Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1872
Copyright (C) HIX
2002-07-01
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Kisbolygo (mind)  116 sor     (cikkei)
2 Re: Foldeles (mind)  23 sor     (cikkei)
3 aramvedo (mind)  37 sor     (cikkei)
4 Re: gravitacios hullamok - Kalman (mind)  11 sor     (cikkei)
5 Re: osrobbanas, fotonok (mind)  10 sor     (cikkei)
6 Re: gravitacios hullam def. - Mizsei (mind)  16 sor     (cikkei)
7 Re: gravitacios hullamok - Starters (mind)  106 sor     (cikkei)
8 Osrobbanas mint elmelet (mind)  48 sor     (cikkei)
9 Osrobbanas mint elmelet (mind)  47 sor     (cikkei)

+ - Re: Kisbolygo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elnezest a kesesert, sorlimit.

>>Eddig senki nem beszelt arrol, mit tudnank tenni,
>>ha tenyleges osszeutkozes ele neznek.
>Eleg hihetetlen, de valojaban semmit. Ahoz az emberiseg sokkal kiforrottabb
>kelene legyen.
Ahhoz, kellene.
Nem ilyen rossz a helyzet. Vannak elkepzelesek, de sajnos ehhez oda kell
menni a bolygora es meg idoben fel kell szerelni egy hajtomuvet, mert a
bolygo szetlovese nem elegendo. Ma - es meg sokaig - ez nem megy,
esetleg akkor, ha ez visszatero bolygo es evtizedek vannak a
vedekezesre.

Ha abbol indulunk ki, hogy a felfedezestol szamitva nehany hetunk van,
nezzuk, mit lehetne _most_ tenni:
- kell egy (nehany) Fold koruli palyara allitott raketa, olyan
robbanofejjel, amelyik szet tudja robbantani az adott kisbolygot. Ez sem
konnyen megvalosithato: egy 10 km-es testbe pl. nem elegendo 500 m-es
godrot vajni, tehat hatalmas bomba kellene, kulonben a bolygo siman
"elnyeli" a bombat komolyabb karosodas nelkul. Ehhez hasonlo problema a
hajoknak a jegheggyel valo talalkozas: probaltak mar gepfegyverrel loni,
mindenfele bombaval bombazni a jeghegyeket - nem sok sikerrel.
- fel kell fedezni a kisbolygot. Ez sem megy mindig konnyen: Nap felol
jon, stb. Annyit lehetne valtoztatni, hogy ki, mikor, mennyire
figyeli...
- pontosan ki kell szamolni a lehetseges utkozest. Nincs annal rosszabb,
mint ha a bolygo eppen elmenne a Fold mellett, de a szetrobbano darabok
eltalaljak a Foldet. A palyaszamitashoz NINCS sok ido, tehat eszleleskor
azonnal ki kell loni a raketat, legfeljebb kesobb megprobaljuk
visszaimadkozni, ha szuksegtelen volt...
- pontosan el kell talalni az altalaban krumpli alaku es szeszelyesen
porgo bolygot. Leallitani ill. kiteriteni nem lehet, de ha lehetseges, a
tormelekek nagy resze ne talalja el a Foldet. Ehhez az is kell, hogy meg
eleg tavol legyen, mert a bomba igen kevesse modositja a tormelekek
palyajat.
Lehet esetleg tobb bombat kuldeni: a masodik azt a tormeleket robbantja
szet, amelyik meg mindig a Fold fele tart, stb. Ehhez azonban nagyon
pontos szamitasok es IDO kell. Lasd pl. az Obolhaboruban a Patriot
raketak: alig volt jobb, mint ami ellen bevetettek - allitolag
elofordult olyan is, hogy csak foldkozelben erte utol a celpontot es
egyutt robbantak fel, sokkal nagyobb pusztitast okozva, mint az eredeti
raketa.

Vegul, ha most, barmelyik allamnak ilyen eszkoze lenne, az osszes tobbi
egyszerre, _azonnal_, feltetel nelkul megadna magat, mert amennyire nem
hatasos a kisbolygok ellen, annyira hatasos lenne _barmi_ elpusztitasara
itt, a Foldon.


