>   A  Kanári  szigeteket  tekinthetjük  tehát  a  banán  őshazája
>maradványának,  ezért  termelik  itt  a  legjobb banánt.
>   Ha  a  fenti  elméletem  helytálló,  a banán  lenne  a vitatott
>Atlantisz létezésének  egyik legsulyosabb bizonyitéka.

Tudtommal a banan szarmazasa korantsem ilyen rejtelyes,
a feljegyzesek alapjan nyomon kovethetjuk termeszteset:

A banant eloszor buddhista szerzetesek emlitik i.e. 600 korul.
Nagy Sandor is megkostolja Indiaban jarva i.e. 327-ben.
I.sz.200 korul Kinaban mar szervezett bananultetvenyek vannak.
I.sz.650-ben iszlam hoditok viszik magukkal Palesztinaba,
majd arab kereskedok terjesztik el Afrika szerte.
A banan neve is egy arab szobol ered, melynek eredeti
jelentese:ujj.

Csak 1502-ben kezdik el a portugalok a bananultetvenyek
telepiteset a Karib-szigeteken es Kozep-Amerikaban!

Bar a banantermesztes az irasbeliseg elotti korokban
kezdodott, azert vissza lehet kovetkeztetni arra,
hogy a banan valahonnan Del-Kinabol vagy Indokinabol szarmazik.
Ma is itt talalhato a legtobb osi vadon novo bananfaj.
Itt tortent, hogy ket vad faj (Musa acuminata es M. bulbisiana)
keresztezesevel letrejott egy triploid uj fajta, a ma termesztett
magnelkuli banan ose.
De vannak azert diploid magnelkuli (osibb) fajtak is,
pl Apple vagy Nino, amelyek mar ekkor letezhettek.

Nyilvan egy vadon elo noveny eseteben a magnelkuliseg
egy karos mutacio lenne, de az ember ezt mestersegesen
fenntartotta.

Osszefoglalva: A banan a Tavol-Kelet szubtropusi regioibol
szarmazik!

JaGab

T. erdeklodok!
Nehany nappal ezelotti topologiai targyu cikkemben ajanlottam egy neves
magyar szarmazasu matematika- es tudomanyfilozofus szorakoztato es
informativ konyvet, amely egyebek kozott a topologiai Euler-tetel es
altalanositasai torteneterol es ertelmezeseirol szol (pontosabban ezt
a sztorit hasznalja peldakent a matematika altalanos fejlodesenek es
modszertani, filozofiai problemainak illusztralasara). Sajnos a szerzo 
neve figyelmetlensegem miatt kimaradt. Tehat a konyv:

Lakatos Imre: Bizonyitasok es cafolatok

Tavaly jelent meg a masodik magyar kiadas.

udv
dgy

Juan es masok!

> Ez alapjan s a cikked tovabbi reszebol nekem maximalisan ugy tunt,
> hogy a tomeg nem alakulhat energiava s forditva. Ennek viszont
> ellentmond az, amit az antianyag s anyag annihilaciojarol tudok.
> Kerlek vilagosits fel most melyik az igaz ill. helyes.

Igen, szigoruan veve sosincs tomeg-energia atalakulas, ez csak amolyan
szakszerutlen kifejezesmod, amelyet arra hasznalnak, hogy a tomeg es az
energia, amelyrol a kozembernek inkabb a tomeg jut eszebe (peldaul egy
atommag)  egyuttesen olyan tomegge es energiava (foton) alakul at, amelyhez
a kozembernek inkabb az energia jut eszebe. Tehat egy inkabb tomegnek
"szamito" dolog egy inkabb energianak "szamito" dologga alakul at. Azonban
szogaroan fiziakailag mindket dolognak ugyanugy van tomege es energiaja.

Az annihilacio eseteben ugy tudom, a kovetkezo dolog tortenik. Van egy
reszecske (E1=m1c^2) es egy antireszecske (E1=mc^2 feltehetoleg). Ezek
annihilalodnak, kepzodik 2E1=2m1c^2 energiaju elektromagneses sugarzas, azaz
iszonyu sok foton.  Ezeknek a fotonoknak a (virtualis) tomege pontosan 2m1.
A tomeg nem veszik el, nem alakul at. A jelensegben az a fontos, hogy a
reszecskek kezzelfoghatobb tomege a fotonok tomegeve alakult at, es a
kozember a fotont hajlando tiszta energianak szemlelni. Ilyen ertelemben
beszelnek pongyolan tomeg-energia atalakulasrol.

Ha mar itt tartunk, akkor az atommaghasadas esetet is tekinthetjuk. Adve van
az Uranium235 (E1=m1*c^2) ez  egy bejovo neutron (E2=m2c^2) hatasara
szetbomlik ket kisebb tomegu atomra (E3=m3c^2, E4=m4c^2) valamint harom
neutronra (3E5=3m5c^2, ezek a neutronok lehetnek nagyobb energiajuak, mint
az input neutron, ezert jeloltem oket kulon), valamint fotonokra
(nE6=nm6^2).

