> a magyar jog szerint első kanyarban minden kisember bűnöző, az
> ártatlanság vélelmezve sincs,
Már miért ne volna (lett volna) vélelmezve? Volt! De ez az ügy már másik
szakban van. A teniszben alapvető szabály, hogy az üt, akinek a térfelén
pattant a labda. Az a játékos, aki vak, és nem látja, vagy nem látja be,
hogy nála van a labda, és neki kell ütnie, az veszít.
Én a lakóhelyem szerinti szolgáltató (jogszabályon alapuló)
üzletszabályzatát néztem meg, de valószínűleg a többinél is ugyanígy van.
Ennek lényege a következő:
A zárópecsét, a fogyasztásmérő, a csatlakozóberendezés megrongálása
szerződésszegésnek minősül.
A jogkövetkezmény kártérítés, ha a fogyasztó a csatlakozóberendezést, a
fogyasztásmérő-berendezést megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja. (A
tárgyalt esetben erről van szó.) A jogkövetkezmény kötbér, ha a fogyasztó
olyan módon megrongált fogyasztásmérő berendezésen keresztül vételez, amely
a mérés befolyásolását vagy a fogyasztásmérő berendezés megkerülését
lehetővé teszi, vagy ha fogyasztásmérő-berendezést megbontja, megbontott
vagy befolyásolt fogyasztás-mérő berendezésen keresztül, vagy a
fogyasztásmérő megkerülésével vételez.
És ami a legfontosabb:
A felhasználó kötbérfizetési és kártérítési felelőssége felróhatóság esetén
áll fenn.
A belinkelt cikk kötbérről beszél, de a plomba sérülése ill. a berendezés
megrongálása esetén kártérítést kell fizetni. Kötbért akkor kell fizetni, ha
a rongálást olyan fogyasztás követi, amelynek a mérése már manipulálva van.
Ez egyébként most lényegtelen.
Ha cselekvőképességünk és józan belátásunk birtokában aláírtuk a szerződést,
azzal elismertük hogy az esetleges szerződésszegés
(rongálás) megvalósulásával megdől a vétlenségünk vélelme, akkor is, ha a
rongálást harmadik személy követte el. Ha tehát a szolgáltató kötbért vagy
kártérítést követel, nem hisztizni kell, meg nyafogni, hogy milyen korrupt a
magyar jogrendszer, hanem tudomásul kell venni, hogy a labda most éppen
nálunk pattant, és rajtunk a sor, hogy a vétlenségünket bizonyítsuk. Ha
ellentmondás esetén a szolgáltató bedugja a fülét, akkor vihető tovább az
ügy közigazgatási szintre, a fogyasztóvédelmi hatósághoz.
A szolgáltatók süketségéről tudni kell, hogy az ügyfélszolgálatokon mindig
akad egy idősebb, nagy rutinú és tekintélyű, lehetőleg Jolán névre hallgató
őskövület, aki a jogelőd szolgáltató üzletszabályzatáról utoljára a
rendszerváltás táján hallott valamit, akkor is csak hírből, és tudását
ténylegesen a legendás Matild nénitől sajátította el még valamikor a
hetvenes évek végén, szájhagyomány és gyakorlat útján.
Sajnos, (az egyébként képzett) fiatal ügyfélszolgálatosok is gyakran
fordulnak hozzá, ha elakadnak, és ilyenkor Jolán séróból megoldja az ügyet,
rendszerint úgy, hogy elhajtja a csüggedt ügyfelet, és még csak írás sem
készül arról, hogy a panaszos bejelentéssel kívánt élni.
Számtalan esetben fordul elő, hogy a tehetséges, de kezdő ügyfélszolgálatos
egyetlen indoklása az, hogy "a Jolán ezt mondta". Ha ilyennel találkozunk,
sose adjuk fel! A felettes közigazgatási hatóságnál már profi jogalkalmazók
dolgoznak, legvégső esetre pedig ott a bíróság. Az persze nem hátrány, ha a
felróhatóság megdöntésébe bizonyítékokkal a tarsolyunkban vágunk bele -
ehhez ad használható tanácsokat az idézett cikk írója is.
Tehát a jelenlegi szabályozás jó, de legalábbis kielégítő. Ne engedjük, hogy
"Jolánok" döntsék el azt a sorsunkat, amely bár kódolva, de egyértelműen meg
van írva itt:
http://hix.hu/wNGrD-complex.hu
http://hix.hu/OJmmJ-complex.hu
http://hix.hu/Em5G3-complex.hu
+
http://hix.hu/xFIem-hix.hu
gerbera
|