Kedves Sandor!

 irta (Wed May 10 TUDOMANY #1112)
> Temakor: Esocsepp:

> Amennyire en tudom, az esocsepp (vagy nagyon magasrol
> eso vizcsepp) nem csepp alaku!

Azert hidd el, hogy az esocsepp bizony esocsepp alaku! Leven ez 
tautologia! :-)

Egyebkent termeszetesen igazad van, mert minden modell bizonyos 
keretek kozott s bizonyos pontossaggal dolgozik.


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Kedves Math!


 irta (Wed May 10 TUDOMANY #1112),
> Temakor: irreverzibilitas:

> >2.) Diffegyenlet : dv/dt = 6.x**{1/3}
> >ami egy megfelelo alaku potencialdombon valo atkelest ir le. A nullatol
> >messzebb tetszolegesen kilapithatjuk a dombot, az most lenyegtelen.
> >Namarmost x(t)=(t-t_0)**3 es x(t)=-(t-t_0)**3 egyarant megoldasok es
> >metszik egymast. Csak hogy kossem az ebet a negyzetgyokhoz :)
> 
> namost, mivel diffegyenletekbol nem egeszen vagyok flott, ezert a kovetkezo
> kerdeseim vannak:
> 1) mi akkor a pontos alakja a potencialdombnak?
> 2) ha jol latom, ez egy olyan allapotegyenlet, hogy az allapotterben nemcsak
> a kezdopoziciot, hanem a kezdosebesseget is fel kell venni. vajon a ket
> megoldas ebben az allapotterben is metszi egymast?

Itt kell tenni egy pontositast szerintem, ami ugy latszik, 
folyamatosan ketertelmuseget visz a temaba.
Tudtommal a vita azon folyik, hogy fuggveny, vagy invertalhato 
fuggveny jellemzi-e a determinizmust?

Allitod: invertalhato.

En allitom: nem feltetlen.

A determinizmus szo jelenteseben semmikepp nincs egy-egyertelmu 
megfeleltetes. Ott csak annyi szerepel, hogy a kezdoallapot 
meghatarozza a kesobbieket.

Ebbol kovetkezoen felreertes azt a kerdest feltenni, hogy metszik-
e egymast a trajektoriak. Mert nem metszhetik, hiszen ekkor nem 
fuggvenyrol lenne szo.

Amit en allitottam az csak az, hogy belesimulhatnak egymasba. 
Teny, hogy specialis esetrol van szo, de allitasod az, hogy minden 
esetben. Ezert akar egy ellenpelda is eleg cafolatnak...


> 2) ha ugyanaz a vegallapot, akkor valamelyik megmarado mennyiseg torvenye
> serul.

Mint pl. az altalam emlitett surlodasos rendszerben. Csakhogy a 
valosagban nem letezik nem surlodasos rendszer, ugyhogy igy 
tekintve meg azt is mondhatnank, hogy nem is letezik invertalhato 
trajektoria... Persze, ha a nagy vilagegyenletet vesszuk, akkor 
lehet analizalni, hogy mikroallapot tekinteteben megis mashol 
tartunk, de ez mar a mechanikan kivulre vezet. Ott a surlodas 
energiavesztesegnek nincs mechanikailag kimutathato kovetkezmenye.


A vicc az a dologban, hogy egykori mechanika teteleink soraban 
szerepelt a kovetkezo szekvencia:

N.:   Az adiabatikus invariansok.
N+1.: Az adiabatikus invarians megmaradasanak pontossaga...

(Barki utananezhet Landau elmeleti fizikajanak I. koteteben: 49 es 
50§.)

Persze itt csak 'majdnem zart' rendszerrol van szo, ugyhogy nem 
kell komolyan venni - de humorban nem ismerek trefat...


Masik cikked:

 irta (Wed May 10 TUDOMANY #1112),
> Temakor: irreverzibilitas:

> ebben az esetben viszont ha mas a kiindulopont es mas a kezdosebesseg, akkor
> mashol all meg! a sebesseg, pozicio fazisterben a trajektoriak nem metszik
> egymast. a diffegyenlet masodfoku, theat az allapotterben a poziciot ES a
> sebesseg is fel kell venni. ebben a terben nem metszik egymast a
> trajektoriak.

