Kedves Jozsef! eloszor is elnezest, hogy elbambultam a reakcioval

Tehat egyetertunk, az altalam felvetett lehetosegek lehetosegen.
"Ha tobb modell azonos eredmenyeket szolgaltat, az egyszerubb a csinosabb."
Pontosan azt tekintettem en is. Ezert kellene ezeket a lehetosegeket 
megvizsgalni, hatha a valtozo fenysebessegu modell egyszerubb lenne, vagy 
legalabb nem volna latszatra koznapi jozan paraszti eszunkkel annyira 
ellentetes, mint a jelenlegi.
"Mivel a tukorrol visszajovo feny ideje nem azonnali, egy ilyen modell 
szuksegkeppen tele lenne vegtelenekkel, (minden tavolsag vegtelen, vagy az 
idoegyseg az stb)"
termeszetesen egy lehetoseg, hogy az idokulonbseget a fennyel definialnank, 
igy a feny 0 ido alatt er a tukorbol a szemunkbe. az egyidejuseg egyebkent a 
az eddigi gondolatkiserletekben szinten kapcsolodik a fenyhez, aztan persze 
kiderul, hogy az egyidejuseg nem abszolut.

"Talan ilyet is lehetne csinalni. De tele lenne jo bonyolult
szabalyokkal, es vegul is ugyanazt kellene hoznia, mint a specrel, mivel nem 
ismerunk ezzel ellentetes megfigyeleseket. Akkor meg minek?"
Azert, mert lehet, hog ynem lenne tele bonyolult szabalyokkal. A sspec rel 
jelenlegi formaja torteneti, es meg kellene vizsgalni, hogy az eqvivalens 
modellek kozul melyik a legtetszetosebb, legegyszerubb. Egyebkent ugyebar a 
tapasztalati halmazon eqvivalens modellt kell gyartani, ami a tapasztalati 
alapon kivul lehet, hogy nem ekvivalens, igy eltero is lehet az eddigi spec. 
rel. elm. -tol. Kiderulhet, hogy van egy tetszetosebb modell, ami ekvivalens 
a tapasztalati alapon, de eltero elorejelzest ad uj kiserletekre.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

Kedves David Gyula!

Koszonom kimerito es kielegito irasodat. Egy ket megjegyzest tennek ra 
vonatkozoan.

1) Koszonom az Euklideszi-Bolyai Newtoni-Rel. elm. parhuzamot es 
magyarazatot, ezalapjan megertettem a kerdest. Matematikai osztonom ellen 
ugyan agal az, hogy az altalanos keretnek csak a Newtoni illetve az ismert 
spec. rel. elm. lenne a ket lehetseges szukitese, de el kell, hogy fogadjam, 
ha allitod, mert en kevesebbet vizsgaltam ezt a kerdest. Egyebkent nem 
gondoltam volna, hogy a a Michelson-Morley kiserlet az altalanos 
keretelmeletben mar interpretalhato, es igy donto kiserlet. Azt hittem, hogy 
ehehz szukseges valamelyik szuk elmelet. De ha ezt allitod, el kell, hogy 
fogadjam.
2) Ezek szerint ha a cpec. rel. elm.-tet a relativitas elvebol vezeted le, 
akkor a kepletekben a c egy a kezdetekben kulonosebb jelentes nelkuli 
konstans, es a vegen vezetheto le, hogy a fenynek ezzel a sebesseggel kell 
terjedfnie. Jol ertettem? Mert igy ertem.:)
3) Irtad: "Termeszetesen minden elmeletet el lehet transzformalni. De ez a 
fentiek  szerint csak egy trivialis koordinatatranszformacio lehet, esetleg 
az elmeletben szereplo fogalmak atnevezese. Hasonloan ahhoz, hogy az
euklideszi sikon is bevezethetunk ronda gorbe koordinatarendszereket..."
Ezt ertem, es en is igy gondoltam, de volt egy olyen erzesem, vagy legalabbis
 a lehetoseget ereztem annak, hogy egy ilyen transzformalt rendszer esetleg 
nem csunyabb, hanem szebb. Mivel a Newtoni es Einsteini elmeletek 
tortenetileg olyan formajuak, amilyenek, elkepzelhetoenek tartottam, hogy az 
einsteini elmelet egy olyen rendszert alkotott, amelyben valami torteneti 
kenyszerbol valami csunyasag meradt benne, es a lehetseges transzformaciok 
kozott valamelyik szebb.
4) Irtad: "Az ezektol fuggetlenul
esetleg definialhato "abszolut", nem dilatalodo ido viszont nem merne 
semmit,es ot sem merne semmilyen folyamat. "
termeszetesen en valami ilyenre gondoltam. Az ikerparadoxonban nyilvan a 
sebessegek es a tavolsagok valtoznanak, de az ido allando maradna (per 
deklaratio). Ez az idofogalom abszolut volna, es valami abszolut dolgot 
merne. Csupan ugy gondoltam, hogy egy ilyen elmelet egyszerubb (hisz van 
benne eggyel tobb abszolut fogalom) es tobbeknek szebb, mintha az ido, a 
sebesseg es a tavolsag is valtozik. Ha minden valtozik, az nem olyan szep, 
mintha van valami, ami allando. Totalis relativitas helyett talan jobban nez 
ki, ha a relativitas viszonyit valamihez, es ez a valami az abszolut ido 
lenne. Egy ilyen elmeletben az ido abszolut, es a tavolsag es a sebessegek az
 idohoz kepest relativak. A mostani elmeletben viszont mindharom mennyiseg 
relativ, es nem lehet elmondani, hogy mihez viszonyitva.

