A pdf arra jó, hogy mindenütt ugyanúgy nézzen ki.
A html a webre jó.
A txt mindenhol jó, PC-n is PDA-n is, de csak a puszta betűket tudja.
Ha némi esztétika is kell - fontok, kiemelések stb, - mindez PC-n is,
PDA-n is, akkor az MS Word 97-2003 doc formátumát ajánlom, bármennyire
is nem szeretem. Nem szabványos, de az OpenOffice is tudja kezelni, a
még elterjedten használt régebbi Office-ok, az új Office-ok és a PDA-s
Office-ok is jól kezelik. PDA-n is jól olvasható, betöri a sorokat.
Igaz, könyvjelző nincs.
Győző
|
> Én azt értettem alatta hogy az a több ezer szó ne csak úgy
> egybefonyva kövesse egymást hanem legyen néhol 1-1 bekezdés, néhol
> sorkihagyás és fejezetekre tagolódjon..
Igen, ezt hívjuk befolyatásnak. :) Ez az, amit én nem vagyok hajlandó
csinálni. Ahogy a jól képzett kőművesmester se tákol össze olyan
kalyibát, ami Neked vagy nekem tökéletesen megfelel mondjuk kerti
szerszámoknak, mert az ő mesterségének szabályaival az nem
egyeztethető össze. Pedig hát én nem is vagyok tördelő.
De pár dolgot el tudok mondani a tördelésről. Tegnap kaptam meg a
Kissy negyedik tördeltjét, és még mindig tele van kódlaphibákkal, a
francia betűk csehekké változtak a konvertálásnál. Ilyet befolyatásnál
nem mindig veszel észre. Van a szövegben bőven elválasztási hiba, a
befolyatott szöveget többnyire el se választják, ami csúnya. Két
változat van, az egérrágta (egyenetlen hosszúságú sorok, mint az
emailek) és a sorkizárt, méteres szóközökkel. Tördelt szövegben
egyiket se szabad, csak kivételes esetekben. Nem szabad fattyú- és
árvasorokat hagyni. Fattyú az, amikor egy bekezdés utolsó sora (amit
kimenetsornak hívnak) a következő oldal elejére csúszik át, árva pedig
az, amikor a bekezdés első sora árválkodik a lap alján. (A Wikipédia
szerint amit fattyúnak hívok, az özvegy sor, és a kettő gyűjtőneve a
fattyúsor, de a szaknyelv nem így használja.) Ezekre a Word is vigyáz,
csak nem szabad megbízni benne. És persze ha egy fejezet végén négy
sor kerül az utolsó lapra, az már nem számít fattyúnak, de a tördelő
megoldja, hogy ne legyenek ott.
-- Elválasztott szövegben
-- is gyakori, hogy a
-- párbeszédek eleje egy
-- darabig egy vonalban
--* sorakozik egymás alatt, de amikor jön egy több sorra nyúló
bekezdés, akkor a csillaggal jelölt helyen a szóköz jóval nagyobb
lesz, mint a fölötte levő sorokban. Ez csúnya és nem szabad.
Olyat se szabad, hogy bekezdés végén a kimenetsorban mondjuk csak
egy rag vagy más rövid szótag, szócska álljon. Nem szép, ha a névelő
áll a sor végén, főleg ha az mondatkezdő névelő.
Az igényes tördelő arra is vigyáz, hogy egymás alatt több sorban ne
legyenek a sor végén elválasztások, mert nem szép, ha mindegyik sor
azzal végződik. Szabály van rá, hogy hány egymást követő elválasztás
engedhető meg a szöveg típusától függően. A túl sok rontja a szöveg
folthatását. Folthatás az, amit akkor látsz, ha kicsit messzebbről
nézed a szöveget; az indokoltan kiugró részektől eltekintve
egyenletesnek kell lennie. A nyomdászok ezért nem szeretik az olyan
jeleket, mint az U+2022-es _bunkó_ jel (így hívjuk), mert rontják a
folthatást. (Ugyanezért mindig kurziválunk, fett és tiszta verzál csak
különleges esetekben szerepelhet, ritkítás és aláhúzás pedig soha.
Kurzív: dőlt betű, fett: vastag betű, verzál: nagybetű.)
Ismerek tördelőt, aki a folthatás javítása érdekében eltünteti a
folyosókat is. Folyosó az, amikor az egymás alatti sorokban úgy esnek
a szóközök egymás közelébe, hogy függőleges vagy ferde folyosókat
alkotnak a szövegben. De ez már tényleg művészi szint.
A csuda gondolta, hogy ennyi tördelési szabályt föl tudok sorolni
emlékezetből, egyik hozta a másikat. De sokkal több van, csak én nem
vagyok tördelő. Nos, én csak olyan tördeltet adok ki a kezemből, ami
ezek közül legalább a fontosabbakat teljesíti.
Ja, és persze a tördelés azzal kezdődik, hogy kenyeret választunk a
szövegnek, mert marhára nem mindegy, hogy hat ciceróra borgisz
Palatinót szedünk garmond törzsön vagy nyolc ciceróra nonpareille
Garamondot kolonel törzsön!
Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org
|
> Nyiss meg egy oldalt, mondjuk az
> Index címlapját, mindegy, csak hosszú legyen, és tekerj bele
> valameddig. Jegyezd meg, hogy meddig. Csukd be az oldalt. Nyisd meg
> újra. Ugyanott van?
>
IGEN!
Mármint akkor, ha becsukod a böngészőt, majd (akár napokkal később) újra
megnyitod. Bármiféle paraméter nélkül.
Ezért mondtam, hogy megjegyzik - sőt: ha 12 fül meg van nyitva, akkor
mind a 12-t megjegyzi, ha úgy kéred. Pont erre jó, amit hiányoltál.
Persze akkor is megjegyzi, ha az "újratöltés" gombot nyomod meg, vagy
másik oldalról lépsz vissza.
Seamonkey (Firefox).
|