Itt megint keveredik a fent mar emlitett fogalmi ketertelmuseg. A 
peldamban nem metszik egymast a trajektoriak, hanem egymasba 
torkollanak.

Nem adtal cafolatot arra, miert allna meg mashol a test, hiszen ha 
olyan sebesseggel inditom, hogy r tavolsagra all meg, akkor 
teljesen mindegy, hogy a megallasi ponthoz kepest melyik iranybol 
jott.

Tovabbra is varom magyarazatodat, hogyan mondod meg, melyik 
iranybol jott. (Itt nincs QM, hogy azt mondhasd, maga a 
determinizmus is ketseges.)


> >Tisztesseges elmeleti megalapozas nelkul sajnos a logika szabalyai
> >alapjan nem tudom elfogadni ervelesed. Ha mashonnan szarmazik az
> >egy-egyertelmu otlet, akkor pedig jelold meg a forrast, vagy tard
> >elo a forrasban szereplo teziseket, es ugy vitatkozzunk, ne
> >propaganda alapjan! :-)
> nezd, en altalanos tanulmanyaim alapjan tettem egy allitast, tudtommal ez a
> fizikaban elfogadott allitas, viszont nem tudok ra hivatkozni. ugy
> gondoltam, hogy majd a fizikusok egyhanguan megerositik, vagy pedig
> egyhanguan megcafoljak az allitasomat, es azt is remeltem, hogy a fizikusok
> tudni fogjak a referenciakat.

Ne vedd mar olyan komolyan az ironiat! :-) Valamelyikunk nem veszi 
eszre, hogy megfogalmazasat tekintve a masik trefal. Vagy nem 
vetted eszre, hogy csak a stilusodat probaltam (valoszinuleg 
gyenge minosegben) imitalni - vagy en nem vettem eszre, hogy 
vetted a lapot...


> elismerem, hogy en hivatkozas nelkul tettem a
> kijelentesemet, es nem voltam teljesen biztos benne. viszont sokkal
> hasznosabb lett volna ezutan, ha az, aki vitatja, hozzaerto modon teszi ezt
> meg. sajnos ti is csak "okoskodtatok" igy nem jutottunk elore.

Ez nem igaz. Szo nincs okoskodasrol: Adtam egy fizikai peldat, es 
azota se mondtad meg, mikepp hatarozod meg utolag, honnan indult a 
test, miutan a megallas ugyanott tortenik. (Mert hiaba allitottad, 
hogy nem ugyanott all meg, ehhez ezt be is kellett volna 
bizonyitani.)

Egyebkent, ha Neked sem tetszik a surlodas, akkor 
megfogalmazhatjuk anelkul is:

Jozsi peldajat altalanositva tetszoleges potencialdombra ugy 
lokunk fel egy golyot, hogy epp megalljon a tetejen. Ugyanugy nem 
fogod tudni megmondani, honnan jott, mit a surlodasnal, de most 
nem kell termot belekeverni, vegkepp nincs benne QM.


> >Egy-egyertelmu elmeletet vedo allitasod kovetkezmenye az, hogy a
> >meresi eredmenyek alapjan egyertelmuen meg tudod mondani, melyik
> >kiegeszito elemet hasznaltuk: a korivet, vagy az egyenest?
> mivel ez ket kulonbozo rendszer, ket kulonbozo diffegyenlettel. kulonbozo
> rendszerekrol nem allitottam semmit.

Itt tulajdonkeppen igazad is van, meg nem is. Mert miert ne 
lehetne a rendszerben benne az is, hogy mi magunk pakolgatjuk az 
elemeket? Az egesz rendszert leiro parameterekbe ez is hozzaveheto 
lenne. Tehat nem kulonbozo rendszerrol lenen szo.


> fizikai diffegyenletekben az osszes szabad valtozo allapottereben a
> trajektoriak nem metszik egymast. biztos van ilyen tetel.

