Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1935
Copyright (C) HIX
2002-09-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 az arnyekelmelet zsakutca (mind)  42 sor     (cikkei)
2 toporgas? (mind)  19 sor     (cikkei)
3 Re: Endre p.mobilja? (mind)  24 sor     (cikkei)
4 RE: vallasossag, hit (mind)  159 sor     (cikkei)
5 Re: Re: hit es tudomany (mind)  157 sor     (cikkei)
6 hit (remeny? szeretet?) (mind)  68 sor     (cikkei)
7 hangvilla (mind)  23 sor     (cikkei)

+ - az arnyekelmelet zsakutca (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csaba:
>amennyiben az 'arnyekelmelet' szempontjabol tekintjuk a gravitacios
>hatasokat. Egy kissebb tomeg kevesebb energiamennyiseget kepes
>lekotni mint a nagy, igy az atszurodes a kulombozo tomegeknel lenyegesen
>egyenlotlen es maris megvan az ok az erthetetlen SB gravitacios jelensegre.

Igen am, de csak ugy, ha onfejuen, makacsul, szuklatokoruen fittyet
hanyunk a fizikaba becsempeszett ellentmondasok sokasagara, melyek
az 'arnyekelmelet'-bol kovetkeznenek.
Az arnyekelmelet ugye lathatatlan, kimutathatatlan, de hipotetikusan
impulzussal (tehat tomeggel is) rendelkezo, zaporozo reszecskek
kulso tamadasaval magyarazza a tomegek egymas fele sodrodasat ?
Ez a magyarazat santit, mert csak bizonyos statikus allapotokat
magyaraz, s terbeli szabad mozgas lehetoseget pedig kizarja.
Dinamikai problemak:
Ha a Nap szimmetrikus, es nincs ustokosehez hasonlo csovaja a zaportol,
az arra utal ugye, hogy o az izotrop zaporban all ?
Ha igy volna, a Jupiterrel mi a helyzet ? Az miert szimmetrikus, miert
nem torzul csepp alakka a kozegellenallastol, ha a Nap all, s o mozog ?
A Fold haladasi iranyaban Fold koruli palyan keringo testek
pedig fekezodnenek a szembol intenzivebbnek mutatkozo zaportol.

>Ez utobi jelenseget tokeletesen igazolja az aszimetrikusan felepitett
>kiserleti ingam, mely egyiranyu hatast fejt ki a probatomegek irant.

Biztosan felbosszantana, ha valaki magabiztosan ismetelgetne orokosen:
Lathatatlan fluidum mozgatja az ingadat, melyet a fizika meg nem
fedezett fel ! Mas pedig lathatatlan mano kezere hivatkozna,
mely szerinte tokeletes magyarazat.
Szoval a tudomany arrol szol, hogy nem eleg kijelenteni valamit,
szentenciakent, csakis otlet alapjan, hanem ala is kell tamasztani -
miert _erdemes_ adott ok-okozat felismereset elfogadni valonak,
mas indoklas helyett, vagy mas indok hijan.

Archimedes elott a vizben uszas helyett elmerulo testekrol ugy gondoltak,
a Foldanya jobban kedveli oket, tehat magahoz huzza.
Ez is bizonyos modell volt, de ma mar ezt nem fogadjuk el, meg
akkor sem, ha nincs igazi vegso magyarazatunk, csak joval
szeleskorubben alkalmazhato, a valosagot arnyaltabban kozelito,
leiro modelljeink.

Udv: zoli
+ - toporgas? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Belelapoztam a Muszaki lexikonba, melyet 22 eve adtak ki.
A *tanulo rendszereket* altalanossagban fejtegetve nem tul
lelkesen arrol ir, hogy egyelore nehezsegbe utkozik a gyakorlati
kiviteluk, leven ezek igen nagy memoria-igenyuek.
No itt valami turpissag van. Mara ezres nagysagrenddel nagyobb
memoriaju gepek vannak elterjedten, tomegesen mar a haztartasokban is,
es az egyes emberek altal memorizalhato ismeretek lazan elferhetnek
egy mai 100Gigas winyon, tomoritve biztosan.
Szerintem kep es hang-foszlanyokat, ill. roviden osszefoglalhato
eletfelfogast, alapelveket tarolunk, meg egy csomo kis tortenet
lenyeget, es problemamegoldas-mintakat, azok vazlatait.
Kutatok szamara a 'hazi'gepi kapacitas sokszorosa is elerheto nyilvan.
Az se lenne eleg ?
MHz-ekrol az orajelek GHz-ekre ugrottak 80 ota. Gyanitom, B. Gates
a hirhedt ERRORista vitte zsakutcaba a fejlodest :)

