Sziasztok

Ket irasra reflektalnek.
Eloszor Gyulara.
Imigyen irtal Gyula:

>Azt mondom; kijelentem, hogy a vilag idokozonkent megall.
>Bizonyitsa be valaki gyakorlatilag, hogy nincs igazam!

<<Roppant egyszeru. Van-e barmi megfigyelehto kovetkezmenye hipotezisednek?
Nincs. Bonyolultabb, mint a konkurens elmelet? Igen. Akkor nem igaz.
Ennyi.>>

Ez a valasz hamis.
Szep szep dolog Occam beretvaja, de azert hiba elfeledni, hogy nem torveny,
csupan elv. Attol, hogy egy hipotezis "bonyolultabb", tetszik nem tetszik:
meg lehet igaz.

Es Starters.
Irtad:

<<Valoban, de a "Nagy Bumm" elott nem volt mai ertelemben vett ido es ter-
ezek akkor alakultak ki.>>

Mar elnezest, de mindig mosolygok amikor ontudatosan kijelentjuk, hogy mi
volt, s mi nem a big bang elott.
Ezzel szemben a teny csupan annyi, hogy jelenlegi tapasztalataink alapjan
igencsak ugy tunik, hogy valamikor a multban az univerzum anyaga igen kis
terfogatban leledzett, s ebbol az allapotbol valamiert robbanasszeruen
szetterjedt. Teny tovabba az, hogy Einstein batyank altalanos
relativitaselmelete a teret es az idot valos fizikai letezove emelte, melyre
hat a kornyezete, s mely hatassal van szinten a kornyezetere. Marmost, ha a
bigbang elmeletet es az altalanos relativitast elfogadjuk, akkor - ha nem is
ertjuk:-) - de jogosan mondhato, hogy a bigbang-el egyutt jott letre a ter
es az ido.
Ezen elmeletek keretein belul ez egy ertelmes allitas. Ugyanakkor azonban
sosem szabad megfeledkezni ama halk korulmenyrol, hogy bizony egyik sem
kotablaba vesett igazsag, s talan nem kene antropomorf goggel ennyire
fajsulyos kijelenteseket tenni:-)
Jomagam amugy az alt. rel.-t a mult szazad legnagyobb csalasanak tartom, de
nem csoda, hisz egy nagy koponya talalta ki:-) - persze az en velemenyem nem
oszt, nem szoroz.
Erdekes tudomanyfilozofiai jelenseg, hogy bar talan a legkevesve
alatamasztott fizikai elmelet, megis, elfogadasa egyeduralkodo. Egy dolog
ami biztos, a matematikaja mukodik.
De akar igy, akar ugy, megiscsak azt mondom: a terre es idore vonatkozoan
azert ne allitsunk vegervenyes allitasokat, plane ne a big bang idejere
vonatkozoan, mert a totalisan ismeretlenre tenni hasonloan biztos es
vegervenyes allitasokat bar ketsegkivul emberi jellemzo, de vitathatatlanul
onelegult:-)
Igaz, ez is emberi jellemzo:-)


sziasztok


Voland

> Egyreszt nem tudom, hogy mibol szarmazik a toltesek gyorsulasa, hiszen azok
> szabadesesben, vagyis erohatasoktol mentesen kozelednek az egitesthez. A
> latszolagos gyorsulas nem a toltesek gyorsulasa, hanem a terido tagulasa,
> vagyis nem lokalis, hanem csupan globalisan ertelmezheto.

  Itt keveredes van. Anyag zuhan be a tomegkozeppont fele. Gravitacio
miatt gyorsul. Nem pontosan sugariranyban erkezik minden, tehat
nem nyilegyenesen bezuhan, hanem valamilyen palyara all. Kialakul
egy diszk, ami az ujjonan erkezo anyagot magaval rantja. Kozben
a reszecskek utkoznek, ettol az egesz felmelegszik. Ha eleg nagy a
test es eleg kicsi a kiterjedese, akkor kialakul egy nagyon meleg plazma.
Azaz a toltesek a melegtol lesznek. Ennek a plazmanak az izzasat
latjuk peldaul rontgenben. Szoval nem gyorsulo toltesekrol van szo,
hanem gyorsulo reszecskekrol, amik felizzanak.
  Ehhez egyebkent nincs suzkseg fekete lyukra, sokszor elofordul
hasonlo dolog, pl. neutroncsillag, kataklizmikus binaris csillagok,
stb. Csak valami kicsi nehez objektum kell hozza.

  Csak hogy hazabeszeljek (ld. hiusag):

http://xxx.lanl.gov/abs/astro-ph/0103198

> E szerint ugyanis egy akarmekkora hatalmas tomeg sem hozhat letre nagyobb
> mozgasi energiat mas reszecske gyorsitasaval, mint a sajat veges nyugalmi
> energiaja. 

  Ezt honnan szeded? Mi koze a kettonek egymashoz?

------

Radar ugyben egy buta kerdes: Ha a radar hullamhossza eleg nagy, ertsd
nagyobb mint a repulo, akkor szerintem tok mindegy, mivel kentek be
a repulot. Igaz, a pontossag nem lesz tul jo, ha egy szem radar
all magaban, de ez nem is biztos, hogy baj, hiszen ha idoben eszreveszik
a gepek, akkor akar vadaszgepek, akar eleg suru legvedelmi zarotuz mar
eleg. Szoval lehet, hogy csak le kell porolni az 50-es evek radarjait.
Azok nagy hullamhosszon mukodtek, mostaniak mintha cm korulin mennenek,
ami ellen mar van ertelme festeni, stb.

Gyula

Hali Zoli!
       
<zsandor=chemres.hu> írta "Re: Bolygok - tavmaszirozas" témában:
(2002. november 25.)

>                                           A tolunk tavolodo
> Hold novekvo potencialis energiaja ellenere itt is csokken az
> osszenergia. Reszben azert mert a tavolabbi palyahoz kisebb
> keringesi sebesseg tartozik (ez az egimechanikai paradoxon).
> Es igy, ekozben a Hold keringesi ideje novekszik.
 En ezt nem egeszen igy tanultam annak idejen. Ugy magyaraztak,
hogy mivel a Fold forgasi sebessege sokkal gyorsabb mint a Hold
keringese, az arapaly okozta kidudorodas egy kicsit siet a Holdhoz
kepest. Ennek a plusz tomegnek a vonzasa viszont maga utan huzza,
gyorsitja a Holdat, energiat ad at neki, ezzel viszi "magasabb"
palyara. Ez a folyamat viszont az egesz Fold-Hold rendszer osszes
energiajat nem valtoztatja, mert a Fold forgasi sebesseget viszont
csokkenti.

                                                          Kibuc

Hali Csaba!
    
<nagycs=oradea.ro> írta "Re:Bolygok " témában:
(2002. november 25.)

>> de itt sem a nyomas a meghatarozo tenyezo, hanem a magfuzio
>> energiaigenye.
> Nem tudom a nyomast miert nem vesszuk szamitasba, hiszen a Fold
> eseteben is koztudott, hogy a Himalaja csucsainal nem
> keletkezhet magasabb hegycsucs, epp azert, mert a kb. 40-50 km.
> melyen az anyag megolvad.
 Nem mondom hogy nem lehet szamitasba venni, legfeljebb nem
erdemes. A magfuzio elindulasanak feltetelekent a nyomas es
homerseklet szorzatanak egy minimalis erteket szoktak megadni. Ez a
kemiai elemek kozul a hidrogen izotopjaira a legalacsonyabb, es
valoban letezik egy tomeghatar, ami folott egy "normalis" homersekletu
egitestben a nyomas hatasara beindul a fuzio, es az egitest csillagga
valik. Ha figyelembe veszed pl. a Jupiter (ami meg messze van ettol a
hatartol) es a Fold tomege kozotti kulonbseget, lathatod, hogy az
altalad leirt jelensegnek nem sok koze lehet a nehez elemek
keletkezesehez. De a feher torpe es neutron csillagok kemiai
osszetetele azt is vilagosan megmutatja, hogy a vas es az annal
nagyobb rendszamu elemek fuziojahoz mar az azok belsejeben uralkodo
nyomas is keves.

