> Felado :  [Hungary]

<<ez egy eleg zavaros "holizmusfele" ideologia.
ez nyilvan nem igaz, tehat 1) tul sarkalatos.
en azt mondom, hogy
a) amikor egy rendszert reszeire bontasz, es a reszt kiemeled az egeszbol,
akko
r az a resz megismerheto azon a fokon, amelyen vizsgalod. megismerheto a
resz v
iselkedese onmagaban.
b) az egesz az a reszek kapcsolatokkal osszekotott osszessege. amikor a
reszt m
egismered, es ehhez meg hozzateszed azt, hogy milyen mas reszekkel milyen
kapcs
olatban van a rendszerben, akkor ebbol megismerheted, hogy a resz a
rendszerben
hogyan viselkedik>>

Amikor az ember tervezi meg a berendezest, akkor mindig az egeszbol indul
ki, es azutan tervezi meg a reszeket. Mivel az eloszervezetet nem az ember
(sem Isten) tervezte, ezert a megismeres egyetlen lehetosege a reszekre valo
bontas, amivel megismerd az egyedi reszek tulajdonsagat s utan osszerakod,
vagy probalod megismerni a reszek kapcsolatai reven az egeszet. En is igy
csinaltam, mert a reszek tulajdonsagai elegge jol ismertek. Csak az ismert
tulajdonsagokkal, nagyon jol mukodik, azt is mondhatnam, minden ismert, csak
jol kell osszekapcsolni vagy inkabb jol kell ertelmezni, vagy maskep
ertelmezni (ezt csinaltam).

<<c) a rendszer egeszenek megismerese a) es b) lepesekbol all ossze.
ami az agyat illeti, ott az a) sok reszre meg van, a b) is sok resz
kapcsolatar
a megvan, de nem mindre, igy az egesz agy viselkedesere nincs meg egy
kifejlett
reszletes elmelet>>

Ez igy igaz!
 .
<<<ezen kivul az agy megismerese tobbretu, hiszen neurobiologiai, kognitiv
tudoman
yos, pszichologiai, szociologiai, evolucios oldalrol is kozelitik, igy nem
egyf
ajta rendszer van, hanem az agy bizony egy neurobiologiai,>>

En ugy velem, hogy van egy neurobiologiai funkcioja, mint alapfunkcio, es
abbol lehet mas tuneteket is levezetni, amit mas teruleten probalnak
megismerni

<<ez egy ures, semmitmondo megallapitas. ugyanis a tudomany lenyege, hogy
nicns olyan, hogy "lezart elmelet". ha egy elmeletrol megalalpitod, hogy
"jelenlegi is
mereteink szerint" illetve, hogy "nem lezart",>>

Ha annyira semmitmondo, akkor miert folynak tobb iranyba kiserletetk,
egyidoben? Csak azert, mert nem elfogadott.
Termeszetes, hogy nem lehet barhogy, mert mar az elemi anyag tulajdonsaga
sem enged meg barmit.

<<hogy akkor mar szinte akarmi is igaz lehet. a tudomanyso elmeletek ugy
modszer
esen nyiltak. azaz barki megkiserelheti cafolni oket, vagy jobbat alkotni a
meg
felelo modon. azaz barki, de nem barhogyan. ez azert van igy, mert azt nem
tudh
atjuk elore, kinek van igaza, de azt tdhatjuk, hogy ahhoz, hogy igaza
lehessen,
minek kell eleget tennie.>>

Igy igaz.
Szocs


---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

> Felado :  [Hungary]

<<<hat az eleg nyilvanvalo, hogy a termeszetes szelekcioban a kornyezet
szelektal.
mi mas szelektalna? a szelekciot az donti el, hog az allat az o
kornyezeteben
hogy tud megellni, szaporodni.
szerintem nincs alapveto kulonbseg a mesterseges nemesites es a termeszetes
sze
lekcio kozott. annyi a kulonbseg, hogy egy olyan kornyezetet teremtunk, ami
a t
ermeszetben maagtol nem volna.>>>

Elvileg en sem latok kulonbseget, de megis a mesterseges szelekcioval a
kornyezetet is kell alakitjuk (magatol nem jonletre), de az olyan fajok
amelyeket mestersegesen hozunk letre, talan azok sem jonnenek letre soha,
termeszetes korulmenyek kozott. Ha megfigyeled a mestersegesen kialakitott
allatfajokat, annyit lehet latni, hogy sok, foleg a haszon allatok, kozottuk
a "torz" (van elegans is, attol fugg mit kovetnek).
En a termeszetet a legoptimalisabb rendszernek velek, s minden beavatkozas,
valamilyen formaban ront rajta. Az emberiseg celt, erdeket kepvisel, s ez
rombolo.
Szocs


---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

Udv Mindenkinek !

En vagyok az a lelkes de egyre kevesbe ifju :-) titan,
aki multkor zajbol akart energiat csiholni,
meg mobil halozatot kesziteni atjatszok nelkul, stb.

Ezuttal ujabb otletem van,
de azert ne tessek azonnal DELt nyomni! Hatha...

Kitalaltam egy modszert adatok titkositasara,
de annyira egyszeru, hogy ha olyan hatasos is, mint gondolom,
akkor zseni vagyok. :-))

N a titkositando szam, legyen 16 bites.
Bitenkent XORolom vele R veletlen 16 bites szamot.
Majd az egesz melle ujra leirom R-t, igy 32 bitet kapunk.

Ezek utan a 32 bit sorrendjet a kulcs szerint osszekeverjuk.

32 bit lehetseges sorrendje 32!, azaz  2,6e35 db variacio!
A bemeno adattol fuggetlenul mindig teljesen mas a kimenet.

A visszaallitas trivialis: biteket visszakeverjuk,
es utana a masodik 16 bittel XORoljuk az elso 16 bitet.

Szerintem visszafejthetetlen (persze pont ez itt a kerdes),
barmelyik olcso csip kepes ra. A variaciok szam igen nagy.

Hol a hiba?

BM

Szocs:
>Pontosan ramutattam, s abbol indultam ki,
>hogy az enyemet fellehet epiteni a anatomiai
>szerkezetbol, mint egyseges rendszert,
nem, nem mutattad ki. komoly hianyossagok es nehezsegek vannak abban, hogy ha a
z izom reszt vesz a gondolat kialakitasaban, akkor hogy lehet az, hogy ugyanazo
n gondolat megjelenhet mas es mas izmok (szerintunk kisero vagy vegrehajto, sze
rinted resztvevo) aktivitasakor.
hogy lehet,hogy a te elmeletedet felteve az a gondolat, hogy "megyek" ugy is le
het gondolat, hogy kozben mozog a labizom, meg ugy is, hogy nem, es csak minima
lis gegemukodes van? ez a jelenseg szerintem a te elmeletedben sehogy sem magya
razhato jol. csak eroltetetten.
es hogy ehet, hogy egy bizonyso sakkjatszma allasanak gondolatanak elkepzeleseh
enel semilyen izom nem aktiv? ez a jelenseg meg egyenesen cafolja az elmeletede
t.
> es az hogy a klaszikus elmelet megfeneklett (meg ha
>nem is ismeritek el).
ezt egyaltalan nem bizonyitottad. te azt bizonyitottad, hogy a klasszikus elmel
et nem jart a kutatasai vegere. hogy bizonyos kerdesekre tobb valasz is van, es
 bizonyos kerdesekre egyaltalan nincs meghatarozott, reszletes elemlet, hanem n
yitva vannak.
> Tovabba nem magyarazza azt, hogy mibol szuletik a
>parancs, mint informacio,
a parancs mint informacio a bemenetbol es az agy aktualis allapotabol szuletik.
>es mi biztositja az informacio folyamatos
>forgalmat.
a bemenetek es a belso visszacsatolasok az agyban.
> Tovabba nem hiszem, hogy vannak olyan strukturak, >amelyek passziv folyamatba
n vesznek reszt.
mi az, hogy passziv folyamat? es mit igazo vagy cafol ez? mi koze ennek a temah
oz, hova akarsz ezzel kilyukadni?
>Azt kerulitek meg, hogy van egy olyan izomcsoport,
>amelyminden szandek, parancs nelkul mukodik, latszolag
>kiseri a mindenkori gondolkodast, szandekot, amibol
>lehet cselekedt is, de az mar akaratlagos, szandekos.
zavarosa a fogalomtarad megint. a szandek lehet tudatos es tudatalatti. az, hog
y valamely izomot nem tudatosan, hanem tudatalatt vezerlunk, nem jelent, hogy n
em az agy vezerli. az agy vezerli, de annak nem a tudatos resze.
> A kerdes az, hogy miert van egy olyan tevekenyseg, ami
>nem tud konkretumot kozolni (az arckifejezes es miert
>ne, az egesz test pozicio). Csak sejthetjuk, mit akar.
>Ennek nincs ertelme az elet szempontjabol, csak ugy,
>hogy o is a funkcio resztvevoje, alakitoja.
1) ha ez igy volna, az nem az agyrol szolo elmeletet, hanem az evoluciot cafoln
a. szovals emmi koze a mi agyrol szolo vitankhoz.
2) de nincs is igy. attol, hogy egy arckifejezes, testtartas nem kozol a nyelvi