>Egyszeru termeszeti katasztrofakkal nem birunk, pl. a szarazsag. Tobb dollar
Ez igy nem igaz.

>miliardos karokat okoz orszagszarte a vizhiany. Erdok egnek, novenyek
>allatok, emberek pusztulnak a nagy melegtol, masok ehen szomjan, es meg
>sorolhatnank.
Ezeket a hatasokat _nagysagrendekkel_ lehetne csokkenteni, ha a
jelenlegi eroforrasokat erre forditanank. Ugy tudom, a Foldon jelenleg
megtermelt elelem EPPEN fedezne a jelenlegi lakossag teljes
szuksegletet.
Ontozni lehet, kartevoket pusztitani lehet, erdoket "tuzbiztosan"
kialakitani lehet, nem kotelezo nagyreszt fahazakat epiteni erdoben (pl.
USA), stb. stb.
Mindehhez PLUSZ PENZ kellene, mashonnan (hadigazdasag, luxuskiadasok,
ertelmetlen fogyasztas) elveve.

>Ep az este az MTV1-en mutattak egy filmet Eszak Korearol (feketedoboz). Mig
>az emberek szegenyek, eheznek, ertelmetlen fegyverkezesekre miliardokat
>koltenek. Es ez csak egy pelda a sok kozul. Tehat penzt koltunk arra hogy
Ha nem lenne hadserege/atomfegyvere, lehetseges, hogy mar regen
elfoglaltak volna/tizedannyit erne pl. fo termenye, a rizs es a tea a
rossz targyalasi poziciok miatt. Sajnos van ertelme ezeknek a
kiadasoknak: reszben masok kenyszeritik ra.

>fokozzuk a termeszeti katasztrofak melletti mesterseges katasztrofakat,
>ahelyet hogy a penzosszeget a Fold megmentesere fektetnenk be.
Kinek a _kozvetlen_ erdeke ez ???
Annal _sokkal_tobb_ kozvetlen haszna van _minden_ donteshozonak pl. a
hadikiadasokbol.

>Ahogy Kalman is irta, "igy legalab nem torlik a megfigyelokre szant
>penzosszeget", de kerulhetett volna sokkal tobbe, ezutal szerencsenk volt.
Nem sok valtozott tole. Menj ki az utcara, kerdezz meg barkit:
- hallott rola ?
- pontosan tudja, mi tortent, vagy szamara ez csak egy ujabb
"vilagvege-joslat" ?
- koltene tobb penzt a vedekezesre ?
- elfogad emiatt ujabb adoemelest ?

>Hiaba az ember meg mindeg csak a sajat karan tanul.
Elmeletben sokan tudjak, mit kellene tenni - aztan amikor tenyleg tenni
kellene valamit... pl. azzal lehetne kezdeni, hogy mindenki a
szuksegletei szerint fogyasszon, NE TOBBET es NE PAZAROLJON!

Pl. ebbe belefer egy karikagyuru, de nem 12 es foleg nem tobb szaz vagy
ezer.
Belefer nehany ruha, de nem kell aruhazat tartani otthon, jobb lenne, ha
lenne normalis, _olcso_ ruhakocsonzo (persze, ha az emberek vissza is
vinnek a ruhat).
Belefer egy szamitogep, de ha nem kell _mindenkeppen_, akkor nem a
legujabb tipus es nem a legujabb programok. Nem kell egesz nap a halon
logni es MB-okat kuldozgetni annak sem, akinek nagy savszelessegu
korlatlan elofizetese van. Olyan dolgokat kell fogyasztani, amelyek nem
szennyezik nagyon a kornyezetet (mint a dobozos italok vagy etelek,
egyszer hasznalatos muanyag csomagolas, stb).
_Normalisan el lehessen adni_ a hasznalt, de meg mukodo dolgokat.
JAVITSAK a kulonbozo keszulekeket a csere helyett (es tervezzek is
javithatora). Szelektiven gyujtsek a hulladekot es dolgozzak is fel.
Eleve, ha gyartanak valamit, vegyek figyelembe a hulladek koltsegeit is.
NEM kivonni a forgalombol a regi, jol bevalt dolgokat (Bilocid, sampon,
etelek, hasznalati targyak, stb.), hogy az ember mindenkeppen
rakenyszeruljon az uj, dragabb, esetleg tobbfunkcios (2 az egyben - ami
sokszor pazarlas) vagy rosszabb minosegu termeket venni.
Meg olyasmit is el tudok kepzelni, hogy ha valakinek nyaraloja van, amit
evente 11 (vagy 12, ha van 5 nyaralo) honapig nem hasznal, a tobbi idore
_olcson_ kiadja annak, aki raszorul. Apropo: mikor lesz mar rendes
tavmunkara lehetoseg ???
+ - Re: Foldeles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali !

 wrote:
>Sok, altalam is ostobanak tartott rendelkezes van, de csak egyet emlitek :
>a furdokadak kotelezo foldelese.
> Kommentar : ha mar olyan hulye valaki (esetleg csak szerencsetlen), hogy
>a kadban szeret (villany)borotvalkozni, vagy hajat szaritani, akkor
>"biztositsuk" mar szamara egy halalos aramutes lehetoseget:-((

Bocsass meg, de belekotnyeleskedem : a halalos aramutes biztositott
vedofoldeles nelkul is a nedves, paras, porozus feluletek, stb. miatt.
A szabvany ha jol emlexem azt irja elo, hogy ha villanyboyler van a lakas
belso vizhalozatara csatlakoztatva akkor a vizvezetekeket a boyler elott es
utan, a zuhanytalcat, furdokadat, esetleg gazvezeteket egyenpotencialra
hozni es foldelni kell.
Termeszetesen csak a kad foldelese beleillik a fekete humorba, tetszett !
:)) Mondanek en is egyet, ami szinten valosag : az uj szabvanyok szerint
sajat magadnak megcsinalhatod az erintesvedelmi merest, plussz ami eddig
kotelezo cimszoval volt, az most mar csak ajanlott...'had hulljon a
fergese...:))

				Jo szorakozast !
					Gusi
+ - aramvedo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Foldeles ( 32 sor )

Az erintesvedelem elve, hogy EGYETLEN hiba ne okozzon balesetet.

A vedofoldeles (pontosabban nullvezetovel egyesitett foldelo halozat)
arra jo, hogy ha a vedett berendezes szigetelesenek hibaja miatt a
halozati feszultseg megjelenik a hutoszekreny ajtajan, vasalo lapjan
stb akkor vedofoldelesen at megindulo zarlati aram leveri az automatat.

Minden halozati feszultsegrol uzemelo berendezesnek van valamilyen
erintesvedelme. Ha nem vedofoldeles, akkor pl. kettos szigeteles.

A vedofoldeles hatranya, hogy ha a meghibasodas kicsi, a zarlati aram
nem fogja leverni az automatat. Ez tkp nem tragedia, mert a vedofold
ellenallasa kicsi, a meghibasodas / vedofoldeles ellenallasa altal
kepzett feszultsegoszton a halozati feszultsegnek toredeke jelenik
meg.

Modernebb erintesvedelem a villanyoraszekrenyben merni a fazis es
a nullavezetoben folyo aram kulonbseget. 100 mA koruli hibaaramot
mar megbizhatoan ki lehet mutatni (de ennel erzekenyebb relet nem
erdemes hasznalni). A lenyeget Voros Jozsi leirta: ez a hibaaram
rele (nemet elnevezese alapjan f-i rele) nem potolja az egyeb
erintesvedelmet, de arra jo, hogy nem kell 100 amper hibaaram a
lekapcsolashoz. Ha pedig a furdokad lefolyojat is bekotod a
vedonullazo halozatba, akkor a furdovizbe esett hajszarito vagy
villanyborotva is lekapcsolja az f-i relet.

***

A levegobe feltartott fenycso tenyleg vilagitott, a solti ado kozeleben.
Otthon van egy rosszul bekotott villanykapcsolom, veletlenul nem a
fazist szakitja meg. A kompaktfenycso tapegysege a kapacitiv aramokbol
feltolti a kondenzatort majd megprobalja begyujtani a fenycsovet, de
csak egy halvany pislanasra futja. Ha a fenycso kozelebe rakom a
kezem, a villanasok sokkal erosebbek lesznek.
+ - Re: gravitacios hullamok - Kalman (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kalman,

> Mindenesetre turelmesen varom az OMH eredmenyeit a
> Kisfaludy fele jegyzokonyvvel kapcsolatban.
Azer' erzed, csak igy csipobol... :DDDD
http://members.xoom.it/terembura/ALL-labor-GW3.htm  Csak 200 KByte.
Ha megnezitek az abrakat, ekkora eltereseket nem okozhat semmilyen
vektorialis, zaj-, elmelegedesi problema. MAJDNEM ZERUS eredo vektor
ilyen fazisvaltast _nem_okozhat_.

Udv: Endre
+ - Re: osrobbanas, fotonok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok! Gyula irta:
> Igy amit mi latunk *ma*, az a kezdeti pillanatban
> enyleg pontszeru volt. Ettol meg a vilagegyetem NEM
> VOLT PONTSZERU!!!
Egy kerdes: Hogyan ertelmezzuk a tavolsagot (kezdetben), ha akkor meg
nem volt ter? Ha pedig megis volt (bar papirforma szerint eredetileg
nincsen), akkor hogyan? Amikor meg elektronok nincsenek, tehat nem
tudunk semmihez sem viszonyitani.

Endre
+ - Re: gravitacios hullam def. - Mizsei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Janos,
> > Jut eszembe, mi a gravitacios hullamok definicioja, meg tudja ezt
> > valaki adni? Felmerult bennem a gyanu, hogy ez esetlegesen sokmindent
> > tisztazna. :)
> A gravitacios ter periodikus valtozasa gravitacios hullam.
Koszonom. En is erre tippeltem, de mi az oka annak, hogy ha a
gravitacios hatas learnyekolhatatlan, ennek valtozasa viszont
elnyelodik?

Gondolok itt arra, hogy ha a valtozast integraljuk, akkor minden
oszlop egy-egy diszkret ertek, ami nem nyelodik el, tehat az egesz
erteksorozat (a valtozas) sem nyelodott el. HA. De hat a kis test
fajsulya ugyanakkora, mint a nagy teste (azonos osszetetelnel), tehat
a HA az nem annyira "ha". El tudod ezt nekem magyarazni?

Koszonom, Endre
+ - Re: gravitacios hullamok - Starters (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elnezest a kesedelemert, napokig el voltam utazva.
Kedves Starters,
> 2 eset lehetseges:
> - Valami miatt nem arulhatja el az igazsagot. Akkor miert beszel
> egyaltalan ??? O nem arulhatja el, de mas kitalalhatja ? Ilyen csak a
> filmekben van...
> - Nincs ellenorizheto mondanivaloja.
Hat ha neked csak ez a ketto jut eszedbe...? :)

> >Tekintve, hogy mutatott nekem a Kisfaludy nehany mukodo kutyut, eppen
> Te elarulhatod, hogy mit mutatott ? Ellenorizted is, legalabb a
> legelemibb dolgokat ? Gondolom, valami "energia-kicsatolo" keszulek volt
> es volt betaplalas (elem, konnektor) is. Megnezted, hogy tobb energia
> jon-e ki, mint ami bement ?
Igen, de ezt mar leirtam.

