Sziasztok!

Janos, irod:

: A cső fala elnyeli ezt, mint a sin meg a fékpofák az ugyanekkora energiat
: a
: sima vonat esetéban.

Mar a sima vonatnal is a menetszel viszi el a ho jelentos reszet, a speci
gyorsvonatokon pedig par MW nagysagrendu orvenyaram-fek van, mert maskepp
nem lehet oket megallitani (tul nagy kopas nelkul). A cso falara nem
vennek merget, mert azalatt a par perc alatt, amig a vonat megall, a
hovezetes nem tud jelentos mennyisegu energiat elvinni. Gyors szamolas 
a
wikipedia alapjan: 30cm vastag normalbeton hovetezo kepessege
3,2W/(K*m^2). 4km-enkent szegmenselve legyen mondjuk 1km hosszu az
effektiv szakasz, azaz 18800m^2 felulet. A betonon fellepo
homersekletkulonbseg=1GJ/3perc/3,2W/(K*m^2)/18800m^2 = 92 fok.
(Gyanitom, hogy nem usszuk meg 30cm-es falvastagsaggal.)

: >A fekutra van valami becslesed?
: Rövidebb, mint a vonatnál, mert levegő fékez. Ezért "puhább" a megállás,
: kb
: olyan, mint a repülőé.

Ezt en meg nem latom. Ha 4km-enkent szegmenselem a csovet, akkor
4km*(1-0,088)=3,6km utan lesz csak 1,5bar nyomasom, azaz a max. fekhatas,
mig egy normal vonatnal elvileg azonnal, gyakorlatilag pedig parszaz meter
utan (nem lehet egybol nagyot fekezni a rantas miatt).

: Mindesetre érdekes lenne végigszámolni. Az egészet.

En tovabbra is tartom hasrauteses alapon, hogy 0,05bar nyomasu 10m^2
keresztmetszetu csoben 7m^2 keresztmetszetu palya+magnesvonattal jobban
jarunk, mivel nem kell a pneumatikaval foglalkozni, vagy a mozdonyra
ho"pajzsot tenni. Lesz eppen eleg bajunk a vagonok kozotti csuklok
hermetikus szigetelesevel is (hogy az elso vagonbol at lehessen menni az
etkezokocsiba), ha konnyen szetkapcsolhato rendszert akarunk (tudom, a
TGV-nel ehhez daru kell).


Udv,
marky