Hello, Gabor!

Valaszok sora kovetkezik a kerdesek sorara:
>Vajon jelentenek-e valodi veszelyt a Foldre?
Igen. Reszkessetek!
>Tenyleg becsapodott hozzank ustokos, s valoban ez
>okozta a dinoszauruszok kipusztulasat?
Ez meg vitatott, de fogadni mernek, hogy ez tortent.
>S igaz, hogy nehany eve nem is olyan nagy tavolsagban ment el egy
>kisbolygo, amibol baj is lehetett volna?
Ez viszont 100 %-osan igaz, sot olyan rendszeresseggel megtortenik,
hogy fogalmam sincs, melyik evre, melyik kisbolygora gondoltal.
Pl. az 1994 XM1-re, ami 1994 dec. 9-en 0.0007 csillagaszati
egysegnyi tavolsagra, azaz kb. 100 000 km-re haladt el a Fold mellett.
Igaz, ez csak 5-10 m atmeroju aszteroida. Osszehasonlitaskent: a
Tunguz-esemenyt okozo egitest atmerojet 60 m-esre becsulik.
De vannak ennel nagyobbak is: becslesek szerint 700+-230
a legalabb 1 km-es foldsurolo kisbolygok szama.
"Foldsurolo" alatt azt ertik, hogy a kerdeses egitest
legalabb 7.5 millio km-re megkozelitheti a Foldet.

>Mi lesz a Hold sorsa? Lehet, hogy egyszer (sok milliard ev
>mulva) becsapodik a Foldbe?
Az lehet, de nem a most kovetkezo 100 milliard evben.
Jelenleg eppen no a Hold palyajanak fel nagytengelye.
(Egyszerubben fogalmazva: palyajanak "sugara".)
>S mi tortenne, ha egy kisbolygo nekiutkozne?
>Elofordulhatna ez a tragedia igy hamarabb is?
Hat ha nagyon akarod :-) legyen nagybolygo az, ami beleutkozik
a Holdba. Mit szolnal a Merkurhoz? Ugyanis elkepzelheto, hogy
ez a bolygo par milliard ev mulva elhagyja a Naprendszert.
De most, hogy mondod, lehet, hogy utkozben eltalalja a Holdat?

Kisbolygo-Fold utkozes temaban a 2000-es Csillagaszati Evkonyvben
jelent meg egy jo cikk "Celpont a Fold - kisbolygok a lathataron"
cimmel.

Udvozlettel: Kalman

Hello

Ugyan nem vagyok vegso vatesz a kerdesben, de talan tudok segiteni.
Szifilisz csak egy van, amit a Treponema pallidum nevu allatka okoz,
viszont a betegsegnek harom stadiuma van, amibol a masodiktol
kezdodoen a hozzaertok mar a csontvazbol is meg tudjak mondani, hogy
az illeto verbajos volt. A harmadik fazis pedig mar komoly
elvaltozasokat okoz pld a koponyan is.
Nem vagyok benne biztos de mintha azt olvastam volna hogy a
szifiliszt Amerikabol hoztak be Europaba.
Ugy tudom hogy csak nemi uton terjed.


Bela

Filmajanlo:
Tulajdonkepp a filmajanlas nem feltetlenul a tudomany temakorebe tartozna,
de temajanal fogva ez megis. A film cime : Insider
( Benfentes ), foszerplo; AlPacino.
Miert ajanlom ?  A tortenet valos. A tema: az US harmadik legnagyobb dohany
vallalata utcara teszi vezeto kutatojat, mivel az nem hajlando a vallalati
kutatasi trendnek alavetni magat. Az ok hogy, a ceg olyan kemikaliakat
kevertet a cigarettaba, ami fuggove teszi az embert (a ver-agy-gaton
konnyen athatol "and  fix you"), eppugy mint a drogok. Ezt persze a ceg
elismerni nem hajlanado es az utcara tett kutatot , titoktartasra kotelezi
es tobb vonalon megfenyegeti. A media probal segiteni az ugy
leleplezeseben, de a CBS tarsasagot is megvetellel fenyegeti a dohanyceg,
ha kipakol.....
A tovabbiakat a filmre bizom.                             Kati

Hello TUDOMANY!
  Az osrobbanas elmeletebol tobbek kozott azt nem ertem, hogy hogyan
  tavolodhatott el a vilagmindenseg anyaga onmagatol (az elkepzelt
  surusegen), amikor ehezkepest joval kisebb anyagmenyisegek se tudnak,
  bizonyos suruseg felet (lasd fekete lyukak).

  Masik problema az anyaggal kapcsolatos, a "normal" anyag menyisege
  joval meghaladja az "anti" anyag menyiseget.

  Elgondolasom a fentiekkel kapcsolatba:

  Kepzeljetek el egy fekete lyukat, akkora tomeggel amihez kepest az
  ismert vilagmindensegunk tomege Kis Miska :)

  Ennek a fekete lyuknak esemeny horizontjan eros parkepzodes lehet :)

  Ennek a sugarzasabol keletkezet(ZIK!) vilagmindensegunk anyaga,

  parkepzodeskor esetleg foleg az anti anyagot nyeli el,
  tehat a normal anyag sugarzodik kifele.

  / most abba ne menjunk bele, hogy keletkezett ez a nagy fekete lyuk /

  Lehet ezt cafolni v. bizonyitani?
  Mekkora tomegre lenne szukseg?

--
Üdv,
 Valaxi                          mailto:

:  :
>Nem annyira, csak olyan, csak ehhez vagyunk szokva. Ha azt sulykolna belenk
mi
> nden a kornyezetunkben, hogy "ne foglalkozz vegso kerdesekkel, nincs
valasz es kes
> z, EREZD JOL MAGAD!"
a tudomanynak celja minden olyan kerdesnek amegvalaszolasa, ami
megvalaszolhato. de korantsem kezenfekvo az, hog ymely
kerdesekmegvalaszolhatoak, es melyek olyanok, hogy eleve
megvalaszolhatatlanok. ez utobbiakat nevezhetjuk ertelmetlen kerdesnek, meg
akkor is, ha feluletesebb gondolkodas szerint ertelmesnek latszik.

ha megnezed a tudomanyfilozofia pozitivista iranyzatat, foleg Carnapra
gondolok , akkor o logikai, nyelvi alapon bemutatja azt, hogy az emberi
nyelv kepes arra, hogy olyan kerdeseket tegyunk fel, vagy olyat allitsunk,
ami nemhogy igaz vagy nem igaz, bizonyithato vagy nem bizonyithato, hanem
ertelmetlen.
peldaul allitas: "Ceasar prim szam"
ez az allitas igaz, hamis? nem, inkabb nem ertelmes. Ceasar ember, a prim
szamok szamok, az emberre nezve nincs ertelme a "prim" fogalomnak. a prim
szam definicioja, hogy azok a szamok, amelyeknek pontosan ket osztojuk van.
az oszto definicioja... a lenyeg, hogy a prim fogalma jol meghatarozott,
mert barmely szamra el tudjuk donteni, hogy prim szam-e vagy sem. es Ceasar
eseteben pont azert nincs ertelme a kerdesnek, emrt ra nem alaklmazhato ez a
definicio, ellenorzesi modszer.
vegyunk egy masik peldat. "A bakta okozza a rakot".
igaz ez az allitas? hamis? eloszor is az a kerdes, mi is az a bakta. egy
olyan allitasnak, amelyet igaz es hamis viszonylatban teszunk fel, csak
akkor van ertelme, ha az allitas fogalmai erthetoek, azaz ha a fogalmak
ellenorizhetoek. amennyiben meg tudjuk allapitani, hogy mi 'bakta' es mi nem
'bakta', akkor a 'bakta' fogalom jol definialt, ekkor a fenti kijelentes jol
ellenorizheto, es elkezdhetunk arrol gondolkodni, kiserletezni, hogy vajon
igaznak vagy hamisnak gondoljuk-e az allitast.
ugyanakkro vannakolyan allitasok,amelyeknel ez a problema elbujtatott,
nemolyan nyilvanvalo, csak melyrehato, eles elemzes altal tarul fel:
vegyunk peldaul egy vegso kerdesnek szamito kijelentest:
"isten teremtette a vilagot"
namost ez a kerdes latszolag ertelmezheto, am valojaban csak akkor igazan
ertelmes, ha tudjuk, hogy mit jelent az 'isten' szo, es mit jelent a
'teremteni szo'. ami azt jelenti, hogy pontos fogalmaink vannak arrol, es
jol tudjuk ellenorizni az olyan kijelenteseket, hogy "x isten" vagy "x
teremtette y-t". namost soha senki nem definialta ugy ezeket a fogalmakat,
hogy jol ellenorizhetove valjanak ezek a fogalmak. emiatt tehat az egesz
kerdes is ellenorizhetetlen, es ertelmetlen az allitas. amolyan ismeros
szoveg, amirol azt gondoljuk, hogy ertjuk, ehelyett viszont inkabb az igaz,
hogy mindenki mast vel EREZNI a kijelentes jelentesenenek.
vagy: "mi a let ertelme?"
ebben a mondatban latszolag minden ertheto, es meg a legtanulatlanabb
emberek is tudni velik, hogy mit jelent a kerdes. de amikor valaszokat
kapnak, akkor kiderul, hogy megsem tudjuk, hogy mi a kerdes. valaki
mondhatja azt, hogy az elet ertelme az evolucio szerint a szaporodas, de
ekkor kiderul, hogy itt a 'letet' csupan 'eletkent' ertette es az 'ertelmet'
csupan 'a mechanizmus altal preferalt viselkedes'-kent. tehat nem biztos,
hogy valaki ezt elfogadja. viszont ugyanez az ember valoszinuleg azt nemigen
tudja megmondani, hogy mit is akar jelenteni szerinte a ket fogalom. mi az,
hogy 'let', mi az, hogy 'ertelem'? el tudjuk donteni, hogy "x let" illetve
ellenorizni tudjuk azt, hogy "x ertelme y"? Szerintem ezeken a fogalmakon
mindenki valami mast vel erteni, es nem igazan jol definialt fogalmak, es
nem igazan ellenorizhetoek a kijelentesek. Valami fajta erzest kifejeznek
ezek a szavak, illeltve fogalmak, de egzaktul nem allitanak semmit, vagy
mindenki szamara mast.
Ekeppen ha egy kerdes nem eleg objektiv, akkor bizony nem is varhatunk tole
objektiv valaszt, tehat tudomanyos valaszt sem.
Szubjektiv valaszokat talalhatunk ezekre a kerdesekre. A reklamok szerint az
elet ertelme az elvezet, buddha szerint a szenvedesmentesseg, jezus szerint
a szeretet, masok szerint a tudas, masok szerint a szemleles, megint masok
szerint a szenvedes es a szenvedessel torteno megtisztulas, megvaltas,
stb... De ezek ugyebar mind szubjektiv eleterzesek, es nem objektiv valaszok
a vegso kerdesre. Az a vegso kerdes ugyanis mint lattuk, pont ugy van
felteve, hogy ne is lehessen ra, csak szubjektiv valaszokat adni. Igy aztan
semelyik vallasnak, maganembernek, szemleletmodnak, eletstilusnak nincs
nagyobb igazsaga ebben a  kerdesben, mint a masiknak.
Az viszont nyilvanvalo, hogy ezek a kerdesek nem objektiv, tehat NEM
TUDOMANYOS kerdesek, ezzel ezen a listan szerintem (mint maganember) le is
zarhatjuk az effajta elmelekedest.


math
hivatkozott irodalom:
Rudolph Carnap: A metafizika kikuszobolese a ... (nem emlekszem pontosan a
cimr
e, de igy kezdodik) Tudomanyfilozofiai
szovegyujtemeny, szerk Laki janos 1998.