> >Ketes leletek, vagy leszallo urhajo, abbol kilepo idegen, akivel kezet
> >>foghatsz, nos ez utobbi egeszen mas sulycsoport. Nem azt mondom, hogy
> >ugy volt, felreertes ne essek, csak azt, hogy ne varj olyat, ami
> >ugysem tortenhet meg, miszerint egy ilyen talalkozast lekozoljon a
> Elobb-utobb, egyik vagy masik, TV vagy ujsag/internet - mindenkeppen
> lekozolne.
Azt az anyagot, amit az elso tarsasag nem adna ki a kezebol, nyilvan
se tartana vagy csak valami jelentektelen kategoriaban? Fizikailag
lehetetlen. De tegyuk fel, lekozolne. Te pedig elhinned... :) Koszi,
ez jo vicc volt. :) Ugye nem gondolod komolyan..?

> >teve. Mert foldonkivuliek nincsenek, ez annyira igaz, hogy meg az sem
> >valtoztat ezen, ha leszall a retre az urhajoja es kilep az nauta. :)))
> Szeretem a koanokat. Azert ennel vilagosabban is irhattal volna.
Ennel vilagosabban nem is irhattam volna. :)

> >> Szerintem egy allo targy nem kelt gravitacios hullamokat. Az igy nem kelte
tt
> >> gravitacios hullamok nem letezesuk miatt nem okoznak valtozast diffrakcios
> >> kepekben. Erre gondoltal?   :-)))
> >Igen, de meg nem eleg jo. :)) Nincsen allo targy. Az elektronok pl.
> >baromi gyorsan cirkulalnak. Egyreszt. Masreszt mi a gravitacios hullam
> Az elektron es a tobbi elemi reszecske - nyugalmi allapotban -
> klasszikus modon NEM MOZOG, nem megy semmilyen "palyan", nem "cirkulal".
> Ezt elhiszem, hogy eleg nehez felfogni, mert mindenfele elkepzelesunkkel
> ellenkezik es NEM EGYSZERU megerteni.
Nem annyira. Es ez rendben is van, de a gravitacios tere attol meg egy
mozgo test gravitacios tere lesz. Modellezd csak le. Az elektron mint
rezonancia minden pillanatban mashol es mashol nyilvanul meg, a
tomegjelensege azonban koveti, tehat a gravitacios tere _valtozni_fog_
ugyanugy, mintha az elektron mezei, multszazadeleji elektron modja
valos mozgast vegezne. Itt a dolog kvazi nezopont kerdese.

> >definicioja? Mert szamomra logikai, fizikai keptelenseg, hogy egy
> >targynak van gravitacioja, DE NEM ad le gravitacios hullamokat, csak
> >mert all. Akkor _hogyan_ lehet gravitacioja, akkor mi kozvetiti a
> >gravitacios hatasat?
> Szerintem jo analogia a viztukor. Nyugalmi allapotban nincs hullam, csak
> vizszint/viznyomas. Ha valahol valtozott a vizszint, az hullam
> formajaban jut el a tobbi helyre, utana megint nincs hullam...
Koszonom, ez rendben van, de mi kozvetiti a gravitacios hatasat? Amugy
vilagos a dolog, akkor mar ertem, szoval itt ertelmezesi elteresrol
van szo, ami csak most derult itt ki, ugyanis a Kisfaludy modelljeben
a _nyugalmi_ testek gravitaciojat is _kiarado_gorbult_terek_
kozvetitik, illetve a gravitacio ezeknek vektorialis (mellek)hatasa.
Osszefoglalva, a teret folyamatosan (ciklikusan!) keletkezonek vezeti
le, es retegezettnek. Itt lehet gondolni Wheeler-re, Szaharovra,
Minkowsky-ra, vagy Lamb-ra is (tachyonok). Az o elkepzeleseikhez
kapcsolodo, illetve hasonlatos a dolog, de a KGY sokkal pontosabb
szerkezetet vezet le a terre, helyesebben a teridore (ld: Minkowsky),
illetve kulonbseget tesz szimpla, 1-hiperteres es 2-hiperteres terido
kozott, ezeknel is reszletes szerkezeti leirasra kell gondolni.

> - jelentesd meg egy tudomanyos lapban,
> - josolj meg vele valamit, amit a regi elmelet mashogy mond es
> ellenorizheto.
Szerintem, amennyire latom, erre sor fog kerulni. (Emlekeztetoul
jegyzem meg, hogy immar nem a mediat figyelem, hanem kicsit
hitelesebb, kozvetlenebb modon...:) )

> Az aranycsinalasrol mar nem is szoltam... pedig lehet, hogy az
> antigravitacio nagyobb problema nekunk, mint neki lett volna ez.
Vagy nem.. Csak lehurrogjuk.. Ki tudja? :) Lehet, hogy egy koszos
fazekbol is lehet anti-G hajtomuvet csinalni. :-DD Csak teljesen be
vagyunk arra indulva, hogy minel jelentosebb egy talalmany, egy
felfedezes, egyenesen vagy negyzetesen aranyosan annyival tobb penzbe
kerul. :) Pedig erre meg nincs egyertelmu bizonyitek, illetve ami van,
az kb. annyit er, mintha atvizsgalnam New York-ot es aztan
kijelentenem, hogy busmanok nem leteznek. :)
Tehat logikailag a dolog megall.

> >De az is erdekes, hogy senki sem mondta, "Na! Ott van az ELTE-n
> >szukseges keszulekpark, optikai asztal stb. Mis is megismeteljuk a
> >kiserletet! Es kinyomozzuk, hogy mi minden lehet, mi minden nem lehet
> >oka a jelensegnek!" Nem tilos.
> Ha a kiserlet viszonylag olcson megismetelheto es _egyertelmuen_ mutat
> valamit, amit idaig nem tapasztaltak, akkor meg fogjak ismetelni -
> kulonben kerits tamogatokat vagy kutatokat magad.
En voltam a harmadik aki az ELTE kis fuggonyos laborjara utaltam. OTT
van, alig kell hozza dolgozni, ott van minden szukseges. De ha a KGY
szerkentyujevel szeretned, hogy tenyleg minden keszen legyen, hogy meg
esztergalnod vagy forrasztgatnod se kelljen, tehat minden pipec
legyen, akkor telefonkonyv: Kisfaludy Gyorgy, Budapest 3. ker.
Biztosan szivesen segit, meg tudtok egyezni valamilyen idopontban, nem
tudom, majd megbeszelitek.

> Ha barmi, valoban uj dolgot tudnal mutatni, ez nagyon hamar megvaltozna.
Biztosan ennek is eljon az ideje. :)

Udv: Endre
+ - Osrobbanas mint elmelet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Germany]
Irja:
>a vilagegyetem vegtelen nagy, mindig is akkora volt. Viszont a >kezdethez
>kepest (durvan) vegtelenszeresere tagult. Igy amit mi latunk >*ma*, az a
>kezdeti pillanatban tenyleg pontszeru volt. Ettol meg a >vilagegyetem NEM
>VOLT PONTSZERU!!!
Eleg nehez fogalmak, de vegyuk sorba.
>a vilagegyetem vegtelen nagy, mindig is akkora volt.
Ezzel egyet tudok erteni, viszont ez is ket ertelmu. Egyertelmu a vegtelen,
ha egy matematikai egyseget hasznalunk meretnek, es mas ertelmet vehet fel a
vegtelen, ha egy fizikai meretet hasznalunk mertekegysegkent. Pl. az egy
meteres egysegnyi fizikai meter merete mar csak milimeteres meretet oltene
az univerzum szele fele haladva, mig elmeletben szamtani egysegekkel
vegtelent veve kijutnank az univerzumbol, mely egy tokeletes elmeleti
'feketelyuk'-kent mukodik.
Tovab: >amit mi latunk..  pontszeru volt. Ettol meg a >vilagegyetem NEM VOLT
PONTSZERU!!!
Nem tudom mit ertsz azalatt amit latunk, nyilvan az anyagi formak tomegnek
nyilvanitott fizikai meretet, es mit ertessz a vilagegyetem fogalma alatt,
melyet vegtelen meretekkel elemzel?. Habar a kezdemenyezes nem rossz. Es
vajon az ossz lathato tomeg pontszeru volt, vagy a folyamat ma is letezik,
iletve sebesseget vesztett aprocska elemi reszecskek (energiak) tomegge
vallhatnak, Igy csokken a lathatatlan anyagi reszecskek surusege, mig egyre
tobb a lathato tomeg.


