Vaskalap sos homokja es hidratalt szilikatja ketsegeket ebreszt
bennem. Csinalt-e valaki kiserletet erre? Az en hipotezisem szerint a
viz keni a homokot, ezert a homokszemek egymason konnyen elmozdulva
geometriailag jobban illeszkednek egymashoz, ezert surubb es
szilardabb. Emlekeim szerint ha szaraz porhomokra vizet ontunk, ott
godor keletkezik, mert tomorebb lesz a homok.

A stabilitas tekinteteben meg gondoljunk arra, hogyha teglakat ontunk
egymasra, csak tegledombot tudunk kapni, de egymasra rakosgatva varat
lehet epiteni belole. Persze a homokban levo agyagnak is lehet szerepe
(habarcs). 

Czettele Gyozo

Pal:

> (napelemek) Itt jonnek a kerdeseim. Az egy millio forint nem is tunik
> soknak, de ebben a futes is benne van ?
Nem nagyon. Es az egymillio is csak akkor egymillio, ha a berendezesek nagy
sorozatban keszulnek ! A futes es a melegviz kulon ugy, ahhoz egy matt fekete
csokigyo kell a haztetore, lehetoseg szerint uveggyapottal szigetelve. Es ez
csak a rasegites.

> Mennyi egy haztetos napelem elettartama ? 
Elvileg vegtelen. Mondjuk, mint a haze. 

> Mekkora
> a szukseges akkumulatorok tomege, terfogata ?
Egy pincenyi :-) , vagy inkabb  :-(

> Ezek csereje nyilvan eleg nagy kornyezeti problema. A recirkulacio is,
> bar nem olyan evszazados, mint az atomeromuvek kiegett elemeie.
Igy igaz !

> Egyebkent egy napelem pontosan milyen anyagokbol epul fel?
Egy pici felvezeto (szilicium), meg egy csomo szerkezeti anyag (aluminium,
uveg). 

> Par napja itt is szobakerult a hidrogenauto,
Na itt meg van fejleszteni valo. Bar ketszaz eve biztos bolondnak neztek
volna, ha olyan jarganyt propagaltam volna, ami apro robbanasok
energiajaval megy, es nem esik a robbanasoktol apro darabokra. 

Udv: Janos

Vitorlas (Sailor) ezuttal nem a szelenergiarol:

> Anno regen olvastam valamelyik nepszeru tudomanyos lapban,
> hogy Japanban olyan vizzel hajtott jarmuvet keszitettek,
> mely a kovetkezo elven mukodik: tomeny (telitett) sooldatba
> vizgozt vezetnek, az igy bekovetkezo higulas olyan energia-
> felszabadulassal jar, hogy a folyamat onfenntartova teheto,
> ha ezzel az energiaval allitjuk elo a szukseges bemeno gozt.
> A vegeredmeny: pozitiv energia merleg, csak az elejen kell
> "inicializalni", hogy megkapja a kezdo gozadagot.
>
> A pontosabb elvi-fizikai reszletekre mar nem emlekszem,
> (meg mindig gyenge voltam termodinamikabol - sajnos, ezert
> sem akarok hulyesegeket irni), de pl. nem mindegy, hogy
> milyen a sooldat - a cikkben asszem kalcium-kloridrol volt szo.
>
> A dolog addig mukodik, amig az oldat elegge tomeny, azutan
> regeneralni kell. Ez az oldat betomenyiteset, celszeruen a
> viz elparologtatasat jelenti. Es itt van koze az egesznek a
> Napenergiahoz, mivel legolcsobban ezzel vegezheto el az
> uzemanyag regeneralasa.
>
> Ennyi. Halott/tud errol valaki valamit?

Nem rossz. De en elegge hitetlen vagyok. 
Minek a goz? A vizzel gyorsabban higithato, nagyobb az energia
felszabadulas. 
Aztan a napenergias tomenyites: nem igazan jo, csak szaraz levegoben. A
kalcium klorid annyira nedvszivo, hogy magatol is higul. 
Ahhoz, hogy merheto (jelentos) energia felszabadulas legyen, nagy tomegu
lotty kell. Mondjuk suti a nap, es a menetszel meg fujja, ettol tomenyedik.
Kozben a parolgas huti, amitol aztan nehezebben parolog, esetleg befagy, ha
meg tel is van. 

Tegyuk fel, hogy megis megy. A hajtashoz 50 Kw teljesitmeny kell. Ehhez meg
50 m2 napra meroleges felulet. azt hiszem, jobb, ha nevednel maradva ezt
vitorlaul kepzed ki! Na, nem banom, lehet propeller is!

Ehhez kerdes: gurulokepes kocsira szerelt propeller attetelen keresztul
hajtja a kocsit. Hatszelben, vagy szembeszelben halad e gyorsabban a jarmu ?

