:

> > Ha magas a szuletesszam akkor korlatozni a szuletesket (abortusz
> > tamogatasa esetleg eloirasa ld. Kina) ha alacsony, akkor az abortusz
> > szankcionalasa tiltasa, HA ez elosegiti a szuletesszam novekedeset.
> > Erre fejbol nem tudok peldat,

> Az elso a 20. szazadot kiveve nem volt sose. A betegsegek es a
> szomszed nepek igen jo hatekonysaggal irtottak az emberkeket. Vagy ha
> megse es tulnepesedtek, akkor kirajzottak mint ahogy parszor ez
> elofordult a tortenelem soran az azsiai sztyeppen.

Forras?

En pl. azt olvasom (Csanyi Vilmos Az emberi termeszet, Vince Kiado,
1999, 278. o.), hogy

  "Minden archaikus tarsadalom szembenezett a populacioszabalyozas
  problemajaval. Voltak olyanok, amelyek a szuntelen terjeszkedest
  valasztottak es vallaltak az ezzel jaro konfliktusokat, masok belso
  szabalyozoeszkozoket hasznaltak, fogamzasgatlo novenyeket,
  onmegtartoztatast, vagy a nagyon elterjedt csecsemogyilkossagot. Egy
  populacio nagysagat a szulni kepes asszonyok szama hatarozza meg.
  Nagyon hatekonyan lehet tehat szabalyozni a populacio mereteit a
  leanycsecsemok szelektiv elpusztitasaval. [...] Nehany eve egy angol
  jogaszno kigyujtotte az 1100-as evek koruli idoben mukodott angol
  falubirosagok irott iteletei kozul azokat, amelyekben a per targyakent
  egy anya csecsemojenek varatlan halala szerepelt. Az anya rendszerint
  azt vallotta, hogy ejjel veletlenul rafekudt a gyerekre, es az
  meghalt, o is nagyon sajnalja. Altalaban egynapi kalodat kapott ezert.
  Nos, azota tudjuk, hogy az anyak sohasem fekszenek ra gyermekeikre,
  mert az anyanak mindig ebren marad valamilyen szenzoros csatornaja,
  amelynek segitsegevel almaban is kepes monitorozni, figyelni gyermeke
  allapotat. De a magyarazatert elegendo megnezni a megolt fiu- es
  leanycsecsemok aranyat a tobb mint ezer esetben. Egyetlen fiut sem
  oltek meg."

Mas tema: embereves. (Csupa vidam tema... :-()

> Nem az abortuszhoz, hanem az evoluciohoz tartozik. Lehet olyan
> szituacio amikor az embereves szelekcios tenyezo lehet. Akik embert
> esznek tulelnek, akik nem esznek nem. A magam reszerol en inkabb
> kihalnek ez esetben. De ez meg mar etika.

Remlik egy olyan allitas, miszerint az embereves szokasa (az eddig
ismert esetekben) mindig allati eredetu feherjeben szegeny teruleten
alakult ki. Ez alatamasztana az evolucios eredetet. (Meg azt, hogy
kihalnank... :-))

-SzT-

> Az Univerzum a kavtumfizika es az osregi vedak szerint relativ, tehat veges.

John Lennon szerint pedig Maharishi jogi egy szelhamos, hiaba
reklamozzak a Beatles fenykepevel.

Ez meg itt a TUDOMANY cimu lista.

Udv:
Jano

HI (m)emberek! 

Re(m)ember 0505 5 bolygo. 
Asszem rájöttem, hogy a 11. Dimenzióban fajtársaink játéka az 
Univer(zoom, by zoombie). Szóval ha jól emléxem a 11D-ben rózsaszin az
Űr, nem fekete, mint itt, és a focilabda méretű Univer(zoom)ok  is 
rózsaszinben diszelegnek. Matek:! 11D=1+2+3+5 prim dimenziók. 
Én azt mondom a 3,7,11D magaságában találkozhatunk emberekkel, 
ezekre teljesül az is, hogyha a 3 (homogén) térhez +1 időhöz veszük a 
komplex (i,imageniárus) dimeket kijönnek! pl.: 4+3iD=7; 8+3iiD=11D; 
WOW! Mindez azért is jó, mert a (m)emberek! 4db dimenziót fognak fel, 
szoktak meg(4,8,12).
Vaáljátok be erre még nem is gondoltatok, 
arra meg föleg nem, hogy a mi 3Dnk egyik sajátértéke a tömeg, kész
mátrix, és 
véletlenül 1D+2D=3D:::foton+térerőség=e- és e+... 
Szóval sajátértékekkel kell operálni(gyökvonás operátorra be kék vezetni
vlmit, 
mert látszik, hogy mindennek két gyöke van: sqrt(-1)=i vagy (-i))! 

Más, 7d komputerword(a'la matrix), és (let it be) a pokol és a menny. 
Agykutatói éveim alatt rá kellett jönöm, a gondolat születéséhez 
feltételezhetjük a képzetes spin fogalmát, ha két ilyen képzetes 
(5Ds) spin összeszorzodik lesz a nagy semmibe egy spin ami képes az 
elektron spinnén változtatni, igy pauli tilalmi elv okádék az olyan 
spinű elektonok eltávoznak a vegyértékhélyakról és tűzel a sejt. 
Köztudott, hogy az agy elég jól modellezhető spinüveggel, 
de a tárolás még hiányzik 
(mi változik meg az erősödéskor)
Szerintem képzetes spineket ir az agy(egyértelmű megfeleltetés), 
és ezeket halálunkor a mátrix kölcsönhatással hivja. 
Itt jegyzem meg mig mi a 4Dben mozgunk, addig kölcsönösen egyértelmű 
énünk egyhelyben marad(a 7ben). És a nagy proxy szerver mindenkinek
kiosztja 
a maga poklát, könnyű dolga van. Arról még nem szóltam, akkora 
a Hitech(mert már sokadik generációs a (m)emberek! populáció), hogy 
mindent(érsd szó szóros értelemben) meg tudni valósitani(nanotech).
Konkluzió: 11D re vagyunk tervezve, és itt futunk a félig hazug
világban. 
Istennek hivott ördög rendszermérnökünk egyszer bemért egy olyan jelet, 
hogy a jók egyször talán a 11Dben részesülhetnek. 
Az azért király mert agyunk 100% ott van kihasználva: 
látunk 3dsen belülröl, 5dsen kivülröl (önmagunkat is) és 11dbe mozogsz.


Logikus feltételezni azt, hogy 11ds őseink csinálták ezt a pokolinak
tünő bazi nagy ősrobbantást(a vakuum=sötétség=üres halmazban) matrixos 
tudásukkal létrehoztak egy 11dben állandó nagyságu, mérhetö
paraméterekkel rendelkező lasztit.És azota le, fel transzformálják
magukat.

WARNING!RED ALERT!

15'-es idő kiesés azzal magyarázható, hogy az idő egy körnek tekinthető
(kerékként hajtja maga alatt a teret) 
 amihez a 11Dsek meghuzzák a másik érintőt, ami úgye párhuzamos 
a mi terünkkel(Bólyai terek metszik egymást), és igy a tárgy, a két
párhuzamos metszetébe kerül, ami okozza az idő megállását.
  

Szóval ilyesmi veszély fenyeget, hogy a megállt idejű terekről 
visszapattanó fotonok lázba hozzák a viz molekulákat, és a viz
felszineken kialakul egy fuzios bomba, ami meg alatta van az elforr és
távozik az űrbe.
persze ehhez kell az idozitett antianyag gyujtoszerkezet+tukor.
Valami idozites mintha most lenne!!!
Ahogy a biblia mondja, ne aludj, igy uszhatod meg a bajt. 


Magyarázat Dirac szerint: 
Minden fizikai mennyiséget operátorokkal, mérhető értékeiket 
pedig ezen operátorok sajátértékievel kell jellemeznünk.
Itt tisztázni kell fogalmakat: számegyenes, összeadás, 
complex szamok, szorzas, hatványozás, gyökvonás.
A dimekben is csak az alapmüveletek vegezhetok el.
Érdekes lenne megadni a foton, mint 1D létét a 11Dben, 
azaz az egy osztoja minden szamu Dének.

Bebizonyithato, hogy bármely fuggveny elöállithato egy operator(itt
nulla) 
sajátfuggvenyeinek osszegekent. Kulonosen igaz ez olyan esetekre mikor 
végtelen sok sajaterteke van valaminek(mondjuk a nullanak is). 
Igy ertheto miert kell osszeadni a dimenzioszamokat(a nem prim D meg nem
létezik sajátértékkel.)
 


Fizikában az egymásra meröleges dolgokat összeszorozzuk, 
a homogen dolgokat meg összeadjuk(ezek értéke tart a nullához). 
Dimenzioknal logaritmusos a dolog, igy a meroleges dolgokat adjuk ossze. 
Energia 4, tomeg 3d-s dolgok. 
érdekes megfigyelés, hogy a fizikaban minden a nullához tart, ezt latta
be az ordog is, amig az ember antifizikus, minnél feljebb tör, 
és ebbe belefér sok geciség is. 


(ezzel azt akar kifejezni, hogy óriás a 11,12,13D, és ott egy
(m)emberek! 
nagyobb a Univer(zoom, by zoombie)nál)
Végünk van, mint a botnak. bootolas vége, win95 install: 
restart the computer?

