TT.
	VAti idezett tolem a 330. szamban;
> Szoval egyesek szerint Einstein feleslegesen barmolt az utolso 30-40
> eveben. Csak, hogy van egy egy cikk 47-bol, az a hires Einstein Podolsky
> Rosen cikk. Van itt a listan valaki aki nagyon kedveli az EPR-t. Csak
> nagyon lapit, pedig egy hete tettem mar celzast ra. Szoval kollega bujj
> elo! Es lokjed az EPR cikkeket! Koszi.
> Ugy tunik Einsteinnek 20 ev alatt csak sikerult egy olyan kiserletet
> kigondolnia, amire a relativitas es a kvantummmechanika mas-mas joslatot ad.
> Einstein szerint termeszetesen a relativitas elmelet a jo, ezert vegre mar
> bebizonyitotta a kvantummech. tarthatatlansagat.

	Bizony ezt mar eleg regen irtam (Tudomany #280). De ne menjunk ennyire
vissza a multba, vegyuk csak Toth Andras hiret a 328. szambol:
| Az osztrak fizikusok ultraibolya sugarzast bocsatottak egy
| specialis kristalyra, a belepo ultraibolya foton helyett ket 
| kisebb energiaju foton lepett ki a kristalybol, ez a ket
| reszecske korrelalt part alkotott. Az egyik fotont hatarozott
| polarizacios allapotba vittek, ezzel a kozben tavolra kerult
| parja is azonnal hatarozott, de az elozovel ellentetes allapotot
| vett fel, tehat a kvantumallapotot teleportaltak, eljuttattak a
| tavolba. A folyamat soran latszolag tetszoleges sebesseggel,
| akar a fenysebessegnel is gyorsabban terjedt az informacio, 
| amit pedig tilt a relativitaselmelet.

	Na, hat errol van szo kerem. Az az a hires nevezetes EPR.
Az eredeti cikkbe mar beleneztem, de nem olvastam vegig. Tovabba Niels Bohr
irt egy valasz cikket. Nem tudom mit irhatott, mert szerintem Einstein
bacsinak vegul is csak igaza lett.
	Tovabbi reszleteket lehet talalni az Einstein-Bohr vitarol 
W. Heisenberg: Resz es az Egesz c. konyveben.
Csodalatos konyv, ajanlani tudom mindenkinek.
Az EPRrol valaki igert cikket ide a Tudomanyba (talan Attila). Ha nem
erkezik meg az a cikk, es lesz idom, majd reszletesen leirom a
gondolatkiserletet, ami ugye most mar nem is csak gondolatkiserlet.
	
	Addig is fonjuk ossze a szalakat, es vegyuk elo Janosunk nem
letezo fotonjat. Sajnos el kell ismerjem, Janosnak valamilyen ertelemben
igaza van (talan ezt mar mondtam is). Ugyanis a leirasahoz reletivisztikus
kvantumelmeletre van szukseg.
	A fizika jelenlegi allasa szerint a
reletivisztikus kvantumelmelet meg nincs tokeletesen rendbe rakva.
Ertem eze alatt, hogy elmelet van, sot mukodik is.
	Tovabba,
a kvantummechanika Neumann ota elvileg is szep es egzakt tudomany.
A relativitaselmelettel (specialis) meg annyi bajunk se volt.
	DE
	A ketto egyesitesekent eloallo reletivisztikus kvantumelmelet
viszont elvileg nincs rendberakva. Mivel mukodik az elmelet, ezert sokan ezt
nem is tudjak, illetve ugy gondoljak, hogy valami Neumannhoz hasonlo
matemokus majd csak rendberakja egyszer.
	Na ebben nem hitt Einstein.
De ha eloveszitek a Landau 4. kotetet, abban is megtalaljatok a bevezetoben
leirva, hogy sajnos elvi problemak vannak. (akinel van 4-es Landau magyarul
az igazan bemasohatna ezt a reszt. koszi)
	Ugyanis - mondja Lifsitz (mert ezt mar o irta) - a
relativitaselmeletben semmi nem terjedhet a fenynel gyorsabban, de a
kvantummechanikaban a hullamfuggveny redukcio soran a hullamfuggveny a
teljes terben azonnal beugrik a sajatallapotba.
	Az ellentmondas nyilvanvalo.
Egyesek ugy akarjak az egeszet feloldani, hogy jojo a hullamfugveny beugrik,
de informacio ez altal nem terjed. Csak, hogy ezt semmi nem garantalja.
Einsteinek voltak az elsok, akik egy ilyen kiserleti elrendezest kitalaltak.
Ugy latszik ezt most mar meg is valositottak.
	Akkor kerem ettol kezdve lehet felni a hoi fele nagy cenzortol, mert
itt van a szemunk elott az idogep.

