Szia Endre
 Kiegeszitesul: Valahol, talan Hawkingtol olvastam egy
 szemleletes leirasat a gravitacionak. Kb. igy szolt:
 Az anyag (tomeggel rendelkezo) "megmondja" a ternek,
 hogy hogyan gorbuljon. A ter pedig "megmondja" az
 anyagnak, hogy hogyan mozogjon, hogyan mozoghat
 abban a gorbult terben. Ez az egymas "dolgaba" valo
 folytonos "belepofazas" folyamatosan zajlik, hiszen a
 mozgo tomegek folytonosan mas helyen gorbitik meg
 a teret, es mivel a gravitacio vegtelen hatotavolsagu
 (bar a leggyengebb) kolcsonhatas, de mindig uj helyzet
 alakul ki, es igy az egitestek kolcsonosen a maguk
 tomegevel aranyosan hatnak a terre es ezzel a tobbi
 egitest mozgasara. Igy persze a nagyobbik kutya
 erosebb, ezert keringunk mi a nap korul es nem forditva.
 Ha a holdon lennenek oceanok es nem csak az egyik
 oldalat latnank (vagyis a keringesi ideje elterne a
 tegelykoruli forgasi idejetol) ott sokkal nagyobb dagaly
 hullamok lennenek mint itt a foldon.
 Az egitestek kolcsonosen vonzzak egymast, masszoval
 gorbitik a teret a tomegukkel aranyosan, es ebben a terben
 tehetetlensegi palyakon mozognak, amelyek folytonosan
 valtoznak is az ido mulasaval. Ezek a tehetetlensegi
 palyak es modosulasaik nem jarnak energia felhasznalassal.
 Es ilyen egyszeru lenne a helyzet ha minden egitest egy
 kiterjedes nelkuli paranyi tomegpont lenne fuggetlenul a
 tomegetol. Ha mi egy egitestet kenyszeritunk a tehetet-
 lensegi palyarol valo elteresre akkor energiara van szuksegunk
 es munkat kell vegeznunk es ez ki is szamithato.
 Es mivel az egitestek nem
 kiterjedes nelkuli tomegpontok, azok egy-egy teuletere,
 egyes pontjaira mas es mas tehetetlensegi palyat ir
 elo a ter gorbulete, ebbol jonnek a dagalyok stb.,
 surlodas es energia vesztesegek, amelyeknek nagy
 resze husugarzas formajaban szetszorodik a vilagurbe.
 Ez az energia az egitestek kinetikus energiainak
 rovasara keletkezik ill. abbol alakul at. Pl. a tolunk
 tavolodo Hold helyzeti energiaja novekszik (mxgxh)
 viszont a tavolabbi palyan kisebb a keringesi
 sebesseg, kisebb a mozgasi energiaja. Osszessegeben
 a rendszer energiaja csokken azzal amit az arapaly-
 kelto erok miatti surludasi ho reven elveszit, kisugaroz
 a Fold is es a Hold is (es egyeb egitestek is). Ha egy
 felemelt ping-pong labdat h magassagbol leejtessz,
 mxgxh energiaja 1/2mxv^2 mozgasi energiava alakul
 akkorra amikor eppen foldet er. Ez a ket energia =.
 Veszteseg ott keltkezik amikor munkavegzessel
 fel kellett emelni a labdat, es mi kemiai oxidacioval
 nyerjuk az energiat ez hoveszteseget is jelent, valamint
 ott volt energia veszteseg amikor az utkozesnel a
 labda es a fold is kisse deformalodott es belso
 surlodas miatt kisse melegedett es ezert kisse
 intenzivebben sugarzott ki hot. Ha a tehetetlensegi
 palyarol (itt a szabadesesrol) el akarod teriteni a
 labdat akkor kell tobblet energiat befektetni es
 munkat vegezni pl. egy hajszaritoval vagy
 ventillatorral fujva a lasztit. (eltekintettem attol
 hogy itt a foldon a legellenallas miatt az mxgxh =
 1/2mxv^2 valojaban nem pontosan igaz.)
 A lenyeg osszefoglalva: a tehetetlensegi palyak
 es azok valtozasai nem igenyelnenek semmifele
 energiat (es elvileg nem is igenyelnek) amelyet
 valahonnan el kellene vonni. A valosagban azert
 keletkeznek vesztesegek es a kinetikus (beleertve)
 a forgasit is) es helyzeti energiak azert "szenvednek"
 vesztesegeket mert az egitestek nem kiterjedes
 nelkuli tomegpontok, es azok "deformalasahoz",
 ami elkerulhetetlenul bekovetkezik energia szukseges.
 Remelem sikerult erthetoen valaszolnom a kerdeseidre.
> bolygo helyettunk). Ez az energia pedig teljesen valtozatlan es fuggetlen a k
et
>  bolygo elmozdulasakor attol,
> hogy azok egymas fele (vektorialisan kioltva egymast), vagy egeszen mas irany
ba
>  mozdulnak el. Az elmozditashoz
 Az egitestek kinetikus (forgasi is) energiaja es helyzeti
 energiaja (ami az mxgxh analogiajara elvileg minden egitest
 kozott kiszamithato) valojaban nem valtozatlan, es a fenti
 okok miatt nem fuggetlen a ket (vagy tobb) egitest egymashoz
 viszonyitott elmozdulasatol, helyztetol, forgastengelyuk
 es pillanatnyi sebessegvektoruk egymashoz viszonyitott
 iranyatol sem es meg nehany tenyezo akad, pl. hogy van
 e magneses teruk, es az milyen eros stb.
 Udv.: S. Zoli

