Valahogy a buzacsiraba is belekerul a vitamin (allitolag),
pedig az is sotet helyen, tiszta vizzel, tapanyagok hozzadasa
nelkul no. Vagy ez is atveres?

> Budapest 1239 Nagykőrösi út 353.
> a Nagybani Piacon lévő raktár (18/4-es banánérlelő)
> itt a vitamin hogyan állítódik elő?
> (mert hogy a bananfan biztosan nem, onnan
> eretlenül hozzak be )

http://www.mttt.hu/portal/downloads/tanulm/7_Pankotai_Fustos_paprika_tarolas
a.p
df

a paprika leszedési állapot függvényében, és az utánérések
érdekes vitaminjairól 
ennek a 19 oldalas tanulmány 9. oldalán érdekes vitaminadat.
 
C vitamin
a bepirosodott (lecsó kereskedelmi silányságú) paprika 100mg
a fehér (a kereskedelmi legdrágábbnak) 20mg (itt a féléretten leszedett)
a zöldben meg ennél is silányabb

Bizonyos esetekben kényszerérés is előfordul, a napégett, kalciumhiány 
miatt csúcsfoltos, horzsolt termések esetében, ilyeneket nem szedtünk bele 
a 
mintába. ...

1kg szép fehér és drágább paprikában jutok annyi C vitaminhoz,
mintha pirosodottból csak 20 dekát vennék kb nyolcadáron :-)

ha a paprika is ennyire érzékeny a leszedésre (amikor leszedik a tőről), 
akkor a banánra is vonatkozhatnak a leszedési  vitaminarányok
(csak ehhez banánországban kellene a mintákat venni)

régebben sokszor sok halliszttel,
de a vágás előtt egy héttel etetett tápban egyáltalán nincs
halliszt, így halízű csirke gyakorlatilag nem kerülhet forgalomba.

Ellenben halra emlékeztető ízt észlelhetünk a csirkehúsban, ha
az állatot koplaltatás nélkül vágták le. Ilyenkor a beléből
trimetil-amin* szívódhat fel a húsába, s ez okozza a kellemetlen ízt.
A tanninban* gazdag takarmányok (cirok, lóbab stb.) ugyancsak
halízt kölcsönözhetnek a húsnak, jóllehet hallisztet nem is etetnek
a szárnyassal.

Hazánkban baromfi-takarmányozásra kukoricát, búzát és árpát
meg olyan növényi fehérjetakarmányokat használnak fel, amelyek
nem hatnak kedvezőtlenül a csirkehús ízére.

Ugyanakkor bizonyos, illóolajban gazdag növények (ánizs, kömény,
koriander) takarmányadalékként kellemes ízt alakíthatnak ki a húsban.
Csakhogy mivel a baromfihús konyhai elkészítéséhez egyre több fűszer
és fűszerkeverék kínálja magát a boltokban, az illóolajos takarmánnyal
ízesített csirkék általában nem kapósak.

részlet Dr. Gippert Tibor cikkéből

> > Budapest 1239 Nagykőrösi út 353.
> > a Nagybani Piacon lévő raktár (18/4-es banánérlelő)
> >
> > itt a vitamin hogyan állítódik elő?
> > (mert hogy a bananfan biztosan nem, onnan
> > eretlenül hozzak be )
 
> Ebben a "biztosan nem"-ben én nem lennék olyan biztos...
> Mérési jegyzőkönyv nélkül ez csak egy légbőlkapott állítás.
> 
> A banán éretlensége tudtommal csak annyit jelent, hogy a keményítő még 
> nem alakult át benne cukorrá, emiatt kemény és ízetlen. A tápértékét 
ez 
> nem befolyásolja.

> Feltételezem, amikor még kicsi és zöld nagy koncentrációban már benne 
vannak
> ezek a hatóanyagok!
> Az érés csak arra kell, hogy finom legyen...

> 
> Pusztan logikai uton levezetve: vagy mar eretlenul is benne 
> van, vagy nem szukseges hozza bananfa.
> 
> Van barmilyen informaciod arrol, hogy ezzel ellentetes lenne 
> a helyzet?

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
kényszerérés 

a természetes fejl. folyamat megzavarásakor (aszály, szárazság, sérülés, 
élettani betegség v. károsítók stb. hatására) jön létre. Ilyenkor a
tápanyagok

berakodása rendszerint még nem fejeződött be, 
a termés összetétele hátrányosan változik. 
!!!!!!
Sokszor következik be kényszerérés a megdőlt gabonában, 
amikor az anyagcsere gátlást szenved. A kényszerérett szemek töppedtek, 
aszottak, csökkent értékűek. 

www.agraroldal.hu/kenyszereres_szotar.html 
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

ha igaz, hogy  a kényszeréréskor "a termés összetétele  hátrányosan 
változik.",  akkor (szerintem) a vitaminok ki(vagy át)alakulása 
összetétele sem lehet ideális.
***********************
vagy pl. 
http://www.agraroldal.hu/burgonya-vedelme_cikk.html

ha elolvassuk a burgonya "ÉLETTANI KÁROSODÁSOK"
leírását, és azok alapján a boltokban árult krumplikat
megtekintjük, a burgonyák nagy része olyan burgonyabetegségek
sorozatait tartalmazzák, amiket 50évvel ezelőtt 
egy jóérzésű disznó sem evett meg
*************************
a kényszerérésről is szól a
http://www.eni-med.hu/archives/183
***************************
 
http://fogyasztok.hu/cikk/20080812/gyumolcs_raktarozas_hutes_es_szallitas_ho
g
yan_marad_tartos
A banánnál +12 Celsius fok már fagypontnak számít 
 
Különösen érdekes a banánérlelés folyamata, ami a természetes éréstől már
teljesen elrugaszkodott eljárást takar. A zölden leszedett gyümölcs
tizenhárom
Celsius fokos kamrákban érkezik be valamelyik nagy európai kikötőbe, innen
szállítják többek között egy magyarországi 
banánérlelő üzembe (!). Itt négy-nyolc napos kezelés következik, melynek 
során a tárolót felfűtik, majd 
etilén-gáz beadagolásával kezdetét veszi az érlelés. 
Az "érett gyümölcsöt" ezután visszahűtik, majd így szállítják a hazai
üzletek
valamelyikébe. A mesterségesen érlelt banán egyesek szerint fokozottan
elősegíti a fogszuvasodást, ám ez ma még nem bizonyított "mellékhatás".

Tisztelettel kerdezem a kedves publikumtol, hogy akkor hogy van az, hogy 
a
Norvegiaban vasarolt csodalatosan gyonyoru es oriasi oszibarack ize megcsak
nem is hasonlit a zamatos magyar oszibarack izere, helyesebben semmilyen 
ize
nincsen. Ezen kivul az osszes ismeros Pestrol feherrepat es zoldpaprikat 
hoz
mindig, ugyanis az itt kaphatobol nem lehet egy husleves izu huslevest
fozni, mert az sem hasonlit egyaltalan a magyar husleveshez. A lecsorol 
mar
nem is beszelek, arrol leszoktam. Lehet, hogy a vitamin bennuk van, de 
hogy
semmi izuk nincsen az tuti.

Hat... ti tudjatok.
En mindenesetre kicsit csodalkozok azon, hogy elmegyek a T-ban a 
zoldseges-gyumolcsos pult elott, es ugyanazt az "illatot" erzem, mint a 
konzerves gondolasor kozt maszkalva. (Magyaran SEMMIT.) Es nem sokkal 
jobb a helyzet egy piaci zoldsegesnel sem.
Gondolom vannak koztunk sokan, akik 30-con felul vannak, vagy olyanok, 
akik barmi oknal fogva emlekeznek meg, hogy kb. 25 evvel ezelott milyen 
illatfelho vette korul a zoldseg-gyumolcsos standokat. Egy NORMALIS 
oszibarack, paradicsom, alma, foldieper, paprika (had ne soroljam 
tovabb) olyan illatot bocsat ki, plane egy rekesszel, hogy ihaj! Most 
pedig kezembe veszek egy barackot, odanyomom az orromhoz, és nem erzek 
semmit. Es ez a jobbik eset, mert a januari paradicsomnak konkretan 
leggomb szaga van...
Szóval nem vagyok szakertoje a temanak, de jo lenne sokszor az embernek 
visszaterni a jozan "paraszti" gondolkodashoz. Es akkor nem nehez 
rajonni, hogy az az iszonyu jo illatanyag (anno) az "valamibol" volt. 
Nem allitom, hogy konkretan a C, B, D... vitamin "bocsatotta" ki, de ha 
egy paradicsomnak leggomb szaga van, egy oszibaracknak meg konkratan 
semmi (es szokszor ize sincs), akkor had ne tartsam tudatlannak magam, 
ha ebbol azt a kovetkeztetest vonom le, hogy marpedig a mai 
gyumolcsokben NINCS meg csak a toredeke azoknak a tapanyagoknak, 
vitaminoknak, ami ezelott 25 evvel meg megvolt.
Ez a szereny velemenyem.

Udv:

Zu

u.i.: mielott ketelkedni kezdenetek a szagloszervem allapotat illatoen, 
anyamnal a kerben ugyanugy megvan a baracknak az igazi illata, tehat 
nem az erzekszerveim mentek tonkre az evek soran

> Ez pontosan igy van, es sajnos eleg sikeres a vitaminlobby 
> marketingkampanya.
> Idonkent megdobbenek, hogy komoly termeszettudomanyos hatterrel 
> rendelkezo
> emberek is bedolnek ennek. :-(