Horvath Pista

A #324-es szamban olvastam:
>Fermat sejtes: Most, hogy megvan a bizonyitas, lehet hogy senki se fog mar
>keresni egy egyszerubbet? A tapasztalat azt mutatja, hogy egy matematikai
>sejtest tobbfelekeppen is lehet bizonyitani.

Lehet,hogy lemaradtam valamirol?
Ki,mikor es hogyan bizonyitotta?
Hallhatnank errol tobbet?

Elore is kosz:
Gabor

Az izolalt agyhalal csak abban az esetben tekintheto bizonyitottnak, 
ha a kovetkezo osszes kriterium egyidejuen teljesul:
- irreverzibilis agykarosodas
- 35 C-nal magasabb testhomerseklet (rectalisan merve)
- spontan legzes teljes hianya
- egyertelmuen tisztazott korok (endokrin, metabolikus es gyogyszeres 
toxicus hatas kizart)
- legalabb 6 oraja fennallo mely koma
Hangsulyozni kell a kriteriumok kozul az elsokent emlitettet, mivel ez 
eleve meghatarozza, az elettel ossze nem egyeztetheto allapot oka az 
agy karosodasa.
Az irreverzibilis agykarosodas elsodleges oka lehet cerebralis 
trauma, intracerebralis verzes vagy primer cerebralis tumor. 
Masodlagosan vezet irreverzibilis cerebralis karosodashoz anoxia, 
amit szivmegallas, fulladas, CO- es CO2-mergezes idezhet elo.
Az agytorzs funkcionalis allapotanak megitelesehez a kovetkezo 
vizsgalatok vegzendok el:
1) Pupilla fenyreakcio
2) Cornea reflex
3) Cranio-facialis fajdalmi reakcio
( Az arc teruleten, foleg a n. trigeminus kilepesi pontoknak 
megfeleloen alkalmazott intenziv fajdalominger a mimikai 
izomzatban osszehuzodast valt ki. A n. trigemnius erzo es a n. 
facialis mozgato magvak kozotti kapcsolat megszakadasa eseten a  
fajdalmi reakcio elmarad.)
4) Vestibulo-ocularis reflex
 Kivaltasa ketfele modon tortenhet. Az egyik modszer szerint a kulso 
hallojaratokba kb. egy perc alatt 30-40 ml jeges vizet fecskendezve 1-
2 percen belul horizontalis nystagmus lep fel. Ennek elmaradasa 
az agytorzsi III., IV. es VI. agyideg magvak kozotti osszekottetes 
megszakadasat jelzi. - A vizsgalat kivitelezesenel figyelemmel kell 
lenni a dobhartya epsegere, nehogy a vizsugarral kozepful karosodast 
okozzunk. A vestibulo-ocularis reflex kivaltasanak masik modja a fej 
oldal- vagy elore-hatra iranyulo tobbszoros, lassubb es gyorsabb 
elforditasa. Fiziologias esetben a bulbusok nem kovetik a fej 
mozgasat, latszolag elmozdulnak az orbitaban, hasonloan az alvobabak 
szemehez (doll's eye reflex). A vestibularis-rendszer es a conjugalt 
szemmozgast biztosito agytorzsi kepletek (III., IV., VI. agyideg 
magvak kozotti kapcsolat megszunese eredmenyekent mindket szem 
kozepallasban marad, passzive koveti a fej elmozdulasat. 
5) A trachea es bronchusok ingerlesere kohoges jelentkezik megtartott 
agytorzsi functiok eseten. Ennek elmaradasa az alsobb agyidegek 
kozotti kapcsolat megszakadasat jelzi.
a) Apnoe-test
A proba celja annak vizsgalata, hogy magas arterias CO2-koncentracio 
mellett letrejon-e legzomozgas, vagyis maximalis erossegu ingerrel 
ingerelheto-e az agytorzsi legzokozpont.
Tiz perc eltelte utan, a tulajdonkeppeni apnoe-teszt befejeztevel 
a gepi lelegeztetest termeszetesen folytatni kell. Az ervenyben levo 
magyarorszagi rendelkezesek szerint, ha az agyhalal diagnozisahoz 
ketseg fer, pl. a probak eredmenye, akar csak egyetlene is, - vagy a 
kijelolt haromtagu bizottsag velemenye nem egybehangzo, - a 
vizsgalatok szakmai szempontbol esszeru ido elteltevel meg kell 
ismetelni, a szukseghez merten tobb alkalommal is. 

                            udv
                                Timea

Hello !