Kedves Gravitalok!


Hajdanan volt egy ilyen cimu film. De nem erre gondolok, hanem a
parittya-effektusra. Kicsit meglepodtem Gyula valaszan ezzel
kapcsolatban, es nagy hianyerzetem tamadt, hogy sok nap utan se
jutott senkinek eszebe egy masik jelentos szempont.

Termeszetesen nem arrol van szo, hogy a szondak iranyvaltozasa ne
jelentene energianovekedest a Naprendszerben gondolkodva, de meg
van egy masik szempont is, amiben az irany tulajdonkeppen
erdektelen:

Legyen egy szondank, mely v_k kezdosebesseggel halad. A benne levo
uzemanyag raketaelven legyen kepes v_t tobbletsebesseget adni
neki. Szeretnenk a leheto legnagyobb v_v vegsebessegre gyorsitani.

Bolygo nelkuli esetben igy egyszeruen v_v1 = v_k + v_t.

Bolygo mellett elhaladva a bolygo-kozeli pontban legyen v_b a
sebesseg -- itt azonban az E gravitacios energiakulonbseg szamit,
azaz v_b^2 = v_k^2 + E/2m.

Na most itt gyorsit a hajtomu, igy v_b1 = v_b + v_t lesz.

Eztan persze a tavolodas soran ugyanannyi mozgasi energiat veszit
a szonda, mint amennyit a kozeledeskor nyert:

v_v2^2 = v_b1^2 - E/2m = (v_b + v_t)^2 - E/2m =
       = v_b^2 + v_t^2 + 2 * v_b * v_t - E/2m =
       = v_k^2 + E/2m + v_t^2 + 2 * v_b * v_t - E/2m =
       = v_k^2 + v_t^2 + 2 * v_b * v_t =
       = (v_k + v_t)^2 + 2 * (v_b - v_k) * v_t =
       = v_v1^2 + 2 * (v_b - v_k) * v_t > v_v1^2


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Sanyi !

Az otleted alapjan erdekes es hasznos statisztikakat lehetne kesziteni.
A levelirok velemenyebol es onmaguk szubjektiv beskatulyazasabol
az iskolak szamara is kiderulne, hogy adott iranyzat ill. iskola
kepviseloi mennyire felkeszultek abban amit kepviselni kivannak,
vagy mennyire szakadtak el onkenyesen attol.
Aztan ha az iskolajuk kezhez kapja a statisztikat, akkor - vagy
elborzad, es megdorgalja a tanok elferditoit, vagy pezsgot bont.
Dorgalas helyett joesetben mindossze csak atfogo oktatasi
reformot kovetel.