Ha csak fele is igaz mar jol jartak a fantáziatlan fizikusok. 

A lényeg: (m)emberek agya 5Dben is tárolja az infot(nanotechnika
csodakra kepes), 
ezért képes 11ds létre. (halálközeli élmény a kivülről látás) 
ALAP: Vlki mar vezesse le a mindenutt nulla operátorbol a a merheto 
sajatertekeket, és sajatfuggvenzeket(dimenzio)., ha tudjuk, hogy 11Dben
constans 
az univerzom. 
Én még szot se tanultam a matrixokrol, es spinuvegrol, de utanna neztem. 
pokoli szabaly: i*(-i)=+1, és i*i=(-i)*(-i)=(-1)
szoval kapcsoszárojel a pokol és menny. 
Agyba homloklebenybe gyulnek a pozitiv fuggvenyek, azaz ami atomi,
vilagi true erteket ad, 
es tarkolebenybe a negativ fuggvenyek( amit elszenvedett a csavo) 
azaz ez vezet le a nulla matrixra, es a homloklebeny a megtort(hackelt) 
nulla matrix adatait gyujti. 
Érdekes megfigyelni pokolian élunk, lehet mondani azért mert a semmibol
kell epiteni, 
es ekkor meg ervenyes a titanic effektus, azaz az elso 7Ds 
angyalka elsülyed, de, de, de 


A dimenzio old definicioja: a priori 


A fenti levél konyha nyelven irodott. 
"A tyúk volt elöbb"

HI

Tudtok véletlenül olyan egyént aki 4-nél több dimenzióról oktat bármit
, vagy esetleg diák aki már probált otthon hipertér ugrást
végrehajtani?  :)
Komolyan érdekelne bármilyen ötlet
forrás/könyv/diák/tanár/mikrofilm/film/,
például hogyan/miért következtettek a térerőségből az 5D-re,
a szupergravitációból a 11D-re.


Szóval igy valószinű szerintem az ősbumm, mivel a spontán keletkezéshez 
tul nagy energiat kapott, hacsak nincs meg valahogy a komplex energiája
a rendszernek, ami kielégit minden megmaradasi torvenyt. 
Nem lenne kedve vlkinek leforditani az elozo levelemet angolra, 
mert annyira valoszinunek latszik, legszivesebben elkuldenem 
minden tudomanyos folyoiratnak, hatha nem lesz semmi 5-en, de 
egy galaktikus tamadasra fel kene kiszulni/MIB: egy galaktikus het/


        Köszi 
A választ csak ide kérném: 

Kedves Istvan!

Peldaval illusztraltam, es fizikai ismereteinkkel alatamasztottam, illetve utal
tam ra, hogy matematikailag bizonyithato, hogy
ALTALABAN rendszerek oksagi es celsagi torvenyekkel valo leirasa egyarant lehet
seges es ekvivalens. Az oksagi leiras adja a
differencialis fizikat, a "celsagi" leiras az integralis fizika. Peldakent en a
 fenytorest hoztam fel, te pedig egy nagyon szep
masik peldat is megemlitettel, a szelkakas peldajat.
Megjegyzesed az volt, hogy az elettelen jelensegeknel a "celsagi" leiras okosko
das, nem leszunk tole okosabbak. Hat erre azt mondom,
hogy attol fugg. Mivel ekvivalens, valoban semmivel sem mond tobbet, de mivel e
gyes dolgokat sokkal konyebben meg tudunk erteni
"celsagi" azaz szelsoertekelv alapjan, ezert azok sokkal erthetobbek, plauzibil
isebbek lehetnek. peldaul energiaminimum elve alapjan
nagyon sok dolog konnyebben megertheto, mint diffegyenletek alapjan. Tehat ez a
z okoskodas nem is annyira hiabavalo.
mivel ezen allitasom ervenyes minden fizikai rendszerre, ezert elettelen rendsz
erre belatod te is, hogy igaz, elo rendszerre viszont
nem latod be. Miert nem? Azert, mert az nem fizikai rendszer? Azert, mert azt n
em a fizika irja le? Szerinted azert. Csakhogy azon
allitasodat, hogy az elo dolgokat a fizika nem irja le kielegitoen, pontosan az
zal indokolod, hogy celsagi a megfogalmazasuk, es
nincs is oksagi megfogalmazasuk. Itt van tehat az a pont, ahol ervelesed korben
forgova valik, valojaban egy eloiteletrol van szo. Az
elo rendszerek a szemedben egyszeruen masok, misztikusak, de ezt nem tudod egza
ktul bemutatni.
Nagyon szepen mukodik viszont az a tudomanyos allapsont, hogy az elo es elettel
en rendszerek nem a fizikajukban, hanem a
strukturajukban kulonboznek, es hogy mind elo es elettelen rendszerre lehet oks
agi leirast adni, es nyilvanlehet integralis leirast
is adni, ami ezzel ekvivalens, de elo rendszereknel talan meginkabb igaz, hogy 
a "celsagi" egfogalmazas plauzibilisebb, az oksagi
megertesehez pedig egy kicsivel tobb intelligencia kell. Ugyanakkor barmely ily
en celsagi megfogalmazas 'lederivalhato', es maris
oksagi lesz belole, legfeljebb nem olyan jol megragadhato. Nem sikerult megmuta
tnod, hogy ez barmelyik esetben is lehetetlen lenne.
Ha mar okoskodasnak, szellemeskedesnek nevezted a szelkakas celsagi leirasat, a
kkor en ugyanezt mondhatom arra, ahogyan te
misztifikalod az elet jelensegeit. Ugyanugy elmondhato arrol is, hogy szellemes
kedesek, amitol nemleszunk okosabbak. Nem mutattad ki
azt az alapveto kulonbseget, amiben az elo rendszerek 'celszeru' viselkedese ku
lonbozik a feny es a szelkakas 'celszeru'
viselkedesetol.

>Mert "fent" - egyebkent nagyon bolcsen - csak az elettelen rendszereknel besze
ltel ketfele
> megfogalmazasi lehetosegrol, az elo-nel nem, mert ott nem is lehet. Ott a
> cel-sagi es az ok-sagi megkozelites _kulonbozo_ eredmenyt ad.
ezt nem sikerult bizonyitanod, minden eletbol vett jelensegedre kaptal oksagi l
eirast is. legfokeppen a babosra, amely ugyebar azon
kivul meg bakloves is volt.:)

>Ha valamilyen anyagi rendszer ugy viselkedik, mintha egy JOVO-beni
> tulajdonsaganak, allapotanak akarna megfelelni, (vagyis celszeruen
> viselkedik), akkor gyanakodnunk kell, mert ezt a "megfelelest" csak ugy tudja
 kielegiteni, ha
> valamilyen informacios kapcsolatban all a JOVO-beni allapotaval.
megmondanad, hogy a szelkakas es a feny eseteben miert nem gyanakodsz, de miert
 gyanakodsz az elolenyek eseteben? MI A KULONBSEG a
ketto kozott, ami miatt ekkora kulonbseget teszel elo es elettelen kozott, ami 
megalapozza, hogy valami transzcendens dologra
gyanakodj? eddig ezt nem sikerult megfeleloen igazolnod.

>A "szelekcios elony" magyarul TULELESI KEPESSEGET jelent, ami azt jelenti,
>hogy 'tovabb letezni az IDO-ben. Hogy ferne ez bele a MULT-ba, vagyis az
>OK-sagba?
bebizonyitom, hogy a szelekcios elonnyel torteno oksagi magyarazat kielegito a 
jovo hasznalata nelkul, sot, hogy meg kifejezetten
nem jelent jovobelatast, vagy informaciot a jovobol.

gondolatkiserlet:
vegyunk egy novenyt, amely mindig felfele novekszik. legyen ez a noveny olyan, 
hogy a gravitaci hatarozza meg, hogy merre
novekedjen. legyen ez a noveny fotoszintetizalo.
kepzeljunk el egy vilagot, amelyben felfele menve altalaban tobb feny van. a no
venyeknek ket fajtajat kepzeljuk el. egy olyat (A),
amely a gravitaci elleneben felfele no, es egy olyat (B), amely a gravitacionak
 engedelmeskedve a foldon kuszik, vagy ha ugy jon ki,
lefele csung.
namost nyilvanvalo, hogy ha az A tipusu noveny a vilagunkban elonyben van a B t
ipusu novenyhez kepest, tehat ha verseny alakul ki
kozottuk, akkor az A tipusu noveny folenybe kerul. hagyjuk a versenyt folyni, e
s teremtsunk olyan korulmenyeket, hogy a B tipusu
noveny kihaljon.
ekkor marad az A tipusu noveny, amely tehat 'celszeruen' viselkedik, hiszen min
dig a feny fele no. ez a celszeruseg a multbol fakad,
es oksagilag teljesen kielegitoen magyaraztam. ha ezutan feluletesen ranezel a 
vilagra, akkor celszerunek, szinte tervezettnek fog
latszani.
igaz-e, hogy az A tipusu noveny a jovobol informaciot kap? nem. az A tipusu nov
eny 'celszeru' viselkedes csak akkor jo, ha a vilag
mukodese tovabbra is olyan, mint a multban. a szelekcios elony tehat nem jovobo
l vett informacio, hanem a jovonek a multbol vett
modellezese. amint ez a modell nem stimmel, rogton nem is jo.
vegyuk ugyanis az A tipusu novenyt, es rakjuk egy sotet szobaba, egy allvanyra,
 amelyrol lecsunghet. vilagitsuk meg a szobat alulrol
napfennyel valamilyen technikai segitseggel. mit tapasztalunk? azt, hogy az A n
oveny ebben a teljesen uj helyzetben CELSZERUTLENUL
viselkedik, felfele no, pedig nem is ott van a feny. NEM TUDJA, hogy hol lesz a
 feny, NEM TUDJA hogy merre celszeru neki nonie. CSAK
AZT TUDJA AMI A MULTBAN 'BEROGZULT', hogy felfele kell noni, de, hogy mi celbol
, arrol nem tud. jelent tehat a novenyek ezen
evolucios 'celszerusege' jovobelatast? NEM. a celszeruseg csak addig mukodik, a
mig a jovo a multbeli modellnek megfeleloen mukodik,
jelen egyszeru esetunkben ugyanugy mukodik. a noveny nem latja a jovot, csak mo
dellezi.
ezzel szemben a B noveny a regi helyzetben kihalt, mert nem celszeruen viselked
ett, az uj helyzetben pedig kiderul, hogy nagyonis
jol viselkedik. a celszeruseg tehat nagyon is relativ.
tehat az elovilagban a celszeruseg ugyanugy az oksaggal ekvivalens leirasmod, s
emmi tobblet, semmi jovobelatas, es semmi misztikum
nincs a dologban, annyira, hogy megcsak nem is tokeletes, hanem csak annyira to
keletes,a mennyire a novenyt korbevevo vilag jovoje
jol modellezheto a mult alapjan, tehat amennyire az a vilag DETERMINISZTIKUS.

math

Kedves Titusz!
A kihordas es orokbeadas kerdese kozel semolyan egyszeru, mint gondolnad. Szeri
ntem az olyan anya, aki gyermekvallalas vagy abortusz
elott all, annak a kihordas es orokbeadas nem biztos, hogy olyan alternativa, a
mi megoldas. Eloszor is altalaban nem egy hatarozott,
tisztazott, konkret lehetoseg, masodszor aldozatokkal jar, harmadszor nem bizto
s, hogy az anya szules utan oda tudja adni a
gyermeket. A biologia gondoskodik rola, hogy kotodjon hozza.
Tehat ez a lehetoseg bar nagyon pozitiv lehetoseg, amikor egy konkret dontesrol
 van szo, szerintem nem donto erv egy altalanos
vitaban.
math

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Az abortusz tema nem tudomanyos oldalai nem igazan ide illenek. 
A moderatorok neveben kerek mindenkit, hogy ha feltetlenul folytatni
akarja a temat, akkor szigoruan tudomnayos oldalrol kozelitsen.
A jogi, es erkolcsi kerdesek szinten nem ide illenek, hacsak nem 
az itt mar sokszor emlitett valoban tudomanyos kerdesek
szigoru erkolcsi oldalait erintik. /Attila/
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Kedves Laci,

Koszonet a majmos cikkert. Kerlek irjal meg rola.
Gondolom a masodik nagy kulonbseg, hogy az egyik egyszer csak beszelni
kezd a masik meg nem. Miert is nem beszel a majom?
Mennyire fontos a kisgyermeknel a beszed altal nyujtott info?

Horvath Pista

Magyarul:
http://www.mcse.hu   es
http://supernova.akg.hu/
        angolul:
http://science.nasa.gov/

> Az igazi persze az lenne, ha a gravitacios hullam feltetelezesevel
> valamilyen tovabbi jelensegre lehetne kovetkeztetni, es
> az igazolhato lenne.

Nyitott kapukat dongetsz. Nem is olyan regen kaptak Nobel dijjat Taylor es
tarsai a kettos pulzarokert. Aki tud rola cikket a neten, kuldje be legyen
szives. Roviden.

Pulzar: forgo neutron csillag, amelyik radiohullamokat sugaroz.
A forgas miatt a sugarzas periodikus. A periodus akar 1 masodpercnel
kisebb is lehet. A periodus igen stabil, tehat kivalo ora.

Dopler effektus: Ha egy forras hozzank kepest kozeledik (tavolodik), az
altala kisugarzott feny (hang) frekvenciaja megvaltozik.
Pulzarok eseteben ez meg enel is konnyebb, hiszen itt a mert periodus
valtozik. No persze ha csak kozeledik vagy tavolodik, nem tudhatjuk milyen
sebesseggel. Csak ha valtozik a sebesseg, akkot tudjuk a jelenseget merni.