Meglepoen sok valaszt kaptam a szelekcioval kapcsolatos velemenyemre.
Orulok neki, hogy masok is hasonloan gondolkodnak, a problemat ugy latom,
hogy mindenki vilagosan latja, ami azt jelenti, hogy letezik. A reagalok
sokkal bovebben es tobb szakertelemmel fejtettek ki velemenyuket, ami arra
enged kovetkeztetni, hogy nem en voltam az, aki a gondolatot ebresztette
bennuk, talan csak en hoztam szoba. Ez azert fontos, mert ezutan
koncentralhatunk a megoldasra is, nincs szukseg tovabb a problema
bizonygatasara.

Az emberiseg az erkolcsi megfontolasai miatt sokszor kerul dilemmaba.
Gyakran kellene aldozatot hoznunk egy hosszutavu cel erdekeben, de ezt
moralis erzekunk megtiltja. Sajnos nem emlekszem, hogy ki mondta (arra sem,
hogy pontosan hogyan fogalmazott), de sok esteben talalo a kovetkezo
gondolat: "Nem szabad hagynunk, hogy erkolcsi erzekunk meggatoljon a helyes
dontes meghozatalaban". Sok esetben mar felismertuk, hogy neha muszaj
aldozatot hoznunk. A terroristakkal szemben pl altalanosan elfogadott elv,
hogy nem teljesitik a koveteleseket, akkor sem, ha tuszokat ejtenek...
Sajnos a legtobb esetben, csak a tuneteket kezeljuk. Elelmiszersegelyeket
kuldunk Afrikaba ahelyett, hogy valodi megoldast keresnenk a problemakra
(persze itt nem igazan az erkolcsi megfontolasok, inkabb a penz dominal...)

A hibas genek es a szelekcio eseten is latnunk kellene az alapveto
problemat. Mivel nem engedhetjuk meg magunknak az aldozatokat, hiszen
szinte mindenki az lenne, ezert el kell fogadnunk, hogy a termeszet altal
nyujtott egyik szabalyozorendszer, a szelekcio, mar nem dolgozik tobbe
nekunk. A hianyat nekunk kell potolni.

A szelekcio ugy dolgozott, hogy az egesz egyedet eldobta, ahol hiba
tortent. Ketseg kivul hatasos megoldas, de talan tulsagosan pazarlo. Nekunk
olyan megoldast kell kidolgozni, ami a hibas geneket semmisiti meg, de az
egyedet megtartja. Azt tudjuk, hogy a szelekcio eddig jol mukodott, tehat a
ha a genhibas egyed nem hoz letre utodot, akkor a hiba nem szaporodik el
tulsagosan. Ezt ugy oldotta meg, hogy a hordozo meghalt. Ezt a halalt nem
engedjuk mi bekovetkezni, de azt tudjuk, hogy ki a hibas genhordozo, az
akit meg kell menteni. Ezeknek az embereknek sem kellene megtiltani, hogy
utodot hozzanak letre, hiszen ez is moralis gondokat vetne fel, de esetleg
lehetne oket kotelezni arra, hogy az utodok genallomanyat genetikailag
szabalyozni lehessen.

Meggyozodesem, hogy a genetikusok is tudjak ezt es szivesen vennek a
dolgot, csak a kozvelemeny nem tamogatja tulsagosan. Sajnos tul sok
fantasztikus/horror... film jelent meg a temaban es az emberek csak
Frankeinsteit latjak a genetikaban, ezert eleve idegenkednek tole.
Termeszetesen minimalizalni kell a 'hu ezt elszurtam' eseteket, amikbol
valami szornyek vagy eletkeptelen egyedek jonnek letre, de ez a genetikusok
feladata, akik minden bizonnyal megbirkoznak a problemaval.

Varom a tovabbi velemenyeket !
Udv,
        SBela

> Koszonet Emilnek a repaert, megme'g az jutott az eszembe, hogy ha azok a
> fotonok polarizacio szempontjabol ossze vannak kotozve, es egyidejuleg
> valtoztatjak, akkor ezt az egyidejuseget hogyan lehet ellenorizni ?
>

Ket tavoli helyre elviszunk ket osszehangolt atomortat, azutan a 'A' helyen
megvaltoztatjuk az egyik foton polarizaciojat t0 idopontban, amit elore
megbeszeltunk. Ugy idozitjuk, hogy 'B' helyre t0+dt idopontban erkezzen a foton
parja es ekkor megmerjuk. Ha mar megtortent a valtas, akkor dt ido alatt terjed
t az
informacio valamekkora 'x' tavolsagra. Konnyu olyan x-dt aranyt talalni, ahol d
t
elhanyagolhato es amugy is csak a mereshez volt szukseges, tehat mondhatjuk, ho