Hali!

Sajna az aerodinamikahoz annyira nem ertek..:-)
De szerintem meg nem biztos, hogy instabil lesz
egy gep a forditott V allasu szarnytol.
Ezenkivul az ilyen bohom nagy gepek eleg nagy tehetetlenseggel
rendelkeznek a kormanymozdulatoknal.. ki tudja?
Adalek: a vietnami haboruban alkalmazott F4E, F4J
Phantomok hatso vizszintes csillapito felulete negativ V allasu
attol olyan jellegzetes....de hogy miert csinaltak olyanra?
Ismer valaki valami olyan programot, amivel szimulalni
lehetne ilyesmi dolgokat? (Persze kezdetlegesen a szamitasi igeny miatt)
Sok erdekes kiderulhetne belole...

Udv
Steve

>A  szovjet  TU-134  bombazonak  keszult.  Szarnya  szinten  negativ  V
>beallitasu,   tehat   instabil.   Mindazonaltal   nem   hinnem,  hogy
>szamitogepek kontrolaltak a vezersikjait.         ============
>Feri

Hallo'!

A 'szabalyozasi ko:r' resze (regebben kulonosen) az 'ember'-feliratu
negypolus is. Szamitogep: En me'g u.n. analog szamitogeppel is talal-
koztam. (Definialni kellene, mit nevezzunk szamitogepnek.) Ha az onmu-
kodo szabalyozast beleertjuk, akkor en inkabb hinnem.

Parhuzam: Ultem mar stabil (elengedett kormannyal sem iranyithatatlan)
es instabil BICIKLIN is (Nem mertem elengedni a kormanyt!). Egy bicik-
lizni_nem_tudo ember mindegyikkel felborul, aki meg mar tud, az egyik-
kel se (,me'g ke'szakarva is nehez!). 

Lopak: Konnyen el tudom kepzelni, hogy a mikrohull.-lokatorokkal alig
lathato gepet a 'gatyasza'rito' (pl.:P12) konnyebben eszreveszi, vi-
szont 'tuzvezeto' lokatornak (kis felbontas) alkalmatlan. Legvaloszi-
nubbnek tartom, hogy a 'vak tyuk is talal szemet' effektust erositette
egy kis elbizakodottsag, v. muszaki hiba.    Udv:HFeri

(fferi es koztem kimaradt a gferi! jelentkezz! 8:-)))

Sziasztok !

Latvan, hogy atmenetileg rovidek a tudomany szamai,
batorsagot veszek egy hosszabb, csapongo eszmefuttatasra.

Korabban mar volt szo arrol hogy a vilagurbol a Fold 
felszinere erkezo fotonok frekveciaja megnovekszik a Fold 
erotereben, a gyorsulas kovetkezmenyekent.
A feny energiaja novekszik meg, de a sebessege valtozatlanul c, 
amit szemleleti uton eleg nehez belatni, 
de most nem is erre koncentralok.

Javaslom, vegezzunk egy gondolatkiserletet kint a vilagurben,
tavol az egitestektol.

Egy raketaban ulok, es egy csillag fele haladok egyenletes 
sebesseggel. A csillag fenyet kisse kekebbnek erzekelem,
mint indulas elott.
Ez Doppler-effektus, semmi ketseg.

Beinditom a hajtomuvet, s egyenletesen gyorsulni kezdek.
Ekkor tapasztalnom kell, hogy a csillag fenyenek frekvenciaja
is novekszik. Ez is magyarazhato Dopplerrel.

Egy ujabb kiserletben a raketa vegeben ulok, s a raketa 
elejeben elhelyezett fenyforras fenyet lesem.
Hajtomu kikapcsolva, mozgasallapotvaltozas nincs,
tehat ebben az  esetben a feny frekvenciaja 
valamilyen allando alaperteku lesz.

Bekapcsolom a hajtomuvet. Ekkor egyutt gyorsulok a fenyforrassal.
Ugy gondolom, hogy ez a kiserleti szituacio analog a
a bevezetoben jelzett "Foldre erkezo feny" 
frekvencia-eltolodasos esettel.

Hogyan is alakulhat ez ki a raketaban ?
El kell gondolkodnom, hogy mit is kell latnom.

Ha csak a fenyforras tavolodna gyorsulva, akkor egyre melyulo
fenyt latnek. Miutan azonban en is ugyanugy gyorsulok,
a melyulo szinu fennyel szemben haladva, feluletes
elkepzelesem szerint a ket ellentetes elojelu 
Doppler-eltolodas kiuti egymast, es nincs eltolodas.

Meg kell alaposabban vizsgalni a folyamatot.

A gyorsulas kezdeten csak bizonyos ido elteltevel 
tapasztalhatom a fenyforras fenyenek melyuleset, 
mert a raketa elejeben a lampa tavol van tolem.

