> es hogy nez ki egy fenysebesseggel szaguldo objektum
> gravitacios tere. En ezt probalom tenni.
En meg erre lennek kivancsi.

> > A foton nem lokalizalhato, nem mondhato meg, hogy hol van. Persze, hordoz
> > energiat, tomeget, impulzust, de olyan ertelemben gravitaciot
> tulajdonitani
> > neki, mint egy nyugalmi tomegnek, szerintem tovabbra is ertelmetlen.
>
> Ez egy sajnalatos tevedes, a fotonnak van gravitacioja, pont ugyanolyan
> mertekben gorbiti a teret, mint a tomeg. Ez teny, nincs ertelme vitatni.
Nem vitatom: a 300000km-es sugaru gombon kivul...
De azert kell lenni valami kulonbsegnek, hiszen meg se probalod megmutatni
nekem, hogy mifele az a gravitacios ter, ami a fotonhoz tartozik. A
pzitron-elektron parhoz tartozot meg ismerjuk mindketten.

> Meg sajnalatosabb, hogy ha mar vitazol,
En nem vitazom, csak kerdezoskodom.

> > Annihilacio elott tehat van szep gombszimmetrikus gravitacios ter, utana 1
> > masodperc mulva a 300000km-es gombon kivul nincs valtozas, belul meg...
>
> Mi van belul? En nem tudom.
> Es miert lesz valtozas? Azert, mert a foton sebessege vakuumban megegyezik
> a gravitacio sebessegevel (c), vagy azert, mert a fotonnak nincs
> gravitacioja? (Az elsot mag tudjuk vizsgalni anyagban illetve eros
> gravitacios terben, a masodik alapbol hibas feltetelezes)
> Tovabba miert beszelunk gombrol, mi okozna gombszimmetriat, amikor sem az
> annihilacio elott, sem utana nem gombszimmetrikus a rendszer?
> Gondolj bele, elrepul 2-3 kulonbozo energiaju foton, kulonbozo iranyokba,
> hol van itt szimmetria? Nyilvanvalo, hogy a foton palyajahoz kozel
> teljesen mas gravitacioval fogsz talalkozni, mint mas iranyokban.
A 300000km-es gomb feluleten ezek szerint ugrasa van a gravitacios ternek?
Mert kivul gombszimmetrikus, radialisan, belul meg ahol a foton repul...te jo
isten, hat van egyaltalan palyaja a fotonnak?

> >> -Az energia es a tomeg ekvivalens, ugyanarrol van szo. Mindkettore hat a
> >> gravitacio, es sajat gravitacios teruk is van. A fotonnak is.
> > Hogyne. Csakhogy a foton a 300000km-es gombben mindenutt van es seholse.
>
> Na ezt most nem ertem. Mi az hogy mindenhol ott van?
> 2, vagy ritkabban 3 foton keletkezik, melyek hatarozott iranyokban
> hagyjak el az annihilacio szinhelyet.
Milyen iranyokban? Mi altal meghatarozottak ezek az iranyok?

> > Ha most ott van a ket foton, amik vonzzak egymast, akkor ez a vonzas miben
> > nyilvanul meg? Kicsit lassabban mennenek szet, mintha csak egy foton
> indult
> > volna? Ha meg a vonzas semmiben sem nyilvanul meg, akkor nincs is vonzas.
> Gravitacios voroseltolodasban nyilvanul meg.
Pontosabban?
Ha ket foton keletkezik, akkor ezek voroseltolodnak, ha harom, akkor meg
jobban?

Udv, J.

Kedves Ferenc, csak szólok, hogy még mindig nem vontad vissza ezt:

>A tomegre pedig ervenyes megmaradasi tetelunk van.

Minthogy pár napja írtad, hogy szabad kérdeznem toled, köszönve a 
lehetoséget, próbálok élni vele:
Honnan a fentebbi _érvényes_ megmaradasi tetel? 

Egyéb: írtad még a fotonról: 
>Erre a tomegre ugyanugy hat a gravitacio, es sajat maganak is 
>ugyanolyan gravitacios tere van, mint ha klasszikus tomeg lenne.

Honnan a felismerés, kiktol? Esetleg saját...?

>Ajanlom tanulmanyozasra ezt a lapot:
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0502/perjes0502.html

Nálam kezdettol hibaüzenet van, nekem nem elérheto.

>Az energia es a tomeg ekvivalens, ugyanarrol van szo. Mindkettore 
>hat a gravitacio, es sajat gravitacios teruk is van. A fotonnak is.

Kik mérték meg? 

>Ha van is olyan energia, melyhez nem tartozik tomeg (en nem tudok 
>ilyenrol), ...

Vsz. nem tudsz a Nobel díjjal honorált esetrol: Kiszámították - de ki is 
mérték neutroncsillag-pár keringési frekvenciájának idobeni 
csökkenését.  (ami a rendszerük belso energiájának csökkenését - s 
gondolom én ezzel együtt a rendszerük tömegének csökkenésétis 
eredményezi) E csillagok gravitációs hullámokat sugározván veszítik el 
mozgási és potenciális energiájukat. 
Ám a gravitációs hullám  nem anyaghullám!
Hivatkozás: Dávid Gyula 2001 08. 09.-én itt megjelent cikke, mely 
többek közt a gravitációról is szólt:
* ....Eloszor is nem mezo, masodszor nem lehet neki olyan anyagi 
jellemzoket (energia, impulzus, perdulet, toltesek) tulajdonitani, ...*

Zoli

Thus spake HIX TUDOMANY >:

kota jozsef:

> ha jol remlik, akkor az egyiranyba meno nyalabok lehetnek parhuzamosak,
> de a ellenkezo" iranyba meno"k (anti-parhuzamosak) mar nem, azok biz'
> "vonzzak" egymast.

Miert lenyeges az irany?
Azt ugye tudjuk, hogy a foton egy tomeg mellett elhaladva kolcsonhat a
gravitacioval, megvaltozik az iranya es esetleg a hullamhossza is.
A kolcsonhatast a gravitacios vonzoero kozvetiti. Ha a tomeg vonzza a
fotont, akkor a foton is a tomeget. Tehat a tomeg a foton gravitacios
tereben van, a tomegre is gravitacios vonzoero hat.
Miert lenne mas a helyzet, ha a foton gravitacios terebe nem egy
klasszikus tomeget, hanem egy masik fotont teszunk?



> > Vilagitsunk ugy, hogy az izzo szalat (vagy epp feluletet)
> > nem hagyjuk kihulni, azaz a rendszerbol kizarolag
> > a lathato fenyt engedjuk tavozni, a ho"t pedig bent tartjuk.
> Nagyon is jó ötlet. Úgy hívják, hogy halogén izzó. De nem pont úgy

Nem egeszen... A halogen izzoban annyi a kulonleges, hogy az elparolgo
izzoszal anyaga nem tud kicsapodni az uvegre, hanem a buraban levo
halogenekkel illekony halogenideket kepez, melyek az izzoszallal erintkezve
elbomlanak, igy az anyag visszakerul a szalra, nem vekonyodik olyan gyorsan.
Kisebb a hotermelese, mert valamivel magasabb homersekleten lehet mukodtetni
mint a hagyomanyos izzot, igy tobb lathato feny es kevesebb infra
keletkezik. Tovabba a "hidegtukros" verzio femmel gozolt muanyag tukre az
infrat nem tukrozi, csak a lathato fenyt, igy kevesbe melegiti a
megvilagitott targyat. Sajnos nem tartja benn a hot ez sem.

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"Mindig jo, ha bajba jutsz, hogy ha orditsz s korbefutsz!"