Kettos neutron csillag. Ha a pulzar egy neutron kettos egyik tagja, akkor
helyben vagyunk. Keringenek a kozos tomegkozeppont korul, azaz idoben
valtozik a sebessege. Ezt mi a periodus megvaltozasakent eszleljuk.
Legyen mondjuk a keringesiido 4 honap, a pulzar periodusa 1,5 sec.
Akkor mondjuk (kor palya eseten) januarban 1,5 sec a periodus.
Februar kozepen 1,35 sec-et merunk. marciusban 1,5-ot,
aprilisban 1,65 sec-et, majd majusban 1,5 s-t, stb.
Vilagos, hogy a pulzalas valtozasa reven, meg tudjuk merni a keringesi
idot.
Eddig a jelenseg alapja. Most jon az altrel.

Eldinben, ha egy toltes gyorsul, akkor sugaroz (fotonokat).
Ergo, ha egy tomeg gyorsul (kering), akkor gravitacios hullamokat sugaroz.
No ezt nehez merni. DE! Van energia veszteseg. Ezt csak a gravitacios
energia tudja potolni. Vagyis a neutron csillag kettos kisse kozelebb
kerul egymashoz. Kepler III ertelmeben felgyorsulnak, azaz a keringesi ido
lecsokken. Mivel keringesi idot tudunk merni (lasd. fent), ez merheto.

Az alt.rel.bol szamithato, a meres ezt sok tizedesre megerositette,
mivel ez egy fontos dolog Nobel dijjat is adtak erte.

Horvath Pista

Kedves Segitokesz Olvaso !

Kerdesemmel sajnos nem tudtam mashova fordulni az internet berkein belul,
ezert ugy donttem, ide kuldom el ezt a levelet.
Olyan HIX nem letezik hogy Elektornika vagy Telefonszereles, de a problemam
e temakorbe tartozik.
Van a lakasunkban most egy telefonkozpont.  Amelybe ket normalis,atlagos
fovonal csatlakozik be, nevezetesen CH1 es CH2 ajzatba.
A "szakemberek" ket honapig hoztak a T elosztot, amely segitsegevel en a
kozpontot kikerulve tudok internetes elofizetessel terhelt vonalamhoz
hozzaferni. A telefonkozponton keresztul nem tudtam internetezni
elvezhetoen, mert korulbelul a felere csokkent az adatatviteli sebessegem.
A T eloszto ket bemeneteben van a vezetekem es a fovonalam, A T "kimenete"
pedig a kozpontban.
Igy hogyha hasznalom a netet, akkor a kozpont nem kap vonalat es a masikhoz
fordul szukseg eseten, viszont ha nem hasznalom akkor pedig megmarad mindket
vonal neki. Igy a kecske is jollakott meg a kaposzta is megmaradt.
De a kecske nem lakott jol elegge, ugyanis a kozontbol atszurodik nem keves
zaj, ami megintcsak csokkenti az atviteli sebesseget.
A kerdesem :  Hogyan es mivel lehet ezt kikuszobolni ?
Esetleg a kozpont es a T eloszto koze valamifele szurot kellene tenni ?

Koszonettel: Molna'r Ba'lazs
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Ha nem kifejezetten altalanos tudomanyos kerdeseket erintenek
a valaszok, akkor a tobbi olvaso neveben kerem, hogy maganlevelbe
irjatok Balazsnak. Koszonom, Attila.

>>Az 'elet' nem binaris fogalom, nem 'van' vagy 'nincs'. A balesetben
elhunyt
>>atultetett vese'je e'l me'g ?
>
>A vese nem eloleny. Az elo rendszer resze, van benne elet, de onmagaban nem
>kepes az eletre, az eletet a szervezettol kapja.  Tehat a vese, onmagaban
>nem elo rendszer. A szegeny elhunyt eseten pedig marad a ketallasu
kapcsolo.
>Vagy el, vagy nem. Nincs harmadik lehetoseg.

Ezzel azt allitod, hogy az elo szervezetet alkoto szervek, sejtek onmagukban
nem elnek. Attol lesznek elok, hogy mukodesuk osszekapcsolodasa reven egy
onnfenntarto rendszert alkotnak. Addig viszont kozonseges 'elettelen'
anyagok, amik a kulonbozo termeszeti torvenyeknek megfeleloen mukodnek - ha
ez nem igy van, akkor vagy megis 'elok', ellentetben azzal amit allitottal
"A vese nem eloleny", "onmagaban nem
kepes az eletre", vagy pedig kenytelen leszel elismerni, hogy a kerdes nem
binarisan eldontheto.