                                                            Kibuc

Kedves Takacs Feri

Te irtal (mar regebben is) arrol, hogy minden surusegnek van
esemenyhorizontja:

>>>Mivel azonban barmely veges suruseghez tartozik
egy meghatarozott atmeroju gravitacios sugar, igy a vilagegyetem atlagos
surusegehez is. Emiatt biztosak lehetunk benne, hogy az altalunk lathato
vilagegyetemnek van esemenyhorizontja. Az esemenyhorizontrol tudni
illik,
hogy a kozeleben keletkezett fenyjelek eros voroseltolodast szenvednek,
es
ugyanezt tapasztalhatjuk ha az egre szegezzuk a tavcsoveinket. A
csillagok
fenye a tolunk valo tavolsag mertekeben voroseltolodast szenvednek,
vagyis
minnel tavolabb vannak tolunk, annal kozelebb vannak a vilagegyetem
mihozank
tartozo esemenyhorizontjahoz.<<<

+Nem ertem, az egyenletekbol ez jon ki? Valahogy nagyon nem szemleletes,
ami persze semmit se jelent, de:
A f.ly-nal mi vagyunk kivul, itt meg belul. Hogyan tud barmilyen kicsi
suruseg valamilyen tavolsagban fenysebbel tagulo(?) teret okozni? Akkor
mar
miert nem a megfigyelheto VE-men kivuli tomegek okozzak? Meg leginkabb a
bigbang?

Mertt azt irod, az altalunk lathato VE esemenyhorizontja.
udv, Sanyi

>>>TV2 vagy MTV2?<<<

MTV2, pentek ejjel, musorvezeto: Rozsa Peter (aki jo volt) de a
segitsegul hivott fizikatanar nem mert szembeszallni Egely volt cimzetes
egyetemi tanaraval.
Aki nem allitotta, hogy tudja honnan jon a +50% (ho)energia, de konnyen
elfogadta, es o mondta, hogy nemsokara elektromosan is 100% felett lesz.
Hoszivattyu lehetosege fel sem merult.

Egely aduasza egy magnesbol kiallo kis rudon lebego atfurt vashenger
volt, mondvan a hivatalos fizika szerint a vasat mindig vonzza a magnes
pedighat itt az elo pelda, hogy ez SE igaz.

Sanyi

Sziasztok !

Egyetertek Kota Jozsef meglatasaval, miszerint az esemenyhorizonton
kivuli - egy bizonyos gombszferan kerulhet csak elvben 
korpalyara a feny, de beljebb mar nem, ott mar 'zuhan' ami 
erintolegesen erkezett.
A horizonton kivul barhol, igy e gombszferan is, ha behullo 
anyaggal talalkozva megtorik a feny, akkor tavozhat, ill. 
ezt instabil korpalyajarol leterve is megteheti.

Ellenben szamomra nyugtalanitoak a fenysebesseget meghalado szokesi
sebessegre alapozott magyarazatok, es valaki irta - 
'befele zudul a ter', ami szerintem nem szerencses szemleltetes.
A ter nem zudul, nincs sebesseggel jellemezheto sodrasa, nem omolhet. 
A ter csakis roppalyakat modosit, ill. EM spektrumokat transzformal.
(Hogy a ter gorbe, persze az is csak szemleletesseget szolgalo modell.)
A teret gorbenek minositjuk, ha a feny elhajlik benne, vagy csak
spektruma tolodik el, ill. ezeken a helyeken az ido is maskepp telik. 
A fekete lyukbol amiatt nem jon feny, mert ahol a feny korpalyara 
terhet, azon a szferan ami beljebb jut, annak szamara nincs centrum, 
mert a centrum - mely egyebkent nem sugaroz kifele, 'szet van kenodve'.
Ezt a tovabbiakban indokolom:

Gondoljuk csak meg, hogy az emlitett kritikus szferan tartozkodva
a szferara _erintolegesen_ kibocsajtott fenyt egyenesen terjedoen 
tavozonak latni! (esetleges szorodasa reven ) 
Nem is volna kozvetenul merheto, tapasztalhato ott helyben, hogy 
a feny korbefut, csak az, hogy visszater hatulrol (megpedig 
meglehetosen hamar, hiszen a megfigyeloi ora ott viszonylag lassan 
jar, de ez most mellekes).
A megfigyelo a sajat hatat is megvilagithatja es megnezheti ott 
_elvben_, ugy, hogy ellentetes iranyban vilagit, de hogy mikent 
kerulte hatba a feny, azt o maga nem lathatja. 

Ha kisse valtoztat a szogon es enyhen befele vilagit -
a feny szabad uthossza mutathatna a vilag meretet vakuumban, 
de visszaverodes nem leven sehonnan - es nem is lesz, igy vegtelen 
elnyelo feluletnek kell tekintenie azt ami bentebb van. 
Ez volna a lyuk feketesegenek magyarazata.
Kulonos, hogy a szferan a korbefuto feny iranyaban haladva
vegig - azaz egyenes menten - a benti hipotetikusan vegtelen 
felulet veges ido alatt korbejarhato(!).
Mindenhol merolegesen huz befele, de minthogy mindvegig egyenes
menten haladunk, nincs kimerheto centrum, nincs haromszogelessel  
behatarolhato helye !
(Centrum akkor lenne, ha kimutathatnank, hogy kor menten
haladtunk, es mindvegig radialis iranyba mutatott az ingank.)
Osszefoglalva mindezt - a feny szamara kritikus szferan kisse 
benezve hideg, ures perspektiva tarul 180 fokos terszogben,
melynek hatara nem merheto meg.

Ha nem volt hibas a gondolatmenetem, van meg ami ott erdekes lehet:
Toltott test masik testet 'lat', ami persze o maga,
csakhogy minden iranybol latja magat szetkenve egy adott sikban 
korbetekintve, mintha o egy kerites centrumaban lenne. 
Ezert semleges testet lat, mely korbeveszi ot.
Ha egyik oldalon pozitiv, masik oldalan negativ a test,
akkor se mozdithatja el onmagat.
Utobbit  ha elmozditjuk helyerol, ugy tunik atmenetileg vonzza onmagat 
a terido kesleltetese folytan valtozatlan 'szellemkepe' centrumabol
kikerulve. Mozgasa vajon nem gyorsul fel emiatt ?  :)
Egyeb:
Egy fenykepezogep lathatja onmaga hatso reszenek azt a kiteritett
kepet, mely a latoszogebe fer. Milyen fokusztavolsagot 
kell beallitani, es a foto'n lathatoak lennenek-e a gep hatanak
szelteben 'kinyujtott' atomjai ? :)

Udv: zoli

Ha egy allitas nem bizonyithato, es az ellenkezoje sem bizonyithato, ha sem
az allitasnak, sem az ellentettjenek nincsenek megfigyelheto kovetkezmenyei,
akkor ezzel nem erdemes foglalkozni. Kukmindegy, hogy igy van-e, vagy ugy. A
konkret peldara vonatkoztatva nekunk tokmindegy, hogy a vilag idonkent
megall egy pillanatra, vagy 10000 evre, ugyse vesszuk eszre. Viszont Sci-fi
otletnek nem rossz: valakik megallitak a vilagot, helyreraknak benne egy-ket
dolgot, aztan ujrainditjak...