Mint mar a ketertelmusegnel mondottam volt, ezen allitas igaz. De 
nincs ra tetel. Mert trivialitas. Ha metszenek, akkor nem volna 
determinisztikus a rendszer. A determinisztikussaghoz viszont 
tovabbra sincs szukseg 'abszolut invertalhatosagra'.


 irta (Wed May 10 TUDOMANY #1112),
> Temakor: Determinaltsag -- Zoli, Math, Tommyca:

> ps: egyebkent tetszik az otlet, hogy elvileg vegtelen ideig kell
> hogy tartson a teljes megallas. Legkozelebb megprobalom elmagya-
> razni a rendornek a stop-tablanal :)

Felek tole, hogy nem kapott eleg tudomanyos kikepzest! :-)


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Sziasztok!

> Eva letezese nem azt jelenti, hogy minden mas anya leszarmazottai
kihaltak?
> Es Adam letezese nem ugyanezt jelenti (apaval)?
>
> Tehat mindenki az o kozos leszarmazottuk, amibol szerintem az kovetkezik,
> hogy ha nem is nagyon ismertek egymast, azert egyszer legalabb
talalkoztak.

Szerintem ebbol nem kovetkezik az, hogy talalkozniuk kellett.
Legyen EVA halmaz az osanya osszes leszarmazottja, es ADAM halmaz
az osapa osszes leszarmazottja. Abbol, hogy a mai emberek valamennyien
elemei ennek a ket halmaznak, meg nem kovetkezik, hogy az osanya es osapa
talakoztak volna. Legyen peldaul az ADAM halmaz az EVA halmaz reszhalmaza.
Ez letrejohat ugy, hogy az osanya utan vagyunk tobb generacioval, egyik
leszarmazottja talakozik az osapaval, es napjainkra csak ez a szal marad
meg.


Udv.:
Joco

Udv,
> Antropologusok vizsgalatai alapjan azonban arra legujabb kovetkeztetesre
> jutottak, hogy  Neander volgyi nem egyszeruen kihalt, hanem "un.
> asszimilalodott", beolvadt a masik torzsbe. Es mi mindannyian hordozzuk az
> o genjeit is...
> Tudva azt, hogy a Neander volgyi zomok, igen eros csontozatu, alacsony es
> rendkivuli szorzettel megaldott, mig a mai ember ose pedig leginkabb nemely
> afrikai emberre hasonlito magas nyulank alkat, keves szorrel a testen.
> "Furcsa keverekek" lettunk, ha igaz az egesz evolucios tortenet.
En is erre gondoltam, de kiderult hogy nem igy van.
Ugy tudom nem vagyunk rokonok. Eppen genetikai adatok szolnak ez 
ellen. Ha jol emlekszem pont mitokondrialis DNS vizsgalatabol 
mutattak ki. (Forras: Venetianer Pal: A DNS szep uj vilaga. Jo 
konyv.)
 Egy ertelmes fajt mar sikerult kiirtanunk... Minden jokat 
Laci 
P.S. A periodusos birodalom nekem sem tetszett, be se fejeztem... 
Pedig a sorozat  erdekes!

Sziasztok, bocsi, mar nem vagyok a listan, mert tul sok volt mindet olvasni,
de most eszembe jutott vmi es roppant kivancsi vagyok.
Meg tudna' mondani vki, hogy egy optimalis formaju es meretu repulogep
propeller altal keltett huzoero es a forgatasahoz szukseges teljesitmeny
kozott milyen osszefugges van?
Gondolom nem linearis, de ugy nagysagrendre, ha pl 100kW tal forgatok egy
optimalis propellert, akkor az hany Newtonnal fog huzni elore? (foldkozeli
levegosuruseget feltetelezve)
Leginkabb egy kepletnek, tablazatnak vagy grafikonnak orulnek.

Elore is koszonom, es akkor kerlek maganban is irjatok.

Benyo

Kovary Peter kerdezi van e keleti matematika.
Ugy tunik van. Nezd meg az indianokat, nagyon jok matekban es fizikaban. 
De van egy jo pelda arra, hogy nem csak nyugatiasan lehet gondolkodni.
20-25 eve olvastam egy kis konyvet Ramanujanrol. Hardyval dolgozott egyutt
a szazad elejen. Tobb mint 3000 tetelt csinaltak egyutt es ennel is tobb
sejtesuk volt (foleg szamelmelet). Nagyon hatasos volt Hadry
pontozasa. Lepontozta a kortars matemokusokat. 100 pont volt a
maximum. Nehanynak adott 20-30 pontot (a tobbinek annyit se). Hilbert
kapott 80-at. Mit gondolsz mennyit adott Ramanujannak?