Tehat gyorsulaskor eleinte annyit eszlelek, hogy a 
szembejovo feny frekvenciaja novekedni kezd, es 
ekozben a raketa elejehez latszolag kezdek kozeliteni, 
azaz a belso ter valamelyest rovidul.
Abban a pillanatban amikor eszlelem, hogy a rovidules
folyamata merseklodni kezd, (mert elert hozzam az informacio),
a feny frekvenciajanak eddigi novekedeseben is valtozast 
kell tapasztalnom.
Ha igaz az analogia a foldi esettel, akkor a megemelkedett
frekvencia beall konstansra.

Minel nagyobb egyenletes gyorsulast allitok be, 
annal magasabb frekvenciaju fenyt kell eszlelnem.

Megfeleloen nagy gyorsulas eseten rontgen hullamhosszra
rovidult sugarzas jon a lampa felol.
Ez kinos.
Ha hatulrol figyelnenek roptomben, latni lehetne a bordaim
arnyekat a hatso uvegablakon levo fluoreszkalo fuggonyon ?

Letezhet ilyesmi ?

Es ha telhetetlenul meg nagyobb gyorsulast allitok be,
akkor a lampa mar magas gammaban sugaroz.
Ki kell nyitnom a hatso ajtot es kiengednem a gammat, mert
szetegeti az ertekes fuggonyt. ( szelloztetek egy kicsit :)

Huha ! Mi tortent ? Megugrott a gyorsulasmero mutatoja !
Tehat mar a lampa is hajtomukent dolgozik !
Atkozott reszecsketermeszet ! Hogy erre nem gondoltam...
S az igy megnovelt gyorsulastol magasabb lett a sugarzas 
frekvenciaja...  ettol meg nagyobb a gyorsulas... ettol 
megint nagyobb a frekvencia, ettol... 

Letezhet ez ?

( Ilyenkor jo lenne ovatossagbol elojtani a lampat, de a
  sugarzastol idokozben kimult a szamitogepem. 
  Sajnos azon tartottam a "A petroleumlampak uzemeltetese" 
  cimu users manualt. 
  A kiserletezes heveben a troubleshooting fejezetig meg 
  el sem jutottam...  :(

Udv: zoli

>  b> Megoldas: kulon kell valasztani a vevot es az adot. De mivel nincs ra
>  b> garancia, hogy a jel eppen arra tukrozodik, tobb vevore is szukseg
>  b> van. Esetleg mindegyik egyben sugarozhatna is, mibol all. A sok-sok
>  b> radart halozat koti ossze, es kozponti szg. ertekeli az adatokat.
>  b> Viccnek jo, nem?
> 
>  Nem csak viccnek jo, igy mukodnek az un. 'multistatic'
> rendszerek. Egy (nehany) sugarzo, es egy rakas halozatba
> kapcsolt vevo. Nem eppen erre talaltak ki, de valoszinuleg a
> lopakodok is jobban latszanak rajtuk.

Az utolso Dale Brown repulos regenyben is valahogy igy talaljak meg a B2
lopakodot. A tengerpart osszes radarja azonos utemben mukodik es az egyik
altal kilott hullamot a lopakodo felreverese utan a masik erzekeli.


Egyebkent egy erdekes adat a 117-esrol. A pilota sisakja is megkapta a az
elnyelo-festek reteget, mert kulonben a gep radarkeresztmetszete a
duplajara no. Ergo a gep radarvisszhangja akkora mint egy sisaknak. 

Egyebkent ez a "lathatatlan" hiszteria csak a sajtonak koszonheto. A
hivatalosan a "radarok szamara csaknem teljesen lathatatlan es ezert
nehzebben felderitheto es sebezheto" mondat lett a sajtoban lathatatalan 
és sebezhetetlen.

A radarok egy meghatarozott sugaru felderitesi korben atfedessel dolgoznak.
A lopakodo eseten ez a felderitesi sugar sokkal kisebb es megszunik a korok
atfedese. A lopakodo ezeken a reseken oson be.

A gep azert matt fekete, mert csak ejszakai bevetesre szantak. Lopakodo
kepessegeivel egyutt ezert becezik lathatatlannak.

A mai modern vadaszgepek annyira kifinomult muszerek, hogy egy puskagolyo
is leszedheti. Mivel a repolugepnek hangja van, az odakuldott zarotuz "vak
tyuk is talal szemet" alapon leszedhet egy gepet. Emellett az is fontos, ha
a gep kinyitja bombaterenek ajtajat, a megvaltozott profil, a fegyverzet es
a felfuggesztes miatt a radarkep kb a tizszeresere no. Ezert a bevetes
modszere a kovetkezo: repules, celbemeres, ajtonyit-bombaki-ajto csuk (max
5-6 mp), repules haza.

Ezert is tartom en inkabb valoszinunek a muszaki hibat, esetleg egy
veletlen talalatot, mint egy direkt leloves. Mert ha a szerb radarok latnak
a gepet, akkor mar tobbet leszedtek volna. 

Tucsi