Udvozlettel: Vaskalap (Janos)

Kornel kerdese : 

> Miert pont elektron es pozitron keletkezik? Miert nem valami sokkal
> egyszerubb, alapvetobb epitoeleme az anyagnak?
>
> miert csak <2*elektrontomeg*c^2-nel nagyobb energiaju fotonok eseten
> lep be a parkepzodes ill. egyeltalan az anyag keletkezes, mint olyan?
> Kisebb energianal, ami a kisebb reszecskekhez eleg, miert nem?


A tudomany mai allasa szerint az elektron az anyag legegyszerubb, leg-
alapvetobb epitoelemeinek egyike. A ma elerheto energian (ami ekvivalens
egy tavolsagskalaval) pontszeru, szerkezete nincs. 

A ma ervenyes modell szerint az alapreszecskek :

a) anyagi reszecskek : 
      6 lepton - 3 toltott  : elektron, muon, tau
	         3 semleges : mind a haromnak megfelelo egy-egy neutrino
      6 kvark    (up,down,charm,strange,top,bottom - u,d,c,s,t,b)
      1 Higgs (o meg nincs felfedezve kiserletileg)
b) kozvetito reszecskek, vagy mertekbozonok
	elektromagneses	: foton
	gyenge		: Z,W+,W-
	eros		: 8 gluon (vagy inkabb egy 8 komponensu gluon)

Az anyagi reszecskeknek vannak antireszecskeik is, ellenkezo elektromos
toltessel.

Parkeltesben keletkezhet elektron-pozitron (e- e+), ket muon (mu- mu+),
ket tau (tau- tau+) ket kvark (u u^, d d^, ... itt a ^ az antikvarkot
jeloli), sot ket W (W+ W-). A tobbiek nem vesznek reszt elektromagneses
kolcsonhatasban.

De ugyanigy parkeltes, ha mondjuk Z-bozon a bejovo reszecske a foton
helyett, ekkor keletkezhet a fentieken kivul meg ket neutrino, vagy ket
Z-bozon is.

Az itt emlitett reszecskek, mind egyszeruek, terbeli kiterjedes
nelkuliek a ma altalunk latott meretskalan.

A masodik kerdesedre a valasz az, hogy azert, mert ervenyes az
energiamegmaradas. Ez alapveto tapasztalati teny, de matematikailag
levezetheto abbol, hogy a fizikai torvenyei nem fuggnek a koordinata-
rendszer eltolasatol, ez esetben ez utobbi a tapasztalati teny, ha
ugy tetszik, matematikai ertelemben axioma.

A fotonnal kolcsonhato reszecskek kozul az elektron a legkonnyebb, azaz
a legkisebb nyugalmi energiaju, de Z bozonbol akarmilyen kis energiaju
neutrinok keletkezhetnenek, ha itt meg a Z-bozon nem lenne eppen nagy
tomegu.

Meg kell talan meg jegyezni, hogy egy repulo foton nem tud csak ugy
kettevalni, mert o egy stabil, vegtelen elettartamu reszecske.
Ezzel valoszinuleg ujabb kerdesekre adok lehetoseget ;-)

Hidas Pal

Ma hallottam a radioban, hogy mar csak 671 nap van hatra a 20. szazad
vegeig, azaz nyilvan 1999. december 31-ig. Ujra kisert, es azt hiszem
mindig is fog ez a tiz evente visszakoszono badarsag. Sajnos meg
Parizsban is erre az idore allitottak be az ominozus ora
visszaszamlalojat.

Pedig egyszeru lenne kiokoskodni a helyes idopontot, 2000. december
31-et. Idoszamitasunk 1. januar 1-jevel kezdodott, az elso evtized a
tizedik ev (azaz 10), az elso evszazad a szazadik ev (azaz 100), az elso
evezred az ezredik ev (azaz 1000) vegen ert veget. Attol evtized,
evszazad, evezred valami, hogy tiz, szaz, ezer evig tart. 

A masodik evezred tehat a masodik ezer ev, azaz 2000 vegen er veget. Azt
hiszem, hogy aki ezzel a trivialitassal tisztaban van, az is megerti,
hogy megsem lehet ezt a dolgot elegszer elmondani.

Nem vesz ez a teny (az evezred, evszazad igazi vege) semmit el az
unnepelni vagyoktol, vegig lehet dajdajozni 2000-et, mint az evezred
utolso, es 2001-et is, mint az uj evezred elso evet.

Tenyleg, a tortenelem is a tudomany temakore, vagy csak a
termeszettudomany?

Hidas Pal

Sziasztok!

Van-a valakinek otlete arra, hogyan lehetne a durranogazt szetvalasztani.
Az oxigen elnyeletese, kemiai megkotese jarhatonak tunik, de van-e olyan
megoldas, ahol az is megmaradhatna. Nem kell tul tisztan szetszedni, par
szazalek maradhat benne a masikbol.
Masreszt szeretnem tudni, hogy 4 utemu benzinmotort lehet-e hidrogennel
uzemeltetni. Ha igen, milyen atalakitas szukseges hozza, milyen mennyisegu
es keveresi aranyu gazt kell adagolni.

Udv.:

"abominal cancer" helyesen abdominal cancer = alhasi rak.