Sziasztok

Isvara:
>Vannak azonban olyan jelensegek, amelyekre nem kaptunk igazolt valaszt az
>anyagi tudomanytol, es ezert *fennall a lehetosege* annak is, hogy nem
>anyagi okokkal magyarazhatoak.
Ez igaz, viszont itt nem arrol van szo szerintem alapvetoen, hogy materialista,
vagy anyagkozpontu magyarazatot talaljunk. Az egesz leveleden ez a -szerintem-
tevedes jon at, hanem az, hogy a tudomanyos hitelessegnek megfeleljen mind a
kutatas, mind a magyarazat. Ennek peldaul nem felel meg a krisnaizmus sem a
vallasok jo resze (nem mondhatom mindet, hiszen nem ismerem mindet).
Nezd meg peldaul a parajelensegeket, nem igazan arrol van szo, hogy anyagelvu
vagy sem, hanem arrol, hogy kutathato a megfelelo szabalyok betartasaval, s
ennek megfeleloen foglalkoznak is vele, nem vetik el. Ha a vedak kutatasa is
teljesiti a hitelesseg formai kovetelmenyeit akkor azt is komolyan lehet venni.
Amig azonban a devolucionak pl. nincsenek meg ezek a jegyei addig nem lehet
komolyan venni. S itt nem az materializmus vagy nem materializmus-rol van szo.

>Kedves Andras. Nagyon sajnalom, hogy irrital Teged, hogy valaki masban hisz,
>mint Te.
Itt pont arrol van szo, hogy nem kell semmiben hinni. Igazolni vagy bizonyitani
kell
valamit, s nem elhinni. Az evolucio igazolt, s emiatt elfogadott dolog, nem
azert mert
anyagelvu.

MKGM:
>Elmeletileg lehetetlen, hogy a tudat teljes mertekben megismerje onmagat.
Szerintem ez nem igaz.

>Ez a megismeres folyamatabol adodik, amelyben a tudat a megismeres fontos
>eszkoze, mivel a tudatban 'kepzodik le' a megismert kornyezet (jol,
>rosszul). Lehet-e egy eszkozt 'onmagara forditani'? Le lehet-e kepezni a
>tudatot a tudatra, hogy ne veszitse ertelmet a megismeres folyamata?
>Szerintem nem.
Szerintem meg igen. Itt elegge keverednek a dolgok, de nem latom a logikajat a
dolognak. A tudat az tulajdonkepp bonyolult bioelektromos folyamatok
osszegezodese.
Miert ne lehetne megerteni ezeket a reszfolyamatokat, illetve az egeszet.
Eloszor
kulon-kulon, majd egeszeben.

Sziasztok
Juan

Kedves HIX TUDOMANY!

On 24 Oct 99, at 3:50, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Kasko:to" Miha'ly
> 
> Mar nem eloszor kerult szoba a fekete->feher lyuk elmelet.
> 
> Ha egy fekete lyuk szingularitasa valojaban atmenetet
> (fereglyuk) kepez egy masik terido fele, hogyan nezhet ki
> a tulso oldalon a "feher" lyuk?

Hawking szerint mivel a fekete lyuk sem csak nyelo es az "elfogyasa" nagyon 
dramian tortenik, ezert a fekete lyuk vegallapota egy feher lyuknak 
nevezheto, ami visszaadja a begyujtott anyagot...

Udv From:, a szurke lyuk

>Valojaban a jelenseg letezik, csak eppen nem ugy mukodik, hogy a haj
>hirtelen megoszul, hanem ugy, hogy a nem osz hajszalak hirtelen
>kihullanak, az osz hajszalak viszont megmaradnak. Ez optikailag ugy nez
>ki, mintha az illeto hirtelen megoszult volna, holott az osz hajszalainak
>szama nem novekedett. Hat igy lehet egy ejszaka alatt megoszulni.

Nem igazan hiszem, hogy egy tizen-huszoneves embernek annyi osz hajszala
lenne, hogyha minden szines szala kihullik, akkor marad egy osz frizurara
valo. Nekem a parom harmincevesen meg egyesevel kitepte az osszes osz
szalat, ami nem volt tobb, mint havonta 6-8. :o)

En ket esetet ismerek , az egyik egy baratom, neki egyik pillanatrol a
masikra a jobb fule mogott egy tincs oszult meg. gyerekkoraban, amelyik
azota is feher. A masik esetben egy negyeves kisfiu jatszott a homokozoban,
amikor atugrott felette egy elszabadult lo. Teljesen feher lett a haja.
Nala sem hiszem, hohy annyi osz hajszala lett volna.