 formainkkal tomoren es egyertelmuen leirhato dolgot, illetve, hog ynem tudatos
an szoktuk dekodolni, nem jelenti azt, hogy haszontalan. (mellesleg tudatosanis
 dekodolhato lenne, es egy bizonyos pontossagu statisztikai informaciot lehetne
 kielemezni belole, az intelligens szamitogepek remelhetoen ezt fogjak csinalni
 egyszer)
>>ezt nem ertem pontosan, a fantom fajdalommal
>>kapcsolatban egy olyan feltevest vetsz fel, hogy ez
>>nem a kozponti idegrendszerben keletkezik, hanem ott
>>helyben?
>Ezt,
no es hol helyben keletkezik pontosan? ugye nem a hianyzo testreszben keletkezi
k?:)
>Azt mondjak, hogy vannak kituntetettnek mondhato
>helyek, de az egesz agy resztvevoje a folyamatnak, de
>beiras-kiolvasasrol semmi.
ez nem egeszen igy van. az agy egy jo nagy resze resztvesz a memoriaban, nem va
gyok szakerto, igy nem mondok semmi konkretat, de az biztos, hogy nagyon sok as
szociacios mezo tobb lebenyben is a neocortecben.
de vannak az agynak olyan reszei, amelyek egyaltalan nem vesznek reszt a memori
aban.
de akarmi is van a memoriaval, ez sehogysem igazolja a te elmeletedet, es nem c
afolja a mienket. nem ertheto, mi a fenet akarsz ennek firtatasaval elerni?
az az erzesem, hogy egy olyan vulgaris ervelest folytatsz, hogy megprobalod zav
aros vizekre vinni a temat, hogy a zaavrosban halassz, es igy nem olyan egyerte
lmu, mennyire tarthatatlan a te elmeleted. ugymond: mivel a tudosok sokmindent
nem tudnak,e zert akar az en elgondolasom is igaz lehet.
marpedig az ilyen erv butasag. lehet, hogy a tudosok sokmindent nem tudnak, de
amit tudnak, az egy csomo mas elgondolast kizar mar most is.
>>de, a hipokampus memoria, ideiglenes, kozep-rovid tavu
>>memoria. ez eleg jol igazolt.
>Itt annyit mondnak, hogy a hipokammpusz, mukodesi
>hianya, nem teszi lehetove az uj ismeretek
>megszerzeset, de a regiak megmaradnak. Ezek szerint nem
>benne.
igen, a hosszu tavu memoria mashol van. ez a jelenseg tokeletesen igazolja azt
a feltevest, hogy a hipokampusz rovidtavu es atmeneti memoria.
es itt is kerdes az, hogy mi a fenet akarsz ebbol kihzoni?
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Szocs:
>>ez annyi jelent, hogy az agyszovetben nincsenek
>>fajdalomreceptorok. a koponyaban meg vannak, szoval ha
>>beutod a fejed azert az faj.:) es ha meglekeled az
>>is.
>A jelenlegi velemeny szerint. Ez igy van leirva.
es szerinted nem igaz? van cafolatod?
>Azt hiszem, hogy az eloszervezet szerveinek, az igazi
>funkciojat, csak a szervezet egysegeben lehet
>megerteni. Egy kiemelt szerv altal "termelt"
>informaciot meg tudod allapitani, de tudni kell, melyik
>szerv hasznositja es hogyan.
igen, ez is hozzatartozik. a vizsgalathoz.
> En eloszor felepitettem az egesz ideg-effektor
>mechanizmust, az egeszseges ember tuneteibol kiindulva
>es azutan probalom megfejteni a patologis tunetekbol
>eredo mukodest. Ezert hangsulyoztam azt, hogy nem
>lehet "csak" patologis tunetekbol kovetkozteteseket
>levonni.
1) az agyra kifejezetten igaz, hogy patologias esetekbol konnyebben megismerhet
o, mint egeszseges esetben. ugyanis azt, hogy egy funkcioert melyik resz felelo
s, ugy lehet mlegkonyebben megtudni, amikor kiesik egy serules miatt, vagy vala
mi rendellenessseg miatt,a mely rendellenesseg biokemiai folyamatairol mar van
ismereted.
az egeszseges mukodesbol nehez specifikus informacito kihozni.
masreszrol a te elmeletedet a patologias esetek egyszeruen cafoltak, es ez meg
az elmeleted elveteset vonja maga utan. kiindulhatsz felolem egeszseges mukodes
bol, ha te abbol jobban tusdsz gondolkozni, de apatologias esetek nem cafolhatj
ak az elmeleted!
>Mikor azt gondolom, vagy mondom "megyek", akkor nincs >szukseg labizmokra. Ha
almomban jarok, akkor bizony
>szukseges a labizom, legalabb egy minimalis funkcioja.
>A gondolkadas kozben regisztraltak minimalis EMG >jeleket a beszelo szerveken.
es a te elmeleted szerint, amikor azt mondom, hogy "Megyek", de nem indulok el,
 akkor a "menes" gondolata az agy es a beszedszervek kozotti visszacsatolas ere
dmenye. amikor meg azt gondolom, hogy "megyek" es el is indulok, akkor a "menes
" gondolat a labizom es az agy kozotti visszacsatolas eredmenye.
amikor meg csak gondolom, hogy "megyek", akkor az agy es a beszeloszervek minim
alis!! aktivitasanak eredmenye.
az egesz elmeletben az santit, hogy szerinted a gondolathoz elengedhetetlen az
agy es az effektor egyuttmukodese, de lathatoan az effektor szerv ugyanazon gon
dolatnal mas es mas lehet. hogy lehet az, hogy az effektor szerv szukseges, ugy
anakkor kulonbozo lehet? es hogy lehet, hogy az effektor szerv mukodese akar mi
nimalis is lehet?
mellekesen, ha azt gondolod, hogy "Megyek", akkor a beszedkozpontod benne van a
 gondolkodasban, es a beszedkozpont egyszeruen olyan, hogy a beszelo szerveknek
 kiad egy utasitast, igy azok minden nyelvi gondolkodasnal ohatatlanul mukodnek
 .
igy a jelenseg a mi elmeletunk szerint teljesen rendben van.
te ezzel az erdekes,es icsit furcsa jelenseggel probalod alatamasztani az elmel
eted. de ez egy eleg esetleges dolgo, hogy a beszedkozpont hogy ugymondjam, "ne
m tud lakatot tenni a szajara"
de mi van a nem nyelvi gondolkodassal? amikor absztrakt, nem nyelvi gondolkodol
, akkro a beszelo szervek nem mukodnek, es semilyen mas effektor szerv sem.
>Itt csak azt erzekeltettem, hogy a kulonallo
>jelensegekbol nem lehet altalanos tunetet levezetni.
mi?
>Az idojaras csak azert kaotikus (vagy kaotikusabb),
>mert a resztvevo elemek szamszeruen is valtozhatnak,
>ami nem jellemzo az eloszervezetre.
mi?
>>"iranyitas" es "informacio" kozott nincs nagy kulonbseg
>A velemenyem sem lenyegi, hanem inkabb formai. Ha a
>szervek folyamatos kapcsolatban vannak, akkor inkabb
>vezerel, iranyit, szabalyoz. A parancs inkabb
>helytallo, akkor amikor nincs folyamatos kapcsolat,
>hanem csak "random" beavatkozas es amikor az egyik ala
>van rendelve a masiknak.
ez fogalomzavar. iranyitas lehet folyamatos is, es informacio is lehet szaggato
tt, es akar random-szaggatot is.
mit jelent az "ala van rendelve a masiknak"?
>>> Honnan van az informacio, ha nem a visszacsatolas
>>>altal.
>>persze, az agy valahonnan informalidok az >>oxigenhianyrol.
>Ezt a kerdest nem csak en tettem fel, hanem eppen most
>olvasom, hogy bizony ez nem tisztazott. Honnan ered az >az informacio, amely b
eindit egy mozgast??
>Igy teszi fel a kerdest.
hat ha ilyen altalanosan teszi fel, akkor nehez osszefoglalni az osszes esetet.
 de ha konkretan kerdezel, akkor sok esetben van valasz, azt hiszem. mindeneset
re arra nem reagaltal, hogy a jelenseg jol beleillik egy olyan kepbe, ahol az a
gy iranyit,a  tudo pedig vegrehajt. mar, amennyire az "iranyit" terminus defini
alhato a sima informacio-kozles elleneben.
>>mi az, hogy "onmukodo mechanizmus"?
>Minden olyan mechanizmus amely csak energiat,
>informaciot igenyel mukodesehez, a kornyezetbol. Pld.
>belsoegesu motor, oszcilator, eloszervezet. es maga a
>Fold-i Termeszet.
azaz nem szuksegeltet iranyitast. de ez a definicio addig a levegoben log, amig
 te nem fogalmaztad meg, hogy hogyan kulonbozteted meg az informaciot az iranyi
tastol.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

