irja:

> Akkor a gomb sugara 374 km. Amikor meg kocka volt ez a kisbolygo, akkor
> csucsa a kozepponttol: 522 km-re volt. A *csucs-hegy* magassaga tehat
> 148 km:)). A gravitacio ezen az egitesten a Hold gravitaciojahoz kepest
> 0.21. A *hegy-csucs elfolyasanak*  sebessege viszont 0.21*148/688
> szerese (=0.045) a Holdon mar kiszamolt  0.7 mm/evnek, az az 0.032
> mm/ev. Tehat ebbol a kockabol csak 4.6*10(10) ev alatt lehet gomb alaku
> egitest.

A dolog majdnem olyan egyszeru, mint irod. A kovetkezo pelda talan jobban
megvilagitja, mirol van szo:

15 fokban megdontott asztallapot egyenletes vastagsagban bekenunk viszonylag
nagy viszkozitasu folyadekkal. Megmerjuk, hogy milyen gyorsan maszik a
teteje. Utana 10-szer ilyen vastagon kenjuk be. Most milyen gyorsan maszik?

Ha jol ertem, amit irtal, akkor szerinted 10-szer olyan gyorsan. Ez azonban
nem a helyes valasz. 

Itt van egy masik bemelegito feladat (nincs koze a viszkozitashoz):

Keszitsunk egy kocka alaku kisbolygot vizbol. Engedjuk el. Egy perc mulva
fenykepezzuk le. 
Egy 10-szeres elhosszusagu bolygo eseten meddig kellene varnunk, hogy a
fenykepen lathato alakot vegye fel? 


Es most az eles:

Keszitsunk egy kocka alaku kisbolygot nagy viszkozitasu folyadekbol.
Engedjuk el. Egy nap mulva fenykepezzuk le. 
Egy 10-szeres elhosszusagu bolygo eseten meddig kellene varnunk, hogy a
fenykepen lathato alakot vegye fel? 

(A valosag ennel bonyolultabb. A kozeteknek rugalmas ellenallasa is van, nem
csak tiszta viszkozitasa.)
Jo fejtorest!

Varga Joska

Tisztelt Uveges Professzorok! 

Nagy erdeklodessel figyeltem az uveg folyekony jellegere felhozott erveket.
Remeltem, hogy nem velem fogtok vitatkozni, hanem a Physics Phaq-kal, de ha
mar igy alakult, 1FNE, mondjatok legalabb egy darab mechanikai parametert,
ami alapjan az uveg kozelebb van a vizhez, mint a sultkolbaszhoz, es akkor
aszondom, hogy van ertelme a vitanak. 

> Az uvegszal 10 ev alatt 22%-ot veszit a feszitoerejebol 20
> mm -es sugarban hajlitva. Az uveg viszkozitasara nem emlekezett pontosan,
> mivel valami kemenyebb uvegszalat vettek, mert mechanikusan raktak a
> szalakat az egyik valyubol a masikba; 10^17 Pa*s remlik neki.

Koszi, de ebbol nekem csak annyi derul ki, hogy az uvegnek van ne'mi
viszkozitasa, ugyanakkor rendkivul rugalmasan all ellen a deformacionak,
ellentetben barmilyen folyadekkal, amit valaha lattam. Egyaltalan, mi a
helyzet mas szilard anyagokkal? Kicsit ugy tunik, mintha raszalltatok volna
az uvegre, mert nem tudjatok neki megbocsatani, hogy messze kemenyebb, mint
barmi mas dolog a szobatokban.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: 20 ora heti munka. ( 38 sor )
> > A tema nem csigazott fel senkit. Igaz ket magan e-mail erkezett.
> Pedig szerintem nagyon erdekes kerdesrol van szo.

A kerdes mindekeppen erdekes, meg olyan megkozelitesben is, hogy a
mai ember mekkorra idohanyadot fordit alapveto megelhetesen tul mas
dolgokra. Tehat ha forditva vizsgaljuk a kerdest, mennyi idot forditunk
az eletfenntartason tuli mondhatjuk felesleges dolgokra.
Azt lehet mondani az elelemszerzesre forditott ido elenyeszo, a nagy
hajsza csupa olyan dologert folyik, amelynek az eletfenntartashoz
keves koze van.
Oriasi idohanyad megy el a kenyelmi es szorakozasi eszkozok es
lehetosegek megszerzesere. Resze ennek az idonek de kulon is valhat a
presztizs dolgok megszerzesere forditott ido. (pl. trabb haz, markasabb
cipo, auto stb.tobb idot igenyel hasonlo funkcio mellett).
Igen nagy idohanyad forditodik a kozlekedesre es szallitasra, ma mar
egy auto alkatreszeit is 2-3-4 orszagbol hordjak ossze egy x.-be
osszeszerelesre.
Egy nagyvarosi ember ugyan mennyi orat tolt valamelyik tomegkozlekedesi
eszkozon naponta vagy evente ?
Az embereknek ma egyszeruen nincs ideje, orokosen hajszolunk olyan
dolgokat, amelyekre igazabol nincs szuksegunk. Az osember ebbol a
nezopontbol okosabban elt.
Amenyibben mindezeket levonjuk igazabol mennyi idonk marad es azt
mire hasznaljuk ?
Szeleczki Attila
persze ettol ember az ember !?

