Hi

Par napja volt idom hosszasan elgondolkodni, hogy vajon miert masnapos az
ember :(
Tudja valaki ennek a magyarazatat? (azon kivul, hogy sokat iszik)
Mi okozza a fejfajast, es az emelygest?

             Udv
                            Abi

Meszaros Laszlo (Budapestrol) wrote:

> Az evolucio es a gensebeszet nem egy kalap, szerintem. A termeszetben
> pl. eleg ritkak a karcinogen agenseket kodolo genek, mert az ilyen
> elolenyek jo esellyel nem erik meg a reproduktiv kort. 

Ez a novenyekre is vonatkozik? En konnyen el tudom kepzelni, hogy az a
bizonyos krumpli teljesen eletkepes, tehat akar a termeszetben is
kifejlodhetett volna. Egy noveny nyilvan termelhet olyan anyagot, ami
onmagara nem, de a fogyasztokra karos (rengeteg ilyen peldat lehet
mondani). 

> A varrott
> geneknel ebben nem lehetunk biztosak. Epp azert mert az eredmenyt
> nem sok-sok generacios TERMESZETES szelekcioval ertuk el, igy a
> tevedesek kihullasara sem volt lehetoseg. 

Szerintem nem kell "tevedes" ahhoz, hogy a termeszet szornyetegeket
hozzon letre. Es ha jobban belegondolunk, hozott is letre, csak azokat
adottnak vesszuk (ill. alaposan meglepodunk, ld. alabb, rezisztens
bacik).  

> Meg egy, a horizontalis gentranszfer, amirol a szagember hallani sem
> akart (nemhogy beszelni). 

A horizontalis gentranszfer azt jelenti, hogy genek ugralnak at egyik
fajrol a masikra? Ez a termeszetben egyebkent is elofordul, es epp
eleg gondot okoz. Pl. most lattam a Spectrumon, hogy a bizonyos tipusu
antibiotikummal szembeni rezisztencia genje atmegy egyik
batkeriumfajrol a masikra, igy iszonyu problemakat okozva az
orvosoknak, es halalt osztva a betegeknek. A termeszet szerintem
sokkal kegyetlenebb, mintsem azt szeretnenk remelni. Ha fel akarjuk
venni vele a versenyt, nem szabad korlatoznunk a gentechnika
fejlodeset. Versenytfutunk az idovel, a bakteriumok, virusok, malaria
parazitak orult iramban fejlesztik kepessegeiket a 3. vilag
muhelyeiben, es barmikor kiszabadulhatnak onnet. Szornyu belegondolni
is, ha tenyleg kitor egy jarvany. Az csak a mi szerencsenk, hogy az
influenza, amit nem vagyunk kepesek legyozni, nem halalos betegseg. 

> Vegul amikor
> elerte a kifutopalya habbal burkolt reszet, nagyon lassan, ovatosan a
> habra tette a gep orrat es par szaz meter csuszas utan megallt.

Nekem ugy tunt, hogy a vegen azert eleg szepet csattant. Korabban
sokkal finomabban is letehette volna az orrat, de ott nyilvan nem volt
hab. Mindegy, senki sem serult meg, de a gep nem tudom kibirta-e.

Udv.: SB

> Nekem ugy tunt, hogy a vegen azert eleg szepet csattant. Korabban
> sokkal finomabban is letehette volna az orrat, de ott nyilvan nem volt
> hab. Mindegy, senki sem serult meg, de a gep nem tudom kibirta-e.

A gep valszleg javithato seruleseket szerzett. En haromszor neztem meg,
es ugy lattam - a korulmenyekhez kepest - siman tette le az orrat. De
legyeb barmilyen habos a beton, par szaz meter alatt eleg sok anyag
lekophatott az orrarol...

Mivel a benzin jo reszet mar korabban ki kellett eresztenie, atstartolasi
lehetoseg nelkul kellett leszallnia. Nem tudom, hogy ezert vagy masert,
vagy csak veletlenul, de a habos resztol elegge tavol tette le a fofutokat
a betonra... de a palyanak igen hosszu resze nem volt habbal bekenve - ez
csak szandekos lehetett. Ha a habos betonon csuszas hosszat csokkenteni
akarja, akkor minel lassabban kell haladnia amikor a gep orra leer, kisebb
sebessegnel pedig mar nem tudja olyan finoman lerakni az orrat.

Meg egyemista koromban lehetosegem adodott a ferihegyi repter Tu154
szimulatorat megnezni. A szimulator hardver, mit mondjak, a szovjet
technika 70-es eveit tukrozte... Amig a szuk szimulatorfulkere varakoztunk
(odabenn epp pilotakat szopattak :) a Tu154 legi uzemeltetesi utasitasat
olvasgattam, annak is az izgalmas reszeit, pl. utaskabin kihermetizalodas,
leszallas egy fofutora es orrfutora, leszallas orrfuto nelkul stb. Az
orrfuto nelkuli leszallasra ugy remlik pontosan azt irta elo a konyv amit
az MD80 pilotaja is csinalt: a gep orrat amig lehetett levegoben tartotta.
Meg izgalmasabb feladat lett volna, ha az egyik fofuto marad bezarva...

				***

> Egy noveny nyilvan termelhet olyan anyagot, ami onmagara nem, de a
> fogyasztokra karos (rengeteg ilyen peldat lehet mondani).

A mergekre nem kell figyelmeztetned, de en nem is a mergezo hanem a rakkelto
anyagokra gondoltam: ezek azok amelyek eleg ritkak a termeszetben (egy
tipikus karciongen anyag a gazdaszervezetre is artalmas lehet, vedekezes
celjara pedig nem johet szoba). Bar a magrol szaporitott novenyek elet-
ciklusa eleg rovid..

> bizonyos tipusu antibiotikummal szembeni rezisztencia genje atmegy
> egyik batkeriumfajrol a masikra, igy iszonyu problemakat okozva az
> orvosoknak, es halalt osztva a betegeknek.

A gyomirtoszer-rezisztencia szerencsere kevesbe hatekonyan tud spontan
kifejlodni a novenyekben (a bakteriumok tobb tucat generaciovaltason
atesnek egy normal antibiotikum-terapia soran, a gyomirtok hatasa
sokkal gyorsabb mint egy szimpla eletciklus, tehat a gyomoknak sokkal
kevesebb lehetoseguk van az alkalmazkodasra).  De ha egy ilyen
rezisztenciat kialakito gent direkt a laborban elkeszitenek a
gyartok, akkor maguk adtak a tolvajkulcsot a termeszet kezebe.

A fenntartasaim gyokere onnan szarmazik, hogy a genmanipulalt novenyek
eloallitasa koltseges dolog, cserebe nagy penzeket lehet ertuk szedni.
A monsanto tehat nagyon sokat veszithet, igy erosen motivalt a lassu
torzskonyvezesi eljarasok elblicceleseben es a potencialis karos hatasok
eltussolasaban (addig is amig maguk megprobaljak fu alatt kikuszobolni
azokat). A gyogyszergyaraknal mukodik kemeny ellenorzo mechanizmus, a
monsanto eseteben ilyen nincs (gyakorlatilag abszolut monopolhelyzetben
van, igy meg a konkurrencia egyebkent sem tul eros korlatozo hatasa sem
ervenyesul). Nem egy esetben merult fel a vesztegetes vagy annak kiserlete
igen alapos gyanuja a monsantoval szemben... a HVG elegans listat kozolt
roluk nehany honappal ezelott.

Udv///Laci