> > Igazan jo doku-fotokat legalabb 27 Din-es erzekenysegu Roll filmeken
> > keszithetsz, de ezt a film tipust csak draga -profi, vagy regi gepekben
> > tudod hasznalni.
>
> Bocs, hogy belekotyogok.
> Eddig ugy tudtam, hogy minnel jobb a film felbontasa, annal kisebb a film
> erzekenysege. (A kisebb szemcseket kisebb valoszinuseggel talalja el egy
> foton, es ha el is talalja, akkor is csak kisebb terulet exponalodik.)
> En eddig 5 Din-es (nem tevedes, o:t Din-es) erzekenysegu Kodak filmmel
> csinaltam - igaz, hogy csak amatorkent - dokumentum-archivalast.
Meg en is belekotyogok, a regi vicc poenjaval: "neked is igazad van,
fiam"...
Szoval dokumentum archivalasra a nagyfelbontasu, kevesse erzekeny,
finomszemcses film a jo.
De az eredeti feladat kepek reprodukalasa volt, ha jol emlekszem. Arra
bizony az erzekeny es kisebb kontrasztot, nagyobb tonusgazdagsagot ado
erzekeny film lehet a jobb.
Janos

Sziasztok!

Szokoly Gyula kerdezte a digitalis kamerak pixelszamarol:

: 1. Ebben benne vannak a feketere lefestett pixelek is (amiket en
:    'bias region'-nak hivok, amire azert van szukseg, hogy tudjuk
:    mi is felel meg a feketenek)?

Nem tudom. Viszont mivel egy digitalis fenykepezogepnel a CCD azert az
ideje tulnyomo reszeben nem kap fenyt, ekkor lehet kalibrali a feketet,
tehat elvileg nem kellenek fekete pixelek.

: 2. Ez most szincsatornankent ertendo, vagy osszesen? Hany szinben
:    dolgoznak a kamerak, 3 vagy 4? Egyaltalan hogyan oldjak meg (van
:    egy szines maszk a CCD-n)?

Osszesen. A hagyomanyos megoldas az, hogy a pixelmatrixbol egy 2*2-es
reszen 2 zold, 1 piros es 1 kek pixel van (szinszuro maszkkal). Fekete
pixelt eleddig semmilyen abran nem lattam. A pixelek tobbnyire negyzet
alakuak, neha van hatszoges megoldas is.

3. Mekkora az igazi felbontasa ezeknek a kameraknak? Hiaba van sok pixel,
   ha egy pontszeru fenyforras szetkenodik sok pixelen. Ha viszont nem
   kenodik szet, akkor hogyan is van megoldva a szines kep nagy kontrasztu
   temara, elvegre a pixelek nem fednek at.

Ha egy hagyomanyos digi fenykepezogep azt mondja magarol, hogy 3
megapixeles, az azt jelenti, hogy a piros, kek es zold szinszurovel
ellatott pixelekbol osszesen 3 millio van. A kamera ezekbol
interpolacioval kb. 2 "igazi" megapixeles kepet hoz ki (azaz pixelenkent
mindharom szinkomponenssel)  [durvan 30% interpolacios veszteseg]. Hogy
aztan ezt a memoriakartyara valo kiiraskor mekkora formatumra
interpolaljak meg egyszer, az megint mas kerdes.

Van egy-ket modern (es draga) CCD-szenzor is, amelyik mas elven mukodik: a
fe'lvezetoben a feny a hullamhosszatol fuggoen kulonbozo melysegben
nyelodik el (lesz a fotonbol elektron-luk par). Ezekben a 3 szint nem
egymas mellett kulonboztetik meg, hanem egymas folott, tehat egy ilyen
szenzorral ellatott 3 megapixeles kameraval keszult kep tenyleg 3
megapixelnyi informaciot hordoz.

A pontszeru fenyforras problemaja tobb reszre oszthato: 1) a tomegcikk
digi kameraknal a CCD-k felbontasa manapsag nagyobb, mint az objektiv
felbontasa. 2) A nagy energiaval becsapodo foton annyi elektron-luk part
general, hogy ezek atkusznak szomszedos pixelekbe is. CCD helyett ilyen
szempontbol egy aktiv CMOS-szenzor jobb ugyan, de a jelenseg mindenkeppen
letezik. 3) a kep szelere a fenysugarak nem merolegesen, hanem szogben
erkeznek, azaz "bevilagitanak" szomszedos pixelekbe is (nem feltetlenul
felulrol, hanem oldalrol -- ertsd: bemegy a piros pixel tetejen a ferde
feny, es a szilicium*ban* a piros pixel oldalan atlep a zold pixelbe).


Udv,
marky

Hallo hallo !

Voltam egyszer egy fotomuzeumban. Nagy elmeny volt.
Csak egy pelda, hogy mennyire profi volt mar a 20as evekben
egy falusi fotolabor. A nagyitogephez ugye feny kell. Manapsag
villanyfnyt hasznaltak. Korabban ez mashogy ment: A sotetszoba
falan volt egy kerek lyuk. Azzal szemben kint az utcan pedig egy
gyujtotukor, ami a napfenyt a lyukba sugarozta. A tukorrendszert
egy mechanika pontosan a nap jarasanak megfeleloen mozgatta.
A lyukon keresztul bejovo fenyt egy tovabbi tukor vetitette at a
fotopapirra a negativon illetve a nagyitogepen keresztul. Akkor
sem csak papirra tudtak dolgozni, hanem szinte barmire:
Kore, fara, agynemure, stb.  A 18x24 -es fotolemezek elessegerol
pedig gondolom nem kell senkit meggyozni.

Ha az ember dokumentumot fotozik, allvanyrol teszi, sot en
mindig onkioldozni fogok. Tehat a filmes gepeknel lodzsi-
kus a kis din szamvalasztas. Nem kell sietni. Van ido akar
az 1 masodperces exp-re is. A gepem egy fuji 3,2 Mpixeles
eleg gagyi kinezetu csupamuanyag holmi. Megkockaztatom,
hogy nem a pixelszamhaboru a lenyeg, hanem a lencse.
Amikor gepet valasztottam, dobbenten tapasztaltam, hogy
a szerintem legeslegfontosabb parameter sehol sem volt
feltuntetve a prospedtusokban. Marmint, hogy a lencse
uveg e vagy nylon. Igaz, hogy csak 200000 Ft-ig nezelodtem.
No persze audiocuccoknal is ugyanez mar a helyzet.

Kerdesem tovabbiakban az, hogy miert jobb szort fenyben
fotokat fenykepezni ? Miert nem jobb egy mondjuk hatvan
fokos beesesi szogu napsugarzas ?

Tovabba engem valamiert mar elore
riaszt az, hogy minden foto elott uveg van. Nyilvan letisztitom
majd elotte, de tul az esetleges tukrozodesi problemakon
mire kell meg felkeszulni uvegen at fotozas elott ?

Udv, Agoston

> hoz valami konkretumot. Tovabba nem magyarazza azt, hogy mibol szuletik a
az agy dontesei alapjan.

> parancs, mint informacio, es mi biztositja az informacio folyamatos
az agy es a test felepitese.

> forgalmat. Tovabba nem hiszem, hogy vannak olyan strukturak, amelyek passziv
> folyamatban vesznek reszt.
Ezt egy kicsit bovebben...