Nos, az input energia es tomeg:

E1+E2=(m1+m2)c^2

Az output energia es tomeg:

E3+E4+3E5+nE6=(m3+m4+3m5+nm6)c^2

A maghasadas azert termel olyan sok energiet, mert az output ket kisebb
atommag, es a harom output neutron nyugalmi tomege valamennyivel kisebb,
mint az uran es a bejovo neutron tomege, igy a kulonbsegbol szarmazo energia
olyan tomeghez kapcsolodik, ami sok-sok fotont, es az output neutronok nagy
mozgasi energiajahoz kapcsolodik. Tehat a "tomegkulonbseg" mozgasi es
elektromagneses energiava "alakul at". Azonban nem szabad elfeledni, hogy ez
a mozgasi energia pontosan annyival noveli az output neutronok tomeget, hogy
ehhez hozzaadva a fotonok tomeget, az pontosan a reszecskek kozotti
tomegkulonbseggel egyenlo.

Meg egy pelda:

Azt hiszem, hogy valamelyik semleges reszecskere (talan a neutrino) pontosan
ugy szuletett hipotezis, hogy egy magreakcioban tomeghiany volt
tapasztalhato, es emiatt gondoltak ugy, hogy valahol kell lennie egy
reszecskenek, ami hordozza a "hiany" tomeget es energiajat.

Ami meg erdekes:

Az E=mc^2 szabaly a legkozonsegesebb kemiai, biologiai stb. "energiatermelo"
folyamatokra is igaz. Pl. a gyufa foszforanak tomege az oxigen tomegevel
egyutt egy hajszalnyit lecsokken az oxidacio soran, es ebbol lesz a tuz
(foton) energiaja es tomege!!! Csak ez a tomegkulonbseg az oxidacioban
sokkal kisebb, mint az atommaghasadasnal, vagy mint az annihilacional.
Hasonloan a magfuzional is van egy tomegkulonbseg a hidrogenatomok, es
mondjuk a heliumatom kozott (megj: a 4H->He reakcio nem jatszodik le ilyen
explicit modon, ez csak egy reakciolanc osszesitett, leegyszerusitett
reakcioja) , ez a kulonbseg valamennyivel nagyobb, mint az
atommaghasadasnal, ezert a magfuzional nagyobb energia (ne feledjuk, tomeg
is!) szabadul fel.

nos remelem egyertelmu, amit irtam.

udv: math

Sanyi!

:  irta:

>>Az is nyilvanvalo  viszont, hogy ezekrol az elmeletekrol
teljest tudast csakis a matematikai formaban leirt kepletek, es az
azokban szereplo fogalmak ismerete adja>>
++Ez Hawking szerint (sem) meg nem a teljes tudas, az majd
akkor jon el, ha mindenki kepes lesz a megertesre. (Talalunk
szemleletet)

Eloszor is, minimalis allitaskent annyit akartam mondani, hogy az elmelet jo
ismerete nelkul nincs sok ertelme vitatkozni. Ezzel nem is alltal vitaba, ha
jol ertem.

Az elmelet megerteset en tovabba abban latom, hogy ertjuk a kepletekben
szereplo mennyisegekhez tartozo fogalmakat, valamint ertjuk a keplet
matematikai jelenteset.

pl: barmely esetben E=mc^2, ahol E a reszecske energiaja, m pedig ugyanazon
reszecske tomege.

Ha valaki erti az =, ^2 matematikai relaciokat, akkor az allitas
megertesehez nincs masra szukseg.

Szerintem az ilyen dolgok megerteset sokan ott rontjak el, hogy tul akarjak
magyaraztatni. Valami melyebb ertelmet varnak ott, ahol nincs. Ez sokszor
nagy hiba. Az allitasok, definiciok sokszor nagyon egyszeruek, es konnyen
erthetoek, es nincs semilyen mogottes, melyebb ertelmuk. Az allitasok es
definiciok ertelme viszont kibontakozik akkor, amikor ezekbol ujabb
allitasokat vezetunk le, es csodalatos dolgokra dobbenunk ra.

math

Czettele Gyozo levelere szeretnek valaszolni:

"A Metro ujsag azt irja, hogy magyar kutatok vizsgalata szerint a mikro-
hullamok az agytorzs hullamait kesleltetik. Ez karositja a hallast.
Pl. 20 perces mobiltelefonalas eseten a hatas mar kimutathato."

Jol sejtetted, hogy az ujsagiro csak kitalalt valamit, bar  magam sem
tudok a "kiserlet" korulmenyeirol. 
Mert a korulmenyeket modositva elkepzelheto, hogy a cikknek igaza van:
1. ha az illeto peldaul a szabad fulet szorosan egy utfeltorohoz szoritja es
ugy telefonal.
2. ha nagyon odaszoritja a kagylot a fulehez es a vonal masik vegen az
anyosa "beszel".
S meg orokos hallaskarosodas is erheti a mukit, ha telefonalas kozben
feje eppen egy mikrohullamu sutoben van, vagy egy vasuti sinen.

Ami meg tudomanyosnak hangzik, am csak hangzik: az a keslekedo agytorzsi 
hullam
nem beszelve annak kapcsolatarol a hallasrol. 

Pusi

> Szerinted a
> repulogep szarnyan keletkezo felhajto ero nem az osszenyomhato gazokra is
> IGAZ Bernauli torveny alapjan keletkezik.

Szerinted mi okozza a felhajtoerot, amikor a gep fejjel lefele repul?

> Ha valakinek lenne egy terkepe a napfogyatkozas vonalarol es idopont
> listaja legyen szives elkuldeni,mert nekem nincs internet eleresem igy

Akinek viszont van internete:
http://www.lemonde.fr/visu_obj/0,2413,286,00.html

Varga Joska