> Felado :  [Hungary]
Irja:
>A modern kozmologia soha nem allitott ilyet. Nem
>tagulas van ures terben, hanem maga a ter tagul
>a galaxishalmazok kozott.
Erdekes megfogalmazas, mar 'dgy' is irta, de miert mindeg a nehezebb
megoldast hasznaljuk?
Ugyanaz a ter, mely anyagi, elemi reszecskek nelkul 'ertelmezhetetlen' a
fizikaban egyszercsak el kezd tagulni, es a megfigyelo all tanacstalan ez
mit is jelentene? Nyilvan ha a Hold-Fold kozott tagul a ter nem a Hold es a
Fold halmazallapotanak terbeli valtozasat (kissebbedeset, vagy esetleges
eltuneset) jelenti (vagy igen?) hanem a Fold-Hold _tavolsaganak_
novekedeset. Es akkor nem ugyanott vagyunk a kifejezessel?
  Udv Csaba.





_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx
+ - Osrobbanas mint elmelet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Germany]
Irja:
>a vilagegyetem vegtelen nagy, mindig is akkora volt. Viszont a >kezdethez
>kepest (durvan) vegtelenszeresere tagult. Igy amit mi latunk >*ma*, az a
>kezdeti pillanatban tenyleg pontszeru volt. Ettol meg a >vilagegyetem NEM
>VOLT PONTSZERU!!!
Eleg nehez fogalmak, de vegyuk sorba.
>a vilagegyetem vegtelen nagy, mindig is akkora volt.
Ezzel egyet tudok erteni, viszont ez is ket ertelmu. Egyertelmu a vegtelen,
ha egy matematikai egyseget hasznalunk meretnek, es mas ertelmet vehet fel a
vegtelen, ha egy fizikai meretet hasznalunk mertekegysegkent. Pl. az egy
meteres egysegnyi fizikai meter merete mar csak milimeteres meretet oltene
az univerzum szele fele haladva, mig elmeletben szamtani egysegekkel
vegtelent veve kijutnank az univerzumbol, mely egy tokeletes elmeleti
'feketelyuk'-kent mukodik.
Tovab: >amit mi latunk..  pontszeru volt. Ettol meg a >vilagegyetem NEM VOLT
PONTSZERU!!!
Nem tudom mit ertsz azalatt amit latunk, nyilvan az anyagi formak tomegnek
nyilvanitott fizikai meretet, es mit ertessz a vilagegyetem fogalma alatt,
melyet vegtelen meretekkel elemzel?. Habar a kezdemenyezes nem rossz. Es
vajon az ossz lathato tomeg pontszeru volt, vagy a folyamat ma is letezik,
iletve sebesseget vesztett aprocska elemi reszecskek (energiak) tomegge
vallhatnak, Igy csokken a lathatatlan anyagi reszecskek surusege, mig egyre
tobb a lathato tomeg.


> Felado :  [Hungary]
Irja:
>A modern kozmologia soha nem allitott ilyet. Nem
>tagulas van ures terben, hanem maga a ter tagul
>a galaxishalmazok kozott.
Erdekes megfogalmazas, mar 'dgy' is irta, de miert mindeg a nehezebb
megoldast hasznaljuk?
Ugyanaz a ter, mely anyagi, elemi reszecskek nelkul 'ertelmezhetetlen' a
fizikaban egyszercsak el kezd tagulni, es a megfigyelo all tanacstalan ez
mit is jelentene? Nyilvan ha a Hold-Fold kozott tagul a ter nem a Hold es a
Fold halmazallapotanak terbeli valtozasat (kissebbedeset, vagy esetleges
eltuneset) jelenti (vagy igen?) hanem a Fold-Hold _tavolsaganak_
novekedeset. Es akkor nem ugyanott vagyunk a kifejezessel?
  Udv Csaba.





_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS