Kedves Horvath Pista es Janos,

>Eloszor is a foldrengesek energiaja nagysagrendekkel
>haladja meg a tipikus atombomba toltet energiajat (20-50 kt).
Ezt honnan lehet tudni? Mekkora foldtomeg mozdult meg es milyen
sebesseggel, ugye? Itt viszonylag gyenge folgrengesekrol volt szo es
ki tudja, hogy mekkora energiajau robbantasokrol? Hol vannak errol
'megbizhato' adatok? Aki tud segitsen, az adatgyujtesben. Kertem is
ezt. Meg a foldrengesek adatait talan konnyebben meg lehet szerezni,
de a robbantasoket megbizhatoan aligha.

>Masodszor. Ugyan a terjedesi sebesseg valoban kicsi, de nem
>ennyire. 12000km/~12nap=1000km/25h=40km/h. A lokeshullamok
>sebessege az a hang sebesseg a kozegben,
Miert? Es milyen korulmenyek kozott merve?
> ami tobb mint 1000km/h.
>Valami remlik is nekem, hogy ilyesmi a foldlokesek terjedesi
>sebessege.


>A tudomanyosan korrekt megallapitas megtetelehez az osszes
>foldrengest fol kell sorolni, azokat is, amik atomrobbantas-mentes
>idoszakokban voltak.
Igazad van, tudom, de aki ugynevezett magankutatast folytat, nehezen
jut adatokhoz, csak a napi sajtora lehet tamaszkodni. Mindenesetre a
cikk

>Megmondjuk, hogy mivel, s miert nem lehet egyeterteni.
Koszonom a kritikakat. Nekem azonban meggyozodesem, hogy van valami a
dologban, persze, ez nem bizonyitek, de lagalabb is figyelemfelhivas.
Biztos, hogy ezutan majd Te is es mindenki aki a cikket olvasta
figyelni fogja az esemenyeket a kovetkezo atomrobbantasok idejen.
Nagyon a szivemen viselem a kornyezetszennyezes problemait, ugyanis
magamon is eszrevettem es majd mindnyajan eszrevehetunk
kornyezetkarosodasbol szarmazo kisebb nagyobb eu. problemat. Szerintem
a sok allergia is hasonlo okokra vezetheto vissza.

>tavolsag amit ezen loekeshullamoknak meg kell tenniuek minimum a
>foeldatmeri (kb. 12500 km), aminek a befutasahoz altalaban
>7-8-10-12-14 nap vagy meg toebb szsqrtkseges.
Pontosan mennyi ? Szerintem kb. 1 nap, es mindig viszonylag
ugyanannyi.
Szerintem meg fugg attol,hogy tenylegesen mekkora utat tesz meg, a
foldatmero csak egy minimum. Hullamok elhajolnak a mag kornyezeteben
es maris hosszabb a befutando ut. Azutan vissza is verodhetnek a
magrol, majd egy masik helyen ismet 'gellert kapva', ismet
elterulhetnek, es az uthossz tovabb nohet. Tehat belul bonyolult
mozgasok is lehetnek, hiszen nem homogen belul a foldgomb, hanem
hagymahejszeru, kulonbozo surusegu anyag. Masreszt: biztosan lehet-e
tudni egy ilyen tulajdonsagu anyag mechanikai vezetokepesseget (oriasi
nyomas, ho, suruseg, forgo mozgas stb., mindenesetre specialis
korulmenyek)

>A hullamok azonban nem csak interferalnak, hanem csillapodnak is.
>Meghozza igen gyorsan.
A nagy hullamhosszuak joval kevesbe csillapodnak. A mult szazadban egy
vulkan felrobbant, es a hangja hatszor jarta korbe a foldet, pedig a
hangnak levegoben eleg jol kellene csillapodnia, nem?

>Nagyon eros (atomrobbanasnal sokkal erosebb)
>lokeshullamokat kelto foldrengesek alig vehetok eszre a renges
>helyetol tavolabb.
Igen, nehany szaz km-re, a felszinen. A felszinhez kozel ugyanis a
'puha' retegben csillapodnak, de befele a fold magja fele mar joval
kevesbe csillapodnak.