Arpi

"Akarhogy is en ugy latom, hogy vagy
1) Nem tudod masok szamara eleg jol igazolni, hogy igza, amit tapasztaltal,
de
akkor magad sem lehetsz biztos benne, csupan erzesed lesz arrol, hogy a
dolog i
gaz, de nem tudhatod, ertsd: nem lesz magadnak sem igazolt.
2) Vagy pedig Magad szamara a tapasztalat az intenziv erzesen tul, igazoltan
ig
az, tehat tudhatod, hogy igaz, de ez esetben ez olyan dolgon alapul, ami
megosz
thato masokkal is, es masoknak is igazolt lesz.
Osszessegeben: bar kiindulaskent van kulonbseg a szubjektum es az
nyilvanossag
kozott, vegeredmenyben ami a szubjektum szamara igazolt, az a nyilvanossag
szam
ara is igazolt, es forditva. Igy mindketto objektiv, a ket halmaz
egybeesik."
----------------------------

Azzal az apro kis kiegeszitessel, hogy mindez almodban is megtortenhet...:)

Arpi

"Felvet egy lehetoseget, amit enelkul is fel lehet vetni: mi
van, ha mi egy teremtett, pontosabban virtualis univerzum resze vagyunk?"
---------------
Szerintem ez a kerdes nem felvetheto", amig nem definialjuk, hogy mi is az,
hogy igazi univerzum, meg virtualis univerzum. Ez pedig kemeny dio...

Arpi

>"Az esemenyhorizont kozleben *nincs* stabil korpalya..."
>Miert nincs? Nem homogen/izotrop a ter?
:-)

>"A feny a masfelszeres horizontra *csavarodik fel*..."
>Ugy tudtam, hogy az esemenyhorizont PER DEFINICIO az, ahonnan a feny nem tud
>kitorni. Most meg kiderul az esemenyhorizont x-szerese az esemenyhorizont.
>Itt valami ertelmezesi zavar lehet (valszeg nalam).
Ez a feny meg eleg sokaig kering az esemenyhorizonton kivul. Ha kozben
bemesz egy ellipszispalyan, akkor el is foghatod, tehat erzekelheted es
utana Te is siman kereket oldhatsz.
Olyan palya is lehetseges, amelyik messzirol jon, elhajlik es szinte
surolja a horizontot, majd orokre eltavozik.

>Egyreszt nem tudom, hogy mibol szarmazik a toltesek gyorsulasa, hiszen azok
>szabadesesben, vagyis erohatasoktol mentesen kozelednek az egitesthez. A
Szerintem a rendkivul eros magneses ter is okoz ott valamit.

>Masreszrol az esemenyhorizont kozeleben keletkezo sugarzasok voroseltolodast
>szenvednek, igy ha megis sugarozni tamadna kedvuk a szabadon eso
>tolteseknek, akkor eppen a legnagyobb energiaju sugarzasok szenvedik a
Igen - amit latsz, a maradek energia.

>E szerint ugyanis egy akarmekkora hatalmas tomeg sem hozhat letre nagyobb
>mozgasi energiat mas reszecske gyorsitasaval, mint a sajat veges nyugalmi
>energiaja. Marpedig ha egy tomegnek esemenyhorizontja volna, akkor az ott
>behullo reszecskek fenysebesseguek lennenek, igy mozgasi energiajuk
>vegtelenne valna. Vegtelen energiat viszont veges energiaju tomeg nem hozhat
Mar tobbszor szobakerult itt: az esemenyhorizonton beeso anyag NEM
fenysebessegu! Lehet joval lassabb is, csak kijonni nem tud tobbe, akkor
sem, ha fenysebessegu LENNE.

>amig a kis tomegek terido deformacioi joforman linearisan osszegezhetok
>(szuperponalhatok), addig sok, vagy nagy tomegek egyutes hatasanal a terido
>deformaciojanak tultelitodesevel kell szamolni, ami korlatozza a hatasok
>nagyobb tavolsagra terjedeset.
Ez most a Te gondolatod vagy ismert elmelet?

>hogy az origoban mikent tortenik az ott mar vegtelen sebessegu, es
>kepzetesse valo energiaju becsapodas, az szinten erdektelen, hiszen az mar a
Meg az origoban SEM eri el a fenysebesseget az anyag, mert a
gyorsitashoz NINCS vegtelen energia! Arrol nem is beszelve, hogy ha a
lyuk forog, akkor az anyaga jo esellyel nem a kozeppontban van igy nincs
utkozes sem.

>ra kell jonnunk, hogy nem johet letre a pontszeru allapot. Ha van egy nagy
>tomegu csillagunk, amelynek meg nincs esemeny horizontja, de keves tovabbi
>tomeg hozzaadasa hijan  mar lenne, es amely meg nem mutatja az osszeomlas
Az osszeomlas "jeleit" mar mutatja: a teret rendesen gorbiti maga korul,
ezert pl. a felszinen korulnezve igen erdekes dolgokat lathatsz. Az
osszeomlas hataran az eg csak egy kis folt a fejed folott, a latohatar
tobbi resze maga a csillag felszine, koncentrikus gyuru alakban
tobbszorozodve.

>nyomait, akkor a feluletere becsapodo reszecskek energiai meghaladhatjak a
>csillag teljes sajat energiajat, ami energetikai keptelenseg. Ennelfogva a
A csillag, ahogy gyorsitja maga fele a kezdetben allo anyagot, elmozdul
annak iranyaba (ahogy no az anyag tomege, egyre jobban). Amikor
utkoznek, mindketto megall. Itt sincsenek vegtelen sebessegek es
energiak. Mi a problema?

A leveled tobbi resze hibas kovetkeztetes a fenti rossz elofeltevesek
alapjan - ill. egy reszet nem is ertem. Kerlek, gondold ujra es
magyarazd el jobban.

> wrote in message
news:...
> Sziasztok!
> Egely megint cafolatlan maradt az MTV2-n egy oran keresztul, regi
> egyetemi tanara is kiallt a 150%-os hatasfoku kutyu mellett, ami
> egyelore csak hot termel pluszban, elektromosan 100% alatt van, de
> nemsokara felette lesz es akkor visszacsatoljak, es a hot tisztan ki
> lehet majd venni. :(
> KOzben a konyvet reklamozta tobbszor is, bar biztos igy is jol fogy.
> udv, Sanyi
>

Üdv mindenkinek!

Nem szerettem volna Egelyt emlegetni, de ha mar szo van rola, megteszem. Meg
tavasszal a fogorvosnal varakozva kezembe akadt egy AUDI magazin. A kiadvany
terjedelmenek legalabb 60%-at az ö könyveböl valo idezetek tettek ki. Ha jol
emlekszem az elefeledett talamanyok temaköreböl volt ez a jokora cikk. Az
egy dolog, hogy nem minden Audi tulajdonos realisan gondolkodo, fizikat
tanult ertelmes ember (bar ök nemigen olvassak el a magazint :-) , de a
szerkesztöktöl elvarhato lenne (legalabbis en igy gondolom), hogy
megvalogassak, hogy mi van egy "ertelmisegieknek szolo" (vagy csak
gazdagoknak?), komoly kiadvanyt.
Minden jot:


Unit

Kedves Arpi!

>>Ennek kovetkezteben a csillagok merete felulrol korlatos, vagy
>>legalabb is kivulrol ugy latszik, mivel a csillagban levo tenyleges
>>anyagmennyiseg csak eddig a hatarig okoz kivulrol eszlelheto valtozast."
>Ezzel kapcsolatban kerdeznem, hogy akkor ezexerint a vilagunkbol anyag
>tunik el, ezesetben nem serul a tomeg/energia megmaradasanak elve? Hiszen
>az a behullott tomeg olyan szamunkra, mintha nem is letezne...

Ugyanezzel a kerdessel nem csak egy ilyen gigantikus egitest eseteben
talalkozhatunk, hanem amikor a vilagegyetem kulso hatarait probaljuk
vizsgalni. A legmegfelelobb valasznak az tunik szamomra, hogy a vilagegyetem
lathato reszet nem lehet zart rendszerkent felfogni, mivel nem kerulhetunk
olyan helyzetbe, hogy az egesz vilagegyetemet belathassuk. Az
energiamegmaradas elve csak zart rendszerre ervenyes, igy az egesz
vilagegyetem vonatkozasaban ez csupan egy erosen megalapozott hipotezis
marad.

>>"Tagul-e a vilagegyetem? Szinte mindenki ravagja, hogy igen, hiszen ott a
>>voroseltolodas. De egy foldi akna melyerol felfele vilagito lampa fenye
>>szinten voroseltolodast szenved, mire a hegycsucsra jut. De megvaltozik-e
>>ettol a fenyforras, es a hegycsucs tavolsaga? Ugye nem. Csupan a ket
>>helyen maskeppen telik az ido. Ugyen ez a helyzet a tavoli csillagokkal
is.
>>A ter gorbulete okozza a hatast, nem pedig a vilag mertani mereteinek
>>megvaltozasa."
>Ezzel is gondom van. Ha ui. nem tagul a VE, akkor nem szamolhatunk a
>tagulas alatal kepviselt mozgasi energiaval. Ha nem tagul, akkor miert nem
>kezd el osszezuhanni? Gravitacios hatas azert van, akkor is, ha kesik. Es
>bar az altalad elmondottak fenyeben ugy tunik, hogy nem hat minden test
>minden testre, azert az elmondhato, hogy minden test minden testet vonz a
>sajat esemenyhorizontjan belul. Ez pedig "Nagy Zutty"-hoz kellene vezessen.
>En eddig ezt a problemat ugy ismertem, hogy vajon megall-e valaha a VE
>tagulasa, es megfordul-e, vagy divergens. Ha viszont egy adott t
>idopillanatban nem tagul, akkor a rakovetkezo pillanattol kezdve
>zsugorodnia kellene.

Ha jol emlekszem, mar Berkeley feltett egy hasonlo kerdest Newtonnak a
vonzastorvenyevel kapcsolatban, es Newton azt valaszolta, hogy amennyiben a
vilagegyetem vegtelen, akkor nem fog osszehuzodni, hiszen nagy leptekben
vizsgalodva, amikor a vilag suruseget mar allandonak vehetjuk, ugyanakkora
ero hat barmely anyagra minden iranyban, igy aztan minden anyag helyben
marad, hiszen az erok eredoje zerus. (Kesobb ugyan probalkoztak masok ennek
cafolataval, de errol a cafolatrol mar megmutattam korabban [#1258], hogy
hibas, mivel szandekoltan nem letezo asszimetriat csempesztek az ervelesbe.)

A vilag vegtelensege ellen felhozott erv [Einstein: A spec.rel, es alt.rel.
elmelete], miszerint vegtelen teridoben adott veges surusegu anyag vegtelen
nagy gravitacios tererosseget eredmenyezne, eppen a voroseltolodas okozta
hatasgyengulesben nyer cafolatot. Hiszen eppen azert tapasztaljuk a
voroseltolodast, mivel a gravitacios tererosseg korlatozva van. Igy pedig a
vilagegyetem lehet akar vegtelen is, es semmi nem indokolja, hogy vegesnek
tetelezzuk fel. Sot, ha azt tetelezzuk fel, hogy vegtelen, ugy nem kell
szamolni az osszeomlassal sem.

A tererosseg eme korlatozottsagat akeppen fogalmaztam meg, hogy egyetlen
tomeg sem hozhat letre akkora terido gorbuletet amelyben barmely reszecske
nagyobb mozgasi energiat kaphat, mint a teridot gorbito tomeg sajat teljes
energiaja. Emiatt pedig egy tomeg minimalis sugara meg az elmeleti pontszeru
tomeg esemenyhorizontjan is kivul esik, hiszen mar az esemenyhorizontnal is
vegtelen nagy mozgasi energiat hozna letre meghatarozott veges energiabol.
Maskeppen megfogalmazva, egy tomeg vonzo hatasa legfeljebb olyan messze
terjedhet, ahonnan egy reszecsket magahoz vonva letrehozott mozgasi energia
meg nem haladja a tomeg teljes nyugalmi energiajat. Termeszetesen ez a
tavolsag fugg mas tomegek jelenletetol is.

A Nagy Bumm elmelete is, es a Nagy Zutty elmelete is abbol a feltetelezesbol
taplalkozik, hogy a vilagegyetem nem maradhat fenn a jelenlegi allapotaban,
illetve ez az allapot nem letezhetett mar oroktol fogva. Azonban most eppen
az ezt alatamaszto ervek, es elmeletek alol huztam ki a logikai tamasztekot,
igy nem igazan maradt erv arra, hogy miert is lenne szukseg a Nagy Bummra,
vagy Nagy Zuttyra a vilag fizikai leirasaban. Mas alkalommal irtam arrol,
hogy a hattersugarzas egeszen egyszeruen a vilagegyetem (fokeppen a nem
latszo sotet anyagnak) homersekleti sugarzasa, nem pedig a Nagy Bumm
megmaradt rezonanciaja. Arrol a feltetelezesemrol is irtam mar, hogy a
szuppernova robbanasban (az un. kvark-gluon plazmabol) nem csupan a nagyobb
atomsulyu elemek jonnek letre, hanem tobbek kozott letrejon hidrogen is, igy
a hidrogen utanpotlasa orokke biztositott a vilagban, szuksegtelen a
hidrogen letet a Nagy Bummbol eredeztetni [#1293]. Csak az a kerdes maradt
hatra, hogy miert lett volna Nagy Bumm.

Mar a Schwartzschild metrikanal lathatjuk, hogy nagyobb tomegsurusegnel
kevesebb tomeg elegendo az esemenyhorizont megjelenesehez, egeszen kis
surusegeknel viszont nagyon sok tomegre van szukseg. Ebbol kovetkezik
(amennyiben elfogadjuk, hogy a tomegek terido deformacioja nem csak egeszen
nagy tavolsagrol kivulrol eszlelheto, de belulrol is lathato voroseltolodast
okoz), hogy ha a vilagegyetem tagulna, akkor az ezt kisero surusegcsokkenes
miatt egyre tobb tomeg kerulne a mi esemenyhorizontunkon belulre, tehat uj
tavoli csillagok jelennenek meg, es a mar ismert csillagok voroseltolodasa
is csokkenne feltetelezett tavolodasuk ellenere. Ilyen meresi adatok meg nem
allnak rendelkezesunkre, mivel a vilagegyetem eme valtozasa egyenlore
eszrevehetetlenul lassu mi idoleptekunkhoz merve.

De miert is kell elfogadnunk, hogy a tomegek terido deformacioja nem csak
egeszen nagy tavolsagrol, kivulrol eszlelheto, hanem belulrol lathato
voroseltolodast is okoz? Azert, mert a kivul, vagy belul levoseg fogalma
relativ. Egy csillag messzirol nezve tekintheto egy tomegpontnak, amelybe
belezuhan a terido, es igy a csillagfelszinrol jovo feny voroseltolodast
szenved mire az urbe er, de a csillag belsejeben nincs olyan pont, amelyhez
konvergalna ez a terido gorbulet, ehelyett a csillag minden egyes tomeggel
rendelkezo reszecskeje kulon-kulon gorbiti a teridot. A csillag barmely
reszecskeje szamara a csillag valahol mashol van, es o maga csak egy
elenyeszo tomegu reszecske a hatalmas tomeg belsejeben. A gravitacios
tererosseg pedig a csillag felszine kozeleben a legnagyobb, igy ha kozeppont
fele is haladhatna a felszini sugarzas, akkor ebben az iranyban is
voroseltolodast szenvedne, nem csak kifele. Vegtelen teridot kitolto homogen
anyag eseteben ez a kozeppontban levoseg lesz jellemzo a terido minden egyes
pontjara, de a voroseltolodas miatt a tavolabbi hatasok legyengulve
ervenyesulnek. Es eppen eme legyengules miatt lehet figyelmen kivul hagyni
azt a kerdest, hogy most egy korlatozott meretu gomb belsejeben vagyuk-e,
vagy a vegtelen teridoben.

Udv: Takacs Feri