Ha annal maradunk, hogy megsem elo, akkor a sok elettelen, de megfelelo
feltetelekkel mestersegesen mukodtetheto szerv /alkatresz/
osszeillesztesevel elo dolgot hozhatunk letre.  A szervezet mukodese az
elettelen, funkciojukat es mukodesuket tekintve jol ismert reszegysegek
mukodesi mechanizmusaval kielegitoen magyarazhato.

Felesleges tehat feltetelezni egy misztikus, nem megfoghato dolgot, ami az
osszeillesztett, egyuttmukodo alkatreszeket atjarja teljesen feleslegesen,
mert nelkule is ugyanugy mukodnenek.

>En viszont nem letezhetnek, ha az engem alkoto szen, oxigen, stb. atomok
>felmondanak az egyuttmukodest, nem dolgoznanak ossze szervezetem
fennmaradasa
>erdekeben. Nyilvan nem lehet fogalma az elemeknek az IDO letezeserol, de
megis
>nagyon 'elorelatoan' viselkednek. Rendszerbe szervezodnek - ez leszek en, -
es
>a tovabbiakban is ezt a renszert szolgaljak. Szigoruan, onfelaldozoan es
>vasfegyelemmel. Ha nem igy lenne, nem ernem meg a holnapot.
>Gy. I.

Ez hasonlit ahhoz, mintha ket, lejton kozel egyforma sebesseggel gurulo
golyot vizsgalva arra a kovetkeztetesre jutnank, hogy a versenyszellem
hajtja oket.

Nacy

Az entudattal az a legnagyobb baj, hogy az autistaknak egesz eletukben
nem alakul ki entudatuk, es ebben valoszinuleg mi tobbiek sem vagyunk
egyformak. Ugy hallottam, hogy kisgyerekeknek kb. 2 eves korukban alakul
ki az entudatuk. Multkor azert mondtam 2 hetet, mert azt hittem, hogy
csak rosszul hallottam... Mindenesetre tovabbra sem vagyok teljesen
biztos a dologban, utana fogok nezni.

Zeratul

> > szelekcios hatranyt, azaz potencialisan elterjedhetnek a teljes
> > megapopulacioban.
> Nem terjedhetnek el! Tul nagy hozza az emberi populacio. Nincs negativ
> szelekcio, de pozitiv sem, ezert gyakorlatilag ugyan olyan
> allelgyakorisagban lesznek jelen ahogy kepzodnek, azaz szemelyekrol lesz
> szo es nem szazalekokrol. Minden egyes generacio szaporodasakor 50% az
> esely hogy az allel tovabbadodik mert szinte biztos, hogy egeszseges
> szemellyel "keresztezodik" az illeto, igy egy ilyen keves peldanyban
> jelenlevo gen elobb utobb elvesz a populaciobol.(Az ilyen kis
> gyakorisagu geneknek csak kis letszamu populacioban van eselyuk
> feldusulni)

Tisztaban vagyok a nagy szamok torvenyevel, meg a populaciogenetikaval
altalaban is. Valoban nincs nagy eselye egy hirtelen megjeleno
mutacionak az elterjedesre, de megeshet. ld. verzekenyseg.

> Nagyon sok orokletes betegseg egyebkent amugy is csak akkor zoktak a fertozesgocok lenni.

A szervatultetettek nagy resze nem fog egesz eleteben a korhazban
csucsulni, mig immunszupresszor keszitmenyeket akar eletuk vegeig
kenytelenek szedni. Egy rakos beteg kemo- es fizikoterapias kezelese
soran sem feltetlenul fekszik benn a korhazban. A korokozonak nem kell
feltetlenul bajt - tuneteket- okoznia. Bennt lehet a szervezetben, es
fertozhet latensen is.

> > lehetoseg szerint orvosolnunk kell oket. Ez pl. jelenti az immunrendszer
> > szandekos legyengitesenek idotartamat minimalizalni,
> Minimalizalva van. Addig tart amig kell.

Nem azt allitottam, hogy manapsag tovabb gyengitenek valaki
immunrendszeret, mint az feltetlenul szukseges, hanem azt, hogy azt a
bizonyos "feltetlenul szukseges" idot kell minimalizalni.
 
> > ill. bizonyos
> > esetben elfogadhato lehet a genterapia is. Ez utobbival azonban
> > egyenlore nem kivanok foglalkozni, mert etikailag nagyon kenyes terulet.
> > Egyenlore teljesen megbizhato eljarasunk sincs a pontos genterapiara, es
> > a kivitelezese is komoly problemakat vet fel, amiket most nem
> > reszleteznek.
> A genterapia nagyon jo megoldas.

A genterapia valoban rendkivul jo megoldas lenne, ha tudnank
biztonsagosan alkalmazni. Sajnos azonban nem tudunk pontosan beultetni
valamilyen gent a genom egy meghatarozott pontjara. (Nem a gen rakodik
be hibasan, hanem nem oda, ahova akarjuk)

Zeratul 
> Udv,
> 
> Gogy

Kedves Math!

>kosz az irasodat, sokmindenrol szoltal, altalam ismert dolgokrol is, viszont
>azt hiszem, nem ertettem meg mindig meg belole a dolgot.
Talan a mostani hozzaszolasom segit valamennyire...
Az alabbiak nagy reszet David Gyulatol hallottam. 
Miert is gondoljuk azt, hogy az univerzum tagulasa lassul?
A gravitacio miatt. De akkor az inflacios felfuvodas idoszakaban
(10^-35 sec az osrobbanas utan), amikor gyorsult a tagulas, anti-
gravitacios kellett hogy legyen a mindenseget kitolto anyag. Ezt
az "anyagot" ma ugy hivjuk, hogy Higgs-mezo. Rajta kivul mas materia
nem letezett akkor. Ezzel nem ert egyet minden kozmologus, egyesek,
mint pl. Penrose, az inflacios elmeletet gyanus szemmel nezik. De
mi is az a Higgs-mezo? Ket fontos tulajdonsaga van:
1. Tulhutott allapotban antigravitacios tulajdonsaga van
2. Egyes elemi reszecskeknek tomeget ad (nem mindegyiknek, pl.
   a fotonnak nem.)
A Weinberg-Salam elmelet szerint az elemi reszecskek tomege az
eredetileg nulla tomegu reszecske es a Higgs-mezo kolcsonhatasanak
eredmenye. Ez az elmelet sikeresen josolta meg a gyenge kolcson-
hatast kozvetito reszecskeket es azok tomegeit. Ezek a W es a Z
reszecskek, 1983-ban fedeztek fel oket. A sikeres elmeletek sorsa
az, hogy altalanositjak oket: a fizikusok szerint a Higgs-mezovel
kolcsonhatas mechanizmusa az osszes reszecske tomeget megmagyarazza.

Novobatzky is felfedezte ezt a mechanizmust, meg Higgs elott,
a relativitaselmeletbol kiindulva: 
Szabad reszecske energiaja:
    E = mc^2 / sqrt(1-v^2/c^2)
Eroterben levo reszecske energiaja kisebb (kotott allapot): 
    E = (mc^2 + V) / sqrt(1-v^2/c^2)
ahol V a potencialis energia. V "kozonseges" gravitacios terben
eseteben negativ.
Tegyuk fel, hogy ami tomegkent nyilvanul meg a fenti kepletben,
az is valamifele - ezuttal pozitiv - potencialis energia, melyet
jeloljunk V0-lal:
    E = (V0 + V) / sqrt(1-v^2/c^2)
Ily modon a tomeg teljes egeszeben a kulso eroter jaruleka.
Ezt V0 eroteret nevezik ma Higgs-mezonek, s a reszecskek nyugalmi
tomege a Higgs-potencial jaruleka.

Tehat az elejen nem voltak reszecskek, ill. ha voltak is,
nem volt (nyugalmi) tomeguk. Az osrobbanas utan 10^-42 es 10^-35
sec kozott Higgs-mezo uralta a mindenseget. Akkor metastabil
allapotba kerult az anyag es ujabb 10^-35 sec-ig ott maradt.
Ezalatt gravitacios energiaja negativ volt, ami antigravitacios
hatast jelentett. A terido geometriaja egesz mas volt akkor,
mint most. A gravitacios taszitas legyozte a gravitacios vonzast.
Ezt a taszitast a Higgs-mezo hatalmas mennyisegu rejtett energiaja
eredmenyezte. Mindez osszhangban van Einstein egyenleteivel.
A taszitas kovetkezteben az altalanos tagulas felgyorsult,
es addig tartott, amig a vakuum a mai stabil allapotaba nem
kerult. Ezalatt a 10^-35 sec alatt az univerzum 10^50-szeresere
tagult. Az atmenet soran rengeteg ho" szabadult fel, amely reszecske-
antireszecske parok keltesere forditodott. Az egyik reszecskepar ilyen,
a masik olyan tomegre allt be, attol fuggoen, hogy a Higgs-mezo
melyik potencialgodrebe kerultek. Ez egy veletlenszeru folyamat
volt. A felfuvodasi fazis alatt az univerzum akkora "kifele"
iranyulo hajtoerot kapott, amely meg sokaig fenntartja a tagulast.

Udvozlettel:
Kalman