Kicsit viccelodve:
Minthogy magam pl. nehezen viselem, ha megdorgalnak, vagy kinevetnek,
vivodok, hogy kituzzem-e szivem csucske HIX-re a 'partjelvenyemet'.
(Maradjon koztunk, hogy I-R vagyok, azaz - Infantilis Racsodalkozo.
Ha ezt megirom es ezek utan neha nem tagranyilt csillogo szemmel
ujjongok, tartok tole, hogy e szelsoseges iranyzat nalam is vehemensebb
kepviseloi brutalisan elbannak velem, tehat kerem - vedjen meg valaki,
ha bantani akarnak ! :)

Namost van meg egy kis problema. Annal hasznalhatobb statisztikat
lehet kesziteni (csak nem mindig szabad), minel tobb informacio
van egy adott szemelyugyi gyujto kartonjain.
Hovatartozasunk kozlese utan telhetetlen moho adatfalok reszerol
valszeg felmerul majd az ujabb igeny, hogy a levelirok biggyesszenek a
jelvenyuk melle kiegeszitesul meg egy-ket egyeb aprosagot is, hogy
pl. korrekt statisztikat lehessen kesziteni arrol is - milyen
csillagzat alatt is szulettek a ma elo dialektikus materialistak ?:)

Bizony keszulne ilyen. Ebbol pedig rettenetes bonyodalmak
szarmaznanak, hiszen nyilvan vannak koztuk szep szammal megrogzott
fatalistak is, akik halalra valnanak, ha a neten kozzetett kozos
horoszkopjukbol esetleg az derulne ki, hogy remes jovot josol
nekik, sot nem is horoszkop az, hanem valosagos horroro_szkop ! :)

Komolyabbra forditva - az otleted elfogadoinak es az attol
tartozkodoknak aranyabol majd levonhato a kovetkeztetes, hogy
a tudomanyba irok milyen aranyban hajlandok(?) vagy kepesek(?)
magukat onkent - filozofusok altal kenyszeruen elnagyoltan
korulirt (atlagolt) kategoriakba sorolni, mely elfedi
az egyediseget, vagy meg raadasul hibas is.

Asszem pelda ez utobbira:
Eskudni mernek, hogy gyakran hallottam ezt a definiciot
regebben: ( Mostanaban ugyan ritkan. Lehet, hogy visszavontak ?)

'Az anyag altalunk ismert legmagasabb foku szervezodese az emberi agy.'

Talan nem rossz ez, csak feluletesen megfogalmazott, es emiatt nem
egyertelmu.
Funkcionalitasa tekinteteben valoban paratlan es csodalni
valo szerv a mienk, azonban az allati agyak eseteben is van csodalni
valo funkcio.  A galambok pl. pillanat alatt megallapitjak
jobb es baloldali - nagyjabol szimmetrikus latvanyok eltereset,
ami szinte mikroszkopikus elteres is lehet.
Aztan ott vannak  a tuhegynyi testu farao-hangyak.
Biztos, hogy abban az agymeretben ami nekik megadatott, kisebb a
szervezodes foka ? ( kerdezem, mikozben fogalmam sincs, hogy
szervezodesen egyaltalan entropiat, es/vagy mifele rendszerelmeleti
fogalmat kene erteni )

Honnan vettek, hogy az emberi idegsejtek rendszere ( vagy maguk az
idegsejtek belvilaga?) szervezodesben magasabb fokot kepvisel,
mint a Fold bioszferajanak kulonfele resztvevoibol kialakult bonyolult
onszabalyzo anyagi komplexum, rendszer (mely joval regebbi keletu),
vagy akar egy immunrendszer, mely bar lehet, hogy ugyancsak lassan - es
emiatt kevesbe latvanyosan dolgozik, de tenyleg tudhato ma mar, hogy
trehanyabbul osszebarkacsolt rendszerek ezek mint az agyunke  ?

Most par napig nem leszek vonalban, de varom a velemenyeket.

Udv: zoli

D-M

Nekem izgalmasnak tunik Nagy Sanyi otlete.

Mivel van ket M-betunk, legyen a metafizikai jele 'Mf'.

Van azonban egy kis gond a metafizika definiciojaval, megpedig hogy a ket defin
icio-valtozat megenged ket
teljesen ellentetes jelentest.

>  -metafizika- 1. a dolgokat, jelensegeket, egymastol
> elszigeteltnek, fuggetlennek, valtozatlannak, egyszer es
> mindenkor adottnak veszi
>              2. a filozofianak a tapasztalat hataran tuli,
> az erzekeinkkel fel nem foghato kerdeseket targyalo resze

Ez utobbi tartalmazhatja az 1. verzio ellenkezojet is, mivel logikailag letezhe
t olyan metafizikus allasfogalas,
amely "a tapasztalat hataran tuli, az erzekeinkkel fel nem foghato kerdeseket"
targyalja ugyan, de "a dolgokat,
jelensegeket egymastol" korantsem veszi elszigeteltnek, hanem tovabbra is virtu
alisnak, osszefuggonek,
eredo"eknek.

Megkulonboztethetnenk hat Mf1-et es Mf2-t, bar ezzel mar elegge tulbonyolitanan
k a dolgot, olyan bizonytalan
vagyok, vagy megsem? :-)

Endre

Sziasztok!

Engem is kulonosen erdekel a feny "melyfizikaja", mar a gimiben is tobbek kozot
t a lenti kerdesekkel kergettem a
tanariba a fizikatanaromat.

Sot a lentieken kivul (bar tartalmazzak ezt is) meg konkretan azzal is, hogy ho
nnan tudja a feny, hogy milyen az
a felulet, amelynek kb. egy atomjanak utkozik? Tehat honnan tudja az atommal va
lo kolcsonhataskor, hogy a
kornyezo parezer atom egyutt kb. milyen feluletet hataroz meg, es igy milyen sz
ogben kell a fenykvantumnak
visszaverodnie?

Mas: Van meg barkinek hozzafuznivaloja a bolygos-holdas problemamhoz, vagy nyit
ott kerdes marad?

Endre

> Lenne itt egy kis kerdesem a fennyel kapcsolatosan.
> Mindannyian tanultunk Optikabol a fenyjelensegekrol, ugy
> mint fenytores, lencsek, tukrok, fenyfelbontas, mint a
> prizmak, difrakcio, es sok egyebb mas.
> Tanultuk mindezt a makrofizika nyelven, mondhatni
> empirikusan. Lenne-e valaki a Hix tagjai koreben,
> szakmabeli, fizikus, tanar, vagy barki, aki mindezt a
> mikrofizika szintjen kozerthetoen be tudna mutatni. Vagyis
> reszecskek szintjen, vagy kvantum szinten, hogy is jonnek
> letre ezek a jelensegek. Mitol torik meg a feny utja, ha
> egyik kozegbol egy masikba jut. A kozeg permeabilitasa,
> illetve permitivitasa, mikent hat a feny utjara. Miert fugg
> az elhajlas merteke a feny szinetol (frekvenciajatol).
> A megjeleno kocsonhatas anyag es feny kozott mennyire
> elektromagneses eredetu.
> Varom hozzaszolasaitokat...
>  Tisztelettel Sanyi...

Sanyi:

>Eppen ezert gondoltam arra, alkalmasint mindenki
>az irott cikke melle akaszthatna egy kis jelzot, amivel
>utalna arra hogy melyik iskolat illetve iranyvonalat
>kepviseli.
Velemenyem szerint a tudomanyossagnak van egy egyertelmu kriteriuma. Aki annak
megfelelot mond, az tudomanyosat mondott, aki nem, az nem. Szerintem ezek az el
vek vonatkoznak tapasztalati tudomanyra, matematikara es tarsadalomtudomanyra i
s.
Lehetseges, hogy valaki ezeket az elveket reszben betartja, reszben nem, vagy f
elig. Hat atmeneti jelensegek vannak. Ilyenkor eldontheti, hogy ha felhivjak er
re a figyelmet, hogy melyik iranybe megy el.