megegyszer koszonom a valaszt: math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

Sziasztok!

Talan erre a kerdesre is Davids Gyula tud jo valaszt adni nekem.
Tanultuk a magneses erot meghatarozo kepletet, amelyre mar nem emlekszek 
pontosan, de szerepel benne a toltes sebessege.
Tanultuk: hogy a sebesseg relativ. Ugyanakkor a spec. rel. elmeletben az ero 
meg abszolut fogalom.

Itt valami ellentmondasos. Vajon a spec.rel. elm. meg nem tudja felolelni a 
magnesesseget, vagy valamit en hibaztam el? Az alt.rel. elmeletben gondolom 
minden rendben van. Eddig azt a valaszt kaptam, hogy az elektromagnesesseget 
egyben kezeli, es igy a sebesseg relativitasaval az az ero elektromos es a 
magneses resze kozott lep fel relativitas. Hogy is van ez pontosan?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

>> Felado :  [Hungary]

>> egy repulogep ha tulepi a hangsebeseget a pilota halja-e a motor hangjat
>> vagy nem. mert lenyegeben a motor a pilota mogott van es a hangsebesseg
>> folott a hang lemarad, de a motor is hangsebessegel halad igy a hang
>> sebnessege egy fix ponthoz viszonyitva osszeadodik a repulogep
>> sebessegevel vagy nem?

>A levegon keresztul szerintem nem hallja, ellenben a repulogep >testen
>keresztul bejut a zaj... SZVSZ!

Ez szerintem attol fugg, hogy a geptest anyaga gyorsabban vezeti-e a hangot,
mint a levego. Mivel a repulogeptest anyaga fem(otvozet)
ez gyorsabban vezeti, tehat szerintem hall a pilota motorzajt. Viszont a
levegon keresztulnem hallhat. A hang nem juthat el a menetirannyal
megegyezo iranyba !

Hali, Akos

Tisztelt Tudosok!

Nekem ez a legutolso szam egy kicsit szetszortnak tunt, tele volt 
krikszkraksszal. (Biztos a hoseg.)

Ha mar a nyari temaknal tartunk, Philip Roth elmelkedik az egyik 
regenyeben, hogy a legnagyobb meretvaltozatossagot mutato emberi szerv 
a noi mell. 


