Sziasztok,
Karpati Attila  > kerdezte januar 6-an:
> A kerdesem kicsit fura lesz, de meddig lehet a fenyt lelassitani?
> Ugy ertem, hogy valahogyan elerheto-e az olyan merteku lassulas,
> hogy szemmel lathatoan "terjedjen" a feny? Azaz mekkora a
> leglassabb terjedo feny sebessege?
Ivan  ) valasza:
> Bar a valaszt nem tudom, de olvastam egy scifi (tufa)
> novellat, ami kapcsolodik a temahoz. Egy kis falu lakoi
> abbol eltek, hogy "lassuuveget" gyartottak, vagyis olyan
> uvegtablakat, amelyeken a feny csak tobb ev alatt jut at.
> Forgtak egy ilyen tablat, kitettek a szabadba valami szep
> tajekon, tiz ev mulva, amikor az elso sugarak atertek, akkor
> eladtak egy vagyonert. Aki hazavitte, az gyakorlatilag egy
Akkor lassuk hol tart ma a tudomany:
(http://www.aip.org/enews/physnews/1999/split/pnu415-1.htm nyersforditasa)
! Natriumatomokbol allo, nanokelvin homersekletu Bose-Einstein
! 'kondenzatumban a feny sebessege 17 meter / masodperc. A Harvardon
! Lene Vestergaard Hau  ) altal vezetett kiserletben
! nem csupan a kozeg volt kulonleges: lezernyalabok olyan konfiguraciojat
! alkalmaztak, amelyek interferenciaja hozta letre az elektromagnesesen
! indukalt atlatszosagot. A feny igy elnyeles nelkul de nagymertekben
! lelassulva (a kiserletben a vakuumhoz kepest kb 20 millioszor lassabban)
! tudott athaladni az anyagon. A kutatok a cm/sec sebessegtartomanyt
! celoztak meg. Masik erdekessege a nagymerteku intenzitasfugges volt.
! Az anyagok fennyel szembeni ilyen mervu nemlinearitasa az opto-
! elektronikaban es a hullamhossz-transzformacioban alkalmazhato.
! A kiserletrol novebben a nature februar 18-i szamaban ir Hau et al.
Nem samli.
Udv///Laci
|
Sziasztok!
GPS témában szeretném a segítségeteket kérni. Szerettem volna magamnak
variométert építeni. (repülésben használt, nyomásméréses elven működő
magasságmérő) Azt mondták az okosok, "Miért nem csinálok inkább ilyet
GPS-ből". Igazuk lehet, de nem tudom, hogy kereskedelmi forgalomba
kerülnek-e olyan GPS modulok, amiknek van feldolgozható kimenete, max 0,5-1
m pontosak, és nem kerülnek többe, mint egy variométer? (tudástól függően kb
50 eFt)
Ha valaki otthonosan mozog ebben a témában, akkor légyszi:
Köszi.:
Levente
|
Sziasztok!
A Tudomany 679. szamaban az ero ketfele lehetseges
definiciojat ismertettem:
Dinamikus definicio: F = m * a (Newton)
Sztatikus definicio: F = m * M / r^2 (Gavitacios ero)
A ketfele erot a G gravitacios allando kaplcsolja ossze.
Ha a veletlenek folytan egy mas bolygon elo tudos a gravitaciot
hamarabb fedezte volna fel, akkor valoszinuleg az ero egyseget
ugy valasztotta volna meg, hogy egysegnyi ero lep fel ket
egysegnyi tomeg kozott egysegnyi tavolsagban.
Ha ezutan fedeztek volna fel a dinamika alaptorvenyet, akkor
azt F = K * m * a alakban kellett felirni, ahol K lett volna
a gyorsitasi allando.
Mindezekbol az is kovetkezik, hogy ha egy kozepiskolas
diak a dolgozataban az ero egyseget kg^2/m^2-nek
definialja az F = mM/r^2 sztatikus definicio alapjan
es egy dinamikai feladatot megold a G gravitacios
allando helyes hasznalataval, akkor az eredmenynek
is jonak kell lennie, es a tanar me'g otost is adhat ra.
Nem veletlen, hogy az ero definiciojanak fenti ket tipusat
emeltem ki, hiszen ezekben csak a harom alapveto
fizikai mennyiseg, a tomeg, a hosszusag es ido szerepelnek.
Visszaterve a kozepiskolas diakokra, eleg gyakori, hogy
"elfelejtik" kiirni a fizikai mennyisegek egysegeit. A tanarnak
azonban e'sznel kell lennie, mert lehet, hogy egy stre'ber
diak a "termeszetes egysegrendszert" hasznalta, melynel
minden fizikai mennyiseg dimenziotlan. Koszonettel
tartozunk ugyanis " " baratunknak,
aki ismertette a "termeszetes egysegrendszert" a
Tudomany #680-adik szamaban. Tehat ha a c feny
sebesseget, a Planck allando / 2*pi-t (h vonast) es a G
gravitacios allandot egysegnyinek es dimenziotlannak
valasztjuk, akkor minden fizikai mennyiseg dimenziotlanna
valik. Ekkor egy teljesen tiszta helyzet all elo, mert ha azt
mondom peldaul, hogy 12.34 nagysagu ero, akkor ez
fuggetlen lesz az ero dinamikus, vagy sztatikus definiciojatol.
