Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 134
Copyright (C) HIX
1997-06-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Mars Rover (mind)  7 sor     (cikkei)
2 monitor (mind)  13 sor     (cikkei)
3 Re:Doppler effekt (mind)  17 sor     (cikkei)
4 Hold (mind)  94 sor     (cikkei)
5 Fekete lyuk (mind)  25 sor     (cikkei)
6 Re:feny doppler (mind)  19 sor     (cikkei)
7 Re: *** TUDOMANY *** #133 (mind)  9 sor     (cikkei)

+ - Mars Rover (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

udv!

most julius 4.- en fog (kop kop kop) megerkezni a marsszonda. azt
szeretnem kerdezni, hogy tudtok -e olyan internetes helyet, ahol
"eloben" fogjak kozvetiteni az esemenyeket.

csabesz
+ - monitor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

sziasztok!

bar tudom, hogy nem teljesen ebbe a forumba tartozik, azert megkerdezem:
adott egy gyar masodik emeleti helyisege, benne egy szamitogep. alatta
egy szinttel mukodik valami szinterelo(?) gep, ami ugy zavarja a
monitort, hogy a kep vitustancot jar. kerdesem aziranyu lenne, hogy
hogyan lehetnemegszuntetni ezt a zavarast. tudom: koltozzek el onnan,
robbantsam fel a zavarforrast. azert valamivel konstruktivabb otleteket
kernek...

koszonettel:

csabesz
+ - Re:Doppler effekt (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Bende!
Szerintem itt a baki:
> Ugy is mondhatnam, hogy a hang a hang sebbesege+a vonat sebessegevel
> kozeledik hozzam.
Igy is mondhatnad, de ez csak latszat. Jusson eszedbe az a teny, hogy adott

kozegben (levego: 330m/s) a hang sebessege is allando. A hang csak magasabb

frekvenciaju lesz, de a sebessege nem no meg. Gondolj csak arra, mi is 
tortenik a hangsebesseg tullepesekor egy repuulogep eseteben! A hangrobbanas

sem tortenne meg, ha a hang is a repulovel egyutt tudna gyorsulni. Szoval ez

a gubanc, a feny is ugyanigy viselkedik. A sebessege konstans, csak a 
hullamhossza -> frekvenciaja valtozik meg. Ezert tolodik el a szinkepe.

Daro
+ - Hold (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Tudo Many, Dear Tudo Sok! 

Nehany aprosag lezaratlanul maradt a multkor: 

Holdudvar/Napudvar/Balazs szivarvanya 
kapcsan emlitettuk, hogy jegkristalyok okozzak, de azt nem,
hogy ezek milyen alakuak. Szakertok szerint jegceruzakrol van szo, 
azaz hatszog alapu hasabokrol. Az a feny ami ket, egymassal 60 fokot 
bezaro lapon keresztul megy be/ki, eppen 11 + 11 = 22 fokkal  
te'ru:l el, de csak akkor, ha az "abra" szimmetrikus, es a fenysugar 
meroleges a hasab tengelyere. Minden mas esetben nagyobb ez a szog. 
Itt tehat megint egy szelsoertekrol van szo, mint a szivarvanynal, 
es azt mar tudjuk, hogy ilyenkor "osszesurusodnek" a fenysugarak. 
(A pontos magyarazathoz persze itt is kvantumelektrodinamika kell.) 
Ez okozza az emlitett 22 fokos udvart. Es tenyleg szines. 
Tovabba, az udvaron belul sotetebb van, mint kivul, mig 
a szivarvanynal az (elsodleges) iv _alatti_ resz a vilagosabb. 

A legjobb hir pedig az, hogy az altalanos iskolaban megismert 
prizmas szivarvanymagyarazat vegre tenyleg majdnem mukodik! :) 


Holdpalya a Nap korul: 
Jeleztem, hogy a konvexseget a TUDOMANY 
figyelmes olvasoi fejben is kepesek ellenorizni. 
Valoban, eleg elhinni, amit Zolta'n irt ) 
a #104-es szamban, Horvath Pista utan: 

> Egesz rovid fejszamolassal belathato,
> hogy igaza van, a Hold-Nap ero kb. duplaja a Hold-Fold eronek.

Ebbol pedig mar kovetkezik, hogy a Hold mindig 
a Nap fele esik (durvan), a palyaja befele hajlik. 

Hogy egy adott holdnak hurkol-e a palyaja, azt pedig ugy lehet 
megtudni, hogy osszehasonlitjuk a hold keringesi sebesseget a 
bolygo Nap koruli keringesi sebessegevel. Ha a hold nyer, 
akkor a Napbol nezve neha visszafele mozog, vagyis hurkol. 
Ezt mar sajnos nem tudtam meguszni ket osztas nelkul: 
http://www.seds.org/billa/tnp/data.html
Tehat a naprenszerben mindharom lehetseges holdpalya 
elofordul: hurkos, horpadt, domboru. Utobbi kizarolag a 
Hold reven. 
Es, ha mar itt tartunk, a Hold sok minden masban is gyokeresen 
kulonbozik a tobbi holdtol, olyannyira, hogy sokan inkabb 
a tizedik bolygot tisztelik benne. 
Peldaul, ha barmelyik hold alol hirtelen eltunne a 
bolygoja, akkor gyakorlatilag egyenesen haladva 
kiszallna a naprendszebol, (de legalabbis felismerhetetlensegig 
torzulna a palyaja, ezt most nem szamoltam ki). 
Kiveve a Holdat. Az egyet nyekkenne, es menne tovabb 
majdnem ugyanazon a palyan, ezuttal a Fold zavaro hatasa nelkul. 

Feladat: egy adott (esetleg fiktiv) bolygo eltunese eseten a belso, 
vagy a kulso korpalyakon keringo holdaknak van-e nagyobb eselye arra,
hogy 
elszalljanak a vegtelenbe? Szamit-e, hogy ujhold, vagy telihold 
eppen? 



Holdpalya a Fold korul: 
Igertem, hogy kielemzem Kapa's Pe'ter forraskodjat.  
Erre nem is volt szukseg. A programmal valo kiserletezes 
soran ugyanis kiderult, hogy az kivaloan alkalmas arra, 
amire terveztek: _toltott_ reszecskek mozgasanak modellezesere. 
A kepeket ( http://docs4.mht.bme.hu/~attila/ment/ ) 
sikerult reprodukalnom. 
Ezek ket ellentetesen toltott reszecskenek kulso, 
homogen elektromos terbeni palyajat mutatjak. 
Az egyik reszecsket felfele, a masikat lefele huzza az eroter, 
aminek hatasara a kozonseges elliptikus keringesi palyak 
(ideiglenesen) vizszintes iranyban polarizalodnak.
(Ne'mileg meglepo modon, mint azt Pe'ter emlitette.) 

Ez akkor is igy marad, ha a kulso eroter helyett egy harmadik, nehezebb 
toltott reszecsket helyezunk be. Harom toltes kozul mindig lesz ketto, 
amelyek taszitjak egymast. Ez sajnos kizarja, hogy a program jelenlegi 
verziojaval a (gravitacios) harom-test problemat modelezzuk, vagy 
a Hold palyajat elore- (vagy hatra-)jelezzuk. 


Ennek ellenere mindenkinek nagyon ajanlom kiprobalasra, mert 
jol megirt, numerikusan preciz, gyors program, es 
harom (4, 5,...) toltes legalabb annyira valtozatos 
mozgasokat eredmenyez, mint a sima gravitacio. 

Osszefoglalva: a latott jelenseg hatarozottan _elektromos_ kuglof. 
A Nap-Fold-Hold viszony az mas teszta. 


Udv, 

Varga Joska
+ - Fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

   Az utobbi 2 tudomany igen rovidke volt, ezert
elerkezettnek lattam az idot, hogy ismet kerdezzek.
(Nem vagyok tudos, csak erdekel...)
Szoval : Azt hallottam, hogy esetleg _a naprendszeren belul_
is elofordulhat fekete lyuk. (Nem muff, hanem az a su"ru" anyag:-))) )
Azt is hallottam, hogy erre a bolygok keringesi palyajanak
csa'mpa'za'saibo'l lehet(ne) kovetkeztetni. Ennyi.
Ennel tobbet nem hallottam, de azota (3 hete) is foglalkoztat a dolog.
Akkor is megkerdeztem, de _senki_ nem meltatott valaszra.

Legalabb annyit valaszoljatok, hogy:

- Ez hulyeseg, mert...
- Azert nem, mert...
- Azert nem tudjuk, mert...

Pa' : Ke'tszeri Csaba, Igal

>->-> Junius 28-tol minden szombaton
>->-> fergeteges buli az igali strandnal,
>->-> a FUN-HOUSE Discoban
>->-> Dj: Molna'r Vilmos es
>->-> Nagy Attila
+ - Re:feny doppler (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

U:dv!

>Akkor hogy van az hogy a feny szinkepe eltolodik?
>Lehet hogyha relativisztikusan vegiggondolnam akkor ok lenne, de ahhoz

Nem szukseges relativisztikusan. Ele'g, ha olyan kis sebesse'gne'l ve'g-
zu:nk gondolatkise'rletet, ahol elhanyagolhato' a 'specrel'.
Tegyu:k fel, hogy gyo:n valahonnan a fe'ny, aminek - tegyu:k fel - van
egy jo'l meghata'rozhato' pl. 1 mikrome'teres hulla'mhosszhoz tartozo'
spektrumvonala. Ha most megva'ltoztatjuk a fe'nyforra's ira'nya'ban a
sebesse'gu:nket (me'ro"mu"szerestu:l) 1 m/s -mal no:velju:k (ami igaza'n
nem ordit a relativisztikus ke'plet uta'n)  -  bela'thato', hogy az 1 s
alatt a kora'bbihoz ke'pest millio'val to:bb hulla'ma'val tala'lkozunk
az elo"bbi hulla'mhosszu' fe'nynek. Vagyis a 'me'rt' frekvencia 1
MHz-cel
no"tt.  (Az e'n ke'rde'sem a szakemberekhez meg az, hogy ez - nem tu'l
dra'ga eszko:zo:kkel kimutathato'-e. Mekkora mutathato' ki?)

                          U:dvo:zlettel:HFeri
+ - Re: *** TUDOMANY *** #133 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szorgalmasan olvasgatva a fogyokurara fogott TUDOMANYT
akaratlanul egy szinpadokrol kozmondassa kolcsonzott sohaj
otlik fel bennem:
        "Anyam, en nem ilyen lovat akartam!..."

        Jo nyarat mindenkinek

        Pagony Lajos 
(http://www.circle.net/alap/homepage.htm)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS