Hello Mr. BernoullI!

Az A1 felszinu amedenceben uszo jegtabla...
Az en sejtesem:
Gondoljatok, hogy a jeget egy muanyag poharba teszitek.
A pohar lebeg a viz felszinen a jeggel. De amikor a jeg elolvadt
akkor is a poharra hato felhajto ero a benne levo viz (=jeg) tomege-
vel lesz egyenlo (lebeg) -> Nem tudd tobb vizet kiszoritani(Archimedes)
-> Nem valtozik a medence vizszintje.
De ez nem tul TUDOMANYos, Bernoulli Urnak is van valamilyen keplete? En
mar sajnos nem emlekszem...

Sziasztok

Kenya

                             Andras HEGYI (TE)

>>1. Hogy lehet (hogy szoktak) megmerni egy folyo lejteset? Mert ugye 
>>lejt, kulonben nem folyna :-). 
>A domborzat tengerszint feletti magassagai nagyon pontosan meg vannak 
>merve. Ez megadja a folyo lejteset is. 

A mondat mindket fele tevedes. 
1. Itt a centik is szamitanak, es a domborzat azert "annyira" nincs 
meghatarozva. 
2. A folyo lejteset ez nem adja meg, mert ahhoz a vizszint 
pillanatnyi magassagat kell ismerni. 

A vizszint eseset a vizmerce-leolvasasokbol lehet szamitani. 
Adott a vizmercek 0 pontjanak tengerszint feletti magassaga, 
adott a vizmercek helyenek folyamkilometer-szelvenye, 
adottak az _azonos idoben tortent_ vizmerce-leolvasasok ertekei. 
A tobbi mar csak szamolas kerdese. 

>>2. Hogy fugg ossze a folyo sebessege (pl. kozepen a tetejen) a 
>>vizallasaval? En ugy lattam, hogy a Duna sebessege joval nagyobb 
>>most, mint amikor alacsony a vizallasa. 
>Jol lattad. A nagyobb mederteltsegnel viszonylag kisebb a surlodas 
>szerepe, nagyobb lehet a lejtes is. 

OK. 

>>3. Laikus elkepzelesem szerint a folyo lejtese akkor a legnagyobb, 
>>amikor az arhullam emelkedesenek a kozepetajan jarunk. A viz folyasi 
>>sebessege is ekkor a legnagyobb? 
>Ez nem biztos. Fugg a terepviszonyoktol (van-e kozben vizlepcso ...). 

A vizlepcsos esetet most hagyjuk, a tobbi esetben biztos, hogy a 
vizfolyas parametereinek tetozese nem esik egybe. 
1. ese's, 2. sebesség, 3. vizhozam, 4. vizallas. 
Ez a negy parameter mindig ebben a sorrendben valtozik, tehat a 
fuggvenyek maximuma is ebben az idorendben jelentkezik. 

>>4. A terfogatarama (m3/sec) mikor a legnagyobb?
>Szerintem a hullam tetejen, mert a vizallas is, meg a sebesseg is 
>akkor a legnagyobb. 

Ez tevedes, lasd az elozo pontot. 

>>5. Meg meg: mitol fugg az arhullam terjedesi sebessege? 
>A mederviszonyoktol, meg a surlodasi viszonyoktol. 

Meg az arhullam meretetol is. 

>>6. Milyen alaku egy arhullam? Gondolom, hogy nem A*(1-sinx) alaku. 
>Mondjuk (k1/sqrt(k2*t))*exp(((x-vt)^2)/k2*t). 
>Ez egy v sebesseggel halado, k2 konstans altal definialt 
>sebesseggel szelesedo Gauss hupli. 
> Valojaban az arhullam nem igazan hullam 
>(nem a hullamegyenlet megoldasakent keletkezik).  

Egy arhullam soha nem szimmetrikus, es a hullamforma is allandoan 
valtozik. Mikozben levonul, fokozatosan ellapul. 

>>Kezdem nagyon bonyolultnak latni a folyokat.
>Csak most ? :-) 

A valosag mindig bonyolultabb, mint az ot leirni akaro 
matematikai modell. 

>>7. A viz sebessege hogy valtozik a mederben az aljatol a viz 
>>felszine fele? Gondolom nem linearisan no. 
>Ha lassan folyik, az aramlas laminaris lehet, akkor a sebesseg 
>egyenletes, eltekintve egy vekony hatarretegtol. 
>Ha gyorsan folyik (mint altalaban), akkor turbulens, 
>orvenyek vannak benne, akkor a sebesseg mindenfele lehet 
>(meg negativ is, visszafele is folyik). 

Termeszetes vizfolyasban soha nincs laminaris aramlas, 
a tobbi stimmel. (Pl. lima'ny (ahol visszafelé aramlik a viz) 
lassu vizfolyasokban is van. 


