Szia Laci!
janosik.laszlo_uh.enofadov:
> Egyszer kimentem egy enyhén esős, párás, nedves időben sétálni
> esernyővel a kezemben. (...) Sétálgatunk, sétálgatunk pont a
> vezeték alatt, fejünk felett az esernyő. Felfigyelek valami sistergésre,
> előszőr nem tudtam mi lehet az. Aztán hallom, hogy az esernyő
> tetejéből jön, ahol összefutnak a fém merevítők. (...) Viszont, amikor
> a fejem felett felemeltem jó magasra, amennyire csak tudtam, egyre
> hangosabb lett a sistergés és az esernyő közepén a tetején ívet
> húzott a fém merevítések között. Olyan volt mint ezek a mostanában
> kapható plazma lámpák, vagy mifenék, amik ilyen üveggömbben
> "villámlanak", csak kisebb kivitelben.
Szarazfoldi Szent Elmo tuze Szent Peter esernyojebe oltva... :)
Trefan tul, azt hiszem ez magyarazat lehet Katalin kulonos megrazo
elmenyere is, az elhamarkodott lepesfeszultseggel szemben. (Utobbirol
inkabb csak foldzarlati hibahely menten beszelhetunk.) Reszben
vonatkozo jegyzet: http://vili.pmmf.hu/jegyzet/elektrom/emt_1_20.htm
" A csúcshatás" [mennyivel jobban hangzik, ugye, Katalin? ;) ]
"Vezető anyagú testek felületén a villamos töltések statikus egyensúlyi
helyzetben úgy helyezkednek el, hogy a kis görbületi sugarú
felületrészeken - éleknél, csúcsoknál - nagy felületi töltéssűrűség alakul
ki. A környező szigetelőanyagban kialakuló villamos eltolás és villamos
térerősség a felületi töltéssel arányos, ezért a csúcsok közelében nagy
térerősségű villamos tér alakul ki. Elegendően nagy térerősség esetén
a csúcs közelében a levegő elveszíti szigetelőképességét és a csúcsról
töltések távoznak, amelyeket a velük azonos polaritású csúcs magától
eltaszítja. Ily módon alakul ki a csúcsok közelében az úgynevezett
elektromos szél. Ezt a jelenséget nevezzük csúcshatásnak. A
csúcshatás mutatható ki a Segner-kerék segítségével."
A koronakisulest kicsit lejjebb taglalja, nem ideznem itt.
Masik hivatkozas, hasonlo temaban: http://tinyurl.com/9gzau
> Egy kicsit megijedtem, ez vajon veszélyes is lehet???
Nem allitanam, hogy a tema szakertoje vagyok, meg akkor sem, ha bo
20 evet dolgoztam - egeszen a kozelmultig (alig gyozom kiheverni...) -
a nagy multu, hazai alaphalozatot (is) tervezo tervezointezetnel. A
halozattervezes kulon szakterulet, en nem ezzel foglalkoztam, ilyen
elmeleti szinten plane, tanulni meg reg tanultam. Az azonban bizonyos,
hogy a tavvezetekek vezetoi (is...) messze magasabban vannak a
villamos szempontbol veszelyes tavolsagnal, belogasra, osszelengesre,
statikailag meretezve, "nyari napban, teli szelben" - termeszetesen a
villamos meretezesen tul. A levego atutesi szilardsaga (20-)30 kV/cm -
kedvtelen, nedves idoben kevesebb -, ha esernyonyujtogatassal :),
szenszalas dioverovel, rudugro sportszerrel stb. akar csak 1 m-re
sikerulne megkozeliteni, a fold(potencial)hoz kepest akkor is jo 2000 kV
kellene az atuteshez. Van erre eszkoz a szigetelolancok vegein, ez a -
nevevel ellentetben epp a szigeteloket vedo - "ivvedo szarv/gyuru",
eloszor itt illik atutnie a _tul_feszulsegnek. Nehany ilyen alkatresz rajza
lathato itt: http://www.hofeka.hu/html/hu/termekek/tvo.htm
Nem allom meg, hogy ne hozzam szoba a kapcsolodo (szigeteloket
osszekapcsolo) alkatresz nevet, ami szamomra a villamos szakmai
terminologia csucsa: ez a "csapos bunko". (Vigyazat, nem tevesztendo
ossze a modortalan vendeglatossal! :) Portreja itt lathato a tobbiekkel
egyetemben: ww.hofeka.hu/pdfs/tvo/14.pdf.
Tartok tole tehat, hogy ilyen modon nem veszelyes a tavvezetek
kozelsege :), viszont hosszu tavon vannak mas ovnivalok: mondjak, a
nagyobbjai alatt (400, 750 kV) csaladalapitas elott allo traktorosok
lehetoleg ne hosszaban szantsanak... (A 750 kV-os tavvezeteket
mostanaban persze nemigen uzemeltetik, ugy tudom idonkent meddo
nyeles vegett kapcsoljak uresjaratba. Bezzeg a "regi szep idokben"
vilagitott a drot, ugy ki volt terhelve.)
Ennyit tudtam osszeszedni a toltes menten. :) Szia(sztok): Gábor
|