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: 3D TV ( 8 sor )
> Idopont: Thu Nov 26 02:05:26 EST 1998 TUDOMANY #598
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A 3D-s televizioadasokra mar van pelda, nehany eve? lattam elsokent a PRO7
nevu muholdas csatornan ilyet. Szabad szemmel a szokasos kep, de
piros/zold szemuveggel terhatasu. Kb. egy honapja nehany termeszetfilm-
reszletet sugaroztak ugyanilyen technikaval. Bemutattak a kesziteset is,
de a hasznalt kameran nem lehetett semmi kulonlegest felfedezni.
A terhatas elegge meggyozo volt, videorol visszajatszva is mukodott.

Peter

Azt szeretnem hozzatenni a temahoz, hogy nem piros\zold szemuveggel
kell nezni ezeket a filmeket.A piros\zold szemuveg sikban rajzolt geometriai
abrakat tesz terhatasuva.Azonban az abranak vagy kepnek piros es zold vonalakbo
l kellet allnia.Errol jelent meg egy konyv is" Pal Imre:Tergeometria
a muszaki gyakorlatban 1973."
A Tv-hez azonban mas tipusu szemuveg szuksegeltetik.Ugyanis a piros\zold
szemuveg szintorzulast okoz mivel szuri a szineket.A Tv-hez olyan szemuveg
kell ami nem szuri ki a szineket es teljesen mas elven mukodik.Mig a piros\zold
szemuveg a sikbol emeli ki a targyakat, addig a tv-hez hasznalt szemuveggel a 
kepernyo melysegeben latjuk a kepet.A  tv-hez olyan szemuveg kell ahol a bal
oldalon egy vilagos fust szinu szuro van, mig a jobb oldalon szinten fust szinu
csak joval sotetebb.Erre azert van igy, hogy a jobb oldali kep kesobb erkezzen
meg mint a bal oldal oldal felol az agyba, es mivel a ket kep faziskesesbe lesz
az ember agya ugy dolgozza fel mintha 3D kepet latna.A masik fontos dolog,
hogy a kamera allando mozgasban van, es igy valnak el sikok.
Persze nem csak a specialisan erre a celra keszitett filmeket lehet nezni, hane
m
maskor is, es akkor is meglepo kepeket lathatunk.Az elso filmeket annakidejen
rogrogzitettem es meg most is megvannak.

        Udv:      Tib:or          

Sziasztok!

Sipi vagyok, nemreg iratkoztam fel es ez az elso
hozzaszolasom.

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: gomb alaku Fold ( 27 sor )
>Idopont: Thu Nov 26 02:57:36 EST 1998 TUDOMANY #598
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Emlekeim szerint a Fold belseje azert olvadt, mert a radioaktivitas
altal
>termelt energia megolvasztotta. Feltetelezem elotte nem volt olvadt.
>

Olyan elmeltrol is hallottam, mely szerint a Nap magneses
tulajdonsagai
hatasara kialakult foldmagneses tulajdonsagok, es a Fold tengely
koruli
forgasa, na meg a Hold arapaly hatasa az ami mozgasban tartja a
a folyekony foldbelsot (energiat kozolve) igy az nem tud
megszilardulni.
Ahogy en tudom, aktiv radioaktiv jelensegek nincsenek a Foldunk
belsejeben.
Javitsatok ki, ha tevedek.

>Erzem, hogy valaszom messze nem meriti ki a temat. Kerlek benneteket
>szoljatok hozza. Engem peldaul erdekelne a tudomany allaspontja
arrol,
>hogyan alakult ki a Hold.


A Hold egyes velemenyek szerint a naprendszeren kivulrol, vagy a kulso
naprendszerbol kerult a Foldunk palyajara. Addig a tobbi bolygo
gravitacioja
annyira lecsokkentette a sebesseget, hogy a Fold gravitacios mezeje
"befogta", es azota korulotte (ill. kozos tomegkozeppontjuk) korul
kering(enek).

Sipi