Namost az tehat, hoy valaki tudomanyos-e eleg egyertelmu, legalabbis nem fugg m
as dolgoktol. Van olyan vilagnezeti elem, ami szorosan osszefugg a tudomanyossa
ggal, peldaul az, hogy valaki alapvetonek tartja-e a logikat az allitasok vizsg
alataban, de akkor ebben nincs appellata,mert ha nem, akkor nem tudomanyos.

Es van olyan kerdes, ami teljesen fuggetlen tole, peldaul, hogy szereti-e a sze
pet, es akkor az meg teljesen erdektelen. Attol meg tudomanyos es igaza lehet,
hogy nem szereti.

Hatra van meg a vilagnezet egy resze, amely se ellent nem mond a tudomanyossagn
ak, se nem fuggetlen tole, hanem targya a tudomanynak. Peldaul az akerdes, hogy
 "igaz-e az energiamegmaradas torvenye" targya a tudomanynak. Ebbol kovetkezoen
 lehetseges, hogy ezt valaki nem tudomanyosan akarja eldonteni, akkor nem tudom
anyos. Ha tudomanyosan akarja eldonteni, akkor tudomanyos. Ezenbelul tarthatjai
gaznak es hamisnak is. Ha igaznak tartja, akkor az elmeletet igazolo dolgokrol
beszel, ha hamisnak tartja, akkor az elmeletet cafolo dolgokrol, vagy egy jobb
tudomanyos elmeletrol beszel (ez nem szokott elofordulni). De ez esetben is tud
omanyos volna, mert tudomanyos modon all hozza a kerdeshez, csak uj elmeleti me
gfontolasa, vagy uj kiserlete van.

Ha viszont igaznak tartja,mert "apu mondta" akkor bar speciel a tudomanyos nezo
ponttal ert egyet, de nem tudomanyos. Es ha hamisnak tartja, "mert Egely azt mo
ndta", akkor meg nem is egyezik meg a velemenye a hivatalos tudomanyos velemenn
yel, de meg csak nemis tudomanyos.

>"-dialektika- 1. a mozgasnak es a fejlodesnek
>ellentmondasokon es kolcsonhatasokon alapulo objektiv
>folyamata: a termeszet, a tarsadalom es a gondolkozas, >azaz  az anyag legallt
alanosabb mozgastorvenyei,
>illetve ennek az  elmelete
az, hogy a mozgats mozgastorvenyekkel irjuk le, termeszetes. Az, hogy objektiv
modon vizsgalodom megint tudomanyos kriterium. Az, hogy elmeleteket keresekisme
t. Ami ezentul esetleg meg ide ertenek, hat az ebbol nem egyertelmu.

>2. a vitatkozas tudomanya, amelynek soran az
>igazsagot az ellenfel erveleseben elofordulo
>ellentmondasok  felderitese es feloldas utjan fejtik ki
Ez egy stilus. NEm muszaly, de lehet. Tudomanyos.

>-idealizmus- 1. az anyaggal, a termaszettel, a lettel
>szemen a szellemet, a tudatot elsodlegesnek tarto
>filozofiai vilagnezet
Azt, hogy a tudatot es a nem tudatot a termeszetet es az embert szempont nelkul
 rangsoroljuk, nem tudomanyos.
Az, hogy szubjektiven kinek mi a fontos, indifferens a tudomanyossag szempontja
bol.

>2. az eszmenyekert, a szepert, joert valo
>lelkesedes
Szinten indifferens.

>-materializmus- 1. az anyag, a let elsodlegesseget es a
>tudat, a gondolkozas masodlagossagat, tovabba a vilag
>egyseges anyagi felepiteset es megismerhetoseget tanitja
ez a materialis szemlelet. a tudomany nem tekint semmit elsodlegesnek es masodl
agosnak. legfeljebb valamit valami masra visszavezethetonek.
a materializmus inkabb azt jelentheti, hogy a tudatot neurobiologiai alapon mag
yarazzuk. ez meg egyenlore a tudomany hivatalos allaspontja, ami azt jelenti, h
ogy ez alegjobb elmelet erre a kerdesre.
kutathat valaki mas elmeletet, ha tudomanyosan teszi. el lesz fogadva, ha jobb.

>2. anyagias gondolkodas az anyagi javak
>hajszolasa
indifferens

>-metafizika- 1. a dolgokat, jelensegeket, egymastol
>elszigeteltnek, fuggetlennek, valtozatlannak, egyszer >es  mindenkor adottnak
veszi
a tudomany a jelensegeket egyedinek veszi, a dolgokat valtozonak, amagyarazatul
 pedig allando torvenyeket keres. a torvenyek tehat allandonak vannak elkepzlev
e, kulonben nem lennenek torvenyek, es nem lennenek megfelelo magyarazatok. szo
val ez a tudomanyossag feltetele.
a dolgok alllandosagarol a tudomany nem feltetelez semmit, hanem esetenkentmast
 es mast mond.

>2. a filozofianak a tapasztalat hataran tuli,
>az erzekeinkkel fel nem foghato kerdeseket targyalo
>resze
ilyen ertelemben a matematika metafizika. viszont mindenvalosagra vonatkozo tud
omany nem lehet metafizikus, ha tudomanyos.
metafizikus visoznt ilyene rtelemben a matematika, a tudomanyfilozofia, stb. de
 ezek nemis mondanak semmit a valosagrol.

>Talan megjegyzeskent mondhatjuk, hogy az (otodox)
>TUDOMANY  a dialektikus-materializmust valasztotta.
nem, hanem a logikai empirizmust, es materializmus jott ki belole. A tapasztala
ti tudmany logikus empirista.

>Mondjuk kiteve a D-M jelzot, utalunk ra, hogy mi a
>klaszzikus tudomany hivei vagyunk. Vagy a M-I jelzovel,
M-I jelzo nemlehet tapasztalati tudomany, mert ellentmond a tudomanyossagnak.
M-I lehet matematika.

>belole, es csak ez elott 5 perccel jott letre, pusztan
>csak  azert, hogy mi letezesunknek helyt adjon.
Azt, hogy mikor keletkezett a vilagegyetem, csak ugy lehet ertelmezni, hogy a j
elenlegi kiserletek, tapasztalatok, emlekek szerint mikorra rekonstrualhato a k
eletkezese. Csak ez vizsgalhato. Ha valaki azt mondja, hogy "a vilagegyetem 5 p
erce keletkezett, de tokeletesenugy, mintha tobb milliard eves lenne", akkor ne
m lehet tudni, hogy mit ert ezalatt. Semmilyen modon nem kulonboztetheto meg ez
 az allitas attol, hogy "a vilag tobb milliard eve keletkezett". Nem vizsgalhat
o. Mindketto logikailag lehetseges, es empirikusan ekvivalens, nincs ertelme me
gkulonboztetni oket, mert nemlehet.

A megkulonboztethetetlen dolgokat azonosnak ertelmes venni, nincs ertelme nemle
tezo kulonbsegek utan vizsgalodni.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Hello!

A feladat: egymastol x tavolsagra levo futott es hutott (allando homersekletu)
falamat n darab hoarnyekolo lemezzel valasztom el egymastol. Milyen homerseklet
uek lesznek hoegyensulyban a lemezek. Elsore vakuumban, "lebego" hoarnyekolokka
l oldogatom a feladatot, de kesobb a gazteret is valosan szeretnem kezelni, koe
sobb a lemezek ket oldalanak szeretnek kulonbozo sugarzasi tulajdonsagokat adni
, megkesobb a lemezeket es falakat szeretnem mechanikusan is osszekotni. Kerese
m/keresem: tudnatok-e olyan forrast ajanlani, ahol mar modelleztek a helyzetet,
 van megoldasi algoritmus, esetleg software is.

koszonettel: madjoe

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: kzg01.pantel.net)

Ajanlom figyelmebe azoknak, akik haszonnal forgathatjak.
En meg az elejen jarok, eddig jo... :)
Csak nemreg kerult fel a MEK-be, igencsak meglepodtem...
http://mek.oszk.hu/porta/szint/termesz/csillag/kofi/
Nos, jo olvasast: aki pedig meg nem ismeri:
Magyar Elektronikus Konyvtar
http://mek.oszk.hu vagy http://www.mek.iif.hu

Udv:
A-