Ezen kivul, amit olvastam, hogy a II.VH.-ban elsullyesztettek egy
csapatszallito hajo. Leadtak a veszjelet es jottek a mentohajok, de ok ( ha
jol emlekszem ) ket napig voltak a vizben (tropusi tenger). Tobb ezer ember
uszkalt, amikor megtamadtak oket a capak. Iszonyu meszarlas volt es ujabb
es ujabb capak jottek a var szagara. Az erkezo hajok is lattak a
meszarlast, mikozben mentettek. A tulelok kozul sokan megoszultek, mire
kikerultek a vizbol.

Tucsi

> kerdesem: ha a Nap felszinen keletkezo foton a teridogorbulettol
>voroseltolodast szenved, akkor egy ugyanott elhalado masik miert nem?
>udv, SAnyi

Szenved bizony az is (mint mi), csak elotte (kozeledven a Naphoz)
energiat nyerve - egy ugyanakkora 'kekeltolodast' is szenvedett.  HF

Az ELTE TTK A epuleteben van egy kutatocsoport, akik az elolenyek bizonyos
csoportjaban (pl. az emberben) megjeleno retinafordulast ugy probaljak
ertelmezni, hogy annak celja van. Elkepzelhetonek tartjak, hogy a fenyutba
kerulo szovetek olyan transzformaciot vegeznek a beeso fenyen, hogy
a receptorokra mar valamilyen szinten feldolgozott informacio erkezik. Mas
kerdes, hogy ez megoldhatonak latszik forditott receptorok eseten is.


                                                Takacs Balint
                                                

A Regiomontanus Csillagaszati Klub es a Magyar Csillagaszati Egyesulet
Esztergomi Csoportja tisztelettel meghivja Ont Csillagaszati honap cimu
eloadassorozatara. A rendezveny helye az Esztergom kozpontjaban talalhato
Szabadidokozpont moziterme. Az eloadasok delutan 5-kor kezdodnek, es derult
ido eseten tavcsoves bemutato koveti azokat.

A tervezett program:

Okt.  26. Az urtavcso felfedezesei
                eloado: Bakos Gaspar fizikus
Nov.  2. A Marskutatas ujdonsagai
                eloado: Kereszturi Akos, a Meteor rovatvezetoje
Nov.  9. Kulonleges csillagok
                eloado: Kiss Laszlo asztrofizikus
Nov. 16. Hogyan fedezzunk fel szupernovat?
                eloado: Berko Erno, a Meteor rovatvezetoje
Nov. 23. Hol is van a tizedik bolygo?
                eloado: Sarneczky Krisztian, az MCSE titkara
Nov. 30. A magyar csillagaszat nagyjai
                eloado: Dr. Gazda Istvan tudomanytortenesz
Dec.  7. "Kis lepes egy embernek..."
                eloado: Mecs Miklos szakkorvezeto

Az egyes eloadasokra szolo jegy ara 100 Ft, a teljes eloadassorozatra
300 Ft-os berlet valthato. A Magyar Csillagaszati Egyesulet tagjainak a
belepes ingyenes. Tovabbi informaciok: Nyerges Gyula - tel.: 33/415-626 -
e-mail: 

A rendezveny tamogatoi:  Szabadidokozpont Esztergom, Tudomanyos
Ismeretterjeszto Tarsulat Komarom-Esztergom Megyei Egyesulet,
Esztergom Varos Kepviselotestulete, Kulturalis es Idegenforgalmi Bizottsaga,
Printer-fait Kft., Fortuna-Inform reklamujsag, Kek Duna Radio,
Varosi Televizio Esztergom.

                                                       (Kozreadta: Tepi)

Sziasztok !
Kosz a tippeket, sikerult begyujtenem egy-ket tipust.
Rascal

 irta:

>   A hur elmelet pedig szerintem az egy olyan atlyaro amibol 
> ha kijovunk mas idoben es terben talalhatjuk magunkat.Az Einstein 
> relativitasanak a ter ido gorbuleten alapszik. Az ilyen hurok a
> feketelyukaknal kezdodhetnek es talan feherlyukakban vegzodnek.
> Ezt angolul talan wormhole-nak nevezik.

