem azt mondtam, hogy a newtoni mechanika ervenyes a feny
> viselkedesere, hanem hogy a foldhoz rogzitett koordinatarendszerhez kepest
> allando a sebessege (mint hipotezis). Igy a vilagegyetem barmely pontjarol
> nezve kuszasagot latnank (ha latnank), ellenben a foldrol nezve pontosan
> ugyanazt kellene latnunk, mint a specrel alapjan, nevezetesen, hogy a feny
> mindig es minden iranybol allando sebesseggel erkezik.
> Ezt merte ki Michelson es Morley, nem ?

Nem egeszen ertem, mi a felvetes, de ha jol sejtem :-), akkor arra azt
valaszolom, hogy az elmeletnek mindent meg kell magyaraznia egy jelenseg-
korben, nem csak egy dolgot. Hiaba allando a sebesseg, ha kuszasagot
kellene latnunk, ahogy nem latunk. Azonkivul a Naprendszer egy sokkal
egysegesebben es mesterseges eroktol mentesen magyarazhato rendszer,
mint a Foldrendszer (Coriolis-ero, centripetalis ero, szoggyosulas-ero).
Miert egy bonyolult elmelet lenne az igaz, ami egyebkent nem nyujt
tobbet, mint az egyszerubb es logikusabb ? Bonyolitani mindenki tud,
egyszerusiteni mar sokkal kevesebben.

HP

On Wed, 22 Apr 1998, Toth Andras wrote:

>  wrote:
>>< Kozmikus meretekben a kettoscsillagok a jo peldak. Tesek belegondolni
>>< mekkora kuszasagot latnank, ha a csillag sajat sebessege hozzaadodna a feny
>>< sebessegehez. Mondjuk, ha a sebessege csak + - 30 km/s-et valtozik a
>>< keringes soran, es kb 1000 fenyevre van, akkor egy-masfel honapot siethet
>>< a fenye vagy eppen keshet.
>>Egy nagyon felenk es batortalan kerdes: ha igy lenne azt mibol vennenk eszre?
> Egy felenk es batortalan valasz: Esetleg a szinenek az ingadozasabol?

Ez pontosan igy van, mindket esetben (klasszikus es relativisztikus) van
ilyen "sziningadozas", azaz Doppler-effektus, csak mas.

Termeszetesen a Horvath Pista altal emlitett tobbhonapos
"Kepler-eltolodas" ;-) sokkal nyilvanvalobban mutatja a kulonbseget.

Klasszikus esetben ugy kell szamolni, hogy a c=lambda*nu osszefuggesben
a c helyere (c+v)-t kell irni, ahol v a kozeledo test elojeles sebessege,
ebbol nu=lambda/(c+v), a frekvenciara egyszeruen pedig

    nu = nu_0*(1+v/c)    (klasszikus Doppler-eltolodas)

Felhasznaltuk, hogy az ido abszolut es nu_0=lambda/c.

A relativisztikus esetben ugy kell okoskodni, hogy kibocsatunk ket
fenysugarat a mozgo testrol ugy, hogy a kibocsatas ideje kozott
a test sajatidejeben pontosan egy periodusido teljen el.

A sajat periodusido legyen T_0 (az eredeti frekvencia nu_0=1/T_0), a
szokasos kontrakcios/dilatacios faktor pedig gamma=1/sqrt(1-v^2/c^2),
ahol v a kozeledo test sebessege. Amig a test rendszereben T_0 ido
telik el, addig a mi megfigyelo rendszerunkben t=gamma*T_0, azaz,
mivel gamma >= 1 , nalunk tobb telik, mi jobban oregszunk.

A felenk mozgo test (az hogy felenk mozog, csak v elojele es didaktikus
szempontbol erdekes, a vegeredmeny altalanos lesz) s=v*t=v*gamma*T_0
utat tesz meg a ket jel kibocsatasa kozott. Mennyi ido telik el a ket
jel hozzank erkezese kozott ? Az eredmenyhez a ket jel kibocsatasa
kozotti idobol (t=gamma*T_0) le kell vonni az s/c idot, hiszen a
masodik jelnek ennyivel kevesebb utat kell megtennie. A lenyeges
az egesz szamitasban az, hogy csak azonos rendszerbeli idoket es
tavolsagokat szabad osszeadni.

A megfigyelo rendszerunkbeli periodusido tehat 

   T = gamma*T_0 - v*gamma*T_0/c = gamma*T_0 * (1-v/c) 

a frekvencia pedig

   nu = 1/T = nu_0 / gamma*(1-v/c) (relativisztikus Doppler-eltolodas)(A)

Ha azt akarjuk, hogy eredmenyunk jobban hasonlitson a klasszikushoz,
azaz inkabb jobban mutassa a pontos kulonbseget, akkor bovitsuk a
tortet (1+v/c)-vel, ekkor

   nu = nu_0*(1+v/c)*gamma  (relativisztikus Doppler-eltolodas)(B)

az eredmeny, tehat a klasszikustol csak a gamma=1/sqrt(1-v^2/c^2)
szorzofaktor a kulonbseg. 

Feny kozeli sebessegnel a klasszikus keplet csak megduplazza a
frekvenciat, a relativisztikus keplet viszont vegtelenhez tart.
Relativisztikus utazot bizony hatalmas fotonergiak bombaznak (szet).

Az (A) alakot csak azert irtam ki ilyen feltunoen, hogy az is latszodjon,
tavolodo forras frekvenciaja tenyleg nullahoz tart. Amikor v -> -c,
akkor 1-v/c -> 2 , gamma pedig ekkor is vegtelen, de ez ott a nevezoben
van, tehat az egesz kifejezes nullahoz tart.

HP

On Wed, 22 Apr 1998  wrote:

> Tehat ,ha nincs legmozgas mindegy menyi a homerseklet ?
> 
> Tulajdonkeppen egy kerti torol van szo aminel nem birok rajonni hogy
> elfolyik vagy elparolog a viz
> Rendszertelen logikatlan a  vizszintvaltozas.
> Van-e otlet arra hogy nyakoncsipjem a bunost?

Nem mindegy a homerseklet sem, mert attol fugg a vizmolekulak diffuzios
sebessege a levegoben.

Egyebkent pedig minden nagyon fugg a korulmenyektol. Milyen torol van szo?
Egy pocsolya a jardarol eleg hamar elparolog :-), egy szabvanyos
uszomedence sokkal stabilabb. Mi a beleles, milyen mely, stb. stb. stb.

Mit jelent a logikatlan vizszintvaltozas ? A szabadban mindig van
legmozgas, ugyhogy egyszerubb azt figyelembe venni. Valaki par napja
irt egy parolgasi torvenyt, en nem ertek a kerdeshez, de valoszinuleg
a konkret esetben azt lehetne alkalmazni.

HP