A ficko titka az volt, hogy kimondta az allitasait, de nem tudta
bizonyitani. Hardynak volt annyi esze, hogy nem kezdte el a bizonygatas
alaplepeseirol meggyozni, ugyanis Hardy szerint ez talan az alkotokepesseg
rovasara ment volna. No es azt se feledjuk, hogy a nullat is az
indianoknak koszonhetjuk.
 
Horvath Pista

Sziasztok!

 wrote:

> Erdekes az, hogy sok millio evvel ezelott a Neander volgyi eltunesenel
> valamivel elobb jelent meg a mai ember ose.

Ezt egy kicsit pontositani kell: a Neander-volgyiek Europaban es
Nyugat-Azsiaban kb. 230.000 evtol kb. 30.000 evvel ezelottig eltek, a modern
ember (Homo sapiens) eredetet pedig max. 200.000 evig szoktak kitolni
(Afrikaban persze, Europaban csak 40-50 ezer eve terjedt el).

> Sokaig a Neander volgyi
> eltuneset a megfelelo alkalmazkodas hianyaval magyaraztak a mai ember
> osevel szemben, aki a tulelo tipus volt.
> Antropologusok vizsgalatai alapjan azonban arra legujabb kovetkeztetesre
> jutottak, hogy  Neander volgyi nem egyszeruen kihalt, hanem "un.
> asszimilalodott", beolvadt a masik torzsbe. Es mi mindannyian hordozzuk az
> o genjeit is...
> Tudva azt, hogy a Neander volgyi zomok, igen eros csontozatu, alacsony es
> rendkivuli szorzettel megaldott, mig a mai ember ose pedig leginkabb nemely
> afrikai emberre hasonlito magas nyulank alkat, keves szorrel a testen.
> "Furcsa keverekek" lettunk, ha igaz az egesz evolucios tortenet.
> Mindenestre a talalt barlang es sirleletek alapjan, eszkozeit ekszereit!!
> tekintve, szellemileg a ket tipus egy szinten volt...

Ennek az antropologian alapulo nezetnek a fo szoszoloja Loring Brace amerikai
antropologus ,aki tobb ezer osi es modern europai, azsiai es eszak-amerikai
arckoponya morfometriai osszehasonlitasa alapjan jutott erre a kovetkeztetesre.

Erre a nezetre azonban alaposan racafol az a ket DNS vizsgalat, amit eddig
neander-volgyiekkel el tudtak vegezni. Az elsot 1997-ben vegeztek a hires
1856-os Feldhofer-barlangbol szarmazo leleten, a masodikat pedig az iden a
Glasgowi Egyetem munkatarsai, egy Oroszorszagban talalt leleten. A ket
vizsgalat osszecseng, es azt mutatja, hogy nincs leszarmazasi kapcsolat a ket
emberfaj kozott.

Szoval lesznek itt meg vitak. Mindenesetre a tudomanyos kozvelemeny a DNS
vizsgalatokat tartja mervadobbnak.


Udv,
Nagy Andras

az eredeti Nature cikk:
http://helix.nature.com/nsu/000330/000030-8.html

magyar cikkek:
http://www.origo.hu/tudomany/elet/000330nincs.html

http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/000410aneandervolgyiek.html

Kedves Peter !   

>Amennyire tudom, a jelenleg elfogadott hipotezis szerint 
>a Hold a Foldbol szakadt ki egy jokora kisbolygoval valo utkozes 
>hatasara. Ekkor meg a Fold viszonylag fiatal volt 
>alig par szaz millio eves), ugyhogy az eletnek nemigen volt ideje 
>kialakulni. Masfelol meg ha letezett is mar akkor elet,
>egy ekkora becsapodas valoszinuleg irmagjat sem hagyta volna.