> Felado :  [Hungary]
>   Csak az a baj, hogy sose érjük el az esemény horizontot,
>   mivel hozzá közeledve egyre lassabban telik az idő,
>   tehát bármikor visszafordulhatunk, ha meg már nem
>   azt nem vesszük észre.

Ez igy felrevezeto. Aki a lyukhoz kozeledik, az veges ido alatt (sajat
idejeben persze) atlepheti a horizontot. Eleg nagy lyuk eseten az
arapalyerot is meguszhatja, ez annal kisebb, minel nagyobb a lyuk. (Bar
sulyos neghezsegei tamadhatnak igen nagy energiaju fotonokkal) Kulso
szemlelo (olyan szemlelo, aki tartja a tavolsagot a lyuktol) sajat idejeben
latja ugy, hogy megall a beeso targy (meg annak ideje is) a horizonthoz
kozeledve. A kulso szemlelo azt erzekeli, hogy a beeso hajo feny vagy
radiojelei egyre nagyobb voroseltolodassal jonnek, mig vegul emiatt
erzekelhetetlenne valnak.

Hawking sugarzashoz egy pontositas: nem mikroszkopikus lyukak eseten
reszecskeparok, pl. elektron-pozitron parok szetvalasa nemigen lehetseges,
ennek valoszinusege tulsagosan kicsi. Igy nagy lyukakbol reszecskesugarzas
Hawking sugarzas miatt nincs, ami van, az a beeso anyag sugarzasa.
Lenyegeben csak nagyon nagy hullamhosszusagu, a lyuk esemenyhorizontjaval
osszemerheto fotonok keletkezhetnek esszeru valoszinuseggel. Igy azon lyukak
eseteben, amelyek letezeset jo okkal feltetetelezhetjuk, tehat csillagaszati
meretu, csillagtomegu vagy annal nagyobb lyukak eseteben a Hawking
sugarzasos tomegvesztes teljesen elhanyagolhato.

Udvozlettel, Jozsef

> Felado :  [Hungary]

> A szeretet középpontba állítása a kereszténység (Jézus) tanításában (ha
> megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel) zseniális meglátása annak, hogy a
> tárasadalom egésze számára (így minden egyed számára is) sokkal
előnyösebb,
> ha az örökölt, önző, bosszúálló, az élettérért egymás ellen is harcoló
> ösztöneinket féken tartjuk és szolidaritással, egymás segítésével
> helyettesítjük.

Nem vagyok ebben biztos. Az ilyen magatartas tulsagosan jo terepet ad a
dezertoroknek, akik visszaelnek a (pillanatnyi) tobbseg joindulatu
viselkedesevel, es ez olyan evolucios elonyt ad a dezertoroknek, hogy
totalisan felboritjak az egyensulyt, elszaporodnak, es oszedol a rendszer.

Keszitettek szimulaciokat, persze durvan egyszerusitett szabalyokkal, igy a
szimulacio termeszetesen nem alkalmazhato egy az egyben a tarsadalomra.
Mindazonaltal erdekes eredmenyre vezetett. A szimulacio olyan egyszeru
szabalyokat alkalmazott, ahol az egyuttmukodes kolcsonos elonyt biztositott,
a partner becsapasa pedig a dezertornek (es csak neki) nagyobb elonyt adott,
mint az egyuttmukodes. Ezutan mindenfele viselkedesmintaju resztvevokkel
kiserleteztek, akik sokan egyszerre szerepeltek ugyanazon a terepen, a
feladat a maximalis elony elerese volt hosszu tavon.

Erdekes modon egy nagyon egyszeru minta erte el a legjobb eredmenyt:
egyuttmukodes mindaddig, amig a partner nem csal, ha viszont igen, akkor
azonnal visszautni...

Udvozlettel, Jozsef

Sziasztok!

Horvath Pista kerdezett:
: Nemes Marcustol kerdezem: Mi az a 'bc' ?

Unixok alatt defaultkent installalt programozhato szamoloprogram. A
19^20000-t mint gyors tesztet kb. 4 sec alatt lazan kinyomta jonehany
kepernyore [400 MHz Pentium III + Linux]. Altalam kedvelt tulajdonsagai,
hogy scale=xx paranccsal xx tizedesjegyig ir ki minden eredmenyt, ahol xx
nem korlatozott a manpage szerint [az altalam latott verziok xx=99-ig
mukodnek csak, de ez gondolom ujraforditassal kikuszobolheto], ill.
kapasbol tud n-edfoku Bessel-fuggvenyeket j(n,x) alakban, szinten
komolyabb megkotes nelkul, ha "bc -l" -lel betolti az ember a matematikai
fuggvenykonyvtarat.

A hetvegen 'perl'-ben programoztam, itt man-page-olvasgatas kozben
veletlenul megpillantottam, hogy ehhez leteznek Math::BigInt ill
Math::BigFloat modulok, amennyiben izgat meg valakit a tema. [ujabb
Unixokon tobbnyire szinten installalt opcionalis program, gyakorlatilag
regularis kifejezesekkel kiegeszitett C]


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Udvozlok Mindenkit!


A kovetkezo kersessel fordulok hozzatok!


Mivel senki nem ugy szuletett, hogy a
Vilaghalot rogton ismerte, ezert a kovetkezo
keresem lenne.

Akinek van ideje, es kedve kerem irja meg
mikor, es hol kerult eloszor kapcsolatba
az Internettel, ill. hol tanulta meg hozza az
alapokat? Milyen irodalombol, szakirodalombol?

Milyen Internettel foglalkozo irodalmat olvasott
el, file://konyv cimek erdekelnek// a szoban forgo
konyv hibait, es erenyeit kellene nehany mondatban
kiemelni.

Peldaul:


Jo Bela - Rossz Bela: Szaguldas a virtualis terben!

Pozitiv: Bongeszok bemutatasa, egy kis HTML
nyelv ismertetes.

Negativ: Keresok bemutatasa, az Internetre kapcsolodas
bemutatasanak hianya. Szolgaltato valasztashoz nincs tipp.


E-mail: 


Udvozlettel: Farago Peter

<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en">
<html>
<body text="#33CCFF" bgcolor="#000000" link="#FFCC00" vlink="#FFFF99"
alink="#F
F6600">
Nem tudtam, hogy Baldwin-effektusnak hivjak, de orulok, hogy ezek szerint
nem talaltam ki hulyeseget... :) A keselyukkel kapcsolatban valoban nem
konnyu kideriteni, hog tanulassal kezdodott-e a dolog. Az mindenesetre
szinte bizonyosan kizarhato, hogy egyszer egy nagyon okos keselyu elott
egy tojasra raesett volna egy ko, es ezek utan az rajott volna, hogy ezt
lehet csinalni. (Altalaban nem konnyu feladat megmagyarazni, hogy egy-egy
allat miert is ugy viselkedik, ahogy. Egeszen pontosan, hogy az adott,
specialisnak tekintheto viselkedesmintazat hogy alakult ki.)
<br>Erre egeszen biztosan keptelen egy keselyu. (Amellett valoszinuleg
eleg sokmindenre megtanithato)
<br>Igy elmeleti uton, nem hiszem, hogy ki tudnank talalni, hogy hogy
alakult
ki a kodobalas.
<p>            &
nbs
p;            &n
bsp
;            &nb
sp;
            &nbs
p;&
nbsp;            
;&n
bsp; 
Zeratul
</body>
</html>

<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en">
<html>
<body text="#33CCFF" bgcolor="#000000" link="#FFCC00" vlink="#FFFF99"
alink="#F
F6600">
 
<blockquote TYPE=CITE> 
<br>A tudomany alapvetoen azt allitja, hogy az elo termeszet torvenyeit
a
<br>kifejezhetetlenul kis valoszinusegu 'veletlen' hozta letre. Tehat a
<br>letezesunk oka es celja a SEMMI. (Lasd a  altal idezett
<br>droglapot.)
<br> </blockquote>
Ezt nem ertem. Miert allitod, hogy letezesunk oka es celja a semmi?
Letezesunk
legalapvetobb biologiai celja, hogy minel nagyobb szamu hozzank hasonlo
utodot hozzunk letre. A szellemi celokrol nem beszelnek. Ez nem jellemzo
altalanosan az elovilagra, kizarolag rank, es a celjaink nagyon kulonbozoek
lehetnek...
<br>Amikor az elo termeszet torvenyirol beszelsz, akkor a legalapvetobb
fizikai torvenyekrol beszelsz, vagy a komplexebb mukodeseket leiro-modellezo
kemiarol, vagy a meg komplexebb mukodeseket leiro biologiarol?
<blockquote TYPE=CITE> 
  - Zeratul irja:
<br>>Nem teremtette tokeletesre, hogy legyenek benne valtozasok, hogy
<br>>elveze, amit lat... Hat ha ezt elvezi, akkor eleg furcsa lelki vilaga
van.
<p>Nem tudom, hogy csuszhattal at a moderacion, de a Te lelkivilagod
<br>megnyilvanulasa bizonyara nem jelent elvezetet sem Istennek, sem
embernek.
<br> </blockquote>
Nem tudom. szerintem a mi vilagunk nem az a tokeletes vilag, amiben egy
tokeletes teremto gyonyorkodhetne. Szerintem nem egy rozsas vilagunk van,
ahol minden szep es jo. Sokkal inkabb neveznem kegyetlennek... Idezd csak
fel, hogy mit mondott rolunk Smith ugynok a Matrix-ban...
<p>Zeratul
</body>
</html>

<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en">
<html>
<body text="#33CCFF" bgcolor="#000000" link="#FFCC00" vlink="#FFFF99"
alink="#F
F6600">
> Ha az elovilag kialakulasa es termeszete az elettelen kornyezetbol
<br>> megmagyarazhato lenne, mar reg megtettek volna.
<br>Elvileg barmely atom/molekula szinkepe levezetheto lenne a
Shrodinger-egyen
letbol,
de az egyenletet megsem tudjuk megoldani, kiveve persze kb. 2 esetben (H,
He+)... Es rengeteg mas peldat is mondhatnank...
<p>Zeratul
</body>
</html>

<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en">
<html>
<body text="#33CCFF" bgcolor="#000000" link="#FFCC00" vlink="#FFFF99"
alink="#F
F6600">
> a mi letunk felemelese, az istenlet elnyerese. Akarhogy is nezzuk,
<br>> az ember birtokosa a kornyezetunkben megfigyelheto legmagasabb
<br>> rendu rendszernek, a 'tudatnak', minek alapjan joggal gondolhat
<p>Hadd emlekeztesselek ra, hogy emberszabasu majmoknak is van tudata.
Az entudat letezesere talan a legismertebb es legjobb kiserlet az volt,
amikor egy csimpanz ketrecebe egy tukrot tettek. A csimpanz kezdetben mint
fajtarsat udvozolte a tukorkepet, am hamarosan rajott, hogy az akit lat,
az o maga. Ennek megfeleloen meg is valtozott a viselkedese. Ezutan
elaltattak
a csimpanzt, es egy piros pottyot festettek a homlokara. Amikor legkozelebb
meglatta a tukorkepet, azonnal a homlokahoz kapott, es elkezdte vakargatni
a foltot. (a kontrollcsimpanz, amelyik nem latta tukorkepet, nem kezdte
vakargatni a homlokat...)
<p>Zeratul
</body>
</html>

<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en">
<html>
<body text="#33CCFF" bgcolor="#000000" link="#FFCC00" vlink="#FFFF99"
alink="#F
F6600">
1.) A virtualis reszecskeparok keletkezeset ugy lehet kimutatni, hogy
egymashoz
nagyon kozeli femlemezek vakumban vonzzak egymast. A vonzohatas onnan ered,
hogy a ket femlap kozott, csak bizonyos hullamhosszu fotonok keletkezhetnek,
mig kivul akarmilyenek. (ez a Casimir-effektus, amit kiserletileg is
bizonyitot
tak)
<br>2.) A hawking sugarzas lenyege, hogy egy fekete lyukon belul a reszecske
helye tulsagosan ismert, ezert a hatarozatlansagi relacio miatt a sebessege
nagyon kevesse meghatarozhato. A reszecske ezert az imaginarius idoben
bejarhat olyan utata, ami a valos idobol nezve ugy tunik, mintha tullepne
a fenysebesseget, es ami vegul is a reszecske kiszabadulasahoz vezethet.
(a fenysebesseget persze csak nagyon rovid idore lepheti tul) A Hawking
sugarzas merteke nagyban fugg a fekete lyuk mertetetol. Az egeszen kicsi
fekete lyukak viszonylag rovid ido alatt szetsugarzodhatnak.. (tehat pl.
egy gyorsitoban keletkezo fekete lyuk merhetetlenul rovid ido alatt
megszunne
letezni. Meg mielott barki felhordulne a mai gyorsitokban termeszetesen
nem keletkezhetnek meg egeszen kicsi fekete lyukak sem...)
<p>Zeratul
</body>
</html>

<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en">
<html>
<body text="#33CCFF" bgcolor="#000000" link="#FFCC00" vlink="#FFFF99"
alink="#F
F6600">
>Remelem a 'babos' pelda szamodra is meggyozo lesz, vagyis belatod, hogy
a
<br>>bab is - a tobbi elolenyhez hasonloan - "tudattal" rendelkezo entitas,
<br>>amennyiben celszeruen viselkedik.
<p>A bab "viselkedesenek" magyarazata, hogy a hajtascsucs az arnyek fele
igyekszik. Ez segiti abban, hogy fel tudjon kuszni a legkozelebbi fara.
<br>A "tudat" szot nem tartom szerencsesnek hasznalni, mivel semmi koze
a magasrendu intelligenciaval rendelkezo elolenyek tudatahoz. Azert
"viselkedik
"
celszeruen, mert ha nem igy tenne, egy masik egyed, amelyik nala celszerubb,
megakadalyozna ot es utodait a szaporodasban...
<p>Zeratul
</body>
</html>

<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en">
<html>
<body text="#33CCFF" bgcolor="#000000" link="#FFCC00" vlink="#FFFF99"
alink="#F
F6600">
Egy elozo levelemben azt irtam, hogy a fiatal babmagonc az arnyek fele
no, hogy megtalalhassa a legkozelebbi fat, amire felmaszhat. Elkepzelheto,
hogy a bab nem viselkedik igy, de sok "verbeli" kuszonoveny valoban igy
viselkedik (termeszetesen csak a fiatal novenyek, amig el nem erik a fat,
utana a feny iranyaban kezdenek tovabb noni). Valoszinuleg azonban kulonbseg
teheto az erdoben, ill. a szabad "fuves" teruleten elo kuszonovenyek kozott.
Erdos teruleten elo kuszonovenyek valoban az arnyek iranyaban nonek, amig
el nem erik a fat. Fuves teruleten ez nem lenne celravezeto, ezert a
kuszonoven
y
spiralalakban csavarodva keresi meg azt a magasabb novenyt, amire
felkuszhat.
(a kuszonovenyek nagy resze alt. vagy jobbra- vagy balra csavarodik,
fajtatol
fuggoen). Az is elkepzelheto, ha egy egyebkent arnyek fele novo fiatal
kuszonevenyt olyan megvilagitasba helyeunk, hogy ne erje arnyek, akkor
o is belekezd a spiralis kereso mozgasba...
<p>Zeratul
</body>
</html>