                       Aggod Jozsef

Van n darab esemeny: A1, A2, ... , An.
Ezekrol az esemenyekrol tudunk bizonyos valoszinusegeket, peldaul
ismerjuk
P(A1)-et, P(A1 vagy A2)-ot, P(A3 es A4 es A5)-ot es igy tovabb. Hogyan
lehet ezekbol az adatokbol interpolalni a tobbi adatra, vegso soron az
osszes elemi esemeny valoszinusegere? Van erre valamilyen modszer?
Magyarul: van egy tablazatunk (az elemi esemenyek valoszinusegei), ami
csak reszben van kitoltve, ill. az elemeknek csak bizonyos osszegeit
ismerjuk. Hogyan lehet a tablazat maradek reszet is kitolteni ugy,
hogy ezt valamilyen ertelemben interpolacionak, illesztesnek
nevezhessuk?

A feladat atfolgalmazhato egy linearis egyenletrendszer megoldasara. A
kerdes csak az, hogy a kulonbozo megoldasok kozul melyiket valasszuk
ki. Van-e a polinomokhoz hasonlo szep konstrukcio, amit itt fel
lehetne hasznalni? Egy lehetoseg, hogy az osszes megoldas kozul a
maximalis entropiajut valasztjuk, mint a "legvaloszinubbet". A gond
az, hogy ugyanennyi erovel a minimalis entropiajut is valaszthatnank.

Ez azert volna erdekes, mert szerintem az ember muszaj hogy
alkalmazzon valamilyen ehhez hasonlo becslest, amikor a fejeben
felepiti a kornyezet esemenyeinek modelljet. Az ember csak bizonyos
korrelaciokat figyel meg, a tobbiekre csak kovetkeztet. Pelda ilyen
gatlastalan becslesre: A korrelal B-vel, B korrelal C-vel => A
korrelal C-vel. De az is lehet, hogy semmi ilyet nem csinal az ember. 

Udv.: SB

Zoli:
> Megtehetnenk, hogy egyuttmozgunk ezzel a ponttal,
> es akkor a felgombot egy kepzeletbeli rudon erre a pontra
> felfuggesztett lengo inganak is velhetnenk.

Ez nem koser. Gyorsulo rendszerbe tersz at, nem inerciarendszerbe. 


Regebben olvastam mar ezt a feladatot valamelyik Komalban, de nem
sikerult megtalalnom. Most ujra kiszamolva nekem az jott ki, hogy kis
kiteresek eseten ugyanakkora a lengesido. Pontosabban: a kejfeljancsi
lengesideje felulrol konvergal a masikehoz, ha a maximalis kiteres
tart a nullahoz. Ezt megprobalom megindokolni:

A felgombhej tomegkozeppontja (ha eleg vekony a fala) eppen r:=R/2
-nel van. Legyenek x es y a tomegkozeppont koordinatai, legyen fi a
szogelfordulas es w a szogsebesseg, T pedig a tomegkozepponton atmeno
megfelelo tengelyre nezett teta. Ekkor:

I. esetben (ture akasztott)
y= -R cos(fi)
x= R sin(fi)
Epot= m g y
Ekin= 1/2 T w^2 + 1/2 m r^2 w^2  (Steiner-tetel)

II. esetben (kejfeljancsi)
y= -R cos(fi)
x= R fi - r sin(fi)
Epot= m g y
Ekin= 1/2 T w^2 + 1/2 m [(x')^2 + (y')^2] = 
 = 1/2 T w^2 + 1/2 m [(R w - r w cos(fi))^2 + (R w sin(fi))^2] =
 = 1/2 T w^2 + 1/2 m r^2 w^2 [(2 - cos(fi))^2 + (2 sin(fi))^2]

mivel (2 - cos(fi))^2 + (2 sin(fi))^2 ~ 1, ezert Ekin1 ~ Ekin2.

Valamint az is latszik, hogy Epot1 = Epot2

A megoldando egyenlet: Epot + Ekin = a'll

Tehat ranezesre: kis kiteres eseten kozelitoleg ugyanakkora a ket
lengesido.

A preciz megoldas ugy nezne ki, hogy kifejezzuk w-t, es a lengesidot
megkapjuk, ha 1/w -t integraljuk fi szerint. A ket 1/w fuggveny
kozul a masodik mindenhol nagyobb egyenlo mint az elso, ezert a 2.
lengesido a nagyobb. 

Felteve hogy nem rontottam el semmit. 

Udv.: SB