> Ha az alap hipotezis all, akkor az eros
>foldrengesek utan ujabb foldrengesnek kellene lenni a fold
>tuloldalan.

Magam is meglepodtem, mert az alapotletet elotte, sehol senkitol nem
hallottam. A napokban azonban kezembe kerult egy fizikakonyv, amelyben
leirjak, hogy nagyobb foldrengesek eseten un. P es S hullamok
keletkeznek, amelyek athatolnak a foldgombon es a szemben levo ponttol
35 fokos szogben elhajlanak stb. A mag mellett elhajlanak. Az
athaladas idejet azonban ez a konyv is csak nehany percben hatarozza
meg. Ha megnezed a foldgombon a Muroroi es a rengesek helyet, csak ez
a nehany pelda is jol illusztralja az atjutast es elhajlast, egyes
esetekben pedig mintha visszaverodnenek Japanba, Fulop szigetekre,
Mexikoba, Indoneziaba a rengeshullamok.

>a katonai beavatkozas ilyen formajanak kidolgozasa.
>>Ez viszont igazi polgarremiszto feltetelezes.
Miert lenne lehetetlen? Mindenki tudja, hogy gazdasagi (hideg) haboru
zajlik folyamatosan. A szemtol szembe utkozetek ideje lejart. Vagyis
barmi lehetseges ezen a teren, SAJNOS.

>Kerdes, hogy lehetseges-e celzott helyen foeldrengest eliidezni es az
>ezzel valo kiserletezgetes mekkora felelitlenseg az emberiseggel
>szemben?
>>Kerdesnek kerdes, de korrekt valasz nincs a cikkben.
>>Ha jobban megnezzuk, akkor meg nem is kerdes, hanem a cikkiro
>>velemenye.
Igen az a velemenyem, hogy lehet. Talan meg atombomba sem kell hozza.
Mivel azonban masok szamara nem tudtam tudomanyosan bebizonyitani,
ezert, nemi bizonytalansagot meghagyva tettem kerdojelet. Ahogy
bozonyos hullamhosszu radiohullamok visszaverodnek az ionoszferarol,
ugyanigy bizonyos lokeshullamok is visszaverodhetnek a fodmagrol ill.
atjuthatnak rajta vagy mellette.

>Korrelacio mutathato ki
>>Tudomanyos ertelemben a cikkben leirtak nem elegendoek,
Segitsetek, hat tobb adatot szerezni.

>Vegul baj van az energia megmaradasaval is.
Es ha a fold forgasat, keringeset is figyelembe vesszuk?
Es ha a rezonanciat?

>Az meg sokkal kisebb mint a nagy foldrengesek energiaja.
Az itt felsoroltak azert 'nem tul nagy' foldrengesek voltak.

>A cikk egyebkent kivaloan alkalmas film-forgatokonyv alapotletnek,
>tarsasagi beszelgetesben vitainditonak,
Es arra is, hogy leallitson egy atomrobbantas sorozatot. Ugyanis abban
az idoben leforditottam franciara es elkuldtem a francia Greenpeacenek
faxon. Ket het mulva az akkori koztars. elnok bejelentette, hogy a
nemzetkozi tiltakozas hatasara a tervezett nyolc robbantasbol csak
hatot hajtanak vegre. vagyis meg kettot, ezek utan. Ennel a kettonel
is bevalt az elorejelzes es eppen a francia Pireneusokban volt egy
kisebb renges. Egy honappal kesobb a kianaiak jottek soron. Ennel is
bevalt a joslat. Majd a kinaiak bejelentettek, hogy befejeztek. Nehany
renges azonban meg volt. Talan megsem fejeztek be?

Megjegyzem, hogy ebben az evben is volt szinte havonta egy ket renges.
Legutobb Iranban? Talan valaki, (Kina) bejelentes nelkul ...., megint
nem bir magaval?

>Legalabb rendes honot fizettek ?  :-)
Nagyon keveset, ugy kezeltek mint barmely hetkoznapi cikket,
mennyisegre.

Udvozlettel:
Kiss Gabor