Szereny fizikai ismereteim alapjan itt ket kulonbozo dologrol van szo. A
hurelmelet egy olyan viszonylag uj elmelet, amivel az elemi reszecskek
termeszetet probaljak megmagyarazni. A lenyege az, hogy magukat a
reszecskeket tekintik ugy, mint piciny, zart vagy nyitott hurokat. Ujabban
ez a megkozelites sokak szerint hozzasegithet a GUT (Grand Unified Theory,
azaz az osszes fizikai kolcsonhatast egyesitve leiro elmelet)
megalkotasahoz.
A wormhole egy hipotetikus dolog, ami a fekete lyukban eltuno anyagot
juttatna at a vilagegyetem egy masik helyere, ahol egy feher lyukban jelenne
meg. Az elgondolas erdekesen hangzik, ezert a sci-fi irok imadjak, de nem
tudom, hogy tudomanyos korokben foglalkoznak-e vele komolyabban.
Udv,
Peter

 irta:

> nem tudod veletlenul a membranalkoto vegyuletek nevet?

Sajnos a cikkben csak annyit kozolnek hogy "these capsules are made of a
host of complex organic molecules" :-(
Udv,
Peter

Mindket verzio elhangzott mar, es igy eleg nehez eldonteni, hogy vajon mi az
igazsag.
En is hallottam mar ilyen tortenetet nehany ora alatti megoszulesrol
(sirasok bezartak egy kollegajukat egy kriptaba, majd elmentek ebedelni, v.
sorozni, es mikor visszamentek ertek erte kb. 1-2 ora mulva, a ficko
tisztara megoszult, mert azt hitte, hogy vegleg ott akarjak hagyni), de a
teveben egyszer nyilatkozott egy orvos a kerdes kapcsan, es o cafolta, hogy
letezne ilyen, szerinte (es az elfogadott tudomanyos allaspont szerint -
amennyiben o azt ismerte) kizart, hogy valaki nehany ora (esetleg nehany
nap) alatt megoszuljon.

Rocky

Sziasztok!

Lenne egy elmeletem a fenysebesseg eleresere. Kerlek mondjatok 
velemenyt rola. Ne dobjatok ram kovet ha nagy butasag. Laikus 
vagyok, nem ertek a fizikahoz.

Tetelezuk fol hogy a kiserlethez, amit el akarunk vegezni, korlatlan 
ido, vegtelen mennnyisegu energia all rendelkezesunkre, es a 
technologia is a megvalositasra rendelkezesunkre all.

Epitsunk egy gyurut mondjuk a Fold egyenlitoje menten. A 
gyurube helyezunk meg egy gyurut. Ezt kovetoen a belso gyurube 
meg egyet. es meg egyet, es .... . X szamu gyurut epitettunk be.
Tehat most X szamu gyuru van egymasba agyazva. Minden gyuru 
el tud mozdulni, de csak ugyanabban az iranyban, ugy hogy a 
benne levo gyuruk, vele egyutt mozognak. Minden gyuruben van 
egy meghajto szerkezet, ami a kozvetlenul benne levo gyurut (a 
belso gyuruivel egyutt) feltudja gyorsitani Y sebessegre.

A legkulso gyurut felgyorsitom Y sebessegre, legyen ez 1-es gyuru.
Most tehat az egesz rendszer, minden gyuru hozzam viszonyitva, 
aki a Fold felszinen allok, Y sebesseggel mozog. Az 1-es 
gyuruhoz viszonyitva minden gyuru all. Most beinditom az 1-es 
gyuru meghajtorendszeret es a 2-es gyurut (ami az egyesben van) 
felgyorsitja Y sebessegre. Hozzam viszonyitva 1-es Y sebesseggel 
megy, 2-es 2Y sebesseggel. Most elinditom a 2-es gyuruben levo 
meghajtot es a 3-as gyurut felgyorsitja Y sebessegre.Igy a 3-as 
gyuru hozzam viszonyitva 3Y sebesseggel megy. Folytatom a 
gyuruk meghajtojanak a bekapcsolasat, egeszen addig csinalom 
ezt, mig minden gyuru a benne levo gyurut, Y sebessegre gyorsitja.
X gyurunk van, Y a max sebesseg
Tegyuk fel hogy  Y*X=300000 km/s
Tehat hozzam viszonyitva a belso gyuru fenysebesseggel halad. 

Mi a velemenyetek ?

Minden jot! 
Geza