Peter 


______________________________________________________
Get Your Private, Free Email at http://www.hotmail.com

 wrote:
> Adva van egy A1 felszinu H melysegu medence, amiben egy hvastagsagu A2
> felszinu jegtabla uszik. Ha a jegtabla elolvad, mennyivel emelkedik a
> vizszint a medenceben?
 Nezzuk:
1. vizszintemelkedes a jegtabla bemerulesebol:
  uszas->          Ffelh = mjeg*g
       ROviz*Vbemerulo*g = Vjeg*ROjeg*g
               Vbemerulo = Vjeg*ROjeg/ROviz
               Hbemerulo = Hjeg*Rojeg/ROviz
  a szintemelkedes meghatarozasa (a vizterfogat valtozatlan):
                    A1*H = A1*(H+dH-Hbemerulo)+(A1-A2)*Hbemerulo
                   A1*dH = A2*Hbemerulo
                      dH = A2/A1*Hbemerulo
                    ---------------------------------
                    | dH = (ROjeg/ROviz)*A2/A1*Hjeg |
                    ---------------------------------

2. vizszintemelkedes a jegtabla olvadasabol:
  tomegmegmaradas -> dmviz = mjeg
               ROviz*dVviz = ROjeg*Vjeg
  a vizterfogat novekedese:
                     dVviz = (ROjeg/ROvviz)*Vjeg
  a vizszintemelkedes:
                        dh = dVviz/A1
                      --------------------------------
                      | dh = (ROjeg/ROviz)*(Vjeg/A1) |
                      --------------------------------

A vizszintemelkedes: dH-dh = 0, vagyis nincs szintemelkedes.
Remelem eleg faraszto voltam :) es nem tevedtem tul nagyot

(Miklán) Attila

1./ Eloszor Kapas Peter hozzaszolasara szeretnek roviden reagalni.
A tomegkozeppont es a centralis ero a mechanikaban egyertelmuen definialt,
megtalalhato a tankonyvekben, tehat itt nem kell leirnom.
Az ehhez kapcsolodo temak az erok, forgatonyomatekok helyettesitese. 
Ez tudomasom szerint elegge egzakt modon definialt a mechanikaban, illetve
jo a helyettesites, ha a pontok, illetve a merev test mozgasegyenletenek
megoldasa azonos azzal, mintha kulon-kulon szamolnank az osszetevokkel.
Ugy gondolom, hogy mindenkiben kialakul egy belso fizikai kep ezekrol 
a dolgokrol es a mechanikai helyettesitesi problemakat eszerint oldja meg.
Ha ugyesen csinalja, az eredmenyek megfelelnek a gyakorlati igenyeknek.

Lenyegesen kulonbozo a helyzet azonban a kolcsonhatasok erotorvenyei,
potencialjai eseten, amelyeknel meggyozodesem szerint mindig valamilyen
pontossagu kozelitesekkel elunk. Nagyon erdekes az atommag fizika, a 
kulonbozo magmodellek kulonbozo, tobbnyire nem centralis potencialokkal 
szamolnak. A legegyszerubb nem-centralis potencialok a tenzor-potencialok.
Kovetkezmeny: a ket, harom, negy,.. stb. test kolcsonhatasokat elsosorban
kiserletileg hatarozzuk meg, majd ezeket az elmeleti fizika altalanos
szimmetria /megmaradasi/ torvenyei alapjan probaljuk modellezni, altalaban
egyszerusiteni. Ezek a dolgok nagyon messzire vezetnek, itt ugy gondolom, 
nem kell reszleteznem.

2./ Istvan Albert nevebol az Istvan keresztnevre tippelek, lenyeg, hogy
Neki irok ugyancsak roviden. Orulok, hogy ilyen jok a tapasztalataid
a tudomany "hivatalos" koreirol. En viszont nem latom azt a nagy atuto
fejlodest a kozepkori inkviziciotol a 20-adik szazadig.
   Az elmeletemert vallalom a feleloseget. Az elso ket hidegfuzios ember
neveben nem beszelhetek, mert lehet, hogy ok tudatosan akartak felrevezetni
a vilagot, de ez rossz indulatu felteves. Lehet naiv allitasokat is
kozolni az INTERNET-en, azert vagyunk fizikusok, hogy dontsunk.
   Egyebkent ha Bolyai elott barki allitotta volna, hogy egy egyenessel 
szemben egy kulso ponton nemcsak egy parhuzamos huzhato, elegge furcsan
neztek volna az illetore.
   Mi nem akarjuk Bodonyi Laszloval felrevezetni a vilagot, csupan 
felvetjuk azt a tenyt, hogy az amerikai Gillis prof, gravitacios szakember 
reszletes feltaro irodalmi listaja szerint meg senkisem vizsgalta az egyenlo 
tomegek gravitaciojat. Akar fizikai, akar torzios ingaval, hazilagosan is meg 
lehet vizsgalni !!! tendenciajaban !!! a BS gravitaciot, nem kell sok tizedes
jegyu mereseket vegezni. A meroeszkoz nem draga, nem kell nehezviz es erzekeny
neutron-detektor, mint a hideg fuzional.
   Apropo, sokan emlekeznek Pakson, hogy amikor a hidegfuzio gondolata mar
jol ismert volt az egesz vilagon, Teller Ede itt volt nalunk, es valaki
megkerdezte Ede bacsit, mi a velemenye a dologrol. Teller Ede sem az elejen,
sem a kozepen, sem a vegen egy szoval sem allitotta, hogy ez egy nagy 
marhasag. A nagy tudos ovatossagaval valaszolt, nem zarta ki a lehetoseget,
"kerem, meg kell alaposan vizsgalni, mivel a palladium feluleten elegge 
ismeretlen kemiai(!) hatasok vannak". Lehet, hogy nem pontosan ezeket a 
szavakat hasznalta, de valaszanak ez volt a lenyege.
   Az olomtombok vastartalma is csak a precizios, vakuumkamraban vegzett, a 
G abszolut erteket mero kiserleteknel lenyeges. Az is egyszeruen elkepzelheto, 
hogy az altalunk vegzett kiserletekben az inga es forrastomeget allandoan 
forgatjuk, a magneses hatas viszont erosen iranyfuggo! Tehat a magneses hiba 
nagyon hamar kibukott volna.