Latom, nem renditett meg a nagy lehetoseg, hogy megmagyarazhassuk,
miert is nem kapunk jeleket tavoli civilizacioktol.
Az en feltevesem szerint ugyanis rettenetesen csekely az  
eselye a magasabbrendu elet kialakulasanak, ha feltetelezem, hogy 
ahhoz megfelelo energiaju fekezesre volt szukseg, hogy a huvosben 
kialakult, de ott onkorlatozo hatas miatt megrekedt fejlodes atcsaphasson 
valtozatosba, sokszinube.
Azt viszont nehez belatni, hogy pokoli melegben mi modon alakulhatott 
ki a felszini elet.
Izgatottan varom, hogy a Marsi elet nyomait megtalaljak,
valamint, hogy a Hold szarmazasara vonatkozo konkurens hipotezisek 
valamelyiket melyfurasokkal igazoljak. 
Az sem kizarhato, hogy a Holdat a Fold _elcsente_ egy masik
bolygotol, es igy lett a mienk.

Az is erdekelne, ( pedig ennek aztan mar vegkepp nincs jelentosege),
hogy ha a Foldon az uveghazhatassal katasztrofat okozunk,
es a szen ujra visszajut a legkorbe, kialakulhatna-e ujra itt
az elet.
(Annyi jelentosege azert megis lenne, hogy ez esetben hagyhatnank 
 uzeneteket valakiknek - hogy ne tegyenek rossz fat a tuzre,
 hanem komposztaljanak inkabb.)

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]

> Felado :  [Hungary] irta:
>>Paul Davies.. Azt irja, hogy ez az erv alapjaiban rossz. A kulcsszo
>>ami miatt rossz, az a "Lehetseges, hogy...". Ugyanis azt feltetelezni
>>hogy sok milliard, esetleg vegtelen sok "masik" Univerzum is van, (es
>>mi csupan egy jol sikerultben elunk) ugyan olyan meredek folteves,
>>mint az, hogy a vilagunk kulonlegesen finomhangolt egy tervezo altal.

>Miert kellene sok milliard masik univerzumot feltetelezni?
>Nekem az antropikus elv csak es kizarolag annyit mond, hogy semmi ok
>nincsen a vilagegyetem "finomhangoltsagan" filozni, vagy
>csodalkozni. Amikor _csak_ egy ilyen vilagegyetemnek lehetnek
>ertelmes szemleloi, akkor torvenyszeru, hogy azok [ha leteznek]
>ilyen vilagegyetemet tapasztalnak.

>Az antropikus elv nem magyarazza meg, _miert_, milyen mechanizmus
>altal vannak egyes allandok 30 tizedesjegyre finomhangolva.

Ez a 30 tizedesjegy azert nagyon eros ferdites. Mert 10^30 koruli
ertekekrol van ugyan szo [egy bizonyos mertekegysegben], de maga az
ertek nagyon nem 30 tizedesjegyig pontos.

De miert is kellene megmagyaraznia? Miert kellene egy egyedi
dologrol megmagyarazni, hogy az eppen miert olyan? Hat valamilyennek
lennie kell. Es ha ezt a kerdest valaki egyaltalan felteheti, akkor
eppen olyannak kell lennie. Nem kell csodalkozni, masmilyen nem is
lehetne, ha vannak ertelmes megfigyeloi. Minden magyarazatkoveteles
a kocsit koti a lovak ele. Aki magyarazatot kovetel, ez imho nem
erti egeszen a dolgot. Vagy ami meg valoszinubb, mindenkeppen
Istennel akarja magyarazni a dolgokat. Tehat alapvetoen vilagnezeti
okokbol nem akarja az antropikus elvet figyelembevenni. Ez imho nem
termeszettudomany, hanem filozofia.

>Ha elfogadjuk a kerdes ertelmes voltat es valaszt keresunk ra,
>akkor ohatatlanul jonnek a problemak.

Persze. De eppen arrol irok eddig, hogy teljesen indokolatlan,
ertelmetlen es felesleges felvetni, elfogadni ezt a kerdest. Ez az
antropikus elv. A letunk magyarazza meg a vilag "furcsa"
tulajdonsagait. Masmilyent nem lathat maga korul ertelmes
megfigyelo.

>>Egyebkent a sok milliard vilagegyetem feltetelezese miert is lenne
>>"meredek"?

>Azert mert a vilagegyetem per def minden dolgok halmaza.

Ugy otven evvel ezelottig az volt. Azota nem. Pulzalo vilagmodellek
mellett, Big bang es nagy osszeomlas elmeletek mellett nem. Sot
fekete lyuk elmeletek mellett sem. Lasd: bebiuniverzumok.

>> Mert nagy ez a szam? Na es? Sok milliard csillagot 
>>"feltetelezni" meg nem "meredek"?

>A csillagoknak ehhez semmi koze.

Persze. A nagy szamokkal, nagy mennyisegekkel szembeni
hitetlenkedesnek van ehhez koze.

>>Egy vilagegyetem tuti, hogy van. Akkor miert "meredek" a tobb? Miert
>>meredek az a feltetelezes, hogy ami 13-15 milliard evvel ezelott
>>megtortent, az megtortenhetett maskor is? Esetleg sokszor.

>Maskor? Mikor? Hol? Osrobbanas elott nem volt ter nem volt ido
>nem voltak torvenyek nem volt letezes. Mikor sokszor? Hanyszor?

Te irtad: "Osrobbanas elott nem volt ter, nem volt ido." Aztan megis
lett.
Miert csak egyszer, miert csak egy helyen kellett ennek a
lehetosegnek meglennie?

Ugyan mi zarja ki, hogy tobb nagyon tavoli helyen is letrejojjon
osrobbanas?
Ugyan mi zarja ki, hogy a "mi" osrobbanasunk elotti ""idokben"" is
volt egy korabbi osrobbanas, majd nagy reccs? Esetleg tobb. Esetleg
parmilliard. [Tudom itt a koztes vilagnelkuli ""ido"" gondokat okoz.
Mi zarja ki, hogy a "metavilagegyetem" ugy nezzen ki, mint egy
tuzijatek? [Egymas utan robbanasok, gyakran egyidoben, vagy kozel
egyidoben, azonos helyen, vagy mashol.]

>Magat az osrobbanast egy kvantumfluktuacioval magyarazza, vagyis
>ha eleget megyunk vissza idoben, eljutunk egy olyan allapotig
>(Planck-kor) amikor a van es nincs kozti kulonbseg (is) elmosodik.
>A terido-kup csucsaban egy Planck-sugarnyi gomb csucsul. 
>De paradox modon ennek a (fel)gombnek a a kuptol legtavolabbi 
>pontja _SEM_ az ido kezdete, az mindenhol ott van ezen a le-
>kerekitett csucson. Szoval bizarr.
>Ezt a let/nemletet akarod behelyezni egy "meta-idobe" ha jol
>ertem. Es hogyan? Ez az ami meredek. 

Hja! Tobb dolgok vannak egen es Foldon oh Horatio...
Nem ertem miert kulonosen meredek valamibol, amibol egy biztosan
van, tobbet is feltetelezni. Nekem eskuszom, hogy az egyetlenseg
sokkal "meredekebb".
"Minden, ami korulottunk van az nem egyedi, hanem altalanos, sot
talan atlag."

>A sok vilagegyetemhez hianyzik az ertelmezesi tartomany.

Mi az ido ertelmezesi tartomanya? Mi a te're'?
Ezeket a valosag, a letezes jeloli ki, hozza letre. Azok velejaroi.
Egy vilagegyetem eseten ugyanugy, mint tobb vilagegyetem eseten.
Hogy ezek a tartomanyok nem osszefuggoek? Na es? Lattunk mar ilyent.

>A szerzo altal sugallt deista magyarazatot en is eroltetettnek
>tartom, de Paul Davies tul okos ember hogy csak ugy lesoporjem
>az asztalrol, amit ir.

Hat akkor kerlek engem se soporj le! :-)
Mert ezeket a gondolatokat nem en talaltam ki. 
Ugy "loptam". Szinten nagyon okos emberektol.

Udv, Peter.

 irta:

> Akkor lenne jogos a kritikad, ha a fenti magyar forditast 
> probaltom volna elemezni. Itt viszont az all, hogy
> a versike egy konkret pelda, amit ha visszakodolunk,
> megkapjuk a PI-t.

Igazad van, ha szo szerint vesszuk. Felteszem azert, hogy az eredeti
leveliro (asszem, Isvara volt?) a szanszkrit valtozatra vonatkoztatta az
allitasat, de nem fogalmazott tudomanyos precizseggel :-)
Udv,
Peter

Egyszeruen csak tok felesleges meg egy csomo masik univerzumot
feltetelezni, merthogy semmilyen kolcsonhatasunk nincs mas
univerzumokkal, es a sajatunkbol meg nem tudunk kilepni (nem csak mi
nem)... 

Zeratul

Nemigen hiszem, hogy "foldi halando" szamara emesztheto formaban lesz
kozolve. Nehany erdekesseget biztos kiemelnek, de az egyes genek valodi
hatasat meg tavolrol sem fogjuk tudni, hogy a teljes rendszerrol ugye ne
is beszeljek. Nem akarok senkit elszomoritani, de igazabol azzal, hogy
megvan az emberi genom, azzal meg nem sokmindent tudunk meg. Persze nagy
segitseg, de meg rengeteg munka kell ahhoz, hogy valodi hasznot
hozzon...

Zeratul

Ugyanettol a ket szerzotol tudom ajanlani az Evolucio nagy lepesei cimu
konyvet. Szinten szo van benne rola az elet kialakulasarol, es az
evoluciorol, de mas temakat is erint, mint pl. az emberi nyelv
kialakulasa.

Zeratul

Errol irt az ET is egy cikket. A kvantumgaz valoszinuleg a Bose-Einstein
kondenzatumot takarja. Ennek diohejban az a lenyege, hogy az elegge
lehutott (~100 nK) gaz (pl. rubidium) reszecskeinek sebessege annyira
meghatarozotta valik, hogy a lokalizaciojuk bizonytalansaga akkora lesz,
hogy atfednek, es igy tk. egy nagy szuperatommag jon letre. Ezekben a
feny sebessege nehany m/sec.
Ha az orvenyles sebessege osszemerheto a fenyevel, akkor  az orvenyles
"magaval rantja" a fotonokat, amik ily modon nem tudnak elszabadulni.
Diohejban ez a lenyeg, de pl. az ET-ben is utananezhetsz bovebben (talan
valamelyik aprilisi, vagy marciusi szamban...)

Zeratul

A Fold nagyjabol ott alakult ki, mint ahol most van. Hideg nem lehetett,
mert nagyon meleg volt, de nem az uveghazhatastol fokent, hanem a Fold
"belso melegetol". Az uveghazhatas ehhez kepest elhanyagolhato.
A CO2 nagy resze a levegoben volt, gyakorlatilag a mostani O2 helyett is
CO2 volt. Ez persze csak reszben igaz, mert viszonylag nagy mennyisegben
fordult elo a szen pl. szenhidrogenek formajaban is...

Zeratul

Hat az immunrendszeruk az egy nagyon nehez kerdes, igazabol nem sokat
tudunk rola. Ami biztos, hogy egyes papucsallatka "torzsek" egyuttelnek
olyan korokozokkal, ami mas papucsallatkakat elpusztit(ana), de ok
vedettek ezekkel a korokozokkal szemben. Ez egy nagyon bonyolult tema,
meglehetosen keveset tudunk rola (meg kevesebbet tudok rola enn
magam...). a lenyeg az, hogy nagyon nagy szukseguk nincs hiperszuper
immunrendszerre. Valamennyire talan tudnak vedekezni toxikus anyagokkal,
de foleg abban kell bizniuk, hogy egy korokozo sohasem pusztitja ki a
gazdafajt...

Zeratul

Sziasztok!

From kerdezte:
>Az inflacios tagulassal kapcsolatban olvastam, hogy a tergorbulet nem csak a
>tomegtol fugg, hanem mintegy 10 fele dologtol...
>A 10-bol 2 a tomeg es a nyomas. Mi a masik 8?
A tomeg, azaz a vele ekvivalens energia (e): az egy a 10-bol.
A nyomas: az harom a tizbol: x, y es z iranyu nyomas (Px, Py, Pz). Ha aramlik,
kavarog a kozeg, akkor ezek nem egyenloek egymassal, akkor nem ervenyes Pascal
torvenye.
Nem is 10, hanem 16 mennyiseg van az energia-impulzus tenzorban,
de mivel ez (a foatlora) szimmetrikus tenzor, a fuggetlen elemek szama 10.

	e	e_x/c	e_y/c	e_z/c
	p_x*c	p_xx	p_xy	p_xz
	p_y*c	p_yx	p_yy	p_yz
	p_z*c	p_zx	p_zy	p_zz	

c:     fenysebesseg
e:     energiasuruseg
e_x/c: x iranyu energiaaramsuruseg
p_x*c: x iranyu impulzussuruseg
p_xy:  x iranyu impulzus y iranyu aramanak surusege

Celszeru a koordinatarendszert az anyaghoz rogziteni.
Ekkor csak a foatlo lesz nullatol kulonbozo, s mivel
p_xx = p_yy = p_zz := p, a tenzor:

	e	0	0	0
	0	p	0	0
	0	0	p	0
	0	0	0	p

Ha ez nem ertheto, akkor bocs, de ennek reszletes
kifejtese tul nagy helyet igenyelne. Azt meg megemlitem,
hogy a szimmetria mellett az energia-impulzus tenzor fo
tulajdonsaga az, hogy divergenciaja nulla, ugyanugy,
mint az Einstein tenzornak.

Jo emesztest es utanaolvasast!
Kalman

Sziasztok!

>A szombati Magyar Nemzetben volt egy iras egy hires magyar
>matematikus-csillagaszrol, aki kidolgozott egy ujabb relativitas
>elmeletet.
Laci, elolvastam a cikket. Marhasag. Zoldseg. Az ilyen cikkek nem
oregbitik a lap hirnevet. De a szobanforgo tudoset sem. A cikkbol
kiderul, hogy Dobo Andor nem ert az altalanos relativitaselmelethez.
Sot a specialishoz sem, kulonben nem nyilatkozna ugy, hogy:
 "Az Einstein-fele specialis relativitas geometriai szempontbol olyan,
  mintha Einstein a fizika torvenyeit egy -1 gorbuletu geometriaban
  irta volna le."
Ugyan dehogy. A specrel geometriaja a Minkowski-fele geometria, ami
lapos, semmi gorbulet nincs benne. 
 "... letezik az Einstein-fele relativitastol eltero relativitas is,
  amelyet nem a Bolyai-Lobacsevszkij fele hiperbolikus, hanem a
  Riemann-fele elliptikus geometria jellemez."
Sajnalattal jelentem, hogy Riemann geometriaja nem elliptikus, hanem
altalanos, olyan eseteket is magaba foglal, amikor a kontinuum
gorbulete (ami pozitiv is, negativ is, nulla is lehet) pontrol
pontra valtozik. Es ezt Einstein felhasznalta az altalanos relativitas
megalkotasakor. Ebben az iranyban mar nincs tovabbfejlesztenivalo.
 "Szerintem az anyagi pont sebessege tullepheti a fenysebesseget:
  veges ido alatt vegtelen is lehet, mikozben veges utat tesz meg."
Ezt egyszeruen nem ertem.
 "A magyar tudomany ovatos, tartozkodo, senki sem mer allast
  foglalni."
Biztosan udvariasak a tudosok idegen vizekre tevedt kollegajukkal.
De attol ez meg hablaty marad.
>A elmelet friss, a szerzo feltette a halozatra, megelozendo az esetleges
>prioritas-vitakat.
Akkor jol eldugta. Ismerem a szerzo nevet. Vannak jo keresoprogramok.
Megsem talaltam semmi erdemlegeset a halozaton.
> Tud valaki errol bovebbet ?
Azt hiszem, ezzel nem kell foglakoznunk. Kacsa volt. Ka'r.
Az is szerepelt a cikkben, hogy a csillagasz
 "1979-ben jelezte a Jupiter egyik, addig ismeretlen holdjanak
  letezeset, amit 1980-ban igazolt a Voyager urszonda."
Gondolom, itt is hiaba kutat az, aki reszletekre kivancsi.
1980-ban nem is fedeztek fel Jupiter holdat. 1979-ben viszont
harmat fedeztek fel: Metis, Andrastea, Thebe. Na most akkor
melyikuk volt elorejelezve?
A cikk vegen a professzor idezi Planck mondasat, miszerint egy
uj tudomanyos igazsag tobbnyire ugy gyoz, hogy ellenzoi kihalnak.
Nagyon nem ide illo idezet ez, mert itt nincs is mit ellenezni.
Az elmeletet - ha letezik - sehol nem publikaltak. Legenda.

Udvozlettel,
Kalman