Azert a dimenzio fogalmat helyettesiti valami, ugyanis
egy szamrol, peldaul 3.3333-rol meg kell tudni
mondani, hogy az adott szituacioban ero, tomeg,
forgatonyomatek, perdulet, stb.
Nehany gondolat a gravitaciorol:
A Newton-i gravitacios torveny felfedezese ota
mindenfe'le elkepzeles szuletett annak mukodesere,
peldaul az e’ter aramlasanak tekintettek, vagy valamilyen
szivo hatasnak, es szuletett meg jonehany naiv otlet.
A gravitacio mechanizmusa azonban mind a mai napig
ismeretlen maradt, de igen valoszinu, hogy a kozvetito
reszecske, a graviton felte’teleze’se vezet a valosaghoz.
A graviton a kvantumechanikai terminologia szerint
nulla nyugalmi tomegu virtualis reszecske, a gravitonok
sokasaga "labda'zik" ket tomeg kozott es ebbol jon le'tre
a vonzas. Ennek megvan a bonyolult matematikai
hattere, amit ma'r regen kidolgoztak a fizikusok az
elektromos vonzasra, illetve taszitasra.
Az analog elmelet szerint minden
tomeg kibocsatja es elnyeli a gravitonok
sokasagat, de mivel ezek virtualisak, a tomegek
nagysaga nem valtozik.
Peldakeppen nezzuk a Naprendszert, a Nap hatalmas
tomege nagy mennyisegu gravitont bocsat ki
magabol es ezeket erzekelik a bolygok, mint
detektorok. Termeszetesen a bolygok is emittalnak
gravitonokat, de kis tomeguknel fogva lenyegesen
kevesebbet. A gravitacios ero ugy jon letre, hogy
a bolygok tomegeben elnyelodnek a gravitonok,
melyek vonzo iranyu impuzusokat adnak at a
bolygoknak. A vozo ero aranyos lesz a detektor,
azaz a bolygo tomegevel es a "hataskeresztmetszettel".
A "hataskeresztmetszet" a fizikaban egy felulet
dimenzioju mennyiseg, amely a gravitacio eseten
a tomeg graviton elnyelo kepessegere jelemzo
mennyiseg. Minel nagyobb a hataskeresztmetszet,
annal intenzivebb a graviton elnyelese, tehat
annal nagyobb a gravitacios vonzoero.
Nezzuk meg most a gravitacios torvenyt a
"szukitett termeszetes egysegrendszerben", amikor
c = 1, h / 2pi = 1. Ekkor megmaradhat peldaul
a hosszusag egysege egy meternek. Ebben az
egysegrendszerben az energia, tomeg es frekvencia
azonos dimenzioju: [1 / meter]. Az 1 / meternek
megfelelo energia kifejezheto egyertelmuen
Megaelektronvoltban (MeV-ben) is. Mivel az
energia egyenlo munkaval es a munka egyenlo
ero x ut, az jon ki, hogy az ero egysege [1 / m^2].
A sztatikus ero keplete: F = mM / r^2, melynek
dimenzioja ebben a szukitett termeszetes
egysegrendszerben [1 / m^4]. Hogy az erot
dimenzionalisan megkapjuk, a gravitacios erot
F = G*mM / r^2 alakban kell felirnunk, ahol
a G dimenzioja szuksegszeruen negyzetmeter,
azaz felulet. A G tehat a gravitacios kolcsonhatas
"hataskeresztmetszete". A Nap graviton kisugarzo
teljesitmenye r tavolsagban M / r^2, ezt erzekeli
a bolygo, mint vonzast. A vonzo ero aranyos a
bolygo tomegevel es a graviton elnyeles G
hataskeresztmetszetevel. A Newton torveny
szimmetrikus a Nap (M) es a bolygo (m) tomegeben,
tehat a bolygo graviton kisugarzo kepessege
ugyan kicsiny, a hatalmas tomegu Nap detektor ezt
felerositi. Ervenyesul tehat a hatas-ellenhatas torvenye.
A fentieket osszefoglalva az lathato, hogy a fizikai
egyse’grendszer szerencses megvalasztasa
hozzasegithet bennunket egy-egy fizikai jelenseg
melyebb megertesehez. De hogy mi lesz az
igazsag a gravitacio tekinteteben, me’g titok.
Manapsag is nagyon sokan a relativitaselmeletet
akarjak megdonteni, ahelyett, hogy megalkotnak a
gravitacio mukodesi modelljet.
Sarkadi Dezso
|