Mivel a BS gravitacio mar valoszinuleg sokak szamara unalmas, most
VALAMI UJAT szeretnek kozolni a fizikai ingaval kapcsolatban, befejezesul
remelem, ez lesz a "desszert".
Ne tessek meglepodni a kovetkezokon, inkabb el kell gondolkozni rajta:
Jelenleg mar harom fizikai ingank van, egy Pakson, ketto Miskolcon.
A miskolci nagy inga mozgo tomegei maximalisan 8-8 kg, a kis inga mozgo
tomegei maximum 0.5 - 0.5 kg-osak. Pakson az ingatomegek 12-12 kg-osak.
Megvannak a gravitacios meresek amplitudo es lengesi ido adatai. Mindharom
inga viszonylag zajmentes kornyezetben van, de azert mindharom inga
allandoan mozog /orokmozgok!/, mivel felszedik a talaj minimalis vibraciojat
illetve a helyiseg csekely legmozgasat. Eles meres csak szelcsendes idoben
tortenik. A sok-sok "nyugalmi" mozgasu ingameresek adataibol a kovetkezo 
atlageredmenyre jutottam:

		     c*A^2*OM^2 >= 1  (korulbelul, OM = 2pi/T)

ahol A a lengo tomegek minimalis amplitudoja, T az inga lengesi ideje,
c a FENYSEBESSEG !!! A T meresi tartomanya a mereseink soran 40-60 sec.
A megadott egyenlet szerint a fizikai ingak nyugalmi amplitudoja, 
fuggetlenul az inga tomegetol es meretetol, kb. 0.4-0.6 mm.
Lehet hogy mindez veletlen? Egy javaslat a NASA-nak, hogy a Holdon is
telepitsen fizikai ingat, kerdes, hogy ott is erre az eredmenyre jutnank?
A nyari HIX cikkeimben ezt az eredmenyt be fogom elmeletileg is bizonyitani!
De addig is varom a "felhaborodott" valaszokat, pedig aki "nem hiszi,
jarjon utana".

Udvozlettel: Sarkadi Dezso

Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.  Paks, 1997 julius 31.   V14.

>Felado :  [Hungary]

>>7. A viz sebessege hogy valtozik a mederben az aljatol a viz felszine fele?
>>Gondolom nem linearisan no.
>Ha lassan folyik, az aramlas laminaris lehet, akkor a sebesseg egyenletes,
>eltekintve egy vekony hatarretegtol. 

A hatarreteg elmelet nem a turbulens aramlasra vonatkozik? En ugy tudom,
laminaris aramlasnal a sebesseg a hellyel fokozatosan valtozik. (Peldaul
parabolikus sebessegprofil)

Vegh Peter

>Felado : Telegdy Attila

>Errol jut eszembe, hogy a ketkereku biciklin, ha eleresztett kormannyal
>egyensulyozunk, akkor is a porgettyuhatas az egyensulytartas alapveto
>lancszeme. 

Es amikor nem elengedett kormannyal megyunk, akkor nem? Probaltal mar nem
elengedett kormannyal allo biciklit megulni? :-) 

Sokat irtok errol a lendkerekes autorol. Lehet, hogy figyelmetlen voltam, es
mar megemlitette valaki, de en ugy tudom, hogy az orosz trolikban mar
legalabb 10-20 eve alkalmaznak lendkereket. 

Peter

Bocs!

Felvilagositottak, hogy a REJTVENY-ben szerepelt a kerdes.
Mentsegemre szolgaljon, hogy azt nem olvasom.

Udv: Tamas