> Azt kerulitek meg, hogy van egy olyan izomcsoport, amelyminden szandek,
> parancs nelkul mukodik, latszolag kiseri a mindenkori gondolkodast,
Az egyik leveledben a vezerlest es a szabalyozast keverted ossze, most
pedig a szandekot es a parancsot. NINCS olyan izom, amelyik parancs
nelkul is mukodne.

> szandekot, amibol lehet cselekedt is, de az mar akaratlagos, szandekos. A
> kerdes az, hogy miert van egy olyan tevekenyseg, ami nem tud konkretumot
> kozolni (az arckifejezes es miert ne, az egesz test pozicio). Csak
> sejthetjuk, mit akar. Ennek nincs ertelme az elet szempontjabol, csak ugy,
> hogy o is a funkcio resztvevoje, alakitoja.
A (tarsas) elet szempontjabol nagyon nagy jelentosege van az arc (test,
stb.) kifejezesnek: ezert is alakult ki, a tarsas elettel egyutt. Ha ez
nem lenne, gyakorlatilag nem lenne tarsas elet sem. Ezt a viselkedest
az agy tudattalan resze vezerli - azert tamadhatott az a gondolatod,
hogy "parancs nelkul" is mukodik, mert a parancsokat nem a tudatod adja ki.

> <<<ezt nem ertem pontosan, a fantom fajdalommal kapcsolatban egy olyan
> feltevest vetsz fel, hogy ez nem a kozponti idegrendszerben keletkezik,
> hanem ott helyben?>>>
> Ezt, es a kovetkezot, ideztem egy olyan szakkonybol, amely most is "Orvosi
> Tankonyv)
Valoszinu, hogy ilyenkor a roncsolt ideg kuld valami (te'ves) jelzest,
amelyet az agy ertelmez. Az eltavolitott izomhoz semmi koze, esetleg az
ottani hegesedessel van kapcsolatban. Az _erzes_ itt is az agyban
keletkezik: ha elvagjak az ideget, akkor _az_ az erzes nem lesz meg
(esetleg egy masik, az elvagas helyerol jovo jel alapjan).

> <<de, a hipokampus memoria, ideiglenes, kozep-rovid tavu memoria. ez eleg
> jol igazolt.>>
> Itt annyit mondnak, hogy a hipokammpusz, mukodesi hianya, nem teszi lehetove
> az uj ismeretek megszerzeset, de a regiak megmaradnak. Ezek szerint nem
> benne.
Pontosan, miutan nem ez a hosszutavu memoria - ilyenkor az mukodik
tovabb. Tanulni meg azert nem lehet igy, mert a hosszutavu memoriaba a
rovidtavubol kerulnenek at az adatok.

> <<. Egyebkent pedig, ha csak a bemenetet vagod el, akkor a kimenetbol meg
> lehet allapitani, hogy ertelmes-e,>>
> Az egy kicsit tulzas, hogy "ertelmes". Az idegi regisztratumok
> statisztikailag ertekelhetoek. Hasonloak es nem egyenloek.
Ilyenkor viszont az "alany" el is tudja mondani, hogy mit gondol! A
kimenet ugyanis mukodik...

> <<Te erted, amit ide irtal?Egyebkent: ha rovid idore felebredsz es nem
> torlod az alomkepedet, akkor az nyugodtan folytatodhat.>>
> Te is ertened, ha nem maskep akarnad ertelmezni. Kivanom, hogy ne legyen
> alkalmad olyan megfigyelesekre mind nekem.
Elnezest - tovabbra sem teljesen ertem, amit leirtal:
>> tapasztalataim csak igazoltak es ma is igazoljak. Nem tudok alvaskozben
>> helyet valtoztatni.
Ennek mi koze ahhoz, hogy:
>> Ha felebredes utan nem valtoztatok helyet, az elozo alomkep folytatodik
Termeszetesen, ha felebredes utan _valahogyan_ nem torlod az almodat es
ujbol elalszol, akkor jo esellyel tovabb fogod almodni. Friss a'lmot
torolni ugy lehet, ha meg a hosszu tavu memoria beindulasa elott valami
massal kezdesz el foglalkozni: felkelsz, masra gondolsz, stb.
Ezt viszont kerlek, magyarazd el, hogyan gondoltad:
>> Ezt nem tudja megcsinalni egy kivulallo.

> <<Dehogynem, ha tobb tranzisztort/egyeb elemet is "kiemelsz" a
> kornyekrol. Ez is megoldhato, csak nehez. Hallottal mar aramkor reszlet
> tesztelo kapcsolasokrol? Hanyfele vizsgalati modszeret ismered az elo
> agynak?>>
> Tehat ha bovited a vizsgalatot, folyamatosan elersz az egeszhez, s akkor OK.
Nem ismered az aramkortesztelo kapcsolasokat? Ugy neznek ki, hogy
veszik az aramkor kis reszletet, a tobbi elemet pedig tus
csatlakozokkal es kiegeszito elemekkel valahogyan semlegesitik
(ellenallast rovidrezarnak vagy feszultseggeneratort tesznek ra, stb.)
- ilyen modon ugy lehet merni a kerdeses reszletet, mintha kivagtak
volna az aramkorbol. Az agyban ennek a kulonbozo serulesek vagy
mesterseges gatlasok es a bevitt vizsgalojelek felelnek meg.

> Sok fele vizsgalati modszert dolgoztak ki, de meg nem tudjak megallapitani,
> hogy egy regisztratum milyen cselekedetekre alkalmas, milyen gondolatokat
> takar (ez lenne a szenzacio).
Dehogynem, pl. a labirintusban futkoso patkanyok almai, amiket regebben
emlitettem. Igaz, nem lehet pontosan tudni, hogy mi mit jelent benne,
de pontosan azonosithato, hogy a labirintus mely reszlete alapjan almodta.

> <<A genetikai programjuk nem errol szol.>>
> Ezek szerint a hangyanak nincs memoriaja (szerintem mas eloszervezetnek
> sincs). Kimondottan genetikai programja iranyitja. Inkabb azt kiszem, hogy a
> test felepult genetikai program szerint (igy fogalmazzak meg), de a
> kornyezeti ingerekre reagal, mint minden. Sokkal kevesebb ingerre kepes
A fenet - ugyanannyi ingerre reagal, de sokkal kevesebb fajta reakcioja
van, az egyszerubb felepitese miatt.

> reagalni mind az ember, de ez nem jelenti azt, hogy mas mukodesi elv
> ervenyesul. A memoria egy felteteles reflex.
A tanult memoria lehet, de akkor az oroklott pedig feltetlen reflex.
A hangyanak a kozponti agyaban nagyjabol szaz sejt lehet - mind fix
felepitesben. Ez azt jelenti, hogy minden tudasa oroklott, nem tanul
semmit. Termeszetesen reagal a kornyezetere, elemi dontesekre kepes es
van memoriaja (ez szukseges pl. a jelzeshez a bolyig), de a rovid
tavubol nem kerul at adat a hosszu tavuba es erre ott nincs is
mechanizmus. A hosszu tavu memoriaja csak evolucioval fejlodhet es a
fogantatasnal dol el, hogy milyen lesz.

> Nem tartozik ehhez a temahoz, de azt a genetikai programot sokszor ugy
> kezelik mind "Isten akaratat". Maskor azt mondjak azert lett gorbe a madar
> csore, hogy tudjon belenyulni a viragszirom melyebe. Azert lett ilyen a
> szine, hogy ezzel tudja alcazni magat a kornyezetben (oda menekul, ahol
> beleolvad a kornyezetbe). Sot ugy adjak elo, mindha maga az eloleny,
> strategiaja volna az a valtozas. Igy megy ugy alakitotta a test formajat,
> szinet, stb!!??
Ez ugy nez ki, hogy idonkent kialakul valamilyen valtozat, es ha jobb,
mint az elozo, akkor az terjed el. Semmi tudatos nincs benne, csak mi
szeretjuk megszemelyesiteni.

> En nem tagadom az evoluciot, mert az anyag csak meghatarozott formaba es
> meghatarozott kornyezeti feltetelek mellett lehet az, ami. Ez nem kivan
> strategiat, celt, iranyitast, vezerlest, sem "Isteni akaratot". Ez az anyak
> tulajdonsagabol adodik s a folyamatos anyagi mozgas ide vezet.
Ez nem tul tudomanyos megfogalmazas, de nagyjabol igaz.