> 	Azt irjak a 
> public.iastate.edu/~physics/sci.physics/faq/tachyons.html  -on
> hogy ha toltott a tachyon, akkor Cserenkov sugaroz, tehat energiat
> veszit. Ekkor Lukacs Bela szerint gyorsul. Szegeny toltott tachyon
> egy ido utan mar vegtelen gyorsan megy. 
> 	Szoval a korulottunk levo tachyonok elektromosan semlegesek.
> Na ezt is megtudtuk.

  En nem tudom, miert is? Engem nem zavar, hogy vegtelen fele tart a 
sebessege, foleg, hogy nem tudom varhato elettartamat a toltott tachyonnak.

  Akkor viszont segitseget kerek. Srac kerdezte, hogy pontosan mi a
baj a tachyonokkal. Kovetkezot mondtam:

  Alapjaban veve nem lehet kizarni hogy leteznek, de ha leteznek, akkor
vagy nem tudnak kolcsonhatni normalis anyaggal (egyiranyu kcsh. lehet),
vagy sertik az oksagot. Kovetkezo volt a gondolatmenet:

1. Lemma: Ha 'B' esemeny az 'A' esemeny fenykupjaban van, akkor barmilyen
megfigyelo szamara is a fenykupban marad, es a megfigyelotol fuggetlenul
egyertelmuen eldontheto, hogy melyik esemeny tortent elobb.
Biz.: B esemeny legyen az, hogy bekapcsol valaki egy lampat. Kerdes, hogy 
az 'A' esemeny-nel ulo megfigyelo latja-e a lampa fenyet. Ha a B a fenykupon
belul van a multban, akkor igen, ha kivul, akkor nem. Tekintve, hogy
a 'latom a fenyt' megfigyelotol fuggetlen, ezert vagy mindig belul, vagy
mindig kivul van a fenykupon 'B'. Tovabba ha az egyik megfigyelo szamara
B elobb van mint A, a masik szamara forditva, akkor a ket inarcirendszer
kozott folytonosan mozogva kell legyen egy olyan rendszer, amibol nezve 
A es B pontosan megegyezik. Azert, mert a B esemeny folytonosan mozog (A-t
mestersegesen berakom a 0-ba -- jogom van hozza). es belul kell legyen a
fenykupon, tehat alulrol felulre csak az A-n keresztul tud eljutni.

  Namost veszek egy C pontot, ami *kivul* van a fenykupon. Ekkor viszont 
tudok olyan rendszert valasztani, amiben C elobb van mint A es forditva.
Ha az A es C kozott van *ketiranyu* informaciaramlas (amihez tachyon kell),
akkor Az A-bol tudok uzenni C-be (olyan rendszerbol nezve, ahol C kesobb
tortenik), majd a C-bol visszauzenni egy B pontba, ami A fenykupjaban van,
es A-nal korabbi (ami a fenti lemma szerint abszolut kijelentes). Igy 
egy normalis reszecske elore tudja a multjat.
  Ebbol persze nagy paradoxonokat lehet csinalni (ha tudom, hogy egy
ev mulva elni fogok, akkor kiugrom az ablakon -> mi lesz ebbol). Persze
ebbol lehet nagy filozofiakat gyartani (pl. Asimov halhatatlansag halala),
de valami furcsa dolog az hetszentseg.

  Tudom, hogy pongyola a fogalmazasom, de hely szukeben az erveles fo
vonalat probaltam csak visszaadni. Van a gondolatmenetben valami hiba?
  Megegy: valaki ossze tudna foglalni mi a baj a Kerr fekete lyukkal?
Neztem a Landau-t, es 10 perc nem eleg a megertesre. Annyit lattam csak
ennyi ido alatt, hogy energiamegmaradassal bajok lehetnek.

Udv,
  Gyula

In hun.lists.hix.tudomany  wrote:
> Hello,
> 
> Konkol Attilanak es a regi gorogoknek.
> 
> Pi-re nekem a kedvenc kozelitesem:
> 
> irjuk fel 113355
> vagjuk kette 113 355
> pi ~ 355/113 es a hiba 10e-7
> 
> udv: Tamas

Na, ennyi erovel mar reg meg lehetett volna jegyezni, hogy 3.141592653589.
:) Bar en csak eddig tudom fejbol, de ez eleg pontos szokott lenni.

      --------------------------------------------------------------------
      |  Flying rabbits are amazing. They carry an eagle on their backs. |
      --------------------------------------------------------------------

A PI nehany ezer tizedesig torteno lementese azert nem elegseges, mert pont az
a celom, hogy barmekkora lehessen a pontossagal tudjak szamolni, tehat nem
ezer szammal. De erdekelne, hogy hol van meg a halon a PI ezer tizedesig.

Bulcsu

Kedves Relativistak,
	Mivel gondolom a tenzorok irant nem tul nagy a kereslet, ezert eloba-
nyasztam ezt a ket es fel eves irasom a VITAbol. Talan emeszthetobb.

> Temakor: Gravitacio. 
> Idopont: Sun Apr  2 13:39:24 EDT 1995 VITA #229

        A vege fele, megprobalok irodalmat is adni. Addig is legyen eleg annyi,
hogy nem nagy dicsekedes reszemrol az, ha azt mondom, hogy a teljes magyar-
nyelvu irodalmat ismerem. Leven ez az irodalom nem valami nagy.

        82-89 kozott a kovetkezo eloadasok voltak az ELTE TTK-n. 

        Megyek sorba. Nagy Kazmert en mar elmulasztottam, de tobben allitjak,
hogy valaha ertett az altrelhez. Karolyhazi 2-3 evente tart egy altrel specit.
Foleg tanarszakosoknak. Olyan is. Ezt most jo ertelemben ertem. Meg aki semmit
sem tud a temaban az is megerti. Nagyon egyszeruen, es foleg ertehtoen mondja,
de eppen ezert nem jut messzire.
        Perjes Zoli 82-ben adott elo eloszor ket felevet. 87-88 tajan ezt meg
ismetelte. Pontosabban folytatta.
        Lukacs Bela 83-84-ben, majd 85-86-ban is tartott ket felevet.
        Szabo Laszlonak viszont ez volt a dolga, ezert o nehany felev kihagyas-
sal mindig tartott valamit. De o meg a masik veglet volt. Elmeleti fizikusokon
kivul senki sem ertette. 
        Abonyi Ivan ert meg az altrelhez, de azt hiszem o csak specrelt adott
elo a fenti idoszakban.
        Marxtol hallgattam specrelt, majd kozmologiat. Ez utobbit altalaban
ketevente megismetli.
        Szalay Sandor szokott meg kozmologiat eloadni. Bar o ezt minden masodik
evben Baltimorban teszi. Ezzel ki is fujt. Ki maradt meg harom emberke aki
foallasban altrelt uz. Ok is oktattak egy keveset, de roluk majd kesobb.

        A kilencvenes evekben Szegeden Gergely Arpad Laszlo adott elo altrelt.
Debrecenben tobben is ertenek ma mar a temahoz. Azt hiszem Steiger Kornel es
Bor Zsolt is adott mar elo. Valamint en is mukodtem ott 4 felevet.


FIZIKA TORTENET

       No csak keves lesz. Newton elottrol csak par szot. Addig szoba se
kerult a ket fajta tomeg. Sot a suly es a tomeg kulonbozosege (ez az amivel
a tanarok annyit kinoztak benneteke) se. Volt ez a valami amit a hetkoznapi
eletben hasznaltak bizonyos aruk mennyisegi meresere (kilo).
        De mar tobben kiserleteztek a dinamikaval. Felmerult valami impulzus
szeru dolog. Ez a tomeg es a sebesseg szorzata  I=mv. De errol kesobb. Mar a
masik dolog is felmerult, az mv^2 kifejezes. v^2=vv, vagyis a ^2 a negyzetet
jelo majd ezentul is. Ez talan mindenki ismeri. Ha ele irjuk az egykettedet,
akkor kapjuk a mozgasi energiat.

        Aztan jott Newton.
        Szoval az elso torveny se ugy szol, hogy a sebesseg allando addig,
amig nincs kulso behatas, hanem az impulzus allando. Bar itt specialisan
mindegy, de hat megis csak az impulzusra van megmaradasi torveny es nem a
sebessegre. A nagyon fiatalok kedveert, az impulzus az az a mennyiseg amit
manapsag lenduletnek magyaritanak. (na most nem nyelveszkedem)
        Newtonnak ket lenyeges felfedezese vag ide.
1. az un. masodik torveny 
                                F = m a
2. a gravitacio torvenye
ket test az alabbi erovel            m1 m2
vonzza egymast;                 F = ------- G
                                      r^2
G csak egy szorzo faktor.
Semmi ok nincs arra, hogy a ket egyenletben ugyanazzal a betuvel jelolt
mennyisegeket azonositsuk. Ezt a tapasztalat mutatta. Ugy emlekszem ezt mar
Newton is tudta. Marmint, hogy a ket tomeg nem szukseg szerint ugyan az.
A Galilei fele ejtesi kiserletbol, mar nehany szazalekra latszott az egyezes.
        Majd Bessel 5 nagysagrendre igazolta a ket tomeg aranyossagat. Bizo-
nyos kotekedok kedveert leirom, hogy 5 nagysagrend az 10^5-enes pontossagot
(0.001%) jelent. A pontos datumot valaki megirhatna, mert most fejbol nem
tudom.
        Eotvos a szazadfordulon tette kozze, az elso meresi eredmenyeit.
Ezek meg 1: 10 000 000 pontosak voltak, es magyar nyelven irodtak. Errol
1909 korul megjelent egy nemet nyelvu jelentes. De abban csak emlitik, hogy
van egy magyar nyelvu publikacio.
        A kesobb mindenki altal idezni szokott Eotvos publikacio 1922-bol valo.
 
A meres pontossaga 1: 200 000 000 (vagy 500, mar nem emlekszem). Ezt a 30-as 
evekben Pekar es Fekete tovabb javitotta egy 5-os (vagy 2-es) faktorral 
 1 : 10^9-re.
        Eotvos mereset minden valamire valo altrel konyv megemliti. Sot meg
a kozmologia konyvek is. Vagyis nekunk magyaroknak valoban van egy vilaghiru
fizikusunk. Talan Eotvos szintje egy kicsit felette van a Nobel dijjas 
szinvonalnak. Valahol Coulomb, Millikan, Michelson szintje. A meres pedig
a legfontosabb fizikai meresek egyike. 50 evig nem is tudtak felul mulni.

        A 60-as evekben sikerult Dicke-nek lezert, es modern elekrtonikat
felvonultatva a ket tomeg aranyossagat kb 11 nagysagrendre igazolnia.