Sziasztok!

Janos irta:

: Megjegyzés: a súrlódó erö egy kilométeres sebességnél ugyanannyi, mint
: 280 km/óránál. Ha viszont ezt az eröt megszorozzuk a sebességgel, akkor
: a teljesítményt kapjuk. Tehát a "súrlódás" szó ebben az esetben
: "teljesítmény" - és arányos a sebességgel.
: Más kérdés, hogy nagyobb sebességeknél a nyomkarima ütemesen
: felemelkedik; feljebb csúszik oldalt a sínen. Ekkor már nemcsak
: gördülési, hanem csúszási súrlódási veszteség is keletkezik.

Koszonom a kiegeszitest. Ha mar itt tartunk, akkor hozzatehetjuk azt is,
hogy kulonosen gyorsulaskor/lassulaskor a gumilamellak elhajlasa miatt
szinten belso surlodas keletkezik az abroncsban; az emlitett 280km/h-nal 
a
centrifugalis ero szethuzza az abroncsot (ezert tertek at a diagonal
abroncsokrol radialra, mert ott 10mm vs. 1mm sugariranyu tagulas van
nagysagrendileg). Tovabba az olyan kocsik, amik kepesek 280km/h-val menni,
aerodinamikailag ugy vannak tervezve, hogy egy leszorito ero keletkezzen,
tehat a gordulesi surlodasi ero novekszik a sebesseggel; az aszfalt/gumi
surlodasi egyutthatok homersekletfuggok (ami valamennyire sebessegfuggo
is), stb-stb. Mindebbol adodik az, hogy a kocsival a legnagyobb
gyorsulas/lassulas akkor erheto el, ha a haladasi sebesseg kb. 80%-a a
kerek keruleti sebessegenek (20% szlip), ami abszolut ellentmond a
gimnaziumi fizikakonyvnek. Ezert (is) huz egy modern ABS enyhe fekcsikot.


Udv,
marky