Sziasztok

>> Kormozott uveg, CD-lemez, napszemuveg, exponalt filmtekercs, stb., Ezek
>> NEM!
>> megfeleloek, mert ezek csak a lathato feny tartomanyaban szurnek, es
>> tehetetlenek a mas hullamhosszu sugarzassal szemben. Az UV es infravoros
>> sugarak akadalytalanul atjutnak rajtuk.

Az alabbi felsorolasban nem szerepel a floppy lemez, pedig szerintem az is jo, 
persze csakis 2-3 retegben hasznalva. 1996-ban vagy 1997-ben volt kis (kb. 
20%-os) napfogyatkozas itt Magyarorszagon, csak veletlen figyeltem fel ra. 
Akkor ket lemezen keresztul neztem a napot kb. 5-10 percig. Nem tortent 
semmi bajom. Kernem a velemnyeiteket.

Udv: McMacee

Frank O'Yanco zold levelehez:

a) a kornyezetvedelmi problemaknak nem sok koze van ahhoz, hogy az 
ember, mint minden eloleny terjeszkedni probal, es erre a fold 
meghoditasa utan a vilagur egy lehetseges alternativa. (Ez utobbi mar 
csak azert is kivanatos, mert megteremti foldi korulmenyek kozott 
kialakult elet-feleseg (azaz a foleg szeneken alapulo valtozatos 
molekulak osszjatekan alapulu elet) fennmaradasanak lehetoseget a 
fold elpusztukasa esetere is). A foldhoz, es annak kornyezeti 
allapotahoz valo ragaszkodas meroben szubjektiv kerdes, a 
terjeszkedesre, "szetnepesulesre" valo torekves pedig biologiai 
torvenyszeruseg. Amennyire tudom az elet definicioszeru eleme az 
onmagukhoz hasonlo szerkezetek minnel nagyobb szamban valo 
letrehozasara iranyulo mukodes (ami felteve, hogy a ter egy reszeben 
nem lehet egyszerre tobb egyed, egyben terjeszkedest is jelent).

Mas: sajnos, mar letoroltem, de olyasmit irtal, hogy "az emberen 
kivul mas fajok terjeszkedesuk erdekeben nem tuntetnek el hegyeket 
stb." (nem szo szerinti idezet)
a) lehet, de csak azert mert vagy nem tudtak, vagy nem volt szukseguk 
ra.
b) meegcsak nem is igaz, igen sok pelda van ra, hogy 
kulonbozo elolenyek jelentos kornyezeti valtozasokat ideztek elo: 
gondoljunk csak a sziklak aprozodasara, amelyben a novenyek 
gyokereinek, meg mindenfele elolenynek igen nagy szerepe van. Es ha 
jol emlekszem kozepiskolas biologiabol ott olyasmit irtak, hogy a 
kezdetben letrejovo anaerob elet szamara gyakorlatilag kornyezeti 
katasztrofat jelentett az oxigentermelo szervezetek megjelenese. Ott 
van a tomeges algaszaporodas, es jelentos kornyezeti valtozast 
jelentenek a fak is stb. stb.
(azaz, ha az elolenyek nem ideznenek elo jelentos kornyezeti 
valtozasokat, akkor nem terjedne el az elet)

Az, hogy az ember elhordja a hegyet, es szennyezi a kornyezetet, 
ha szuksege van ra, termeszetes. Az mas kerdes, hogy szubjektiv 
komforterzetunket a csicsergo erdei madardal, vagy a dobozoskola 
osszeroppantasa elegit-e ki jobban, es mennyire tudjuk ezt 
ervenyesiteni, de ennek semmi koze sincs az eredeti felveteshez, hogy 
biologiai torvenyszerusegkent fellepo mukodesunk, a 
"szetnepesulesre" valo torekvesunk miatt, ki kell menni a vilagurbe.
(az kerdes lehet, hogy eloszor a talan egyszerubb technikai 
problemat jelento, de kisebb plussz teret nyujto melytengereket vagy 
a vilagurt probaljuk meg benepesiteni).
kiba

___________________________________________________________
KISS Balazs, Ph.D. student               e-mail: 
Deptartment of Zoology,                          
Plant Protection Institute, Hungarian Academy of Sciences
Postal address: P.O. Box 102, Budapest, H-1525 HUNGARY
tel: +36-1-3769555 ext. 626; fax: +36-1-3769729
___________________________________________________________

Hej-ho Mindenkinek!
Nem tudomanyos kerdes, de roppantul kivancsiva tesz, miert kulonbozo
kiosztasuak a fent emlitett kezelofeluletek. Minden szamolo szerkezeteknel
(pl. szamologepek) a bal also sarokban van a legkisebb ertek, mig a
telefonoknal, sot a TV tavvezerloknel a bal felso sarokban talalhato.
Valoszinu, nem ergonomiai szempontok miatt alakult igy ki.
Ha valaki tud elfogadhato magyarazatot, szivesen olvasnam!
Tovabbi jo tudomanyoskodast mindenkinek!!!

> Es ehhez hozza lehet tenni, hogy amikor nincs napfogyatkozas, akkor is
> boven jut az ember szemere napfeny anelkul, hogy kulonosebb gondot okozna

köszi, az infót, üdv, steve

A Nap nezegetes legkenyelmesebb modja a kovetkezo:
Ha van tavcsovunk, a Nap kepet a tavcsovon keresztul
vetitsuk egy feher papirlapra. A tavolsag valtoztatasaval
az elesseg beallithato. Vigyazat, a tavcsovon =

a napba nezni vegleges vakulassal jarhat!!!!
Viszont a papirlapon nagy meretben vizsgalhatjuk a nap
kepet anelkul, hogy a szemunket bantana. Nem gyullad ki a pap=EDr, =

mert nem olyan kis helyre koncentralodik az energia, mint
a nagyito eseten.


Czettele Gyozo

> >> de a denever hogy tudja a visszaverodo hangbol osszerakni a kepet?
 ...
> > Nem kepet rak ossze, legalabbis nem eppen olyan vizualis kepet, mint
> > ahogyan mi latunk... 
 ...
> Eppen szo lehet valamifele keprol is. Denever ugy mukodik mint egy
> radar vagy szonar, aminek a jeleit lehet kepernyon abrazolni.

Egy rovid idezet Richard Dawkins: A vak orasmester c. konyvebol:

"Gyanitom tehat, hogy a denever lenyegeben ugyanugy 'lat', mint mi,
jollehet egeszen mas fizikai hordozoeszkozt(feny helyett ultrahangot)
hasznal arra, hogy a kulvilagot idegimpulzosokka alakitsa at.
Elkepzelheto, hogy sajat celjaikra a deneverek is hasznaljak az altalunk
szineknek nevezett erzekelest..."

A konyvben legalabb 15 oldal foglalkozik a deneverek tajekozodasaval
(2. fejezet - A jo terv). Erdemes elolvasni (nem csak a deneverek
miatt),
ha mar eppen tema itt az evolucio - ugyanis arrol szol.

Udv,
     Sailor

Hello

Para+Hifi: Voros Jozsef a #752-ben nagyon eltalalta, igy nekem mar nem kell
leirni... ;-))

Denever:  http://www.sciam.com/askexpert/biology/biology35/biology35.html
http://www.bcs.rochester.edu/bcs/programs/courses/info/244/ARCHIVES/F97/lecture
9.html
>>Processing echo information in auditory cortex of mustached bat: a case study
1. AC divided into different functionally-defined "fields" containing neurons w
ith different "response properties".
2. each field may have a specific function for the analysis of some subset of f
eatures of the incoming echo information stream. 
3. DSCF area: cortical manifestation of the acoustic fovea, spectral analysis o
f fine target movement-related features (wing-beat classification of targets?)
4. FM-FM area: 
a. Combination sensitive neurons: tuned to time delay between sonar signal and 
echo (ignore frequency differences).
b. Systematic representation of pulse-echo time delays, forming a map of target
 range. First demonstration in mammals of a functional organization not based u
pon periphery.
c. delay tuning is generated by "delay lines" for the FM1 component: an importa
nt neuronal circuit plan that underlies analysis of many time-encoded auditory 
features.>>

udv, Sanyi

>Egyes elmelkedesek szerint a telepatia egy osi kommunikacios forma,
>amely a modern embernel szinte teljesen elsatnyult.
>Elkepzelheto, hogy nagyon kis frekvenciaju (~10 Hz)
>elektromagneses hullam tudna kozvetiteni telepatias
>"kolcsonhatast", mert ez az a frekvenciatartomany, amely
>eleg melyen kepes behatolni a tengervizbe, athatol a viszonylag
>vastag femretegeken is (tengeralattjaro), raadasul a rendkivul
>nagy hullamhossz miatt kis veszteseggel terjed a legkorben
>igen nagy tavolsagokra, mert a foldfelszin es az ionoszfera
>altal hatarolt terresz elektromagneses uregrezonator modjara
>kepes kis frekvencian berezegni -ami altal az adotol tekintelyes
>tavolsagban is nagy tererosseg alakulhat ki.
>Az elmelet szep es erdekes, de elolenyak altal kibocsatott
>ilyen kisfrekvencias hullamokat eddig meg nem sikerult
>kimutatni, igy a dolog egyerore inkabb a spekulaciok
>teruletere esik.

Ezzel az elmelkedessel  -es minden mas eddigi magyarazattal-
inkabb az a baj, hogy telepatiaval absztrakt fogalmakat is at lehet
vinni, akar kulonbozo nyelvet beszelok kozott is. Erre pedig nem
tudom elkepzelni hogyan lehet kepes az agy.
Ja, es abszolut tavolsagfuggetlen es arnyekolhatatlan a jelenseg.

Megmaradva a racionalitas talajan -ahogy Vassy Zoltan is teszi
gondolatebreszto konyveiben- permanensen az a fo gond minden
pszi-jelenseggel (clairvoyance, telepatia) hogy letezik.
 Tudjuk, hogy ketseget kizaroan letezik a jelensegkor -ennyi
kiserlet utan ez evidens- viszont az is, nem lehet oket ep eszunk
megorzese mellett ertelmezni.
Racionalis gondolkodasi semainkba be vannak egetve olyan
dolgok, miszerint letezik egy objektiv "vegso" valosag, letezik
az idonek egy iranya, ebbol kifolyolag ok es okozat, a logika
korlatlanul alkalmazhato a valosagra - viszont a pszi-jelensegek
rohognek az ilyesmin. Hiaba akarmilyen szigoru, akkuratus
kiserleti metodika, minel jobban kihegyezzuk a kiserleteket
pl. arra hogy mennyire kazualisak ezek a jelensegek annal
ijesztobb erdemenyek jonnek ki.

Vassy Zoltannak van egy masik -itt eddig nem emlitett- konyve
is, ami amellett hogy nagyon olvasmanyos elmenybeszamlo
Amerikarol, szinten a parapszichologiarol szol:

"Racionalitason innen es tul" - Typotex Kft., 1992

Sokat olvashatunk benne a tudomanyos parapszichologia
multjarol, jelenerol es folottebb bizonytalan jovojerol, helyerol
a tudomanyok kozott.
Kb. ugyanezekre a kovetkeztetesekre jut, azaz -amellett hogy
a gyakorlati alkalmazhatosag is tobb mint kerdeses- sehogyan
sem illesztheto be a tudomanyok koze mert alapveto jatek-
szabalyok serulnek. (legalabbis ezt olvastam ki belole)

>Figyelembe veve, hogy a kiserletben tulajdonkeppen jovobelatas is
>szerepelt, ennek beigazolodasa (nem baj ha csak nagyon kis szazalakban
>is)  enyhen szolva dramai hatassal lenne a vilagkepunkre. (Persze az

Igen. 1- a jelenseg ketseget kizarolag letezik. 2- pontosan ilyen
eszement tulajdonsagai vannak. Ez a fo baj vele.

Ismet ajanlom Vassy Zoltan masik konyvecskejet.

udv: VAti

Irta: [Hungary]
>> > Nem tudom mi lenne az a mai idokre szabottan mukodo
>> > rendszer, amely elorevinne ezt a "kulturalis" evoluciot.
>> En a jelen legfontosabb es legsurgetobb tendenciajat latom,
>> eppen abban hogy tul kell lepnunk ezeken is. Mara mar a
>> vallasok sem kepesekmegfelelo valaszt adni az uj kihivasokra.
>Mi a bajotok a sokfeleseggel? Vallasi, gondolkodasi, genetikai,
>stb sokfeleseggel? Miert kellene _egy_ mai idokre szabott ami
>rendszer, elorevinne a kulturalis evoluciot?
Semmi baj veluk, rosszul fogalmaztam, a szabottan nem emberek
altal megszabottat ertettem, hanem a mai idokre szabott vagy mai
idokre alkalmasat.(ideologia, eletszemlelet, eletmod kepet ado)
Nem feltalalni kell valakinek hanem kiformalodnia a korulmenyek
altal. Es ha tobb vagy sok formalodik annal jobb. Talan koztuk
lesznek a mai vilagnak legmegfelelobbek.

>Mintha ilyen rendszerek ma is leteznenek, valtozik az
>egesz kultura (sot,kulturak, mar ami maradt beloluk -
>hogy milyen iranyba, az mas kerdes),stb.
>Az uj kihivasokat pedig csakis egyen szintjen lehet megfogni,
>a tarsadalom es a kultura az egyenen tul levo dolog, azt
>magaban foglalja,anelkul biztos nem fog valtozni.
Igen valtozik, egyreszt homogenizalodik az egesz foldre
nezve "hala" a kommunikacio mindent elero hatasanak.
Masreszt folyamatosan termelodnek a kulonfele "vallasi"
probalkozasok de olyan nagysagrendet egyik sem er el mint
amelyet a regiek meg ma is tartanak. Lehet hogy a regiek
valtoznak meg megfeleloen, ha lesz idejuk ?
Azt ne kerdezd mi a megfelelo, nem tudom.
A fogyasztoi tarsadalmak emberei leginkabb a reklamok sugallta
befolyasnak eleget teve sietnek a "beszerzo" helyekre es
vasaroljak azokat a termekeket amellyel majd megvalosul
almaik netovabbja.(es olyanna valhatnak mint a reklamban stb.)
Most ok adjak a kihivasokat es ra a valaszokat. Es sajnos a
jelenlegi es kovetkezo nemzedek nagy reszenek neveloi a
filmkeszitok, akik az eroszakot es kegyetlenseget eladhatobbnak
tartjak (tenyleg miert eladhatobb? ).Es el is adjak.

>Valtozashoz (evoluciohoz) pedig kell a sokfeleseg (is).
>Kawauso
Igy legyen.
Udv
Szeleczki Attila

Sziasztok !

Gyulanak tokeletesen igaza volt a #750-beli vonatos kiserletem
kapcsan abban is, hogy vegul hibas kovetkeztetesre jutottam.

A vonatok hidrol latszo eltero hosszanak ertekelesevel 
meg nem volt baj. Azonban a tovabbiakban mar elkeveredtem.
A nagy sebesseggel kozeledo  vonat latszolagos
hossza ugyanis rohamosan csokken attol kezdve, hogy a hid ala 
befut az eleje. Ennek kovetkezteben a mozdonyban felvillano feny
igen rovid ido alatt fut vegig a szerelvenyeken.
Ezzel szemben a masik vonatban, mely tavolodik, a hidrol tekintve
a feny lenyegesen hosszabb ideig halad - a kulso megfigyeles
szerint. Extrem hosszu ido is eltelhet, ha kelloen nagy
a sebesseg. 
Valoban szo sem lehet a fenyek egyideju megerkezeserol a tavoli
vegpontokba.

Erdekesseg, de megsem paradoxon, hogy a hidhoz kozeledo vonat 
tavoli vegenek sebessege latszolagosan tullepheti akar a fenysebesseget 
is !  (latvanykent elvileg ilyen szituacio elofordulhat)
Ez azonban nem nyujt lehetoseget _c_ -nel nagyobb sebessegu
informacio-terjedesre, hiszen a vonat vege valojaban c-nel 
kisebb sebesseggel kozeledik.
( Tulajdonkeppen a tavoli veg latszolagos lemaradasat, keseset
  a megfigyelo kozelebe erve mintegy _behozza_. )

Sajnos tovabbra is fennall a szemleleti problemam,
hogy miert tapasztaljak mindket vonatban az utazok
azt, hogy a feny szamukra termeszetes
modon epp annyi ido alatt futott vegig, mint ami a 
vonat hosszabol es a _c_ fenysebessegbol adodik.

Eszembe jutott az ugy kapcsan egy regi iskolai
feladvany, melynek tanulsagai ugy latszik egyoldaluan
vesodtek belem, pedig annak idejen rogton gyanus volt, 
hogy a _korus_ hamisat kialt. :)

Egy hajo - tavon ket kikoto kozott oda-vissza 
kozlekedik.    A kikotok tavolsaga X km.

Egy masik, ugyanilyen hajo a kozeli folyon kozlekedik, 
hasonloan -  ket,  X km tavolsagu kikoto kozott. 
Vajon melyikkel erdemes utazni, ha szeretnenk minel
hamarabb oda-vissza erni ?

E hajos feladat jol peldazta akkor, hogy a meggondolatlan 
otlet, a hibasan alkalmazott sablon - nem tulzas, 
akar vegtelenszeres hibat is okozhat.

Sajnos ugy latszik nagyobb hatassal volt ram
a masik tanulsaga, azaz hogy e feladat szemleleti uton 
szinte masodpercek alatt megoldhato,
mig papiron, algebrai uton joval korulmenyesebben,
bar ketseg kivul megbizhatobban !

Udv: zoli