Udv: zoli
+ - Re: Endre p.mobilja? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli,

> >learnyekoljuk a magnes hatasat abban az iranyban, amerre mar lassitana
> >a tarcsa forgasat, akkor ugye eltunt az egyensuly, a tarcsa nem lassul
> >annyira, mint amennyire gyorsul. Ha 90 fokonkent elhelyezzuk ezt
> >a magnescsoportot, akkor elmeletileg addig forog a tarc
> >sa, amig a magnesek el nem vesztik magnesesseguket, tehat parszaz evig.
> >Mi viszont akkor a gond ezzel?
> Arnyekolaskent diamagneses anyagra celoztal bizonyara, melyrol tudni kell,
> hogy a magnessel taszitjak egymast.  Amit az egyik szoghelyzetben
> nyersz altala, azt elveszited egy masik helyzetnel.

Ha nem a tarcsahoz (rajta levo femtesthez) rogzitjuk az arnyekolot, hanem a mag
nescsoportokhoz egyenkent (tehat osszesen igy negy arnyekolot pakolunk fol, csa
varozunk a magneseket tarto szerkezethez), akkor a taszitast a rogzites viseli,
 ez nem hat tehat a tarcsankra.

Tehat akkor mi a gond? :)

> Orokmozgo nem lesz belole, akarhogy is trukkozol.

:DD Parszaz ev korantsam orok. :))

Udv: Endre
+ - RE: vallasossag, hit (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Starters )!

> >A vallasossag annyiban esetleges, hogy tenyleg mindenki a
> >sajat szemelyes elmenyein keresztul tapasztalja meg a hitet
> >- jo esetben.
> Ez azt jelenti, hogy van valamilyen elmenye, amit aztan az _addig is
> meglevo_ vallasos kepe alapjan ertelmez. Nem fog pl. olyan
> hitre terni, amit nem ismer.

Megjegyzes: _mindenki_ a sajat meglevo vilagnezete, nyelve, kulturaja,
hiedelmei alapjan ertelmezi a tapasztalatait. A tudosok is. Ha ezt a
szurot, amin a tapasztalataink atmennek, mielott a tudatunkba jutnanak,
te vallasnak kivanod hivni, en nem tiltakozom :-)

> >istent, hogy egy isten van-e benne vagy millio, vagy eppen
> >egy sem - ezek az esetleges reszletek. Amiken persze a racionalis
> >elme erthetoen kiakad :-)
> Az irracionalis elmet viszont tenyleg nem izgatja, neki ez
> nem szamit - de arra is kepes, hogy a masik - az ovevel csaknem
> teljesen azonos - vallast szivbol gyulolje.

Ez nem az elme irracionalitasanak kovetkezmenye onmagaban. Az
irracionalitas mindannyiunkban alapvetoen jelen van.

Kedves Math )!

> >Bar nem mondtam meg ilyet, de sokszor hasonlo modon
> >erzek. Az en sajat hitem egyaltalan nem mentes a
> >ketelytol. [...]
> Ezek utan furcsa, hogy hivo vagy, hiszen ennek eredmenyekent
> a hited nem allna meg a helyet.

Mar miert ne allna meg? A hitem a sajat elettapasztalataimon (es kisebb
reszben masok tapasztalatain, illetve konyvelmenyeken stb.) alapul.

> Bar szamos nepszerusito konyv szol a hit
> tudomanyos bizonyitekairol, ezek csusztatasokon, a teljes igazsag
> elhallgatasan, vagy korlatosan kritikus merlegelesen alapulnak. En
> sokat hitvitaztam, de sosem volt olyan erv, ami a
>  hitet alatamasztotta volna es kiallta volna a kritikat.
> Utolso ervkent mindig azt hallottam, hogy a hithez bizony fel kell
> adni a szkepticizmust, kritikat, logikat, stb.

Ahhoz, hogy uszni megtanulj, bizony be kell menni a vizbe egeszen :-)
A keleti misztikusok ezt ugy fogalmazzak meg, hogy a racionalis logika
egy bizonyos ponton tul akadalyozza a vilag felfogasat es megeleset,
ezert felre kell tenni. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen el kell dobni,
hanem azt, hogy csak egy bizonyos ervenyessegi koron belul hasznalhato.
Azon tul az jon, amit ok "kozvetlen tapasztalasnak" hivnak.
Az elmeleti fizika mar eljutott eddig a hatarig, amint arra korabban
ramutattam. Tudjuk, hogy valami van azon tul is, de azt mar nem tudjuk
meglevo racionalis fogalmainkkal megragadni.

> > Masreszt pedig azert, mert tudom, hogy fogalmaim
> >magamrol es a vilagrol eppugy, mint istenrol,
> >korlatoltak es szubjektivek, igy nagyon resen kell
> >lennem, hogy ne ezek a - valosagban altalam
> >letrehozott - korlatok szabjak meg, mit teszek es
> >hogyan elek.
> Ezek a korlatoknemcsak magad alkotta korlatok, hanem
> tenyleges korlatjai is vannak az embernek. Az ilyenkorlatokon
> hiabavalosag tullepni akarni.

Eddig meg nem talaltam olyan korlatot az eletemben, amirol ne derult
volna ki, hogy en magam alkottam, igy meg is tudom szuntetni.
Tudott dolog persze, hogy vannak pl. fizikai korlataink. De meg ezek is
sokkal, de sokkal messzebb vannak (ha vannak egyaltalan a valosagban),
mint ahogy azt altalaban hisszuk. Vigyazni kell ezekkel a "koztudott
dolgokkal" :-)

> >A ketely nelkuli hit, es ennek extrem esete, a >fanatizmus,
> sajnos tenyleg gyakori jelenseg. De ez nem
> >jelenti azt, hogy minden hit ilyen volna.
> De az, hogy ez letezo, megturt, nem normaellenes a valalsban,
> jelzi a vallas es tudomany kozotti normativ kulonbseget.

Nem a vallas es tudomany, csak az *egyhazak* (sot meg azok kozul sem
mind, hanem inkabb csak a nyugatiak), es a tudomany kozti kulonbsegrol
van itt szo.

> A tudomany megkozelitesi modja: mi az igazsag a valosagrol?
> A muveszet megkozelitesi modja: hogyan tudnam kifejezni magam?
>
> Ez aketmegkozelitesi mod letjogosult, egyik sem jogosabb,
> mint a masik. A muveszet semmit nem mondhat valosagrol es igazsagrol, a
> tudomanynak semmi koze az erzelmek kifejezesenhez.
>
> A vallasnak szerintem viszontnincs letjogosult megkozelitesi
> modja, es ezert nincs letjogosultsaga.
> A vallas egy teoretikus mezbe oltozott muveszet, korcs.

Erdekes, hogy a fenti listabol kifelejtettel egy alapkerdest (vagy
kerdescsoportot):
Ki vagyok en? Hol a helyem es mi a szerepem a vilagban? Mit kezdjek
az eletemmel?
Ezek pontosan azok a kerdesek, amelyek megvalaszolasara a
vallasok letrejottek.

Kedves Buvar (buvar_at_hungary.org)!

> >1. a vilagegyetem valosagos es tolunk fuggetlenul letezik
> >2. a vilag bizonyos torvenyszerusegeknek engedelmeskedik
> >3. ezek a torvenyszerusegek objektivek es altalunk megismerhetoek
> >
>  >Szvsz ha ezeket nem tesszuk fel ab ovo, akkor semmi ertelme nincsen
> >vizsgalni a vilag mukodeset es torvenyszerusegeket keresni benne.
>
> Kedves Peter, szerintem nem szukseges ezeket a felteteleket
> indulaskent elfogadni. Elkezded a megfigyelest, kiserletezest, es ezt fogod
> tapasztalni. Tehat ezek nem kiindulai feltetelek, hanem tapasztalati
> tenyek.

Ugyan miert kezdene el barki is a megfigyeleseket, kiserleteket, ha pl.
azt gondolja, hogy a vilagban kaosz uralkodik, vagy hogy Isten(ek)
(es/vagy az ordog) kenye-kedvenek van alarendelve minden?
Elmeletileg persze igaz, hogy a tudomanyos vizsgalodashoz nem szuksegesek
ezek az alapfeltevesek. De a gyakorlatban nincs olyan ember, akinek ne
lennenek valamilyen alapfeltevesei a vilagrol (masszoval vilagkepe) -
legfeljebb az ujszulottek kozott, illetve a bolondokhazaban talalsz
ilyeneket. Es szvsz ha ez a vilagkep szignifikansan ellentetben all a
fenti feltevesekkel, akkor az illeto szamara a tudomanyos vizsgalodas
gondolata egyszeruen ertelmetlenseg, orultseg.

> Hogyan tudod a vallasos hitet "nem vakon", hanem ketelkedve merlegelve
> elfogadni? Mi a merce, mit merlegelsz? Mihez hasonlitod, mivel mered, es
> foleg: hogyan tudod eldonteni, hogy igaz avagy hamis.

Sok tekintetben ugyanugy, mint a tudomany: a tapasztalataim alapjan. Csak
mivel ezek a tapasztalatok szemelyesek, egyediek, nem merhetoek, nem
kvantifikalhatoak, sokszor nem, vagy igen nehezen reprodukalhatoak,
ezert a tudomanyos modszer egy az egyben nem mukodik.
A lenyeg az, hogy hogyan elem es tapasztalom az eletem. A merce az,
hogy mennyire vagyok boldog es szabad.
Ez persze most elegge individualistanak (sot ateistanak :-) hangzik,
de ez csak a dolog egyik oldala. Ennek tovabbi fejtegetese most tul
messzire vezetne.

> Mindannyian tudjuk, hogy a tudomany hogyan donti el egy allitasrol,
> hogy igaz vagy hamis: kiserlettel (esetleg gondolatkiserlettel).
> Hogyan tudod eldonteni egy vallasos allitasrol (Isten lete, milyensege,
> vallasi kovetelmenyei stb), hogy igaz avagy hamis?

Mint mar korabban irtam, Isten leterol, milyensegerol, vallasi
kovetelmenyeirol felesleges vizsgalodni, mivel Isten tul van a
jelzokon, fogalmakon, kovetelmenyeken, letezesen es nemletezesen.
Minden ilyenfajta vita csak szofosas. A lenyeg az elet, az "itt es most".

> En ugy latom, hogy bizonyitek es ketelkedes nelkul el kell fogadd amit
> mondanak/irnak/irtak. Itt latom az alapveto kulonbseget a vallasos hit
> elofgadasa es a tudomany kozott. (az egyik kiprobalhato es
> mukodik <-> a masik nem kiprobalhato, el kell hidd)

Ez, amint korabban is irtam, sokak szamara igy van (sajnos). Szamomra nem.
En a hitemet (vagy ha ugy tetszik, a vilagkepemet) nem konyvekbol tanultam
vagy masoktol kolcsonoztem, hanem a sajat tapasztalaimra epitettem fel.
Nem valami belso hiany kitoltesere vettem kolcson, hanem egyszeruen a
sajat elettapasztalataimbol fejlodott ki az idok folyaman (es tovabbra
is fejlodik).
Peter
+ - Re: Re: hit es tudomany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gyula,

>Itt csak arra gondoltam, hogy vannak olyan szabalyai a
>logikanak, amik vagy igazak, vagy nem. Pelda: 'ha A
>akkor B' kijelentes ma igaz. Ebben implicite benne van,
>hogy holnap is igaz. Ez vagy igaz, vagy nem. Persze
>jozan esszel azt mondod, hogy 'nyilvan igaz', de ettol
>az meg szamomra egy axioma.
Rossz a megkozelites. A tudomanyban a kovetkezo van. Van egy T1 tapasztalat, es
 van egy ennek magyarazatara alkotott E elmelet. es E-bol kovetkezik, hogy T1,
esetleg t1 idoben: E=>T1(t1), vagy barmely idoben: E=>(barmely t) T1(t). Ha egy
szer ilyen az emelet, akkor ilyen.
Pelda: T1="ma felkel a nap"
E="minden nap felkel a nap"
E=>(barmely nap) Felkel_a_Nap(nap)=> Felkel_a_Nap(ma)==T1(ma). ezenkivul: E=>Fe
lkel_a_nap(holnap).
Tehat nem arrol van szo, hogy a mai tapasztalatbol kovetkezik a holnapi, hanem
a mai tapasztalat magyarazata olyan elmelet, ami a holnapra nezvest is mond val
amit. az, hogy predikal valamit, szinte kikerulhetetlen, es ha a magyarazatot e
lfogadjuk, akkor a predikciot is. Ez nem hit, hanem a magyarazatoakt egyszeruen
 ilyennek keressuk. A multbeli tapasztalatokra vonatkozoan egesz egyszeruen oly
an magyarazatokat keresunk, amik idoben univerzalisak. Nem fogadunk el olyan al
talanos torvenyt, ami idoben nem univerzalis. Legfeljebb keretfeltetelkent, kez
deti feltetelkent fogadunk el idobeli dolgokat. Egyszeruen az ilyen magyarazato
kat szeretjuk, ezeket gondoljuk igazan jo magyarazatnak, ezek pedig predikalnak
 .

Tovabba a logika szabalyai sem axiomak, hanem a logikai muveletek jelenteset le
iro konvencios definiciok.



>Itt van a kutya elasva. Tarsadalom a tudomanytol
>elvarja, hogy megmondja mi lesz (vagy megmondja, hogy
>nem tudja megmondani). Nem azt, hogy ujabb
>kiserleteket javasoljon es legyen egy jo tippje a
>kimenetelre.
Pedig a tudomany az utobbit teszi. Csakis azt tudja, hogy megkeresi az osszes t
aapsztalatra a legjobbanigazolt elmeletet. Es ennek az elmeletnek szoktak lenni
 predikcioi. A predikciok  egyben a legjobban igazolt predikciok is. A tudomany
 tehat csak a legjobb predikciot adja meg. Nem mond biztosat, logikai keptelens
eg, hogy bizztosat mondjon.
Az, hogy a tarsadalom idonkent mindenhatonak kepzeli a tudomanyt (ha kepzeli),
feleertes. A hit tehat ez esetben a naiv tarsadalomban van legfeljebb, nem a tu
domanyban.

>Megprobalom mas iranybol megkozeliteni. A megvalosult
>tudomanyban semmi sem abszolut biztos.
Igy van. A tudomanyos predikciok nembiztosak. Ezt a tudomany tudja, ezert nem i
s beszelhetsz hitrol.

>Mind az empiria lehet hibas, mind a moge rakott
>elmeletben lehetnek elmeleti hibak.
Az empiria nem lehet hibas, az elmelet lehet.

>A metodika olyan, hogy ezeket a *hiba* lehetosegeket
>minimalizalja, de sosem zarja ki oket.
Igy van.

>A 'biztosra menes' elofeltetele vegtelen kiserlet es
>vegtelen utanaszamolas (szukseges de nem elegseges),
>ami nem realisztikus. Valamikor abba kell hagyni es
>bekeretezni a vegeredmenyt.
A tudomany sosem hagyja abba, es sosem keretez be. Legfeljebb publikal. De az a
 tudomany mai allasa szerint. A tudomany mindig nyilt, barmikor barki ujra elle
norizhet barmit, igazolhat vagy cafolhat.

>Ez egy szubjektiv dontes. Ezt en 'hit'-nek hivom, te
>masnak.
Az egyes szemeleyek szubjektivan dontenek arrol,h og yok maguk elvegezzenek-e e
gy kiserletet. Ez azert es olyan ertelemben szubjektiv, merrt, minden egyes emb
eri dontes  egyedi dontes.

>> az igazolt velekedest, ami szinten tudas, es a hitet,
>>ami a NEM IGAZOLT velekedes.
>Konkretan mit ertesz 'igazolt' alatt?
Azt, hogy nincs olyan T tapasztalat, hogy E=>T.

Hit a kovetkezo:
1) Nem jol megfogalamzott velekedesben hinni, mint igazsagkent. Azaz amikor nem
 fogalmazhato meg olyan E allitasrendszer, amelynek az implikacioi egyertelmuen
 levezethetoek.
2) Cafolt elmeletben hinni, azaz E=>T es nem T igaz.
3) Nem igazolt elmeletben hinni, azaz nincs olyan T, hogy E=>T es T igaz.
4) Nem a legjobban igazolt elmeletet igaznak mondani . Azaz amikor E1 ellenorzo
tt emprikus tartalma nagyobb, mint E2, de megis E1-et tartom igaznak.
5) Egyenloen igazolt elmeletek eseteben a kisebb prediktiv tartalmu elmeletet e
lfogadni.


> Konkretizalva es idezve egy korabbi kijelentesedet: 'a
>ter euklideszi'. Ez most mi Szamodra (eltekintve attol,
>hogy a ter nem euklideszi)?
Ez azt jelenti, hogy a tapasztalatainkat magyarazo legjobb elmelet euklideszi t
errel szamol. (egyebkent Poincare szeritnt tudjuk, hogy valojaban mindenkor leh
etseges tobbfajta terelmeletet kulonbozo anyagelmelettel otvozve megfelelo elme
letet csinalni, tehat az, hogy "milyen valojaban a ter" igazabol ertelmetlen. C
sakis az elmeelt tobbi reszenek rogzitesevel valik ertelmesse: A newtoni fizika
 euklideszi terrel tudja jol magyarazni a tapasztalatainkat).


>Ha jol ertem, akkor egy valamennyire igazolt (nem
>elegge, mint az kiderult) hipotezis. A tarsadalom nem
>hipoteziseket var el tolem, hanem 'igazsagokat'.
A tudomany visoznt csak alegjobb hipotezist mondhatja meg. A tarsadalom baja, h
a ezeket abszolutnak veszi.

>Amikor hidat epitenek, akkor nem predikciot, hanem
>joslatot varnak el tolem (t.i. hogy nem fog
>leszakadni). Ebben mindig lesz nemi bizonytalansag,
>neha hiba is bekovetkezik. A dontes szerintem *mindig*
>szubjektiv, amit en 'hitnek' hivok.
A tudomany megmondja, hogy a legigazoltabb elmeelt szerint mit predikal. Ebben
nincs hit. Az igazoltsagi fok alapjan felmerhetsz valamifajta valoszinuseget. H
ogy ez neked eleg-e vagy sem a hid biztonsagossagahoz, az tenyleg szubjektiv, d
e nem tudomanyos kerdes.
A tudomany azt mondja, hogy mondjuk nem szakad le, es 95% az esej. Ez esetben e
z a legvaloszinubb predikcio, minden mas predikcio kisebbvaloszinusegu. HHa nek
ed a 95% nem eleg, es inkabb nem epited emg a hidat, az szemelyes dontes, de ne
m valosagrol szolokerdes. A valosagrol szolo kerdes meg lett valaszolva, amenny
ire meg tudjuk. A valosagrol solo kerdesben ebben a vaalszban nincs hit. A dont
esedben van egy szubjektiv elem.


>Ami a koznapi 'hit' definira vezetendo vissza. Azaz
>el*hiszem*, hogy az elmeletem 'eleg jo mar'.
A tudomany csak azt mondja, hogy ez a legjobb elmelet. Azt nem, hogy eleg jo ez
 az elmelet. Azt tenyleg te dontod el, es az tenyleg szubjektiv, de az nem tudo
manyos kerdes. Az viszont,  hogy ez alegjobb elmelet jelenlegi tudasunk szerint
, nem szubjektiv. Tehat amit a tudomany mond, abban nincs hit, amiben szubjekti
v dolog van, az viszont nem a valosagra vonatkozo igazsagkerdes, hanem dontesi
kerdes.


>Abban teljesen igazad van, hogy ha a hitet ugy
>definialod, hogy 'hipotezis elfogadas minden teszteles
>nelkul', akkor a tudomanyban tenyleg nincs hit.
Igy definialom a hit egy lehetoseget.

>Viszont a vallasban sincs, hiszen ott is volt 'nemi'
>empiria mogotte.
Az ilyene setekben a vallas mas szempotnbol hit. Peldaul az empiriakra van egy
jobb tudomanyos magyarazat. Egy jobban igazolt magyarazat a tudomanye, es a val
alse a kevesbe jo.

>Ugyanis a Biblia egy csomo dologra valaszt ad, amire a
>tudomany nem tud alternativ elmeletet felmutatni.
> Meg hipotezist sem.
Nem.

A vallas az 1)-5) pontok sertese miatt nem tudas. Kulonbozo megfogalmazott hitr
endszerek kulonbozo resze kulonbozo pontokat sertenek. Egyik vallas sem felel m
eg mindegyik pontnak. A tudomany megfelel.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)
+ - hit (remeny? szeretet?) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szocs,

>Azt en is tudom, hogy milyen a polarizalt feny, csak azt
>nem tudom, hogy hogyan hat ebben az esetben.
Hogy milyen, azt tudhatod.
De ha azt tudod, hogy valojaban mi, akkor mar azt is tudnad, hogy a nem
polarizalt feny is eppoly hatasos.
Megegy peldat irok, ami talan erthetove teszi a dolgot.
Az ultrarovidhullamu adas (radio, TV) egyik elonye, hogy egy adott
frekvencian ugyanabban a vetelkorzetben ket musor is sugarozhato, ha az
egyiket mondjuk fuggolegesen allo (dipol)antennaval adjuk ES vesszuk, a
masikat pedig vizszintesen alloval.
(Regebben, amikor meg a hazak tetejere kitett antennakkal TVztek az
emberek, akkor konnyen meg lehetett allapitani, hogy valaki melyik TV
adot fogja, pld. egyes kornyezo orszagokban vilagosan elkulonult a
magyar televiziot nezok horizontalisan polarizalt dipolja a helyi TV
vertikalisan polarizalt dipoljatol)
De ez az egesz csak akkor mukodik, ha az ado es a vevo antennak is
iranyfuggoek (anizotropak). Ha pld a vevoantannak osszevissza allnak,
vagy nem iranyfuggoek, akkor egyszerre halljuk mindket adast. A
radiovevoantennak eseteben altalaban ez a helyzet, ezert a fenti
lehetoseg nem hasznalhato ki, a legjobb vetel akkor erheto el, ha nem
polarizalva adunk, illetve mindket polarizacioval kisugarozzuk a
jeleket (ami nagyjabol azt jelenti, hogy nincs szelektivitas a
polarizacio szempontjabol).
Mindegy, mi veszi fel a testedben az energiat, ha az energia polarizalt
elektromagneses hullamok formajaban erkezik, akkor a tested antennainak
iranyitatlansaga miatt kisebb a kolcsonhatas mintha nem polarizalt
elektromagneses hullamok erkeznenek.

>eredmenyt eszleltem.
Hat lehet, hogy jobb is hogy nem erted, mert lehet, hogy utana nem
hasznalna.

>A feny nem melegit, attol tavol esik.
Nono, az elnyelt feny kizarolag melegit.
Semmi egyebet nem tehet.

>Szerinted a feny, milyen hatast valt ki a vilagitott
>testreszen, ha mindegy, hogy polartizalt vagy nem?
A  feny elosegithet kemiai reakciokat.
De megegyszer mondom; a nem polarizalt fenyben megvan a polarizalt is.
Ha az hat, akkor a polarizator nelkul is hat.
Egyebkent a fenynek rengeteg hatasa van az elo szervezetre.
Peldaul a feny hianya depressziot okoz (bizonyos jokedv hormonok nem
termelodnek), ezt a finnek pld. palinkaval igyekeznek ellensulyozni,
keves sikerrel.
Nyilvan elonyosen befolyasolja az immunrendszert es meg sok egyebet.

><<<2. a tea lehet hatasos, es lehet specifikusan is az,
>
>Igen. Hatasos, szpecifikusan.
Egeszsegedre.


>tobbet. En a kiserletet abbol a meggondolasbol keszitettem
>el, hogy arra gondoltam, az egitestek tengelykoruliforgasa
>lehet a megnesesseg kovetkozmenye  Eliptikus palyat ir le
>es az elipszis is forog ugyan abben az iranyban (perihelium-
>pont vandorlas) es a lengomagnes forog sajattengelye
>korul.. Azt nem tudom elhinni (nincs eleg hitem), hogy a
>tengelykoruliforgas passziv (tehetetlensegi) folyamat lenne.
Pedig az, ezzel nincs mit tenni. Bizonyitek, hogy a polusok
vandorolnak, sot fol is cserelodnek a foldtortenet folyaman, de a
tengelykoruli forgas meg soha nem fordult meg.

 Udv.,
Janos
+ - hangvilla (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csaba,

>>"vegtelen josagi tenyezoju hangvillat tetelezunk fel,.."
>  Ez a kifejezes sajnos szamomra ismeretlen. Egy allandoan rezgesben
levo
>hangvillat jelkepezne?
Ugy van.
Egyebkent lehet egy (majdnem) ilyet csinalni ugy, hogy az
energiaveszteseget visszapotoljuk (pozitiv visszacsatolas).

>Szerintem nem is arrol lenne szo hogy 'az azonos tomegek nem hatnak
>gravitaciosan egymasra,'
No alljon meg a menet.....
Sarkadi "levezetese" ezt "bizonyitja".

>  Es ami azt ileti, mar igazan meglatogathatna Janos, amig a szep nyar
veget
>nem er. :-)

Megyek, most egyeztetek, mert mashova is megyek arrafele, szept 21e
elott ott leszek.

Janos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS